I. F ü g g e l é k

Az utalások elkészülhetnek a Bér programtól függetlenül is, olyan módon, hogy a bér programból csak az utalandó adatokat vesszük. A program ehhez is segítséget nyújt, hiszen lehetőség van az utalás menüponton belül csak utalás lista kérésére.

- Elkészíthető az utalás átutalási megbízás nyomtatványon is. Ez is elkészíthető a programból.

- Az utalás készülhet a program által készített lemezes állománnyal is. Ennek több formája is lehetséges.

- Egyrészt amennyiben az adott cégnek a számlavezető bankjával van olyan szerződése, mely lehetőséget ad arra, hogy egy állományban elküldjék az összes dolgozójuk utalási adatát a számlavezető bankjukhoz, aki azt tovább küldi a dolgozó bankjába

- Amennyiben ilyen szerződésük nincs, még mindig lehetséges egy-egy bankba is lemezes utalást teljesíteni.

A lemezes utalás választása esetén az első utalás előtt egyeztetni kell az adott file formátumát a fejlesztő céggel.

Amennyiben a listában még nem szereplő bank vagy banki fájlformátum szerinti feladás szükséges, úgy a következő a teendő:

1/ Az ügyfél egyeztessen a bankjával, hogy tud-e így fogadni (a bank által megadott fájlformátum szerinti) adatot a bank.

2/ Szerezze be a banktól a legfrissebb adatszerkezeti leírást, mely a bank által megkívánt formátumot írja le, majd azt előzetes egyeztetés után küldje meg részünkre is. Az egyeztetés azért is szükséges, mert a fejlesztésnek anyagi vonzata van.

3/ Miután a fejlesztés megtörtént, utána a bankkal kell egyeztetnie az ügyfélnek és egy próbaállományt megküldeni, hogy a bank tudja-e fogadni az adatokat.

Ezután már használható a „gépi utalás-feladás”. Amennyiben a bank részéről változás történik, szintén az ügyfélnek kell kezdeményeznie az intézkedést.

1. Szótárak előkészítése

A Szótárak beállításánál a Bankok képernyőn rögzíteni lehet azokat a bankokat, ahová a dolgozók utaltatják a járandóságaikat, de a szabványosítás miatt már nincs feltétlenül szükség több bank létrehozására. Elegendő egy bankot a cég számlavezető bankját a megfelelő utalásjelzővel beállítani. A bankok a dolgozók által megadott számlaszámok alapján egy fájlból is teljesíteni tudják minden bankhoz az utalásokat.

A lista/lemez formátumát az Utalásjelző határozza meg. (Ezt kell egyeztetni a program készítőjével)

A Számlaszám mezőbe a bank 8 jegyű számát kell írni.

Az Egyszámlák szótárba fel kell venni az utaló cég számlaszámait, amelyről a bérutalásokat teljesítik.

2. Dolgozókhoz adatok felvitele

A Dolgozó levonás képernyőjén ki kell választani az átutalás levonáskódot. Az utalás lehet fix összegű, illetve Százalékos mértékű is, vagy akár a kettő kombinációja is. Fix összeg esetén a levonandó összeget a Havi részlet oszlopba kell írni.

A levonás a felvitel sorrendjében teljesül.

Pl.:

Ha egy dolgozónak van több fix összegű és egy százalékos átutalása, az kerül először teljesítésre amelyik előbb került felvitelre.

Ha valakinek csak egy ÁTU jogcíme volt 100%-al és a továbbiakban több számlára kívánja utaltatni a bérét, akkor a régi jogcímet törölni kell a levonás képről ( a hátralévő hónapokból is), és rögzíteni kell az új levonásokat a megfelelő sorrendben.

Az utalások gombra kattintva a következő képet kell kitölteni.

A bankot a szótáraknál felvitt bankok közül választhatjuk ki.

A kedvezményezettet kitölteni csak abban az esetben kell, ha az nem egyezik meg a dolgozóval.

A pénzforgalmi jelzőszámba kerül a számlaszámból az első 8 jegy, amely a bankot azonosítja.

A kiegészítő számlaszámba a számlaszámának a további 8 vagy 16 jegye kerül.

A Vállalati számlaszámba az a számlaszám kerül, ahonnan az utalás történik. Választani lehet az egyszámlák szótárba felvitt számlaszámok közül.

Az átutalás megtörtént jelzőt a program állítja, amikor az átutalásról lemezt készítünk.

3. Lista/lemez készítés

Az utalás menete:

Amennyiben Átutalási megbízást szeretnénk nyomtatni, úgy annak beállításait az ’Utalások beállításai’ menüpontban’ az átutalási megbízás fülön kell elvégezni.

A kép jobb oldalán lévő kapcsolók segítségével azt tudjuk beállítani, hogy az adott sor adatai rákerüljenek-e az átutalási megbízásra.

Az ’Átutalás floppyn’ fülön a floppy meghajtó és a lemezes állomány merevlemezen elhelyezendő helyének beállítására van lehetőség.

Itt kell beállítani azt is, hogy az egyéb utalások összegéhez hozzá számolja-e az előző évi adókülönbözet összegét.

Az utalások menüpont indítása után megjelenő Szűrő képben a ’Beállítások’ gombra kell kattintani.

Az itt megjelenő képen be kell állítani a bank nevét (az utalás fajtáját), a terhelendő számlaszámot (az egyszámlák közül melyikről történjen az aktuális utalás), a levonási jogcímet ( átutalás, hóközi átutalás). A helyes beállítás után a beállításokat rögzíteni kell.

A Bank neve sor kitöltésével egy időben a képre felkerülnek azok a mezők, melynek az adott bank Utalásjelzőjéhez kapcsolódó adatokat kérik be. Mivel a lemezes utalások esetén más-más formában és adattartalommal kell küldeni az utalásokat a különböző bankoknak, így ezen a képen is az adott bank utalásához szükséges adatokat kell kitölteni.

A Rögzítéssel egyúttal visszalépünk a Szűrőbe, ahol az Eredmény gombra kell kattintani.

Ha bepipáljuk a másolat készítése floppyra jelölő négyzetet, úgy floppy lemez is készül, ha nem akkor csak a beállított útvonalra készül el az utalás fájl. (Amennyiben nincs lemez a floppy meghajtóban, a program azt kérni fogja.)

Az elutaltak IGEN/ NEM beállításával választhatunk, hogy csak a még utalásra nem kerültek, vagy mindenki kerüljön be az utalásba.

Ha csak listát készítünk az utalásról, lehetőség van a kilépett dolgozók utalás adatainak listázására is.

A lemezre mentés elkészülte után a program listát is készít.

A lemezre tétellel egy időben a program átállítja a dolgozó utalás képén lévő Átutalás megtörtént jelzőt.

Ezután ugyanerről az állományról utalást úgy lehet készíteni, ha a dolgozók utalás képén visszaállítjuk az utalás megtörtént jelzőt, vagy az elutaltak is jelzőt igenre állítjuk.

Csak listát kérhetünk utólag is bármikor, ha a szűrőben beállítjuk a Csak lista jelzőt. A lista jobb szélén megjelenik az Elutalva oszlop.

Ha utalás előtt kérünk Csak listát, akkor az Elutalva oszlop = Nem

Az Utalások készítése során a program több mezőt is használ a Cégadatok képről, így annak kitöltése szükséges az utalások elkészítéséhez.

II. Külföldi napidíj

A program Külszolgálat modulja alkalmas a külföldi kiküldetésen, illetőleg a külszolgálaton lévők illetményének számfejtésére, a napidíjak jövedelemtartamának kiszámítására. Természetesen e modul alkalmazása is megköveteli a jogszabályok ismeretét.

A használatba vétel előtt nagyon fontos, hogy a megfelelő paraméterezéseket végezzük el.

a) A Szerviz - Árfolyamok menüpontban minden hónapban rögzíteni kell az előző hónap 15.-én érvényes valuta árfolyamot.

Természetesen itt is, mint minden olyan adat rögzítésénél ahol lehetőséget ad erre a program nem felülírjuk az előző havi árfolyamot, hanem az előzmény szótárra kattintva, a régi árfolyamot meghagyva, az újfelvitel gomb használatával rögzítjük, majd aktualizáljuk az új érvényes árfolyamot.

b) Az egyedi programok - külszolgálat - beállítások menü pontban beállítjuk, hogy mely jogcímekre kerüljenek felírásra a kiküldetésre, külszolgálatra kifizetett jövedelmek.

Az első használatba vétel előtt be kell állítani, illetve változás esetén aktualizálni kell a napidíj limiteket, annak megfelelően, hogy mennyi az a maximum valuta mennyiség, amelyet törvényesen ki lehet fizetni adómentesen. Természetesen az itt kiválasztott jogcímeket előzőleg létre kell hozni a szerviz - szótár - egyéb jövedelmek fülön és beállítani a hatályos jogszabályok alapján.

c) Ez után rögzíthetjük az adatokat az egyedi programok - külszolgálat - adatrögzítés menüpontban.

Az érintett adózó kiválasztását követően, az új felvitel gomb megnyomása után rögzíthetünk adatokat. A képernyőn a tabulátor gombbal célszerű lépkedni a mezők között.

Rögzíteni kell az indulás kezdetének, végének időpontját óra, percre pontosan. A legördülő menüből ki választhatjuk, az utazás eszközeit. A felvitt időpontok alapján a program számolja a napokat.

A napidíj összegét, a valuta nemét fel kell vinni. A program a felvitt adatokból kiszámolja a napidíj adómentes, illetve adóköteles részét.

Amennyiben fuvarozó cégről, vagy költségvetési finanszírozású útról van szó, azt be kell jelölni. A program alapként a Normál vállalatot jelöli ki.

d) A rögzítés gomb hatására a kiszámolt összegek átadásra kerülnek a bér modulnak, a jövedelem képernyőre.

Amennyiben a Külföldi kiküldetés munkaviszonynak minősül jelző be van állítva, úgy a program annak megfelelő kóddal adja át a bérmodulnak. Ha nincs kijelölve, akkor külszolgálat jogcímmel. Ennek az Adó adatlap szempontjából van jelentősége. Az adatlap Beállítások pontjában a törvényi előírásoknak megfelelő sorba be kell jelölni az adott jogcímeket. Ennek hiányában a program nem gyűjti az adatlapra a megfelelő összegeket!

Egy adott tétel módosítására lehetőség nincs. Ki kell törölni és újra felvinni. Törlés esetén a program a Bér modul Jövedelemképéről is törli az adatokat.

A jövedelem CSAK hó végi számfejtésnél fizethető ki, hiszen hó közi kifizetés esetén nincs miből érvényesíteni a keletkező levonásokat.

e) Az egyedi programok - külszolgálat - külszolgálat lista menüpont indításával listázhatók havonkénti bontásban a felvitt adatok.

f) Az egyedi programok - külszolgálat - Külföldi jövedelem menüpont alatt lehet rögzíteni a külföldön dolgozó munkavállalók bérét:

A funkció alkalmazására olyan cégeknél lehet szükség, ahol külföldön végez munkát a magyar munkavállaló. Ott is kap a jövedelmet és ott is adózik utána. Ám a jövedelmének egy része itthon adóalap növelő, amennyiben itthon szerzett jövedelme is van. A funkció célja az, hogy a Munkáltató igazolást tudjon készíteni az év közben kilépő munkavállaló részére a külföldön keresett jövedelmeiről.

Az ilyen módon berögzített adatokról a kilépő dolgozó részére az Adó adatlap elkészítésekor a szűrőben be kell kattintani a Tájékoztató külföldön adóköt. jöv.-ről jelzőt. Ennek hatására az Adó adatlap 2. oldalaként elkészül az igazolás. Ezen az igazoláson, a kép alján lévő Adójóváírásra jogosító hónapok számát a program a Bér - Adatrögzítés - Adószámítási adatok képen beállított hónapokból számolja.

III. Magánnyugdíjpénztár

Amennyiben dolgozó (foglalkoztatott) magánnyugdíj pénztár tagja és ezt megfelelően igazolja is, a Dátumok képen ki kell választani a szótárból a megfelelő nyugdíjpénztárt. Amennyiben a keresett nyugdíjpénztár nincs a szótárban, akkor a Szerviz - Szótárak menüpontban lehetőség van újabbakat felvinni.

Felhívjuk a felhasználó cégek figyelmét, hogy ha valamilyen változás történik a nyugdíjpénztárak adataiban, akkor arról az ügyfelek kapnak értesítést a PSZÁF-tól vagy az illetékes magánnyugdíj pénztártól. Mivel a menüpont a felhasználók által szabadon paraméterezhető, ezért a „központi” javítást a programmal megoldani nem tudjuk. A magánnyugdíj pénztárakhoz tartozó adatokat az alapbizonylatok, hivatalos értesítések alapján a felhasználónak kell karbantartania. (Természetesen a program első telepítésekor ezt az adatbázist is telepíti a program.)

Ha a dolgozó (foglalkoztatott), magán nyugdíjpénztár tagja, úgy a tagsági jogviszonyára vonatkozó adatok kitöltése kötelező. A magán nyugdíjpénztári szerződés szám mezőbe a dolgozó záradékolt magán nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatán található szerződés számot kell írni. Ki kell választani a magán nyugdíjpénztári jogviszonyt is.

A nyugdíjpénztár kiválasztása után megjelenő képen kötelező kitölteni a belépés dátumát. Az adatok felvitele után meg kell nyomni a Rögzítés, és az Aktualizál gombot, hogy érvénybe lépjen az újonnan felvitt adat. A Vissza gombbal léphetünk ki a dátum képernyőre.

Ha a dolgozó (foglalkoztatott) átlép egy másik pénztárba az előző pénztári tagságot le kell zárni a kilépés dátum kitöltésével, és ezután az újfelvitel gomb segítségével vihetjük fel az új magán nyugdíjpénztárt. (A hatályos jogszabályok alapján a magán nyugdíjpénztárak átlépő tagot csak az átlépési kérelem záradékolása után következő negyed év első napjával fogadhatnak be a pénztárba.)

Ezen a képen bevitt adatok azt eredményezik, hogy a program automatikusan szétbontja a TB-nek és nyugdíj pénztárnak járó részt.

Amennyiben a dolgozó vállal tagdíj hozzájárulást, azt a Levonás képre kell felvinni és a Százalék oszlopba beírni a megfelelő értéket. A százalék értéke 2011-ben a jogszabályok alapján nem lehet több, mint 10 százalék, de csak addig, amíg a törvény szerint a Magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke=0.

Amennyiben a Munkáltató is vállal magán nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulást úgy a két hozzájárulás együttes összege sem haladhatja meg a 10 százalékot.

Fontos! 2011-ben a Munkáltatói magánnyugdíjpénztári hozzájárulásból származó jövedelem a munkavállaló munkaviszonyból származó összevont jövedelmének számít, azaz a munkavállaló SZJA és egyéni nyugdíj-, egészségbiztosítási- és munkaerő piaci járulékokat fizet utána.

A munkáltatói hozzájárulás százalékát lehetőség van beállítani a Szerviz - Beállítások - Számfejtési beállítások nyugdíjpénztári befizetések fülön. Megadható, hogy mi legyen a hozzájárulás alapja. A magán nyugdíjpénztári befizetéseknél nem lehet állítani a levonás alapját, hiszen az a biztosított által fizetendő magánnyugdíj járulék alapjához kötődik, amit törvény ír elő.

Ezután a dolgozó Jövedelem képén lehet rögzíteni a juttatást:

A munkáltatói hozzájárulás a dolgozó részére nem kerül kifizetésre, ezért a levonás képen visszavételre kerül.

A Magán nyugdíjpénztári tagdíjakról a bevallást 2007 évtől kezdődően a havi (2007-ben 0708-as) bevallás keretében kell megtenni. Az adatszolgáltatást, tagdíj befizetést a NAV felé kell teljesíteni.

Az adatszolgáltatások - Nyugdíjpénztárak felé menü pont alatt található Havi tagdíj lista és Együttes lemezes feladás menü pont alatt indítható programokkal csak a 2007 évet megelőző évekre vonatkozó járulék alapot képező kifizetések esetében történhet adatszolgáltatás. E menüpontok használatának útmutatója a Babér 2006 évi kézikönyvében található.

A segédlista utaláshoz menü pont alatt található lista a 2007 előtti adatszolgáltatás része volt, de az adatszolgáltatás ellenőrzésére használható.

E beállítással elkészíthető egy egyszerű lista, mely pénztárankénti bontásban, tartalmazza a magán nyugdíjpénztári adatokat

IV. Önkéntes Nyugdíjpénztár

Önkéntes nyugdíjpénztárba mind a munkáltatói tag, mind a munkavállaló teljesíthet befizetést. E „munkavállaló” kifejezést ebben az esetben értelmezhetjük tágabban is, vagyis a foglalkoztatottak. A befizetés lehet rögzített (fix) összeg, de meghatározható akár megadott kereseti elemek bizonyos százalékában is. Ezeken túlmenően beszélünk rendszeres és eseti befizetésekről.

2006 évtől kezdődően adókedvezmény a befizetésre csak az év végi adóbevallásban érvényesíthető. Amennyiben a tag nem rendelkezik köztartozással, az APEH visszautalja a pénztár részére a kedvezmény összegét és a pénztár jóváírja a tag egyéni számláján.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés egy speciális, önként vállalt levonás a dolgozótól, tehát a levonás képen kell rögzíteni.

A rendszeres befizetést az ÖLR a nem rendszerest az ÖLN szótárkódú levonáson kell felvinni. Ezek a kódok kötött kódok. A megnevezésük megváltoztatható, de az egyéb beállításainak módosítása szükségtelen, nem vezet eredményre.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések kezelésére az alábbi kódokat kell alkalmazni:

Levonás kódok: ÖLR Önkéntes NYP rendszeres

ÖLN Önkéntes NYP nem rendsz

ÖHL NYP munkált. Visz

Jövedelem kódok: ÖHR Önk. NYP hjár. rendsz

ÖHN Önk. NYP hjár. nrend

A levonás képen az adott levonáson állva, az utalás gombra kattintva lehetőség van felvinni a dolgozó Önkéntes nyugdíjpénztár-utalási adatait. Kitölteni, a nyugdíjpénztár megnevezését és a pénztári azonosítószámot kell.

A munkáltatói tag befizetése

Mint már említettük, a munkáltató, foglalkoztató is jogosult – mint munkáltatói tag – befizetésre. (Ne keverjük össze a fogalmakat. Munkáltatói tagról akkor beszélhetünk, ha a munkáltató és a pénztár megállapodást, szerződést köt és a befizetések jellemzően a személyek nevére történnek. Támogató munkáltatóról akkor beszélhetünk, ha a cég magát a pénztárt „szponzorálja”.)

Ha a munkáltatói tag a dolgozók részére rendszeresen fizet önkéntes nyugdíjpénztárba, ennek mértékét vagy összegét a Szerviz - Beállítások - Számfejtési beállításokban lehet megadni. Itt tudjuk megadni azt is, hogy mely kereseti elemek képezzék a megadott befizetés alapját.

A munkáltató által fizetett összegeket a Jövedelem képernyőn kell rögzíteni, de mivel ez ténylegesen nem kerül kifizetésre pénzben a dolgozó részére, a kifizetés visszavételre kerül. A visszavét ténye számfejtés után automatikusan megjelenik a Levonás képen.

Lista készítése:

A program listát készít nyugdíjpénztáranként az Önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekről az adatszolgáltatás - önkéntes pénztár menüpont indításával.

Ki kell választani a jelentés hónapját és a nyugdíj pénztárat.

Adatszolgáltatás:

Az önkéntes nyugdíjpénztárak részére jogszabályban előírt rendszeresített nyomtatvány nincs, viszont a program által előállított általános formát elfogadják a nyugdíj pénztárak cégszerű aláírással ellátva. A lista indításakor választani lehet, hogy a dolgozó TAJ vagy adószáma szerepeljen a listán.

V. Önsegélyző / Egészség pénztárak

Kezelésük megegyezik az Önkéntes nyugdíjpénztárakéval.

A levonásokat, jövedelmeket az alábbi kódokon kell rögzíteni:

(a) Önsegélyző

levonás kódok: ÖRS Önsegélyző rendszeres levonás

ÖNS Önsegélyző nem rendszeres levonás

ÖSL Visszavétel

Jövedelem kódok ÖSR Önsegélyző rendszeres hozzájárulás

ÖSN Önsegélyző nem rendszeres hozzájárulás

(i) Egészség pénztár

levonás kód ÖER: Egészségpénztár Rendszeres levonás.

ÖEN: Egészségpénztár NEM rendszeres levonás.

ÖEL: Egészségpénztár visszavét kód.

Jövedelem kódok ÖRE: Egészségpénztár Rendszeres

ÖNE: Egészségpénztár Nem rendszeres

Az adatszolgáltatás elkészítéséhez az adatszolgáltatás - nyugdíj pénztárak menüpont alatt értelemszerűen az Önsegélyző illetve az .Egészség pénztárak menüpont alatt található listát kell indítani.

VI. Adatlap 2013

A Bér – Kilépők listái – Adó adatlap menüpont alatt található. A beállítás ablakban lehetőség van annak meghatározására, hogy melyik sorba milyen jövedelmeket, illetve levonásokat gyűjtsön a program össze. A sorok mellett lévő szerkesztő mezőbe lépve, kattintásra illetve enter nyomásra megjelenik a jövedelem/levonás szótár, ahol a kívánt jövedelmet ki kell pipálni, majd visszakattintani a szerkesztő mezőbe.

Amennyiben nem kerül semmilyen jövedelem kiválasztásra, akkor a programban az új cég létrehozásakor már meglévő jövedelmeket beállítás nélkül is gyűjti.

Itt rögzíthető a dolgozó által az előző munkahelyről hozott kilépő adatlap adatai is.

Lehetőség van több céges felhasználók részére az adatlap beállításainak átmásolására más cégekbe. Az átmásolni kívánt beállítások Exportálásával, majd a kiválasztott cégben az Importálással megjeleníthetőek a beállítások.

Figyelem! A funkció elvégzése előtt érdemes a szótárelemeket is átmásolni, mivel az importálás ezt nem teszi meg.

Adatlap2013

1. sor	A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül
	D oszlop a)		Jövedelem					A (kilépő) számfejtési képről, valamint az előző hónapok számfejtési képéről vett alapbér, ha nem tagi jogviszonyos a dolgozó. (Illetve, ha a Beállításoknál a 12.,13.vagy 30 sorok valamelyikénél pipa van, hogy oda kerüljön az alapbér és Bér – Adatrögzítés – Adószámítási adatok képernyőn beállításra kerül, hogy csak külföldön köteles az alapbér, akkor az adott hónap pipálásának megfelelően vagy ide, vagy a 12.,13.vagy 30 sorokba kerül a számfejtett bér.) + Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
			Érdekképviseleti tagdíj					= A 26B. sorban szereplő érték.
2. sor	Munkaviszonyból származó nem rendszeres bérjövedelem
	D oszlop		Jövedelem				= Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
3. sor	Munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás, ha azt a munkáltató fizette ki.
	D oszlop	Jövedelem						=1TB; ABT; AGP; APA; APH; EBE; FBT; GYD; GYP; KÚB; KÜZ; PBT; PGP; PHT; PKT; TÁ6; TÁ7; TÁ8; TÁK; TÁP; TGY; ÚTB; ÜBS; kódok automatikusan gyűjtésre kerülnek beállításra, valamint azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
4. sor	Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
	A oszlop	Költségelszámolás módja							Bér/Adatrögzítés/Adószámítási adatok: -Költség-nyilatkozat alapján
	B oszlop	Bevétel							Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
	C oszlop	Elszámolható költség							Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja
	D oszlop	Jövedelem							B és C oszlop különbözete
		Magyarázat							Ha a beállítások 4 B oszlopába olyan jövedelem kerül beállításra, amelynek adózás típusa 70%-a adóköteles, akkor a C ill. D oszlopokba az ennek megfelelő érték automatikusan beírásra kerül; azaz B= 100%; C=30%; D= 70%
5. sor	Külszolgálatért kapott összeg
	A oszlop	Költségelszámolás módja					Bér/Adatrögzítés/Adószámítási adatok: - Költség-nyilatkozat alapján
	B oszlop	Bevétel					Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja
	C oszlop	Elszámolható költség					Azon jövedelem/jövedelmek összeg amely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
	D oszlop	Jövedelem					B és C oszlop különbözete
		Magyarázat					Ha a beállítások 4 B oszlopába olyan jövedelem kerül beállításra, amelynek adózás típusa 70%-a adóköteles, akkor a C ill. D oszlopokba az ennek megfelelő érték automatikusan beírásra kerül; azaz B= 100%; C=30%; D= 70%
6. sor	Más bérjövedelem
	D oszlop		Jövedelem				Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
7. sor	Más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
	D oszlop					A (kilépő) számfejtési képről, valamint az előző hónapok számfejtési képéről vett alapbér, ha tagi jogviszonyos a dolgozó, + amely (ek) nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja
8. sor	Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
	A oszlop	Költségelszámolás módja				Bér/Adatrögzítés/Adószámítási adatok: -Költség-nyilatkozat alapján
	B oszlop	Bevétel				Azon jövedelem/jövedelmek összege,mely (ek) nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
	C oszlop	Elszámolható költség				Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
	D oszlop	Jövedelem				B és C oszlop különbözete
9. sor	Önálló tevékenységből származó jövedelem
	A oszlop	Költségelszámolásmódja				Bér/Adatrögzítés/Adószámítási adatok: -Költség-nyilatkozat alapján
	B oszlop	Jövedelmek				Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja. Ha nem állít be semmit, akkor azon jövedelmek összege, melynek adózása önálló tevékenység.
	C oszlop	Elszámolható költség				A költség alapesetben a 90%, kivéve, ha az Bér/Adatrögzítés/ Adószámítási adatok képernyőn van Önálló tev., akkor 100% csökkentve a rögzített %, de max.50%
	D oszlop	Jövedelem				B és C oszlop különbözete
10. sor	Külföldi kiküldetésért kapott összeg
	A oszlop	Költségelszámolásmódja				Bér/Adatrögzítés/Adószámítási adatok: -Költség-nyilatkozat alapján
	B oszlop	Bevétel				Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
	C oszlop	Költség				Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja
	D oszlop	Jövedelem				B és C oszlop különbözete. Ha a beállítások 10 B oszlopába olyan jövedelem kerül beállításra, amelynek adózás típusa 70%-a adóköteles, akkor a D oszlopokba az ennek megfelelő adóalap kerül beírásra.
11. sor	Egyéb jogcímen kapott jövedelem
	D oszlop		Jövedelem			Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely (ek) nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
12. sor	Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
	B oszlop		Bevétel			Ha a ’Beállítások’ képernyőn bepipálásra kerül, hogy az alapbért ide gyűjtse az első sor helyett, akkor ide kerül az alapbér abban az esetben, ha a Bér – Adatrögzítés – Adószámítási adatok képernyőn pipa van ott, hogy ’Az alapbér egyezmény alapján csak külföldön adóköteles’ valamint a hozzá tartozó hónapoknál. Amennyiben van adott hónapra alapbér, de nincsen pipa az adott hónapban, úgy továbbra is az 1. sorba került az adott hónap bére. + azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja
	C oszlop		Elszámolható költség			Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
	D oszlop		Jövedelem			B és C oszlop különbsége
13. sor	Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
	B oszlop	Bevétel				Ha a ’Beállítások’ képernyőn bepipálásra kerül, hogy az alapbért ide gyűjtse az első sor helyett, akkor ide kerül az alapbér abban az esetben, ha a Bér – Adatrögzítés – Adószámítási adatok képernyőn pipa van ott, hogy ’Az alapbér egyezmény alapján csak külföldön adóköteles’ valamint a hozzá tartozó hónapoknál. Amennyiben van adott hónapra alapbér, de nincsen pipa az adott hónapban, úgy továbbra is az 1. sorba került az adott hónap bére. + azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja
	C oszlop	Elszámolt költség				Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
	D oszlop	Jövedelem				B és C oszlop különbsége.
14. sor	Összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege (az 1-13.sorok „d” oszlopába írtak összesen)
	D oszlop	Jövedelem				1-13. sorok d oszlopának összesítése
15. sor	Nyilatkozat alapján érvényesített családi kedvezmény összege
	A oszlop	Nyilatkozat		Adószámítási adatok képről a családi kedvezmény megosztása mezőben található érték.
	B oszlop		Kedvezmény			Csak hozott adatként, a nyilatkozott kedvezmény teljes összege.
	D oszlop		Kedvezmény			Adószámítási adatok képről a családi kedvezmény összegeinek összesített értéke.
16.sor	Az adóelőleg alapja (14. és 15. sorok különbözete)
	D oszlop		Jövedelem		A 14. sor és a 15. sor különbözete.
17. sor	Az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő 16% adóelőleg
	B oszlop		Adóelőleg összege				A 17D*16%
18. sor	Az adóelőleg levonásánál a súlyos fogyatékosságra tekintettel – a magánszemély nyilatkozata alapján – figyelembe vett összeg.
	A oszlop	Időszak							A felhasználó tölti ki az adatrögzítés menüben.
	B oszlop	Kedvezmény összege							A számfejtésben érvényesített összeg. (kedvezmények tábla ’Kedv’ oszlop adata)
19. sor	A levonandó adóelőleg
	B oszlop	Adóelőleg							A 17.sorból a 18.sor levonása után fennmaradó összeg
20. sor	A ténylegesen levont adóelőleg összege
	B oszlop	Adóelőleg							A számfejtés táblában szereplő adóelőlegek (Adoelo) összege
21. sor	Árfolyamnyereségből származó jövedelem és adója
	A oszlop	Bruttó összeg							Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
	B oszlop	Adó alapja							Alapesetben megegyezik az A oszlopban szereplő összeggel. Ellenkező esetben a felhasználó módosítja az adatrögzítésben
	C oszlop	Adó							Az A oszlopban szereplő összeg 16%-a
	D oszlop	A levont adó							Alapesetben megegyezik a C oszlopban szereplő összeggel. Ellenkező esetben a felhasználó módosítja az adatrögzítésben
22. sor	Osztalék és adója
	A oszlop		Összeg						Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(k)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja
	C oszlop		Adó						Az A oszlopban szereplő összeg 16%-a
	D oszlop		A levont adó						Alapesetben megegyezik a C oszlopban szereplő összeggel. Ellenkező esetben a felhasználó módosítja az adatrögzítésben
23. sor	Vállalkozásból kivont jövedelem és adója
	A oszlop		Összeg					Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(k)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja
	C oszlop		Adó					A B oszlopban szereplő összeg 16%-a
	D oszlop		Levont adó					Alapesetben megegyezik a C oszlopban szereplő összeggel. Ellenkező esetben a felhasználó módosítja az adatrögzítésben
24. sor	A privatizációs lízing jövedelme és adója
	A oszlop		Bruttó összeg			Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
	B oszlop		Adó alapja			Alapesetben megegyezik az A oszlopban szereplő összeggel. Ellenkező esetben a felhasználó módosítja az adatrögzítésben
	C oszlop		Adó			Az A oszlopban szereplő összeg 16%-a
	D oszlop		Levont adó			Alapesetben megegyezik a C oszlopban szereplő összeggel. Ellenkező esetben a felhasználó módosítja az adatrögzítésben
25. sor	Az adóalapot terhelő adó összege és a tényleges levont adó összege együttesen
	A-D oszlop	Összesítés				A 21-24 sorok összegei: 21B+22A+23A+24B
26. sor	Az 1. sor összegének megállapításakor levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
	B oszlop		Levonás			Azon levonások összege, melyeknek kódja: ’SZ1’,’SZ2’,’SZ3’ ’SZ4’, ’SZ5’, ’SZ6’. + beállított levonás?
27. sor	A 2013-ban felvett osztalékelőleg
	A oszlop		Adó					Az B oszlopban szereplő összeg 16%-a
	B oszlop		Jövedelem					Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.
28. sor	Külföldön megfizetett (12. sorhoz kapcsolódó) jövedelemadó
	B oszlop		Adó összege				A felhasználó tölti ki, az Adatlap – Adatrögzítés képernyőn.
29. sor	Külföldön megfizetett (13. sorhoz kapcsolódó) jövedelemadó
	B oszlop		Adó összege				A felhasználó tölti ki, az Adatlap – Adatrögzítés képernyőn.
30. sor	Belföldről, illetve külföldről származó a kettős adózást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített, az éves összes jövedelembe beszámító összeg
	B oszlop		Jövedelem				Ha a ’Beállítások’ képernyőn bepipálásra kerül, hogy az alapbért ide gyűjtse az első sor helyett, akkor ide kerül az alapbér is. Abban az esetben, ha a Bér – Adatrögzítés – Adószámítási adatok képernyőn pipa van ott, hogy ’Az alapbér egyezmény alapján csak külföldön adóköteles’ valamint a hozzá tartozó hónapoknál. Amennyiben van adott hónapra alapbér, de nincsen pipa az adott hónapban, úgy továbbra is az 1. sorba került az adott hónap bére.
Tájékoztató adat a különadóról
	A különadó alapjába beszámító kifizetés, juttatás (bevétel)
	B oszlop		Jövedelem				Azon jövedelem/jövedelmek összege, melyeknek adózása ’Különadó98%’
	A különadó összege
	B oszlop		Adó				B oszlop összege *98%
	A különadó alapot terhelő ténylegesen levont adó összege
	B oszlop		Levont adó				A számfejtés táblában szereplő (KulonAdo) összege

A „FELJEGYZÉS” rovatba kigyűjti a program:

- Adóévi összes jövedelmet, a Nyugdíj- és Egészségbiztosítási járulék alap göngyölt összegét,

- Munkáltató által nyújtott Béren kívüli juttatások összegét jogcímenkénti bontásban,

- EKHO-s jövedelmek alapját és a levont SZJA összegét.

Az EKHO-s jövedelmekről is elkészíthető az EKHO-s igazoló lap, ha a szűrőképen ezt beállítjuk.

Az Adatlap 2013-hoz tartozó Tájékoztató lap is kinyomtatható, ha ezt a szűrőképen beállítjuk.

VII. Teljesítmény béresek

A Jövedelmek képen a Bértípus mezőbe bekerült 4 új bértípus:

· Tiszta Teljb. havi

· Tiszta Teljb. órabér

· Telj. béres havibérrel

· Telj béres órabérrel

· Darabbéres

- a Távolléti díj beállítások képre bekerült egy Teljesítménytényező mező. Ennek szerepe az, hogy megelőző évben elért teljesítménytényezőt ide beírva, a program ezt többletként megadja a Távolléti díj számításánál. Ez a szám 2 egész és 4 tizedes jegy lehet. A szám értéke csak 0 vagy > 1 lehet.

- Ugyanezen a képen az Egyedi teljesítmény % szerepe hasonló.

- A Jövedelmek képen lévő Teljesítmény szorzó mező értéke a havi teljesítmény jelölésére szolgál. Amennyiben a dolgozó a norma felett teljesített, úgy értéke > 1, ha alatta, akkor < 1. A program az Alapbér mezőben lévő értékből a szorzó alapján számol Törzsbért.

a) Tiszta Teljb. havi és b) Tiszta Teljb. órabér

A program feltételezi, hogy az adott dolgozó csak teljesítménybért kap. Az Alapbér mező kitöltése esetén a távolléteit erre a bérre számolja a program. Ha nincs beírva alapbér, akkor a minimálbérrel számol. A program a Távolléti díj képernyőn beállított Teljesítménytényezővel és az Egyéni teljesítményszorzóval felszorozza a távollétre adott juttatás összegét.

c) Telj. béres havibérrel és d) Telj. béres órabérrel

A program az adott dolgozóknak számol törzsbért. Ez a törzsbér korrigálható az adott hónapban végzett teljesítményének megfelelően. A Jövedelem képen lévő Telj. szorzó mező értékével lehet eltéríteni a törzsbér értékét. A program a távollétre járó juttatásokat az Alapbérrel számolja, kiegészítve a Távolléti díj képen lévő beállításokkal.

e) Darabbéres

Darabbéres dolgozók esetén az Egyéb jövedelem szótárba a Típusa bejegyzésnél a Darabbérest kell kijelölni, és mellé írni a norma forintot. A Jövedelmek képen kiválasztva az adott jogcímet, az idő oszlopba kell beírni a gyártott termék darabszámát. Ezek a tételek a Havi fizetési jegyzéken részletesen is megjelennek.

VIII. Előző havi jövedelem visszavét

A gyakorlatban több esetben előfordulhat, hogy az előző hónapban olyan jövedelmet fizettünk ki a dolgozónak, ami nem járt neki. Ennek leggyakoribb esete, amikor a jelenlét adatok ismeretének hiányában munkabért fizetünk a dolgozónak, holott az betegszabadságon vagy táppénzen volt. Előfordulhat az is, hogy a dolgozó szabadságra megy, majd megbetegszik, és pl. a távolléti díj helyett betegszabadságra járó ellátást kell fizetni. Stb.

Ezeknek az eseteknek a kezelésére a kínálja a program az alábbi lehetőséget. A dolgozó adatrögzítése menüpontban a Jelenlét képernyőn állva, a kép jobb felső sarkában lévő hónap adatokban egy hónapot visszalépve lehetőség van az előző hónap jelenlét adatait javítani. A javítás után vissza kell lépni az aktuális hónapra. A számfejtéskor a program automatikusan visszaveszi a dolgozónak tévesen kifizetett jövedelmet és megadja helyette a jogosan járót. A visszavett jövedelem egy külön kódon jelenik meg.

Az Egyéb jövedelmek szótárba fel kell venni a következő kódot:

EHV – Előző havi visszavét

- rendszeres / bér terhére / adóköteles / időarányos fix

- nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás, TB köteles

- munkaadói, munkavállalói köteles

- bér jellegű

Egy hónapot visszalépve a jelenlét táblázat alján elérhetővé válik a ’ Jelenlét adatok módosítása’ gomb. Erre rá kell kattintani és bejelölni a tényleges jelenlétnek megfelelő adatokat.

Ezután a ’ Jelenlét adatok mentése’ gombra kell kattintani, majd visszatérni az aktuális hónapba.

IX. Megbízásos jogviszony

A jogszabályok szerint több féle megbízásos jogviszony és kifizetés lehetséges. Ezek beállítása a programban Szótárak - Foglalkozási viszony ill. Egyéb jövedelmeknél lehetséges.

Foglalkozási viszony szótár:

- Megbízásos TB-s nem főállású típusú foglalkozási jogviszony

A beállítás akkor szükséges, ha a megbízandó személynek van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya és emiatt nem kell Pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie. Erről kérjünk igazolást az illetőtől. Ha a dolgozó főállása is a cégünknél van, a megbízási jogviszonyát akkor is egy másik jogviszonyban kell számfejteni. A foglalkozási viszony beállítása a szótárban az alábbi:

- Megbízásos TB-s 16% -os típusú foglalkozási jogviszony: Ez esetben a megbízottnak nincs máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya.

A foglalkozási viszony szótár beállítása:

- Megbízásos NEM TB-s típusú foglalkozási viszonyt akkor kell alkalmazni, ha a minimálbér 30%-át el nem érő juttatást akarunk számfejteni. Ez esetben a Foglalkozási viszonynál a TB, a Nyugdíjjárulék és az EÜ biztosítás %-át üresen kell hagyni.

- Ilyen esetben a megbízott nem minősül biztosítottnak és a kifizetőnek 27%-os EHO-t kell a jövedelem után fizetni. Ezt az Egyéb jövedelem szótárban az adott jövedelemhez tartozóan a kép jobb oldalán kell jelölni.

Egyéb jövedelem szótár:

Az egyéb jövedelmek szótárban is be kell állítani azt a jövedelmet, amit megbízásként kívánunk kifizetni.

- Megbízás 16 %-os: Százalék=0 / Nem rendszeres / Bér terhére/

Önálló tevékenység / Egyösszegű/

Nyugdíjbiztosítás köteles /

Egészségbiztosítás köteles/

TB/ Szakképzési köteles

- Megbízás 14 %-os: Százalék=0 / Nem rendszeres / Bér terhére/

Önálló tevékenység / Egyösszegű/

Nyugdíjbiztosítás köteles/

Egészségbiztosítás köteles/

TB/ Szakképzési köteles

- Megbízás 0%: Százalék=0 / Nem rendszeres / Bér terhére/

Önálló tevékenység / Egyösszegű/

EHO 27%-os hozzájárulás alapja

Az egyéb jövedelem szótár bővítése előtt célszerű végig gondolni azt is, hogy a megbízásokat milyen bontásban kívánjuk átadni a könyvelés felé (pl.: külsős, saját dolgozó…), és ennek megfelelően további jövedelem kódok is kialakíthatók.

A két beállítás közül a foglalkozási viszonynál beállított az erősebb.

(i)

(ii) Számfejtés

Számfejtés előtt a Dátumok képen be kell állítani a Bizt. jogv. kezdete és vége mezőket. Ez többes célt szolgál. Egyrészt a program számfejtéskor innen számolja a járulékalapot, másrészt lesz egy részletes nyilvántartásunk az adott személy egész éves megbízásos tevékenységét illetően.

Az egyes megbízásokhoz tartozó adatokat a kép jobb felső részében kell feltölteni és a kép bal oldalán lévő funkciógombokkal kell rögzíteni, illetve törölni, vagy módosítani. A kép jobb alsó részében a megbízások jelennek meg sorban. Amelyiken a nyíl áll, annak a részletezése látható a jobb felső részben.

A napi EHO-t a program a kifizetéskor számolja akár több hónapra visszamenőleg is, ha a megbízás kezdete visszanyúlik korábbi évekre. Abban az esetben pedig, ha két megbízás időben átfedi egymást, a program akkor is csak napi EHO-t számol.

A megbízás fizethető állományba tartozó és állományon kívüli dolgozónak is. Az állományba tartozó dolgozónak az Egyéb jövedelem szótárban beállított Megbízási díj 14%-al jogcímen célszerű fizetni.

Lehetőség van a megbízási díj hóközi kifizetésére is. Ez esetben a Jövedelem képen a Hók. sorsz. oszlopban be kell állítani a hóközi számfejtés sorszámát. A hóközben számfejtett megbízásokra, a hóvégi számfejtést is el kell indítani.

Önálló tevékenységnél Tételes költségelszámolás és 78%-os adóalap együttes alkalmazása

Ennél a módszernél a bruttó kifizetett jövedelemből meg kell állapítani a költségek levonása utáni adóalapot és ezután még alkalmazható az adóalapra egy 78%-os kedvezményes adóalap számítás. A jogszabály szerint, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve ha ezt költségként számolja el vagy visszatérítik részére), az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem a bevétel 78%-a.

Megjegyzés: a 10%-os költséghányad alkalmazásánál nem alkalmazható a 78%-os szabály, mert ebben az esetben minden költséget elszámoltnak kell tekinteni.

1, javaslat: Adószámítási adatok képernyőn/ Költség nyilatkozat alapján=3-as Tételes költségelszámolás kód esetén

A NAV 1108-as programjának ellenőrzése miatt év elején megoldásként azt a módszert javasoltuk, hogy a tételes költségelszámolásnál a nyilatkozat szerinti százalékos mértékkel csökkentett adóalapot korrigálni kell 78%-al. Ez a korrigált % lesz az Önálló tevékenységnél megadott adóalap %-os mérték a tényleges adóalap megállapításánál. A magánszemély 14%-os EHO levonását is ugyanezen adóalap után kell számolni.

Példák a nyilatkozat szerinti költség százalékok alapján az adóalap % korrigált mértékének számítására:

90%-nál 100-90=10*0,78=7,8%

80%-nál 100-80=20*0,78=15,6%

70%-nál 100-70=30*0,78=23,4%

60%-nál 100-60=40*0,78=31,2%

50%-nál 100-50=50*0,78=39%

40%-nál 100-40=60*0,78=46,8%

30%-nál 100-30=70*0,78=54,6%

20%-nál 100-20=80*0,78=62,4%

10%-nál 100-10=90*0,78=70,2%

Számfejtési példák: I. példa II. példa

1, Bruttó bevétel: 356.000 1.540.000

2, Költség %: 70% összege: 249.200 1.078.000

3, Adóalap: (1.sor -2.sor) 106.800 462.000

4, Korrigált adóalap: 78%-os szabály (106.800*0,78)=83.304 360.360

5. Adóelőleg: (4.sor*1,27*16%) 16.927 73.225

6. EHO alap 14%-os=4.sor 83.304 360.360

7. EHO 14% összege (6.sor*14%) 11.663 50.450

8. Költség kieg.78%-os összeg: (3.sor-4.sor) 23.496 101.640

A 1108-as program 3-os kód esetén a Jövedelem=Bevétel - Költség ellenőrzéssel fogadja el a bevallást, így a 1108-04 lapra a fenti példát az alábbiak szerint gyűjtjük:

365.a Nyilatkozat szerinti kódszám: 3 3

365.b Bevétel (1.sorból) 356.000 1.540.000

365.c Elszámolható költség (2.+8.sorból) 272.696 1.179.640

365.d Adóelőleg alap számításnál a jövedelem

(4.sorból), azaz (365b-365c) 83.304 360.360

FONTOS! Ha ezzel a módszerrel számoltak el magánszemélyeket májust megelőző hónapokban, akkor az év hátralévő részében is ezt kell alkalmazni változatlanul adott magánszemélyre, mert éven belül csak egyféle módszerrel számfejthetők le az önálló tevékenységből származó jövedelmek az éves adatszolgáltatások miatt.

2. javaslat: Adószámítási képernyőn/ Költség nyilatkozat alapján = 6-os az Szja tv. 47.par. (5)bek. B) pontja szerint elszámolható jövedelem kód esetén

A NAV 1108-as programja évközben új 6-os költség elszámolási kódot vezetett be az önálló tevékenységű jövedelmeknél a 78%-os szabály elkülönítésére. A Babér 2011. programban május hónaptól alkalmazható a 6-os kód szerinti számfejtés. Ebben az esetben nem kell korrigálni az adóalap %-ot, hanem az általános szabály szerint csak a tételes költség nyilatkozattal csökkentett adóalap %-ot kell rögzíteni az Önálló tevékenység %-os mértékének. A program a 6-os kód alapján a (Bevétel-Költség) kiszámítása után automatikusan korrigálja az adóalapot 78%-al és az lesz a tényleges adóköteles jövedelem. A magánszemély 14%-os EHO levonását is ugyanezen adóalap után kell számolni.

Számfejtési példák: I. példa II. példa

1, Bruttó bevétel: 356.000 1.540.000

2, Költség %: 70% összege: 249.200 1.078.000

3, Adóalap: (1.sor -2.sor) 106.800 462.000

4, Korrigált adóalap: 78%-os szabály (106.800*0,78)=83.304 360.360

5. Adóelőleg: (4.sor*1,27*16%) 16.927 73.225

6. EHO alap 14%-os=4.sor 83.304 360.360

7. EHO 14% összege (6.sor*14%) 11.663 50.450

A 1108-as program 6-os kód esetén a Jövedelem=(Bevétel - Költség)*0,78 ellenőrzéssel fogadja el a bevallást, így a 1108-04 lapra a fenti példát az alábbiak szerint gyűjtjük:

365.a Nyilatkozat szerinti kódszám: 6 6

365.b Bevétel (1.sorból) 356.000 1.540.000

365.c Elszámolható költség (2.sorból) 249.200 1.078.000

365.d Adóelőleg alap számításnál a jövedelem

(4.sorból), azaz (365b-365c)*0,78 83.304 360.360

X. Hónapok felnyitása

A hónapok felnyitása funkció segítségével korábban lezárt hónapok adatait módisíthatjuk.

Ez nagy körültekintést igényel, hiszen itt már bevallásokban, feladásokban szereplő adatokhoz kell hozzányúlni. Továbbá egy dolgozó korábbi kereseti adatainak módosítása a halmozott adatok változását is jelenti.

A hónapok felnyitásának menete a következő:

a) A Szervíz / Hónap szervíz menüpontot kiválasztva a Hónap felnyitása gombra kell kattintani.

b) A dolgozók szűrése képernyőn kiválaszthatjuk azokat a dolgozókat, akikre vissza kívánunk nyitni a hónapot. Ha nem választunk ki senkit a szűrőképernyőn az a BaBérban már megszokott módon az összes dolgozó kiválasztását jelenti. Választhatunk foglalkozási viszonyt is (pl.: minden részmunkaidősnek szeretnénk a hónapját visszanyitni).

Ha kiválasztottuk, hogy kikre történjen meg a visszanyitás, az eredmény gombra kell kattintani.

c) A felnyitni kívánt hónapra duplán kattintva az adott hónap és az aktuális hónap közötti hónapok színe szürke lesz. Ez jelzi azt, hogy ezek a hónapok utólag felnyitott hónapok. A visszanyitás gombra kattintva megtörténik a hónap (hónapok) felnyitása.

d) Végezzük el a kívánt módosításokat. (Ha egy foglalkozási viszony csoportra, vagy mindenkire elvégeztük a hónap visszanyitását feltétlenül figyelni kell arra, hogy csak azoknak az embereknek számfejtsünk, akiknek az adatát módosítani akarjuk, tehát csoportos számfejtést ne indítsunk, mert az több ember adatát is módosíthatja!!) A Bér / Adatrögzítés menüpontban szintén szürke színnel jelennek meg a felnyitott hónapok. A dolgozó adatrögzítésén belül átléphetünk a következő nyitott hónapra. Az adatrögzítésből Rögzítés gombbal történő kilépéskor a program figyelmeztet, hogy felnyitott hónapban vagyunk, kérjük-e az adatok rögzítését. Ez azért szükséges, hogy a véletlenül nyitva felejtett hónap adatait ne ronthassuk el (pl. már a tárgyhavi számfejtést szeretnénk végezni).

e) Ha már végeztünk egy felnyitott hónappal – lezárni az adott hónapot a szokásos Hónap zárása funkcióval kell. (Ha több hónapot nyitottunk fel mindegyiket le kell zárni !)

f) FONTOS!!! Minden módosítás után LE KELL FUTTATNI az Adatok karbantartása menüpontot minden módosított hónapra. Ez a menüpont végzi el a halmozásokat. (Keresetek, járulék alapok, szabadságnapok. Ez utóbbit csak előző évi belépőknél. Tárgyév január 1.-e után belépett dolgozóknál a szabadság és betegszabadság napokat a program nem gyűjti össze a felnyitott hónapokból, azt a Szabadság/Távollétek képen kézileg kell felvezetni. A menüpont futtatására a program is felhívja a figyelmet.

XI. Külszolgálat modul

A külszolgálat modul alkalmas a külszolgálaton, vagy külföldi kiküldetésen lévők ellátmányának számfejtésre. A modul alkalmas fuvarozó cégek munkatársainak, illetve önkormányzati finanszírozású utak ellátmányának számfejtésére.

A modul az Egyedi programok menüponton belül található.

a) A modul használatának első lépéseként a Szótárba fel kell venni 4 jogcímet:

- Külföldi kiküldetés adóköteles

- Külföldi kiküldetés adómentes

- Külszolgálat kiküldetés adóköteles

- Külszolgálat kiküldetés adómentes

b) A Beállítások menüpontban be kell állítani a Szótárba felvett jogcímeket

A kép jobb oldalán alul található beállításokat csak abban az esetben szabad változtatni, ha a törvényben változás lenne az itt szereplő paraméterekben.

c) Az Adatrögzítés menüpontban lehetséges az elszámolás felvitele. A dolgozók közül a már ismert módon kell választani. A dolgozó kiválasztása után a következő kép jelenik meg:

Az Új felvitel gombra kattintva lehet új számfejtést felvinni. Amennyiben fuvarozó cégről, vagy költségvetési finanszírozású útról van szó, az be kell jelölni. A program alapként a Normál vállalatot jelöli ki.

Amennyiben a Külföldi kiküldetés munkaviszonynak minősül jelző be van állítva, úgy a program annak megfelelő kóddal adja át a bér modulnak. Ha nincs kijelölve, akkor külszolgálat jogcímmel. Ennek az Adó adatlap szempontjából van jelentősége. Az adatlap Beállítások pontjában Önöknek a megfelelő sorba ki kell választani az adott jogcímeket. Ennek hiányában a program nem gyűjti az adatlapra a megfelelő összegeket!!

Lehetőség van a nem saját jogon együtt utazó személyek felvitelére is. Ennek csak akkor van értelme, ha a kiküldetés hosszabb mint 90 nap.

A Kezdete / Vége mezőbe a kiutazás kezdetét kell beírni. Az óra és a perc beírása is célszerű.

A program a napokat automatikusan számolja.

A napidíj értéke és valutaneme kitöltendő mező.

TAB billentyűvel tovább lépve a program megjeleníti az adóköteles és adómentes összegeket, figyelembe véve az együtt utazók után járó kedvezményeket is.

A Rögzítés gombra kattintva a program átadja az adatokat a Bér modul Jövedelmek képére, ahol azt számfejteni kell!

Egy adott tétel módosítására lehetőség nincs. Ha egy tétel módosításra szorul, azt ki kell törölni és újra felvinni. Törlés esetén a program a Bér modul Jövedelem képéről is törli az adatokat.

A kép alján lévő jobbra / balra nyilakkal a dolgozók között lehet lapozni. A kép jobb oldalán lévő le / fel nyilakkal az egyes tételek között. A képen mindig látható a tétel sorszáma.

Az árfolyamot a program a képen lévő Számfejtési hónapot megelőző hónap 15.-ei dátummal a Szerviz – Árfolyamok menüpontnál az árfolyam szótárba felvitt értékek alapján számolja. Ezzel a dátummal az árfolyam szótárban Dollárnak és a kifizetés valutájának is szerepelnie kell.

Az árfolyamokat nem módosítjuk, hanem minden hónapban rögzítjük az MNB által közzé tett előző hónap 15.-én aktuális értékeket.

XII. Májusi statisztika

A statisztikát elkészíteni a programmal tökéletesen akkor lehet amennyiben a megelőző évben is ezzel a programmal számfejtett. A szerviz – beállítások – számfejtési beállítások menü pontnál meg kell adni a bérprogram előző évi könyvtárát. Erre azért van szükség, mert a statisztikában szerepeltetni kell a korábbi évből vett adatokat is.

A statisztika első futtatásakor fontos elvégezni egyes beállításokat, e nélkül hiányos, illetve rossz adatok jelennek meg.

Adatok feldolgozási módja:

Az adatokat milyen módon kívánjuk megjelenteni: Nyomtatásban (lista kérése), vagy lemezen (lemezkészítés).

Az egyiket mindenképpen ki kell jelölni, különben az eredménygomb nem használható.

Adatok csoportosítás listánál:

Mikor kerüljön új oldalra az adathalmaz, telephelyenként vagy szervezeti egységenként?-

(a) Dolgozók halmaza:

Mely dolgozók adatai kerülnek bejelentésre. (ld. Májusi statisztika kitöltési útmutatóját, 1. oldal)

Településazonosító hozzárendelése a dolgozókhoz:

Lemezes adatszolgáltatásnál van nélkülözhetetlen jelentősége. Meg kell adni, hogy a telephelyhez, vagy a szervezeti egységhez rendeltük hozzá a településazonosítót.

A hozzárendelést az általános statisztikai beállításoknál végezhetjük el a Települések fülön.

A helységneveknél felül szerepel, mely helység van kiválasztva. Figyelem!! Az adat-hozzárendelés mindig a fent megjelenő mezőben szereplő helységhez történik, ehhez rendelünk, vagy törlünk egy adott telephelyet, vagy szervezeti egységet.

Az alatta levő listából választhatjuk ki a beállítani kívánt helységnevet.

A szervezeti egységek és telephelyek listába a szervezeti egységek és telephelyek nevei jelennek meg. Innen választhatjuk ki a kiválasztott helységhez tartozó szervezeti egységeket, vagy telephelyeket.

Az adott településhez kiválasztott (bepipált) helységneveket / telephelyeket láthatjuk a beállított szervezeti egységek / beállított telephelyek ablakban. Csak információszolgáltató funkciója van.

Általános statisztikai beállítások Egyéb fül:

Itt a (májusi) statisztikához tartozó általános adatokat állíthatjuk be. (Részletesebb információ a kitöltési útmutatóban található, és a borító lapon.)

A májusi statisztika beállításainál (a kitöltési útmutató figyelembevételével) állíthatjuk be, hogy mely adathalmazokat akarjuk jelenteni.

Nyomtatási kép:

Lemezkészítés folyamata: 1,

2. Ok gombra Tallózással kiválaszthatjuk a fájlok másolási helyét:

3. Sikeres másolás után az alábbi üzenet jelenik meg:

Egyéb:

A telephelyhez és a szervezeti egységhez beállítható a település a szótáraknál is.

XIII. Szabadság megváltás

A programmal lehetséges a kilépő dolgozók szabadság megváltásának, illetve időarányosan többletként kivett szabadságra járó díjazás visszavételének számfejtése.

Ha szeretnénk, hogy a program ezt automatikusan számolja, akkor a Számfejtési beállítások/Számfejtési alap képen ennek tényét a második sorban jelezni kell.

Az Egyéb Jövedelmek szótárban szerepelnie kell egy SZM – Szabadság megváltás jövedelemnek. FIGYELEM!!! A kód, kötelezően SZM. A jövedelem beállítását lásd a kézikönyvben.

A fenti beállítások megléte esetén a program az egyébként szabadság idejére járó jövedelem napi összegével számolva kiszámolja a kilépő dolgozónak járó szabadság megváltás összegét, illetve amennyiben a kilépés napjához viszonyítva több szabadságnapot vett ki, akkor visszavonja a megfelelő összeget.

XIV. Szeptemberi Kereset felvételi statisztika

A statisztikát 2011-ben benyújtani nem kell!

A statisztikát minden év október 31.-éig kell beadni a kitöltési útmutatónak megfelelően.

A program a Munkaügy / Statisztikák menüpontban található.

A menüpont első indítása után megjelenő Általános szűrőben a Beállítások gombra KELL kattintani. Itt kell beállítani a kitöltési útmutatóban szereplő szövegezésnek megfelelően a különböző módon gyűjtendő jövedelmeket és a Foglalkozási viszonyokat.

A Havi részben azokat a jövedelmeket kell bejelölni, melyeket a munkavállalók havi rendszerességgel kapnak a cégnél. Itt célszerű mindenképpen bejelölni az Átlagkeresetet, ill. a Távolléti díjat, valamint minden olyan jövedelmet, mely havonta előfordulhat. A Negyedéves, Féléves, Éves részben pedig azokat a jövedelmeket, amelyek az adott terminusokra vonatkozóan kerültek kifizetésre. Az Egyéb mező az Adatszolgáltatás jobb alsó sarkában lévő mezőhöz való gyűjtés kijelölésére szolgál. A foglalkozási viszonyok közül azokat kell kijelölni, amelyek a Kitöltési útmutató alapján az adott cégnél adatszolgáltatásra kötelezett foglalkozási viszonynak minősülnek. Kilépés a Rögzítés gombbal.

Amennyiben a Kitöltési útmutató alapján az derülne ki, hogy adott cégnél nem szeptemberről, hanem augusztusról kell az adatot szolgáltatni, akkor azt az Általános szűrőben lehetőség van kijelölni!

XV. Táppénz modul használata

A táppénz modul használata előtt, fontos beállítani: a „Szerviz-Szótár-Szótár-Egyéb jövedelmek” képernyőn, a cég által használt összes jövedelem típust a hatályos társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelően.

Be kell állítani, hogy a jövedelem - táppénznek, baleseti táppénznek alapja-e,

táppénzszámítás szempontjából rendszeresnek vagy nem rendszeresnek minősül-e.

Minden hónapban a bér adat rögzítésnél a biztosítottnak kifizetett, táppénzszámítás szempontjából nem rendszeres jövedelmeknél rögzíteni kell „a kifizetés dátumát, és- „-tól” és „-ig” -hez annak az időszaknak a kezdő és záró dátumát, amely időszakra ezt a nem rendszeres jövedelmet kifizetik.

A táppénz adatrögzítés menüpont szintén a megszokott munkavállaló kiválasztással indul. Itt új dolgozót felvinni nem lehet.

ELŐZMÉNYEK:

Táppénz számfejtés megkezdése előtt, új belépő esetében és induló cégeknél, az előzmények fülre fel kell vinni az alapszámításhoz és a jogosultság megállapításához szükséges előzményeket. Ha már az előző évben is BaBérral történt a számfejtés úgy az éves zárás leképzi, áthozza a megelőző évről az előzmény adatokat.

Az Előzmények fülön a „rácshálókon" az alábbi billentyű kombinációk működnek a továbbiakban:
CTRL+DEL à sor törlése kérdés után

ESC à visszavonja az aktuális soron a változtatást és bezárja az ablakot

ENTER à elmenti a sort ha hibátlan

FELFELE NYÍL à elmenti a sort ha hibátlan, törli a sort ha üres

LEFELE NYÍL à elmenti a sort ha hibátlan, törli a sort ha üres, ha az utolsó soron áll, ami nem új sor, akkor új sort vesz fel

INSERT à elmenti a sort, ha hibátlan, törli a sort, ha üres és felvesz egy új sort

Előző munkahelyek:

Az előző munkahelyek fülön a folyamatos biztosítási jogviszony elbírálásához szükséges az előző biztosítási jogviszonyok adatait rögzíteni.

Új sorokat az insert gomb egyszeri lenyomásával lehet létrehozni. Az insert gomb megnyomása után megjelenik egy új sor, mely *-al van jelölve a sor elején. Ez jelenti azt, hogy dolgozhatunk a sorban, felvihetjük az előző munkahely nevét, belépés, kilépés dátumát.

Az aktuális munkaviszonyt a program az F3 egyszeri lenyomásával hozza létre. Ekkor a program feltölti a belépés és esetleg a kilépés dátumát.

F4 -gyel a Munkaügyi Központot lehet felvinni, mint előző foglalkoztatót.

F5 -tel TB ellátásban részesül jogcímet, lehet felvinni.

A belépési és a kilépési dátumot kötelező kitölteni. (Kivéve az aktuális munkahely kilépési dátumát.) Ha nincs kitöltve, a program jelez.

Táppénzes jövedelmek:

Rögzíteni kell, biztosítási jogviszonyokként, a táppénz alapot képező rendszeres és nem rendszeres jövedelmeket.

Mindig annak a biztosítási jogviszonynak a jövedelmeit jeleníti meg a program, amelyik megnevezése előtt az „aktuális” sort jelző nyíl látható

A program alapértelmezetten rendszeres jövedelemként jelöl minden beírt jövedelmet, a nem rendszeres jövedelmeknél ki kell kapcsolni e jelölést. Ez lehetséges az egér jobb gombjának két kattintásával vagy a space billentyű egyszeri lenyomásával.

A nem rendszeres jövedelmeknél nem csak a „-tól, -ig” időszakot ki kell kitölteni, kötelező megadni a kifizetés dátumát is.

A rendszeres jövedelmeket rögzíthetjük, havi vagy akár éves bontásban is. A nem rendszeres jövedelmeket azonban mindig havi bontásban kell rögzíteni. Éves felvitel esetén a program figyelmeztetést küld: „ A hónapok értéke nem azonos az összeggel”, de hagy tovább dolgozni.

Kieső idők:

A kieső idők, távollétek fülön munkahelyenként (biztosítási jogviszonyonként) rögzíteni kell a távolléteket (bérrel el nem látott időszakokat).

TÁPPÉNZ SZÁMFEJTÉS:

1. A számfejtés fülön a tétel számfejtésénél először ki kell jelölni bal egér gomb megnyomásával a keresőképtelenség időszakát.

2. Meg kell adni a táppénz típusát. Ezt két különböző módon tehetjük, vagy az egér jobb gombjának megnyomására feljövő helyi menüből,

vagy, a legördülő listából választhatunk.

Ha választottunk, utána aktívvá válik a „Számfejtés”, „Alapok” és az „Adatmegállapító lap” fül.

Az alapok fülön az alapszámítás gomb megnyomásával kiszámításra kerül a felrögzített (előző évről áthozott, számfejtett) rendszeres és nem rendszeres jövedelmek összesenje, a napi átlag kereset, az irányadó időszak, a számítási időszak. Szükség esetén +/- irányba módosíthatjuk a program által kiszámított értékeket.

Az alap átadása gomb hatására a számfejtési fülön megjelennek a napi alap, a táppénz %-nak mértéke, a táppénz napi összege, a táppénz naptári napjainak száma és a számfejtett összeg.

Ha a biztosított felgyógyult a betegségéből keresőképes jelzőt be kell pipálni. Ekkor beíródik a kereső képesség dátuma, a táppénz utolsó napját követő nap.

A program a talált adatok alapján automatikusan kiszámolja a táppénz százalékát, melyre a munkavállaló jogosult.

A program figyeli a kivett betegszabadságot, és ha van még a biztosítottnak ki nem vett betegszabadságos napja, figyelmeztet rá.

Az igenre kattintva kiadhatjuk a még meglévő betegszabadságot. Táppénz számfejtésképernyőn megjelenik, hogy mely napokra kapott betegszabadságot a dolgozó.

Ha csak betegszabadság kerül rögzítésre, mi választjuk ki a kódok közül a betegszabadságot, nincs jelentősége, hogy a betegszabadság-szabadnapot (Z) ill. betegszabadság-hétköznapot (G) választjuk-e. A program figyeli, hogy hétköznapra vagy szabadnapra történt a napok kijelölése.

A betegszabadság lejárta után kezdődik a táppénz.

A program a jelenléti napokat különböző háttérszínnel jeleníti meg, a következők szerint:

Sárga hátérrel jeleníti meg, ha az adott napra a táppénz modulban be van állítva „táppénzes” jogcím, de a bér modulban nem az van. (Sárgák finom árnyalatai megkülönböztetik a szombatokat és a vasárnapokat.)

Fehér háttérrel jelennek meg azok a napok, melyeknél egyezés van a táppénz és a bér modulban.

A rózsaszín, piros árnyalat jelöli azokat a jelenléteket, ahol a bér modulban táppénzes jelenlét szerepel, de a táppénz modulban nincs rá számfejtési tétel.

A gyermekgondozási díj maximum összege

A GYED havi maximum összege a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a.

Az Ebtv 48. §. (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig a kifizetőhely hivatalból felülvizsgálja, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra megállapítja.

A gyermekgondozási díj összegét csak abban az esetben kell minden év január 15-éig felülvizsgálni, ha az ellátás összege a tényleges jövedelem alapján érte el az adott évre meghatározott maximum összeget. Amennyiben az ellátás összege az előző ellátás alapjaként megállapított összeg figyelembevételével került megállapításra, úgy az ellátás összegét nem kell felülvizsgálni, mivel minden hónapban ugyanazt az összeget kell az igénylőnek kapnia, mint az előző év azonos hónapjaiban.

A programban erre új jelölési lehetőséget biztosítunk.

GYED számfejtése esetén be kell jelölni, hogy a GYED milyen jövedelem alapján lett megállapítva.

Gyed alap megállapításának módjának jelölése

- Előző ellátás alapján

- Minimálbér alapján

- Előző évi kereset alapján

Az alap megállapításakor automatikusan az *Előző ellátás alapján* kerül megjelölésre.

Kérjük a jelölést felülbírálni és a megfelelő jelölést elvégezni.

Amennyiben a GYED alap megállapításának módja a *minimálbér alapján* került jelölésre
és a *Számítás alapja* nagyobb, mint az aktuális minimálbér összege, figyelmeztetés jelenik meg a jelölés pedig automatikusan *Előző ellátás alapján* lesz.

Tört napi táppénz számfejtése

A táppénzes napok jelölése után a szokásos módon táppénz alapot számolunk, vagy átadjuk a már előzőleg számolt alapot.

Amennyiben a táppénz első napján a dolgozó a munkaidejének egy részét ledolgozta, jelölni kell, hogy az Első nap tört nap. Ennek jelölésekor lehetőség van az órák számának beírására.

Teljes napi óra: az az óraszám, amit a betegség első napján dolgozni kellett volna.

Táppénzes óra: az az óraszám, ami betegség miatt nem lett ledolgozva.

Az óraszámok beírásával, a táppénz összege a megadott óraszámok arányában átszámolásra kerül.

A példa szerint a dolgozónak 07.30.-án 8 órát kellett volna dolgozni, de betegsége miatt 2 órát nem dolgozott le.

Táppénz összege: 4910/8*2= 1.227,50 kerekítés szabálya szerint 1.230

A ledolgozott 6 óra a jövedelem képre bekerül egy általunk elkészített Tört napi munkabér jogcímre.

Számfejtéskor az aktuális alapbér összegéből kiszámoljuk az adott órára jutó munkabér összegét.

Adatmegállapító lap:

A számfejtés fülön a rögzítés gomb megnyomása után ki kell jelölni a számfejtett ellátás egy napját, ezután az alapok fülre kattintva ki lehet nyomtatni az adatmegállapító lapot.

A számfejtési fülön a Rögzítés gomb elmenti a felvitt, kiszámolt adatokat a táppénz modulba és átadja a bér modulba. Jelenlét adatoknál beíródnak a táppénzes napok, a jövedelmek képernyőn megjelenik a táppénz megnevezése és összege.

A Mégsem gombbal elvethetjük az adatokat.

Táppénz korrekció:

Téves számfejtés javítása:

a) Tárgyhónapra történt téves számfejtés törölhető. Ha kitöröljük a tételt a táppénz modulban, törlésre kerülnek az adatok a bér modulból is.

b) Előző hónap(okra) történő téves számfejtés csak módosítható.

Pl.: Az előző hónapban számfejtésre került a dolgozó részére táppénz, de kiderült, hogy az utolsó két napon már a munkát felvette:

A táppénz modulban kijelölöm a módosítani kívánt időszakból azt az időszakot, amit ténylegesen szeretnék számfejteni, majd megnyomom a módosítás gombot.

A program figyelmeztető üzenetet küld, megerősítést vár arra, hogy tényleg módosítani kívánjuk-e a számfejtést.

Az igen gomb megnyomása után, az utolsó két nap táppénzes kódjai törlődnek, és aktívvá válik a táppénz számfejtéshez szükséges alapok és adatmegállapító lap fül is,

Az ellátást a már leírt módon számfejtjük, rögzítjük.

Ezáltal a bér adatrögzítés menüpont jövedelmek fülre átadásra kerül mínusz előjellel az előző hónapban számfejtett ellátás összege, és plusz előjellel a helyes összeg.

Pl.: Ha valaki utólag hozza, a táppénzes papírját (márciusban, hogy ő februárban táppénzen volt), akkor a táppénz modulban a számfejtési hónapot nem módosítva a lezárt hónapban kijelöljük az ellátás időszakát, választunk hozzá ellátást. A szokásos módon alapot számítok, adatmegállapító lapot nyomok, majd rögzítjük.

A bér – adatrögzítés – jövedelem képernyőn a márciusi hónapban megjelenik a TB ellátás összege.

A számfejtés elvégzése után a program kiszámolja a módosított időszakra az előző hónapban kifizetett bér összegét, és azt visszavonja előző havi korrekció címen.

Ha véletlenül másik gyermek került kiválasztásra GYÁP számfejtésekor és már zárt a hónap :

A számfejtési fülön kijelöljük a módosítani kívánt időtartamot (tól-ig)
Átmegyünk az eltartottak fülre és átváltunk arra az eltartottra, akire számfejteni akarjuk az új tételt. Ilyenkor a számfejtési képen az eltartottak neveit tartalmazó rácsháló világossárga színűre változik.
Visszaváltva a számfejtés fülre megnyomjuk a Módosítás gombot, majd elvégezzük a számfejtést a szokásos módon.

Tartós távollétek:

Itt kell felvinni kifizetőhely esetén a tartós távolléteket (pl.: GYES, GYED) is. A tartós távollétek rögzítésével megelőzhetjük azt, hogy olyannak is számfejtsünk bért, aki huzamosan távol van. Az itt rögzített tartós távollétek megjelennek a bérmodulban a számfejtéshez a jelenlét képernyőn. Az időszak kezdetét és végét kötelező megadni.

Tartós távollét ablak megegyezik a bér adatrögzítés tartós távollét ablakával.

Figyelem: az alapszámítás és a jogosultság figyelés nem veszi figyelembe a tartós távolléteket!

Iskolai végzetség:

Az iskolai végzettségek ablak megegyezik a Munkaügyi adatrögzítés Iskolai végzettségek, ablakkal.

Számfejtett tételek:

A számfejtett tételek ablak az adott dolgozóhoz számfejtett tételeket tartalmazza. Itt az adatok nem módosíthatók, csak információs jelleggel bírnak. Lehet választani, hogy csak az aktuális tételek legyenek láthatók, vagy a módosított törölt tételek is.

Passzív Táppénz:

Ha valaki kilépést a követő első, második, vagy harmadik napon betegszik meg és az egyéb jogosultsági feltételeknek is eleget tesz, táppénzét az alábbi módon számfejthetjük:

· a jogviszony megszűnését magába foglaló hónapját le kell zárni

· a táppénz – adatrögzítés –számfejtés fülön a következő számfejtési hónapon állva kijelöljük a táppénz időszakát, jogcímet választunk, alapot számítunk, átadunk, majd rögzítünk. A táppénzes időszak egy részét vagy teljes egészét a megszűnés hónapjához rögzítjük, de számfejtése az azt követő hónapra történik.

Rövid biztosítási idővel rendelkező biztosított baleseti táppénzének számfejtése:

Ha valakinek rövid a biztosítási ideje, pl.: 4-5 nap a baleseti táppénz számfejtésének a menete a következő:

A bér adatrögzítés menüpontnál a balesetet megelőző napjait felvisszük, számfejtjük, rögzítjük.
Rögzítjük a táppénz adatrögzítés menüpontban a baleseti táppénz időszakának adatát, a már ismertetett módon (alapszámítás, számfejtés, rögzítés) számfejtjük az ellátás összegét.

Speciális lehetőségek a táppénzrögzítés képernyőn:

· Jelenlét adatok törlése a jelenlét képernyőn.

· Jelenlét képernyő naptár szerinti feltöltése.

· Jelenlét képernyő feltöltése - táppénz nem kereső (x) jellel.

· Jelenlét képernyő feltöltése „igazolt nem fizetett” – táppénzre nem jogosult keresőképtelen (p) jellel.

· Jelenlét képernyő feltöltése „igazolt nem fizetett” – fizetés nélküli gyermekápolás gondozás (g) jellel.

· Jelenlét képernyő feltöltése „igazolt nem fizetett” – szülés miatti keresőképtelen (z) jellel.

Ezeket a lehetőségeket jellemzően azok a felhasználók használják, akik nem táppénz kifizetőhelyek, de használják a táppénz modult, de értelemszerűen, szükség esetén a kifizetőhelyek is használhatják. Az igazolt nem fizetett távollét kódok rögzítése a táppénz modulban megegyezik azzal mintha a bér adatrögzítés jelenlét képernyőn rögzítettük volna fel.

Csoportos számfejtés anyasági ellátásokra.

Lehetőség van a külön menüpont segítségével a Terhességi-gyermekágyi segély, a Gyed és a Gyes csoportos számfejtésére.

Azoknak a személyeknek történik számfejtés a kiválasztott ellátásra vonatkozóan, akik továbbra sem keresőképesek, akiknek a megelőző hónap utolsó napján van számfejtésük az adott jogcímre vonatkozóan, tekintettel a tárgy havi (esetleges) korlátozásokra, mint napok száma, vagy életkor szerinti jogosultság,

Külön-külön és együttesen is elindítható a számfejtés, majd ennek megfelelően készíthető lista a számfejtett dolgozókról és az ellátásokról, adott hónapra vonatkozóan csak egyszer!

Akiknek már létezik az adott hónapra – akár csak egy napra is – táppénzes jogcím számfejtve, azoknál nem történik meg a csoportos számfejtés. Ezáltal számfejtést nem ír felül, hanem csak a listában jelöli az ilyen eseteket.

Egészségbiztosítási statisztikai jelentés:

A kötelező adatszolgáltatás egyik segéd nyomtatványa.

Formátuma, tartalma megegyezik az egészségbiztosítási pénztár által előírt nyomtatvánnyal.

Az első oldal a cég adatait, a második létszám, táppénzes, BSZ, TGYÁS és GYED adatokat tartalmaz.

A formanyomtatvány papíros formában kinyomtatható, floppy is készíthető az egészségpénztár által elvárt fájl formátumban.

EB07 nyomtatvány:

Kötelező adatszolgáltatás, ezen történik a kifizetőhelyek álltál kifizetett ellátások elszámolása az egészség pénztárak felé.

Az első oldal a cég adatait, a második a kifizetett ellátások elszámolását tartalmazza.

A formanyomtatvány papíros formában kinyomtatható.

TP fizetési jegyzék segédlista:

Az egészség pénztár álltál kiadott formátumú segéd lista részletes adatokat tartalmaz a kiválasztott hónapban számfejtett ellátásokról.

Betegszabadság segédlista:

Zárt hónapokról ajánlott lehozni. A kiválasztott hónapban számfejtett betegszabadság adatokról készít egy listát.

Negyedéves összesítés:

Ezen menüpont indításával készíthető el a kiválasztott negyed év lezárt keresőképtelenségi esetekről az összesítő jelentés.

Nyomtatható, floppy is készíthető az egészségpénztár által elvárt fájl formátumban. Nyomtatás esetén célszerű a fájlba nyomtatást választani és kiválasztani a képállomány típust, így a nyomtatvány tökéletes lesz. Nem maradnak le a széléről karakterek.

Lemezre készítés esetén először gyűjtőbe kell tenni (bal egér gomb kattintásával), majd a lemezkészítést kell választani. Elsődlegesen floppy lemezre szeretné a program a fájlt készíteni. Figyelmeztet, ha az A: meghajtóban nincs lemez, és lehetőséget ad egy számunkra megfelelő útvonal kiválasztására.

XVI. Igazolás a GYED folyósítását követően foglalkoztatott munkavállaló utáni adókedvezmény érvényesítéséhez

Táppénz/GYED folyósítás igazolás adókedvezményhez

Az igazolás elkészíthető az előírt formátumban az alábbi esetekre:

1. Folyamatban lévő GYED / Eat.3. sz. nyomtatvány

2. Befejezett GYED / Eat.2. sz. nyomtatvány

Folyamatban lévő GYED:
A dolgozó kérésére kell kiadni a dolgozó nevének bejelölése után. Amennyiben nincs jelölés, minden folyamatban lévő GYED-ről igazolás készül. Adókedvezmény igénybevételére nem jogosít, ezért a NAV felé adatszolgáltatási kötelezettség nincs.

Befejezett GYED:
Amennyiben nem jelölünk neveket a szűrőképernyőn, azoknak a dolgozóknak készül igazolás, akiknek a GYED folyósítása a tárgyhónapban ér véget. Ez az igazolás adókedvezmény igénybevételére jogosít, a NAV felé adatszolgáltatási kötelezettség van.(K100)

Az igazoláson szerepelni kell az annak az Ügyintéző nevének, aki az igazolást kiadta,ez a szűrőképernyőn beírható.

Az Eredmény gomb megnyomása után megjelennek a gyűjtött adatok.

Ezek szükség esetén módosíthatóak és így kerülnek tárolásra az adatszolgáltatáshoz.
A módosítást az Alapértelmezett gombra kattintva törölhetjük.
A kedvezményt érvényesítő cég neve és címe módosítható, erre akkor van szükség, ha kilépő dolgozónak adjuk ki az igazolást.

K100 Adatszolgáltatás

A társadalombiztosítási kifizetőhely elektronikus úton köteles adatot szolgáltatni az általa kiállított, adókedvezményre jogosító igazolásokról a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig az állami adóhatóságnak.

Táppénz / Tp adatszolgáltatás / K100 adatgyűjtés

A program azon dolgozók adatait gyűjti, akiknek a kiválasztott hónap dátumával készült igazolás a GYED befejezéséről.

Az Eredmény gombra kattintva megtekinthető a dolgozókról készült nyomtatvány.

Táppénz / Tp adatszolgáltatás / K100 adatszolgáltatás

Az XML fájl készítésekor beírható az annak az Ügyintézőnek a neve és telefonszáma, aki az adatszolgáltatást készíti.

Helyesbítés

Amennyiben a már eredi bevallásban lejelentett dolgozó adataiban változás történik, a Gyűjtéskor és az Adatszolgáltatáskor a Helyesbítés bejelölésével tudjuk elkészíteni.

XVII. Dotáció modul Célszervezet részére.

I. 2007.06.-ik hónapig:

Modul a Munkaügyben szereplő adatok és a tárgyhavi számfejtési adatok alapján kiszámolja az igényelhető dotáció összegét.

Kitöltendő mezők, a Munkaképesség csökkenés mértéke, a Fogyatékosság szintje, valamint a Telephelyi és Intézeti jelzők értéke.

Az adott mezők kitöltését csak abban az esetben engedélyezi a program, ha a Cégadatok beállításban a Cégtípus mező = Kijelölt célszervezet.

1. Létszám-számítás (átlagos statisztikai állományi létszám)

A program a KSH által kiadott útmutató szerint számolja az átlagos statisztikai állományi létszámot a dotáció modulhoz. A létszám számításához a beállításokat a Munkaügy / Statisztikák / Havi munkaügyi jelentés menüpontnál a „Havi munkaügyi jelentés paramétereinek beállítása” gombra kattintva tudjuk beállítani. Első telepítéskor itt egy alapértelmezett beállítás található, de mivel szinte minden cégnél találhatóak egyedi követelmények, ezért ezt célszerű átnézni, és szükség esetén módosítani.

Az itt található sorok a havi munkaügyi jelentés szerinti csoportosításnak felelnek meg. Ezekbe a csoportokba lehet besorolni a különböző foglalkozási viszonyokat (1. oszlop). A program létszámot csak olyan dolgozónak számol, akinek a foglalkozási viszonya beletartozik valamelyik csoportba. Fontos, hogy a létszám-számításhoz a FEOR kódnak is kitöltöttnek kell lennie, mert ez alapján dönti el a program, hogy fizikai vagy szellemi tevékenységet végez a dolgozó.

A 2. oszlopot („Kereset fogalmába tartozó jövedelmek”) a dotáció modul a bértömeg megállapítására használja. Az itt beállított jövedelmeket gyűjti össze és számolja belőle az átlagkeresetet a dotációhoz.

Dotáció szempontjából már csak a 4-5. oszlopok jelentősek. A létszám kiszámításánál az itt beállított távolléteket számolja kieső időnek a program. Attól függően, hogy melyik oszlopba van beállítva a távollét, azonnali vagy 1 hónapon felüli kieső időnek veszi. Az 1 hónapon túli kieső idő kiszámításához a program az előző éves adatbázist is figyelembe veszi (ha létezik).

A statisztikai állományi létszám kiszámításához a dolgozók létszámát redukálni is kell a ledolgozott óra arányában. A redukálást a dolgozó foglalkozási viszonya határozza meg. A Szerviz / Szótárak / Szótárak menüpontban a Foglalkozási viszony fülre kattintva a „redukált számbavétel” pipával lehet beállítani, hogy az adott foglalkozási viszonyú dolgozónál végezzen e létszámredukálást a program vagy sem.

A redukálást a program két módon tudja végrehajtani:

a naptár szerinti óraszámmal (napi óraszám), (Jelenlét kép) vagy
a heti óraszámmal (Dátumok kép)

A redukálás módját dotációszámításnál a szűrőképernyőn (Egyedi programok / Dotáció modul / Dotáció számítás) lehet beállítani.

2. Célszervezeti dotáció

Célszervezeti dotáció számításához a programban még be kell állítani a telephelyi dotációkat telephelyenként. Ehhez a Szerviz / Szótárak / Szótárak menüpontban a Telephely fülön kell beállítani, hogy melyik telephely milyen típusú telephelyi dotációra jogosult:

nem jogosult telephelyi dotációra
telephelyi dotációra jogosult (40%)
telephelyi dotációra jogosult szociális intézmény (20%) (2006. májustól megszűnt)

2006. májustól ugyanitt kell beállítani („Védett foglalkoztató részleg” pipa), hogy a telephelyek közül melyek a védett foglalkoztató részlegek. A program csak ezekre a telephelyekre számol 135%-nál magasabb kulcsú dotációt.

Amennyiben a Telephely szótárban megtörténik a jelölés, akkor az egyes dolgozók adatrögzítésénél is meg fog jelenni a beállításnak megfelelő adat.

3. Dotáció számítása

A programban a dotáció számítását az Egyedi programok / Dotáció modul / Dotáció számítás menüpontban lehet elvégezni. A szűrőképernyőn jobb felső részében be lehet állítani, hogy melyik hónapra számoljon dotációt a program. Be lehet állítani a 2. pontban tárgyalt létszámredukálás módját és igénynek megfelelően a dotáció alapjához az átlagkereset számításnak módját:

kereset / statisztikai állományi létszám
kereset / munkajogi létszám

A „Számítás” gombra kattintva a program kiszámolja és eltárolja a kiszámolt dotációt és dolgozónként a dotációt érintő adatokat. A dotációs listákat a program ezen adatok alapján készíti el. Az adatok eltárolásának továbbá a későbbi önrevízió készítésében is szerepe van. (Önrevíziót a „Dotáció célszervezet részére” listával lehet készíteni.) Önrevízió során a program az elmúlt hónapokban készített eredeti dotációt (valamint az ehhez kapcsolódó adatokat) és az elmúlt hónapokra a jelenlegi állapotnak megfelelő dotációt hasonlítja össze és hozza fel a különbségeket. Ezen adatok módosítására szolgál a szűrőképernyőn az „Értékek eltárolása eredetinek” pipa. Ha ez a pipa be van jelölve, akkor a program a jelenleg számolt dotációt eltárolja úgy is, mint az önrevízió alapját. A pipa automatikusan be van jelölve az aktuális hónapban és üres a visszamenőleges hónapokra.

A program az önrevízió készítéséhez kétszer tárolja le a dotációt. Egyszer az eredetit (ami először lett elkészítve még az aktuális hónapban), egyszer pedig az aktuális állapotnak megfelelőt. A "III. adatlap" az aktuális állapotról készül, a "Telephelyi dotáció jelentés" az eredetiről, a "Dotáció célszervezet részére" lista pedig mindkét állapotot felhozza és a különbségüket is. Ezzel az utóbbi listával készíthető el egy önrevízió a későbbiekben.

Az eredeti állapotot felülírni a dotáció számításánál van lehetőség. Az "Értékek eltárolása eredetinek" pipát kell bejelölni a hónap (jelen esetben január) kiválasztása után, így mindkét letárolt dotáció azonos lesz és az aktuális állapotot tükrözi.

II. / 2007.07.-ik hónaptól:

Bértámogatás

2007. júliushónaptól a törvényi változásoknak megfelelően módosításra került a dotációs modul.

Modul a Munkaügyben szereplő adatok, a számfejtési beállítások, a szótárban a munkakör beállítások, és egyéb jövedelmek beállításai alapján, a tárgyhavi számfejtési adatok figyelembevételével kiszámolja az igényelhető támogatás összegét.

A bértámogatás lista elindítása előtt a programban több helyen be kell állítani a bértámogatást befolyásoló paramétereket.

A bértámogatás korlátjának alapja a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (Ft/hó). Ez 2007-ben a 2005. évi átlagkereset: 158.300 Ft/hó. Ez a Szerviz - Beállítások - Számfejtési beállítások menüpont alatt, a „Minimum jövedelmek” képen írható be. Továbbá itt állítható be, hogy számoljon-e a program bértámogatás számításánál a korláttal.

A bértámogatás korlátja a fent ismertetett összeg bizonyos százaléka. A százalék összege a megváltozott munkaképességű dolgozó munkakörének függvényében állapítható meg, ezt a Szerviz - Szótárak - Szótárak menüpont alatt a „Munkakör” fülnél, a munkakör szótárban kell a munkakörökhöz rendelni

A szótárakban állítható be továbbá a jövedelem jogcímek támogathatósága. Az „Egyéb jövedelmek” fülön a jobb oldalon a beállítások legalján található „Rehab. Költségtámogatás alapja” pipával. Amennyiben a pipa be van jelölve, a kiválasztott jövedelem jogcímmel számol a bértámogatás megállapításakor. Amennyiben a pipa üres, a jogcímet nem veszi figyelembe a támogatás számításánál.

A megváltozott munkaképességű dolgozók egészségkárosodásának, illetve fogyatékosságának mértéke alapján munkabérük és járulékaik bizonyos százaléka állapítható meg bértámogatásként. Ezt a számot a dolgozó kiválasztásával a Munkaügy → Adatrögzítés menüpont alatt az „Egyéb munkaügyi adatok” fül „Egészségi állapot” füle alatt lehet beállítani („Támogatás mértéke”).

A menüről az alsó két menüpontot (Bértámogatás és Nyilvántartás) kell használni.

A Bértámogatás listán a szűréseknek megfelelő csoportosításban láthatjuk a kívánt adatokat.

A Nyilvántartás menüpont elindításával kaphatjuk meg a rehabilitációs nyilvántartás listát. Ennél a listánál is ugyanazok a szűrési lehetőségek szerepelnek, mint amelyek a bértámogatásnál

XVIII. Külföldön adóköteles jövedelem

Az Szja tv. 7. §. Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek 1., bekezdés m.) alpontja szerint „… törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani”, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.

Ilyen elszámolásra azoknál a cégeknél lehet szükség, ahol külföldön (is) végez munkát a magyar munkavállaló. Ott is kapja a jövedelmét és ott is adózik utána. Ám a jövedelmének egy része itthon adóköteles, amennyiben itthon szerzett jövedelme is van. A funkció célja az, hogy az un. ’vegyes’ hónapokra vonatkozóan megkönnyítse az elszámolást, és az év közben kilépő munkavállaló részére a külföldön keresett jövedelmeiről is tudjon igazolást készíteni a munkáltató.

a.) Az Egyedi modulok/ Külszolgálat/Külföldi jövedelem programrészben lehetőség van a Külföldi jövedelem rögzítésére:

- A funkció használatához be kell állítani az Árfolyam szótárban a megfelelő valuta árfolyamát. Ezt meg kell tenni minden hónapban, az előző hónap 15.-ei dátummal.

Az Összeg oszlopba a teljes havi összeget kell beírni.

b) Az ilyen módon berögzített adatokról a kilépő dolgozó részére az Adó adatlap elkészítésekor a szűrőben kiválasztott „Tájékoztató” alapján elkészíti a ’Kiegészítő adatlap”-ot, mely nyomtatáskor az Adatlap 3. oldala lesz

Ezen az igazoláson, a kép alján lévő Adójóváírásra jogosító hónapok számát a program a Bér / Adatrögzítés / Adószámítási adatok képen beállított hónapokból számolja.

c) A Magyarországon számfejtett (mentesített), de az adó kiszámításánál figyelembe vett alapbért (jövedelmet) a Bér/Adatrögzítés/Adószámítási adatok képernyőn hónaponként beállítottak alapján lehet számfejteni.

Amennyiben a megosztás hónapon belül történik (adott hónapban külföldön és M.o.-on is dolgozott), a Bér/Adatrögzítés/Jelenlét adatok/ Igazolt fizetett sorban „k” külföldi munkavégzés jogcímen elkülöníthető a külföldön töltött időszak. Kijelölése esetén számfejtéskor a Jövedelmek képernyőn „KFM” külföldi munkavégzés jogcímmel történik a számfejtés (törzsbérként).

XIX. Állományi lista

a) A menüpont segítségével az Excel programba beolvasható formátumú állományokat tudunk előállítani. Ennek egyik módja, hogy a menüpont elindítása után a ’Lista fajtája’ választási lehetőségnél a ’Pénzes lista 2.’ lehetőséget választjuk. Ennek kijelölése után a program lehetőséget ad arra, hogy az Egyéb jövedelmek közül maximum 8-at kijelölve listát készíthessünk. A lista tartalmazza

Dolgozó neve

Alapbér

Törzsbér

a kijelölt jövedelmek

a ki nem jelölt jövedelmek együtt egy külön oszlopban

a béreket terhelő közterhek

mindösszesen

adóazonosító

Az egyes oszlopok külön is összesítésre kerülnek.

A lista elkészítése után a bal felső sarokban található floppy ikonra kattintva különböző típusú állományokba tehetjük a listát.

Az file típusának választásához le kell gördíteni a File típusa mezőt. Itt célszerű a ’Szövegfile (mezők tabulátorral elválasztva)’ fajtát választani. Valamint meg kell adni a készítendő file nevét.

Az ilyen módon elkészített állományt az Excel programban kell megnyitni. Ekkor a következő kép jelenik meg.

A tovább gombra kattintva a következő kép jelenik meg, amelyen már értelmes formátumban láthatók a leendő táblázatunk oszlopai:

Itt a ’Befejezés’ gombra kattintva az állomány beolvasásra kerül.

Mint látható a beállításokon módosítani nem kell, az Excel program felismeri a babér programban a fenti fájl típussal elkészített lista oszlopait, sorait.

Az elkészült Excel tábla bal felső cellájára kattintva kijelölhetjük az egész dokumentumot, majd az „A” oszlop jobb oldalán található határoló jelre kettőt kattintva minden oszlopot a leghosszabb adattartalmú mező szélességére hozhatjuk. A továbbiakban az igényeknek megfelelően formálhatjuk tovább a dokumentumot.

Az elkészített Excel dokumentumot ajánlott elmenteni a mentés másként funkcióval, Excel munkafüzetként.

XX. Munkaszerződés modul

A modul célja, hogy a Felhasználó a Fejlesztő cégtől függetlenül összeállíthasson több féle, az egyedi igényeket is kielégítő munka-, vagy megbízási szerződést a rendszerben található alapadatok felhasználásával.

A Modul az Egyedi programokból érhető el.

a) Első lépésként az Alapok menüpontot kell elindítani. Ebben a program részben lehet kialakítani a későbbiekben használandó munkaszerződés elemeket. Ezek meghatározása munkaszerződés-soronként történik. Tehát minden egyes típusú sornál külön meg kell határozni, hogy az tartalmilag és formailag hogyan nézzen ki.

Az Új felvitel gombra kattintva lehet új sort kezdeni. A kép jobb alsó részében lévő nagyobb négyzetbe kell beírni a megfelelő szövegrészt.

Az adott szöveget a Word-ben megszokott formában formázhatjuk is.

A programban meghatároztunk néhány olyan mezőt, amelyeket a szövegbe az adatbázisból illesztünk be. (Természetesen ennek feltétele, hogy a hivatkozott adatok ki legyenek töltve.) A beillesztés menete a következő: adott helyen állva a szövegben, pl. a Cég nevét szeretnénk, hogy megjelenjen, akkor a Beillesztés gomb melletti mezőt legördítjük, kiválasztjuk a cégnév mezőt, majd megnyomjuk a Beillesztés gombot. Ekkor a program #cégnév# formátumban ezt a szövegben rögzíti és majdan a nyomtatás során ide mindig a cég nevét jeleníti meg.

Amennyiben az adott sor után szeretnénk néhány üres sort a szerződésen, akkor azt is itt kell megadni. (ENTER-eket kell nyomni.)

Az adott sor szerkesztésének befejezéseként a Rögzítés gombra kell kattintani.

Majd az Új felvitel gombra kattintva vihetjük fel a következő sort.

b) Az ilyen módon berögzített Alap-sorokat Szerződés típusokba kell rendezni. Ennek megadására szolgál az Összeállítás menüpont.

Az Új szerződés gombra kattintva lehet új szerződés típust felvinni. A szerződés nevének bevitele után a Rögzítés gombra kell kattintani

Ez után a kép alján lévő Új sor gombra kell kattintani, majd a sortípusánál található legördülő menüből lehet választani az Alap menüpontban felvett sorok közül. Az összeállítás menüpontban tehát létrehozni újsorokat nem lehet, csak az alapoknál létrehozott sorok közül választhatunk. Ha hiányzik egy sor azt az alapoknál kell létrehozni, majd itt kiválasztani

c) A Nyomtatás menüpontban lehet kinyomtatni a szerződéseket. Itt már a megszokott Szűrő kép jelenik meg, ahol a baloldalon kiválaszthatjuk, hogy kikre akarjuk lehozni a szerződést, a jobb oldalon pedig kiválaszthatjuk azt, hogy melyik típusú szerződést kívánjuk nyomtatni. Megadható a listakészítésének időpontja is.

d) Archivált riportok menüpont

A programban lehetőség van a nyomtatásra került listákat elmenteni. A nyomtatási képen be kell jelölni a Kinyomtatott riport archiválása opciót, és akkor a kinyomtatott oldalak a cég adatbázisban is eltárolásra kerülnek.

A későbbiek folyamán az eltárolt listákat megnézhetjük, újra nyomtathatjuk az eredetivel teljesen megegyező formában.

A nyomtató kiválasztása alatt lévő ’Közvetlen karakteres nyomtatás’ jelző bekattintásával mátrixnyomtatóra tudunk karakteres formában nyomtatni

e) Az Import – Export menüpontban kiimportálhatunk már kész szerződéseket egy általunk megadott útvonalra. Ez mentésként is funkcionálhat az elkészített szerződésekre, illetve átnevezés után más néven visszaimportálhatjuk a BaBér-ba. Erre akkor lehet szükség, ha közel azonos tartalmú szerződéseket kell létrehoznunk, amelyek csak kis mértékben térnek el egymástól. Ilyen esetben praktikusabb export – import után a már kész szerződést módosítani, mint újra létrehozni.

XXI. Munkaruha modul

A Modul célja az, hogy az egyes munkavállalókhoz hozzárendelhessünk munkaruhákat, és a programmal figyelemmel kísérhessük azt, hogy kinek mikor jár le a munkaruhája, illetve a dolgozó kilépése esetén a Bér modulba levonásra kerüljön a munkaruha tartozás.

a) A munkát a Munkaruha szótár feltöltésével kell kezdeni

A Ruhák fülön kell felvinni a cégnél létező munkaruhákat fajtánként.

A Ruhakód szabadon választható.

A Kihordási idő jelzi azt, hogy mikor kell új munkaruhát rendelni a dolgozónak.

Az Amortizációs nap jelzi, hogy a ruha mennyi nap viselése után nem kell a dolgozónak visszafizetnie az árát, ha időközben kilép a cégtől

A levonáskód legördítésekor a levonás szótár jelenik meg. Az ide beírt kódon helyezi levonásba a program a munkaruha tartozást a dolgozó kilépésekor.

A Méretek fülön a különböző Munkaruha típusokhoz tartozó mérettáblázatot kell rögzíteni.

A Beosztások fülön azt lehet meghatározni, hogy a cégnél egy-egy beosztáshoz milyen munkaruhák tartoznak. Ez a későbbi adatrögzítésnél jelent segítséget, mert akinél nem talál a program felvitt munkaruhát, de a Beosztása ki van töltve, akkor ennek a beállításnak megfelelően feltölti a munkaruha adatokat.

b) A Szótár feltöltése után az Adatrögzítés következik. Itt a már ismert képen kell a dolgozót kiválasztani, majd a következő kép jelenik meg:

A ruhát és a darabszámot a munkaruha szótár beosztások fülön rögzítettek szerint felajánlja. Amennyiben a beosztáshoz nem rendeltünk munkaruhát, a Ruha a feltöltött szótárból kiválasztható.

A méret is az előzőekben feltöltött szótárból választható.

A Kiadás dátumát ki kell tölteni.

Az Amortizációs dátum és a Kihordás dátuma automatikusan töltődik a szótárban beírt értékeknek megfelelően.

Az ár oszlop automatikusan töltődik a szótárból.

A leadás dátumát kilépéskor, ha a dolgozó elszámol a munkaruhával, ki kell tölteni. Ekkor a program nem jeleníti meg, mint munkaruha tartozást. Ha a dátum nincs kitöltve és az amortizációs dátum még nem járt le, megjelenik munkaruhatartozás-ként.

Természetesen a levonás teljesítéséhez a szerviz - beállítások – számfejtési beállítások menüpontban be kell állítani a munkaruha levonás figyelést.

c) A modulban három féle lista készíthető

· Lejáró ruhák listája. A lista készítésekor beállítható egy hónap, amely hónapra vonatkozóan kíváncsiak vagyunk, hogy mely ruhából mennyinek jár le a kihordási ideje abban a hónapban. Mindez dolgozónként.

· A Tételes lista annyiban különbözik, hogy itt összevontan szerepel a lejáró ruhák listája. Szintén adott hónapra.

· Belépők ruhái lista. A megadott időintervallumban, a belépett dolgozók részére kiadott munkaruhákat listázza dolgozónként.

A lejáró ruhák és a belépők ruhái lista végén a kiadott, lejárt munkaruhákról készül egy munkaruharendelő lap.

XXII. Munkaidő kedvezmény apukáknak

2003. 01. hótól törvény kötelezi a munkáltatót, hogy külön szabadságra engedje az újdonsült apukákat. Ennek megfelelően a 2002. 12. 01.-ét követően született gyermekre tekintettel 5 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az édesapákat. Ezt a gyermek 2 hónapos koráig, tetszőleges időpontban vehetik igénybe és azt a munkáltató köteles kiadni.

A kedvezmény akkor is jár, ha a gyermek halva születik, vagy meghal, illetve nem csak a vérszerinti, hanem az örökbe fogadó apát is megilleti.

Erre az időszakra távolléti díj jár, melyet nem a munkáltató, hanem a költségvetés finanszíroz oly módon, hogy a kifizetett távolléti díjat és annak közterheit később a munkáltató visszaigényelheti. Az apát megillető munkaidő-kedvezmény igénybe vételhez be kell mutatni a születési anyakönyvi kivonatot, valamint nyilatkozni kell arról, hogy az apa szülői felügyelete fennáll.

Az ilyen módon kifizetett juttatásokról, azok közterheiről és a kapcsolódó bizonylatokról a munkáltató nyilvántartást vezet és évente kétszer 06.30-ig és 11.30-ig nyújthatja be visszatérítési igényét a TÁH-hoz.

A program Munkaügyi moduljában a Nyilatkozatoknál lehetőség van kinyomtatni a szükséges nyilatkozatot.
Az Egyéb jövedelem szótárban kell szerepelnie a TDA Távolléti díj apukának jogcímnek, melyet pontosan úgy kell paraméterezni, mint a TDS T.díj.fiz.ünn+szabi jogcímet.
A számfejtésnél a Jelenlét képen az Igazolt fizetett sorban a jobb egérgomb használatával lehetőség van kiválasztani a megfelelő távollét típust. A számfejtés ez után külön jogcímre teszi a később visszaigénylendő összeget.
Az adott összeg közterhei nem kerülnek eltárolásra, azt a Lekérdezések listák – apasági napok díja menüpontban lehet listázni.

XXIII. Munkaszámos főkönyvi feladás

1. Felosztás beemelő

Ez a menüpont adja meg azt a lehetőséget, hogy külső rendszer felől érkezzen felosztás a főkönyvi feladáshoz, az adott havi jövedelmekre. A beemelésre kerülő állománynak kötött formája van.

Import állománynak egy .csv kiterjesztésű fejléces, ; -vel szeparált állományt várunk .

	Értéke
Azonosito;	Adóazonosító (alfanum(10)) vagy a Babérban használt: Sorszám (numerikus) – Bér – Adatrögzítés – Törzs képernyőn Sorszám mező értéke. Egyedi azonosító (alfanum), - Szerviz beállítások – Egyéb beállítások – Beállítások 2 képernyőn adható meg. Bér – Adatrögzítés – Törzs képernyőn szerkeszthető utána. OHR kód, - egyfajta egyedi azonosító GEID kód- egyfajta egyedi azonosító
UzemKod;	Az Egyedi programok – Munkaszámos főkönyvi feladás által használt fogalmak alapján töltendő. (alfanum(30))
Koltseghely;
Munkaszam;
Ora;	A 3 közül egy kötelezően töltendő! (Csak numerikus)
Szazalek;
Osszeg
JKod	Babér programban a Szerviz – Szótárak – Szótárak – Egyéb jövedelmek képernyőn szereplő 3 karakteres kód. Alapbér esetében 000.

Azonosito;UzemKod;Koltseghely;Munkaszam;Ora;Szazalek;Osszeg;JKod

2222;;77771;1;104;;;000

2222;;77771;1;8;;;TDÜ

2222;;77773;2;8;;;TDS

2322;;66000;1;168;;;000

Abban az esetben, ha az állományban nem töltik a JKod oszlopot, egy állományban csak egy fajta jövedelemre érkezhet felosztás (pl., ha van alapbér és jutalom, akkor egy állományban kerül az alapbérre vonatkozó felosztás, egy másik állományba pedig a jutalomra érkező felosztások, ha ugyanaz a felosztás, akkor kétszer is beolvasható egymás után ugyanaz az állomány, más jövedelemre). Arra is van lehetőség, hogy ha ugyanazt a felosztást kell minden jövedelemhez felvinni, hogy csak az alapbérre (000) történik felosztás beemelés, és a Munkaszámos főkönyv – Adatgyűjtés menüpontban egy plusz beállítással elérhető, hogy felvigye ezt a felosztást a többi jövedelemhez.

Abban az esetben, ha a JKod töltésre kerül, elég egy állományt feladni egy hónapban, mely tartalmazza az összes felosztani kívánt jövedelmet.

A menüpont futtatható attól függetlenül, hogy történt-e már adott hónapra számfejtés vagy sem. Viszont meg kell, hogy előzze adott hónapra a Munkaszámos főkönyv – Adatgyűjtés menüpont futtatását. Amennyiben adott hónapra újra beemelés történik, abban az esetben a Munkaszámos főkönyv – Adatgyűjtés menüpontot is el kell indítani, Újragyűjtés opcióval az adott hónapra.

Az „Ellenőrzés futtatása az importálásra kerülő adatokra” opció kérése esetén egy .csv kiterjesztésű fejléces, ; -vel szeparált állományt állítunk elő. Ennek formátuma:

	Értéke
SorID	Az eredetileg beolvasott állományban lévő sorszáma a hibás sornak.
Azonosito;	Lehetséges értéke: a beolvasott állományban szereplő kód + hiba esetén ’Nincs ilyen dolgozó.’
UzemKod;	Lehetséges értéke: a beolvasott állományban szereplő kód + hiba esetén Nincs ilyen kód a főkönyvi szám szótárban. Vagy Nincs ilyen kód a főkönyvi munkaszámok szótárban.
Koltseghely;
Munkaszam;
Ora;	A beolvasott állományban szereplő értéket adjuk vissza, nem történik rá ellenőrzés.
Szazalek;
Osszeg
JKod	Lehetséges értéke: a beolvasott állományban szereplő kód + hiba esetén Nincs ilyen kód az egyéb jövedelem szótárban. Vagy Nincs ilyen jövedelem számfejtve. Vagy Nincs alapbér számfejtve.

Két lépcsőben történik az ellenőrzés. Első lépcsőben megnézi, hogy létezik-e az Azonositón megadott dolgozó a törzsben, ellenőrzi az UzemKod, Koltseghely, Munkaszam mezők értékét a megfelelő szótárban, illetőleg amennyiben töltésre került a JKod értékét is a megfelelő szótárban.

Második lépcsőben ellenőrzi, hogy az adott jövedelem a kívánt hónapban számfejtésre került-e adott dolgozónál.

2. Munkaszámos főkönyv – Adatgyűjtés

A menüpont működésének előfeltétele adott hónapra meglévő számfejtés és jövedelembontás. FONTOS! Ha módosítás történik a számfejtésben, miután ez a menüpont futtatva lett, akkor nem csak új jövedelembontás kell kérni, hanem ezt a menüpontot is újra el kell indítani és Újragyűjtés opcióval gyűjteni adott hónapra.

Jelenlét típusok: megadható, hogy a jövedelmekhez rendelt felosztandó óraszám a jelenlét mely soraiból tevődjön össze. Amennyiben nem kerül megadásra, a program a következőket gyűjti össze:

1 - Ledolgozott napok

2 - Fizetett ünnep

3 - Fizetett szabadság

6 - Igazolt, fizetett

11 - Betegszabadság 80%-os

Jövedelem gyűjtése saját idővel: pipálása esetén, amennyiben a Bér – Adatrögzítés – Jövedelmek képernyőn az adott jövedelemhez az Idő oszlop töltve van, azt az időt fogjuk alapnak venni, nem pedig a jelenlét típusok alapján számoltat.

Alapbér felosztásának felvitele a többi jövedelemhez: amennyiben használatra került a Felosztás beemelő, még pedig úgy, hogy csak alapbérre adtak fel felosztást, itt állítható be, hogy azt a felosztást a többi jövedelemre is felvigye.

Felosztás gyűjtése 100%-ra: azt jelenti, hogy az alatta választható opciók szerint 100%-ra felosztja a jövedelmeket. (Amennyiben a Felosztás beemelő használatra került, akkor is beállítható ez az opció, mert a beemelés során fel nem osztott részekre, jövedelmekre, az itt beállítottak szerint visz fel felosztást.)

3. Munkaszámos főkönyv – Adatrögzítés

Megtekinthető, módosítható a Munkaszámos főkönyv – Adatgyűjtés menüpont eredménye. Illetőleg manuálisan felvihető az egyes jövedelmekhez tartozó felosztás. Itt is meg van az a lehetőség, hogy ha az alapbérre felvitt felosztás tartozik minden jövedelemhez, akkor ne kelljen felvinni jövedelmenként, hanem a program vigye fel (Alapbér felosztásának rögzítése a többi jövedelemhez.)

Ha adott jövedelemhez a jobb oldalon még nincs felosztás, akkor a bal oldalon állva insert gombra megjelenik az új rekord.
Óra/Százalék/Összeg oszlopok módosításánál az oszlopból való ellépéskor rögzít és számol a program (oldal nyilak, le-fel nyilak vagy egér kattintás). Fontos hogy amennyiben ezen mezők valamelyikét módosítják lépjenek el a mezőről az újraszámítás miatt és csak utána lapozzanak az emberek között.
Ha óra volt töltve és átírja az összeget, átszámoljuk az órát, ha százalék volt töltve akkor a százalékot. Ha az óra és a százalék is 0 és az összeget módosítja százalékot fogunk számolni hozzá.

4. Munkaszámos főkönyv – Lista

Különböző bontásban lekérhető a főkönyvi feladás, illetve elkészíthető a megfelelő főkönyvi rendszer fele az átadás. (Ez utóbbihoz beállítások szükségesek még a Bér – Főkönyvi feladás – Főkönyvi feladás beállításai – Floppys feladás beállításai képernyőn.)

A lista kétféle hibalistát adhat. Amennyiben a lista címe „Munkaszámos főkönyvi feladás hibalista”, akkor adott dolgozó, adott jövedelmének a felosztásával van probléma. Ez megnézhető és korrigálható a Munkaszámos főkönyv – Adatrögzítés menüpontban.

Amennyiben a lista címe „Főkönyvi feladás hibalistája”, akkor a T-K számlapárok összerendelésénél, illetve a Bér – Adatrögzítés – Dátumok képernyőn keresendő a hiba (előzmények).

XXIV. Jelenlét modul

A modul rendeltetése, hogy a különböző munkarendekben dolgozó munkavállalók jelenlét adatai alapján a bér modul Jelenlét képére adatot szolgáltasson, illetve a műszakok alapján járó pótlékokat kiszámolja és a Jövedelem képre a számfejtéshez feladja.

a) A modul használata a műszaktípusok megadásával kezdődik. Itt lehetőségünk van kialakítani a cégnél használatos műszakrendeket, valamint az ezekhez tartozó idő és pótlék adatokat.

Az alábbi képen láthatóak a beállítandó mezők.

A Műszaktípus kódja egy kisbetű, melyet a program automatikusan generál. (a,b,c,d..)

A Törzsidő az az idő, amit az adott műszakban kötelező bent tölteni. Pótléka lehet pl. Délutános pótlék.

A Törzsidő számítása történhet az itt megadott Kezdete - Vége adat alapján is, illetve történhet a későbbiekben rögzítésre kerülő ténylegesen bent töltött idő alapján.

A peremidő az, amely pl. a munkahelyen történő előkészülést, ill. a végén pl. a takarítást, öltözést jelentheti. Erre nem feltétlenül jár pótlék.

A Túlóra a Peremidőn kívüli időt jelenti. Pótlékolása túlóra pótlékkal történik.

A Munkaközi szünet az ebédidő időtartama.

Az Időadatok (pótlékokhoz) kerekítése történhet naponta, vagy a teljes havi adat összesítése után egyszer, illetve kerekíthető fél és egész órása.

b) A Műszak naptárak kialakítása az Éves naptár beállításai alapján dolgozik. Tehát az ott berögzített műszakokhoz lehet itt műszaktípusokat hozzárendelni. Az egérrel ki kell jelölni a napokat, majd a jobb egérgomb megnyomására megjelenő menüből választható az adott nap(ok)hoz tartozó műszaktípus.

c) Az Adatrögzítés menüpontban a tényleges jelenlét adatok rögzítésére van lehetőség, a bér modulban lévő Jelenlét képhez hasonló felületen.

Itt az adott naphoz húzva az egeret, majd a jobb egér gombbal kattintva a következő kép jelenik meg:

Itt lehetőség van berögzíteni a tényleges mozgásokat, illetve a műszakrend változtatására is lehetőség van. A kép jobb felső részén lévő nyilakkal lehet a napokban előre – hátra lépegetni.

d) A felrögzített mozgásokról tényleges jelenléti ívet lehet nyomtatni.

e) A Feladás a bérmodulba menüpont hatására a program kiszámolja a dolgozónak járó pótlékokat és beírja azokat a Jövedelem képre.

XXV. Riporter modul leírása

Az általános lekérdezővel tetszőleges adatokat kérdezhetünk le a bér programból. A lekérdezett adatokat ki lehet menteni szöveges állományba, Word és Excel dokumentumban. Az adatokat egy megkezdett Word körlevélként is ki lehet menteni, mely sortörésekkel elválasztva tartalmazza a lekérdezés mezőit. A körlevél adatforrása Word v. Excel állomány lehet.

A riporter menü két menüpontból áll: Riport és Szerkesztés.

A riport menüben lehet lekérdezni a szerkesztésben létrehozott lekérdezéseket.

Riport:

A menüpont elindítása után a programból már jól ismert általános szűrő jelenik meg.

Lehet választani a már készen levő lekérdezések közül. A kiválasztott lekérdezésre húzva az egérkurzort megjelenik a hozzá tartozó részletesebb leírás. A kiválasztott lekérdezés függvényében lehet rászűni az adatokra a már ismert telephely, szervezeti egység és névsor szerint.

Lekérdezések elmentésekor az „Eredmény” gombra történő kattintás után megjelenik a Windows-ból jól ismert állománymentési ablak, ahol megadhatjuk azt az állománynevet, amelybe kívánjuk tárolni az adatokat. Az alapértelmezett állománynév a lekérdezés nevéből és ez eredmény formátum kiterjesztéséből generált állománynév. Természetesen ezt tetszés szerint átírható.

A lekérdezés adatait az alább ismertetett formátumokba lehet elmenteni:

1. Szöveg file:

A lekérdezés eredményét ASCII szöveg file-ba lehet kimenteni:

a. Dinamikus oszlopszélességgel:

Az oszlopok adatai egy oszlopelválasztó karakterrel vannak elválasztva, melyet a lekérdezés szerkesztésénél lehet beállítani. Alapértelmezés a tabulátor karakter (#9). A sorok (rekordok) szintén egy, a szerkesztésnél beállított karakterrel vannak elválasztva. Kivéve az alapértelmezést, mert az itt a sortörés, kocsi vissza karakter sorozat (#13 #10).

Ha az adatokban szerepel a két elválasztó karakter, akkor azok kicserélődnek egy szintén a szerkesztésnél beállított karakterre. Az alapértelmezett csere karakter a szóköz.

b. Fix oszlopszélességgel:

Az oszlopok fix hosszan követik egymást, mert egy feltöltő karakterrel a hiányzó pozíciók pótlásra kerülnek. Az alapértelmezett feltöltő karakter a szóköz. Ennél a formátumnál értelmezett az oszlopok igazítása is, melyet a szerkesztésnél lehet beállítani (ld. később). A sorok szinten egy beállított karakterrel vannak elválasztva, mint az „1 / a” pontban.

Figyelem! Ha Excel-be vagy Word-be kívánja az adatokat exportálni, akkor előtte minden más megnyitott Excel és Word dokumentumot el kell menteni, és az Excel és Word programokból ki kell lépni!

2. MS Word dokumentum:

Az adatokat Microsoft (MS) Word dokumentumba menti. Ezt akkor lehet használni, ha a számítógépen jól telepítve van Word program. Word 97 vagy későbbi verzió szükséges.

Az oszlopok és sorok egy meghatározott karakterrel vannak elválasztva. (Alapértelmezés: tabulátor és bekezdés vége jel.)

Az adatok a szerkesztésnél beállított betűtípussal, betűmérettel és betűformázással kerülnek átadásra a Word program számára. Ezt a formázási beállítást kihagyhatjuk, a bepipáljuk a „Formázás mellőzése” opciót.

Ha bepipáljuk a „Folyamat megjelenítése” opciót, akkor a Word megjelenik, és a képernyőn követhetővé válik, hogy pontosan mely adat exportálása történik.

Figyelem! A Word dokumentumba történő exportálás a leglassabb, a legidőigényesebb!

3. MS Excel dokumentum

Az adatokat Microsoft Excel dokumentumba lehet menteni. Ezt akkor lehet használni, ha a számítógépen jól telepítve van az Excel program. Excel 97 vagy későbbi verzió szükséges.

Az adatok egy-egy különálló cellába lesznek letárolva.

A szerkesztésnél beállított betűtípus, méret és igazítás szintén felhasználásra kerül az exportálás során. Ennek mellőzésére a „Formázás mellőzése” opció használatával van lehetőség.

A „Folyamat megjelenítése” opcióval megjelenik az Excel program, és láthatóvá válik az aktuális esemény.

A „Munkalap neve” mezőben megadhatjuk, hogy mi legyen az Excel munkalap neve, melyre az adatok exportálása történt.

4. MS Word körlevél

a) Üzleti levelezés során szükség van körlevelekre, melyben agy azonos tartalmú sablont küldünk el több személy részére. Ilyen körlevél kezdemény készítésére is segítséget nyújt az általános lekérdező. Létrehozza az adatokat tartalmazó állomány, majd az hozzákapcsolja egy körlevéllé alakított Word dokumentumhoz, és beszúrja a körlevélbe egymás alá az adatmezőket.

b) A Word körlevélbe különböző formátumokkal lehet elmenteni a mezőket:

· „Formázás mellőzése”: A program nem formázza a Word dokumentumba beszúrt mezőneveket,

· „Fejléc formátuma”: A lekérdezés szerkesztésénél a fejlécekhez beállított betűtípussal formázza a program a körlevél mezőneveit.

· „Adatok formátuma”: A lekérdezés szerkesztésénél a rekordokhoz beállított betűtípussal formázza a program a körlevél mezőneveit.

c) „Folyamat megjelenítése” opcióval megjelenik a Word és/vagy az Excel, ezáltal nyomon követhető az aktuális konkrét exportálási folyamat.

d) Adatforrás:

· Meg lehet adni, hogy mi legyen a körlevél adatforrása: Word vagy Excel dokumentum. Itt a mentés a fentebb leírt (Word-ről és Excel-ről szóló) ismertető alapján történik. (2. 3. pont)

· Az adatforrás exportálásakor alapértelmezettként a formázás mellőzve van („Formázás mellőzése” az elválasztó vonal alatt.)

· Ha Excel lesz a körlevél adatforrása, szintén megadhatjuk a munkalap nevét („Munkalap neve”), amelyre az adatok kerülnek.

e) Miután a körlevél sablon létre lett hozva, a Word dokumentumot megnyitva tetszőlegesen szerkeszthetjük.

Példa a programmal létrehozott körlevél sablonra:

Szerkesztés:

A program számos a gyártó által készített lekérdezést tartalmaz, mely az idők folyamán bizonyosan bővülni fog. Ezeket a könnyebb használat miatt készítettük el. Az alap lekérdezéseket nem lehet szerkeszteni, de másolat készíthető róla, amely viszont már tetszőlegesen szerkeszthető.

A lekérdezés szerkesztése a következő képen néz ki:

A „Lekérdezések” fülön szerepelnek a már eltárolt lekérdezések. Lényegében ugyan úgy kell használni ezt a képernyőt, mint a Szótárakat a programban. Ezen a képernyőn lehet „Új lekérdezés”-t létrehozni, lekérdezést törölni, a rácshálón dupla kattintással a kiválasztott lekérdezést szerkeszteni.

„Másolat készítése” gombbal a kiválasztott lekérdezésről lehet másolatot készíteni. Ez akkor hasznos, hogyha van egy lekérdezésünk, melyet meg akarunk tartani, de ennek a felhasználásával egy új lekérdezést is létre akarunk hozni.(a régit átszerkesztve, kibővítve).

Az „Exportálás…” gombra kattintva a letárolt lekérdezést lehet kimenteni a lemezre külön állományba. Az így kimentett állokmányokat az „Importálás…” funkcióval lehet beolvasni, és visszatölteni az éppen szerkesztett (és menthető) lekérdezésbe.

A lekérdezés tervezése a „Tervezés” fülön történik.

A Kifejezés oszlopba érve az utolsó sorban állva lefelé mutató kurzor billentyűt vagy a sorok között az Insert billentyűt megnyomva vihetünk fel új sort:

A kívánt mezőt a Kifejezés oszlopban található három pontot ábrázoló gombra kattintva választhatjuk ki. A mezők elérése a program adatrögzítési menüstruktúráját mintázza:

A kívánt mezők kiválasztása után Enter billentyűt nyomva elmenthetjük a szerkesztett sort.

Az adott mezőt kiválasztva a Fejléc oszlopban az alapértelmezett mezőnév jelenik meg, vagyis az a megnevezés, amit a menün keresztül kiválasztottunk.

A „Láth.” Oszlopban a mező láthatóságát állíthatjuk be. Erre azért van szükség, mert szűrőfeltételeknél ill. rendezési sorrendeknél (ld. később) csak azokat a mezőket választhatjuk ki, melyeket itt fentebb is kiválasztottunk. Ugyanakkor egyes mezőket nem szeretnénk látni a végeredményben. Ilyenkor a láthatóságát jelző oszlopból ki kell venni a pipát.

A „típus” oszlop nem szerkeszthető. Ez csak egy információ, hogy az adott oszlop milyen típusú. Ennek azért van jelentősége, mert csak azonos típusú mezőkkel, értékekkel végezhetünk műveleteket (ld. később).

A „Sorr.” a mezők sorrendjét jelöli. Ezeket átírhatjuk, ha menet közben kiderül, hogy más sorrendben akarjuk látni az oszlopokat. A sorrend 1-től indul, és a rekordok számáig tart. Ezeken kívül eső értéket nem lehet megadni.

Sort törölni az adott sorra állva a Ctrl+Del billentyű kombinációval lehet.

A „Kód” oszlop csak akkor értelmezett, ha olyan mező lett kiválasztva, melyet kód alapján összegezni kell. Ilyen adat az Egyéb jövedelmek és a Levonások összegszerű adatai. Ilyenkor a kiválasztott kódokhoz tartozó értékek összegezve lesznek ebben a mezőben.

Ha ilyen összegezendő kód mező lett kiválasztva, csak azok a személyek jönnek fel, melyeknek van a kódok által kiválasztott jövedelme.

Az alábbi példánál maradva a szerkesztés alatt levő mezőben az „Ebéd tikett havi” és az „Ebéd tikett napi” lesz együtt összegezve.

Ha két mező értékét egyben szeretnénk látni vagy egy mezővel műveletet akarunk végezni, akkor a kifejezés mezőbe be kell írni a mező azonosító nevét, majd utána a műveletet.

Az értelmezhető műveletek függnek a mezők típusától!

Jó néhányszor szükség van arra, hogy csak az adatok egy részére van szükség. Ilyenkor kell „Szűrőfeltételek”-et meghatározni a lekérdezéshez. Az alkalmazható feltételek szinten típus és kiválasztott mezőfüggő! Részletes ismertetése alább olvasható.

A „Fejléc” oszlopban a fentebb kiválasztott mezők fejléc megnevezése olvasható. Innen kell kiválasztani azt a mezőt, melyhez feltételt akarunk hozzárendelni.

A „Nem” mező bepipálása a kiválasztott operátor tagadását jelenti, vagyis azt a halmazt, amelyik nem felel meg a feltételnek.

Az „Operátor” a feltétel operátort jelenti. Ez nagyban típusfüggő! „A személy neve” szöveg típusú, az alábbi képen a szöveg típusnál értelmezett operátorok láthatók.

(Létezik még a „tartalmazza” operátor, mely ismertetését ld. később.)

A „Felt. választ.” Oszlopban azt határozhatjuk meg, hogy a szűrőfeltétel másik értékét honnan kívánjuk kiválasztani.

Érték: saját magunk kézzel írunk be egy értéket

Mező: a szűrőfeltétel fejlécében kiválasztott mezőt egy másik azonos típusú mezővel hasonlítjuk össze. Figyelni kell a típusegyezésre!

Változó: a szűrőfeltételben létrehozott lekérdezést változók segítségével lehet szűkíteni.

Kód: akkor használható, ha az adott mező értéke egy kódtáblából származik. Ilyen pl. a FEOR, telephely, szervezet, stb.

Ilyen esetben használható a tartalmazza operátor, melyhez több elem választható ki a kódtáblából. Kód esetén az pl. egyelőség operátornál csak egy érték választható ki a kódtáblából.

A „Feltétel 2.” Mezőnek csak akkor lehet értéket adni, ha a „közte van” operátor lett kiválasztva.

A kiválasztható és beírható érték függ a mező típusától. Pl.: dátum esetén a programból ismert dátum választó komponens használható.

A feltételek és / vagy operátorokkal összekapcsolhatók és a tetszőlegesen zárójelezhetők.

Változók:

Szerkesztésnél lehet deklarálni változókat, mely felhasználható a listázandó mezők, ill. a szűrőfeltételek között. Később a változók értékét majd be lehet állítani az Általános szűrésnél is, az adott lekérdezés futtatása előtt.

Összegzés:

A tervezéskor a fejléc oszlopban kiválasztott mezők megnevezése olvasható. Innen kell kiválasztani azt a mezőt, melyhez feltételt akarunk hozzárendelni.

Az összegzés oszlopban szereplő megnevezés csak akkor összegezhető függőlegesen, ha az összegzési paramétereknél pipával jelezzük az „összegzés kérése”-t, valamint az összegezni kívánt mezőhöz az összegzést külön hozzá kell rendelni. Pl.: Név - Count / db; Alapbér - Sum / összeg.

A csoportosítás oszlop akkor aktív, ha a „csak összegzés” be van pipálva.

Az összegzés oszlopba akkor lehet a mezőt legörgetni, ha az „összegzés kérése” mező pipálva van.

Csoport összegzés:

Nincs: külön mezőben nem készít, jelenít meg „összesen” mezőt
Függőleges összegzés: az összegzés oszlopban megjelölt mezők összegzése történik.
Vízszintes összegzés: külön összesen sorban összegzi az azonos Telephelyhez, Szervezeti egységhez tartozó értékeket.

Csoport összesen megjelen:

Telephelyre, Szervezeti egységre lehet összesíteni Függőleges / Vízszintes összegzés esetén.

Nincs: nem készít külön Csoportösszesítést.
Külön oszlopban: új oszlopban jelenik meg az adott sor csoport összesítése.
Csoportosított oszlopban: mindösszesen sor jelenik meg; a mezőben szereplő kifejezés szerkeszthető. Pl.: összesen, mindösszesen, cégösszesen.

A lekérdezett adatokat bizonyos szempontok szerint rendezni kell. Erre szolgál a „Rendezési sorrend” kép. Itt meg lehet adni, hogy mely mezők, milyen sorrend szerint legyenek rendezve.

Az is beállítható a „Sorrend” átírásával, hogy melyik mezőt rendezze előbb, és melyiket később.

Eredmény fül.

Itt tekinthetjük meg az előző képen szerkesztett lekérdezés eredményét („Lekérdezés”). Ha valami hibásan lett megadva, akkor nem jelenik meg az eredmény.

Az „Alapértelmezett formátum” gombra kattintva beállíthatjuk a fejléchez és a rekordhoz tartozó alapértelmezett formázási beállításokat és betűtípusokat.

Az alatta levő rácshálóban megjelenik vázlatosan formázási beállítás. Az adott oszlopra duplán kattintva csak erre az oszlopra vonatkozó formázási beállításokat eszközölhetünk.

Ez előbb ismertetett formázási beállítások a lehetőségekhez képest figyelembe vannak véve az adatok különböző formátumba történő exportálásakor.

XXVI. Boríték és címke

A modul segítségével a cégadatbázisban levő adatokat használhatjuk boríték, címke és könyvelt levélpostai küldemény (ajánlott levél blanketta) nyomtatására.

A modul három menüpontot tartalmaz:

Szerkesztés: saját kinézetű és adattartalmú borítékokat és címkéket tervezhetünk.

Nyomtatás: itt tudjuk kinyomtatni a már megtervezett borítékokat és címkéket.

Feladóvény: könyvelt levélküldemény és távmásolat feladóvény adattartalma szerkeszthető tetszőlegesen.

a) 1. Szerkesztés

A menüpont az alábbi képernyővel indul

Az adatok szerkesztése hasonlóan történik a szótárak adatszerkesztéséhez: az adott sorra duplán kattintva egérrel lehet a meglévő borítékot vagy címkét módosítani.

Ha Megnyomjuk az <Új felvitel> gombot, vagy szerkesztünk egy sort, akkor az alábbi adatokat kell megadni a borítékhoz.

A boríték nevének kitöltése kötelező. Két azonos nevű boríték nem lehet.

A címzettek köre azt az adathalmazt jelöli, hogy a készülő boríték v. címke kinek a részére készül. Lehetséges értékei:

Munkavállalók adatai: bér illetve a munkaügy adatrögzítésében szereplő személyek adatai
Magán nyugdíjpénztárak adatai: Szerviz/Szótárak/Szótárak/Nyugdíjpénztár alól vett értékek.
Partnerek adatai: Bér/Átutalások/Egyéb utalások/Partnerek adatai.

A feladó szintén egy adathalmazt jelöl, hogy ki szerepeljen feladóként a borítékon.

Cégadatok: Szerviz/Beállítások/Cégadatok
Adatszolgáltató adatai: Szerviz/Beállítások/Adatszolgáltató adatai

Több, előre definiált boríték és papírméret közül választhatunk, hogy mekkorára akarjuk megtervezni a borítékot.

A papír többi tulajdonságának beállítása hasonlóan történik, mint az ismertebb szövegszerkesztő programokban.

A címke fülön etikett címkéket tervezhetünk.

Új felvitel esetén vagy szerkesztéskor szintén néhány speciális adatot kell megadnunk.

A címzettek köre és a feladó lehetséges értékei azonosak a boríték fülön levővel. Még a boríték szerkesztésénél nem volt kötelező megadni címzettet vagy feladót, addig a címke szerkesztésénél kötelező legalább a címzettek körét megadni, ez nem lehet üres!

A „Méret neve” felirat mellett előre bevitt gyártók címketípusai vannak felsorolva. Kiválasztva egy címkeméretet beállítódik a hozzá tartozó összes érték a szerkeszthető mezőkben.

A képen láthatóak a kiválasztott címke adatai, és egy sematikus ábra arról, hogy a megnevezések mit takarnak.

Az ábrára egérrel duplán rákattintva megjelenik a címke egy lapjának gyorsnézete. (Dupla kattintással lehet a két képet váltogatni.)

A „Tervezés” fülön tervezhetjük meg a boríték egy lapját, vagy egy címkét. (Nem az egész oldalnyi címkét, hanem csak egyet!)

Ez a fül egy kicsit részletesebb ismertetésre szorul, mint az előbbiek.

A státuszsor jelzi, hogy a szerkesztendő riport felett hol tartózkodik az egérkurzor

X a vízszintes, Y a függőleges koordinátát jelöli.

A képernyő felső részén két csoportra osztott, az objektum tulajdonságait megváltoztató elemek találhatók.

Az objektum fül: új objektumokat helyezhetünk fel, fő tulajdonságait állíthatjuk be, ill. objektumokat törölhetünk.

A szerkesztő képernyőn így tudunk kijelölni meglévő objektumot.

Új fix szövegobjektum felhelyezése a riportra.

Új adatmezőt megjelenítő objektum felhelyezése

Az aktuálisan kijelölt objektum törlése

Az eleme felhelyezése csak annyiból áll, hogy kiválasztjuk, hogy milyen elemet akarunk feltenni, majd a riport megfelelő pozíciójára mozgatva az egérkurzort kattintunk egyet a bal gombbal.

Az aktuálisan kijelölt objektum háttérszíne világoskék, a többi objektum háttérszíne sárga.

A felső részen mindig az aktuálisan kijelölt objektum tulajdonságai jelennek meg és szerkeszthetők.

Mindig az aktuálisan kijelölt objektum mozgatható a riporton, az egér mozgatása közben folyamatosan nyomva tartott bal gomb használatával.

Az „Objektum” felirat mellett látható a kijelölt objektum neve. Ezzel különösebben nem kell törődni, csak arra szolgál, hogy azon objektumok is szerkeszthetők legyenek a név kiválasztásával, melyek „eltűntek”. (Pl.: hosszúságuk v. szélességük 0 lett, kívül esnek a nyomtatási területen, vagyis pillanatnyilag nem láthatók sárga háttérrel.)

Ha adatmezőt megjelenítő objektumot jelöltünk ki, akkor be tudjuk állítani, hogy mi legyen az adatforrása, és mely mezőt jelenítse meg. Az adatforrás az előbbi helyeken kiválasztott feladó és címzettek köre lehet.

A mező: az adott adatforrásban levő mezők lehetnek.

Ha fix szöveg típusú objektumot választunk ki, akkor a szövegtartalma szerkeszthető a „Felirat” mellett.

A továbbiakban tárgyalt beállítási lehetőségek azonosak mindkét fajta objektumnál.

Az aktuális objektum méretjellemzői állíthatók.

X: vízszintes pozíció a bal margótól

Y: függőleges pozíció a felső margótól

Sz: objektum szélessége

M: objektum magassága

Egérrel ill. a kis nyilak segítségével milliméteres pontossággal állíthatók az értékek. Tizedmilliméteres pontosság esetén az értékeket be kell írni.

A formátum fülön általánosabb, kevésbé fontos formázások végezhetők az aktuális objektumon.

Betűtípus: az objektum milyen betűtípussal jelenítse meg a tartalmát

Betűszín: betű színe

Méret: betű mérete

Félkövér, Dőlt, Aláhúzott, ~~Áthúzott~~: a betű adott stílusának ki/be kapcsolása.

Igazítás: az objektum szélességén belüli sorigazítás fajtája

Automata méretezés: az objektum szélessége és magassága mindig a pillanatnyi tartalmától függően lesz kisebb vagy nagyobb. Használatának csak az a veszélye, hogy egy hosszú felirat átlóghat egy másikra eltakarva azt.

Az „Automata méretezés” alatt az általános nyomtatási képről megismert ikonok láthatók és használhatók.

Importálás/Exportálás

Megtervezett címkéket importálhatunk és exportálhatunk külső file-ba, így ezek egyik gépről a másikra átvihetők.

Exportálás: Borítékot vagy címkét tudunk kimenteni, attól függően, hogy a Boríték vagy a Címke fülön állunk. Amikor exportálni akarunk, pillanatnyilag nem szerkeszthetünk borítékot vagy címkét.

Importálás: Borítékot vagy címkét tudunk beolvasni, attól függően, hogy melyiket szerkesztjük. Csak az aktuálisan szerkesztett sorra tudunk importálni.

b) 2. Nyomtatás

A kezdő képernyő gyakorlatilag megegyezik a „Szerkesztés” menüpont alatt megismert képernyő „Borítékok” és „Címkék” fülével. Az eltérés csupán annyi, hogy itt az adatokat nem lehet szerkeszteni, azok csak megjelennek.

Az adott borítékot vagy címkét kiválasztva a <Tovább> gombra kattintva tehetjük meg a következő lépést.

Attól függően, hogy mik az adott elem címzettjeinek körei, különböző szűrési képernyő jön be.

Ha a munkavállalók a címzettek köre, akkor a programból már megismert általános szűrő kép jelenik meg. Mivel a munkavállalók címadatai vannak a legjobban megbontva és tagolva, ezért az ilyen fajta riportok jelennek meg leglassabban.

Ha magán nyugdíjpénztárak a címzettek köre, akkor az alábbi képernyő jelenik meg.

A bevallás hónapját kiválasztva a <Kijelölés> gombra kattintva azokat a pénztárakat lehet kijelölni, melyekhez történt/történik bevallás. (Adatszolgáltatások/Nyugdíjpénztárak felé/Havi tagdíjlista)

Partnereknél pedig a partnerek nevét felsoroló szűrőkép jelenik meg.

A szűrőképernyőkön megjelenik egy „Első nyomtatandó címke” felírat, ha címkét kívánunk nyomtatni. Ezt átállítva folytatható a megkezdett etikettekre is a nyomtatás.

c)

d) 3. Feladóvény

A postáról ismert „Könyvelt levélküldemény és távmásolat feladóvénye” nevű nyomtatvány tölthető ki a menüpont segítségével. Az adatok hasonlóan szerkeszthetők, mint ahogyan a „címke” készítőnél láttuk.

Itt állíthatók be a főbb adatok.

A „Fekvő lap” gyakorlatilag azt jelöli, hogy azt az előnyomtatott vényt „fektetve” vagy „állítva” akarjuk beletenni a nyomtatóba. (Állított A4 210 x 297 mm)

Itt a papírméret nem változik, csak a nyomtatónak jelzi, hogy milyen irányba kell nyomtatni a karaktereket a papírra.

A „Felső margó” és a „Bal margó” a szövegek pozícionálására való. Ez gép- és nyomtató függő. Minden gépen minden nyomtatóra ki kell kísérletezni a megfelelő margóértékeket, hogy jó legyen a vény nyomtatása.

A „Feladó neve” és „Címzettek köre” megegyezik a boríték és címke szerkesztésénél tárgyalt hasonló fogalmakkal.

A szerkesztés fülön látjuk a feladóvényt. Itt állíthatjuk be, hogy mely sorba mely mező kerüljön, illetve, hogy milyen szolgáltatást kérünk a postától.

A <Tovább> gombra kattintva megjelenik a boríték és címke nyomtatásánál tárgyalt szűrőképernyők körül az egyik, attól függően, hogy ki a feladóvény címzettje.

Feladóvénynél – hasonlóan a címkéknél –szintén kötelező a címzettek körét megadni.

Adott feladóvény két fajta formában nyomtatható ki:

Előnyomtatott, postai vényre: csak az adat kerül kinyomtatásra, a margó és a fekvőlap beállításai figyelembevételével. („Vény” fül van kiválasztva a nyomtatási képen)

A4-es papírlapra a teljes címke, az összes felirattal és a körülvágás segédvonalaival. A megjelölt helyen méretre vágva feladóvényt a posta elfogadja. Egy lapra két feladóvény kerül kinyomtatásra. (A4 fül) (Itt a margó és fekvőlap beállítás nincs figyelembe véve.)

XXVII. Automatikus mentés a háttérben (Service szolgáltatás)

Lehetőség van mentések ütemezett készítésére a felhasználó beavatkozása és a program elindítása nélkül. Ezt a lehetőséget csak Windows NT alapú (Windows NT 4.0; Windows 2000, Windows XP) operációs rendszereken lehet beállítani és használni.

A bér programban a Szerviz/Mentés/Automata mentés menüponton keresztül lehet a szolgáltatást telepíteni és eltávolítani.

A <Telepítése> gombra kattintva a szolgáltatás regisztrálásra kerül a Windows szolgáltatásai között. A Windows szolgáltatásait a Start menü/Beállítások/Vezérlőpult//Felügyeleti eszközök/Komponenes szolgáltatások alatt érhetjük el, ahol ehhez hasonló ablak jelenik meg.

A szolgáltatás telepítéskor automatikus indítási típusú, de telepítés után közvetlenül a szolgáltatás nem indul el. A szolgáltatás elindítása vagy a gép újraindulásakor történik, vagy nekünk kell közvetlenül telepítés után elindítanunk. Ezt a bér programban az <Elindítása> feliratú gomb lenyomásával tehetjük meg. A gombok felett látható a szolgáltatás aktuális állapota is.

A Windows komponensszolgáltatások programján keresztül is elindíthatjuk és leállíthatjuk a programot, hasonlóan a többi szolgáltatáshoz.

A bér programban a háttéralkalmazást a <Leállítása> gombra kattintva futását megállíthatjuk. Szintén ott az <Eltávolítása> feliratú gombra kattintva a szolgáltatást eltávolíthatjuk a Windows-ból. Ezek után már nem jelenik meg a Komponensszolgáltatások között.

A program az automatikus mentést a programból történő kilépéskor készítette el. Ha ez számunkra nem a legjobb megoldás használhatjuk a háttérszolgáltatást is. Ehhez a beállításoknál be kell pipálni az „Automatikus mentés használata háttérszolgáltatással” opciót.

Az, hogy a szolgáltatás tudja, hogy mit hova és milyen gyakorisággal kell menteni, a már eddig ismert (és használt) módon be kell állítani a bérprogramban a „Mentés beállítások” fülön.

Ha „Minden kilépéskor” opció van beállítva, azt továbbra is a program készíti el és ilyenkor a háttéralkalmazást sem lehet elindítani. Ha viszont a „Minden nap”, „Hónap x napján” opciók közül van valamelyik kiválasztva, akkor a szolgáltatás készíti el a mentést a megadott időközönként. A program első alkalommal, kilépéskor is készít mentést, ha még egyszer sem történt automatikus mentés.

Ebben a menüpontban mindig az aktuális szerveren levő cégek mentési gyakoriságát és mentési helyét lehet beállítani a „Mentési beállítások” fülön. Ha átváltunk egy másik SQL szerverre, ott teljesen más automatikus mentési időközöket, mentési helyet tudunk beállítani.

A program kilépéskor mindig csak az aktuálisan használt szerverre készítette el az automata mentést, hiába volt esetleg arra a gépre több szerver automata mentése is beállítva. Ezt a problémát megoldja a háttérszolgáltatás, mert amikor a mentést elkezdi, minden, a számítógép számára elérhető SQL szerverre ellenőrzi, hogy a szolgáltatást futtató gépnek kell-e mentést készíteni adatbázisokról.

Háttérszolgáltatás további beállításai

A „Szolgáltatás pereméterei” alatt lehetséges egyéb beállításokat elvégezni.

A „háttérszolgáltatás prioritása” opciónál a tényleges ellenőrzési és mentési folyamat prioritását adhatjuk meg. Ez független a szolgáltatás globális prioritásától, mivel a legtöbb Windows szolgáltatás ilyen terű prioritása normál szintű.

A „Szolgáltatás részletes eseményeinek naplózása” funkcióval a Windows Eseménynapló/Alkalmazás bejegyzése alá a program minden lépésérő készít bejegyzést. Ha ez nincs bejelölve, akkor csak a szolgáltatás indításáról és leállításáról készül naplóbejegyzés.

A „Szolgáltatás eseményeinek naplózása szöveges fájlba” opcióval az események részletes naplózása történik egy szöveges fájlba. A fájl tartalmilag teljesen megegyezik az Windows eseménynaplójába történő részletes bejegyzésekkel. (Mármint ha bekapcsoltuk: ld. előbb.)

A „Szöveges naplófájl” mezőben meg kell adni az állomány nevét és elérési útját, amelybe a program a bejegyzéseket készítse. Ezt a naplófájlt a program soha sem törli, az eseményeket mindig csak hozzáírja.

A „Háttér szerviz folyamat beállítások” a szolgáltatást futtató lokális gépre vonatkoznak, függetlenül, hogy melyik SQL szerveren vagyunk. Azt, hogy melyik szerverről mit mentsen a program, minden SQL szerverre váltva, egyenként állíthatjuk be az adott gépen a <Mentési beállítások> fülön.

XXVIII. Csoport kezelés

Ha bekapcsoljuk az “Engedélyezett elemek szerinti rendezési sorrend” kapcsolót, akkor, akiket kijelölhetünk (az adott telephelyhez/szervezethez tartoznak), azok jelennek meg először névsorban, majd utána a nem kijelölhető személyek következnek.

Ha bekapcsoljuk a “Részletes adatok megjelenítése” kapcsolót, akkor az egérkurzort egy ember felé mozgatva megjelenik néhány fontosabb, azonosítást szolgáló adat. Az adott személyre jobb egérgombbal kattintva ebben az üzemmódban kikényszeríthetjük az adatokat, ha valamilyen oknál fogva az egérkurzor felé mozgatása nem lenne elégséges.

A “Csoport kezelés…” gombra kattintva új szűrési csoportokat hozhatunk létre, ill. régi csoportokat használhatunk az adott általános szűrés feltételeinek gyors beállításához. Csoportokba csak személyeket rendelhetünk, függetlenül attól, hogy a csoportba tartozó személy melyik telephelybe/szervezeti egységbe tartozik/tartozott.

A gomb lenyomása után az alábbi ablak jelenik meg.

Baloldalon a már létező csoportok láthatók. A jobb oldalon a munkavállalók névsora, ill. hogy kik tartoznak az adott csoportba.

Új csoport felvitelét tételezi fel a program. A csoportnak nevet kell adni, a program az új csoport elnevezést ajánlja fel, ez átírható.

Ha az általános szűrésen személyek lettek kijelölve, vagy vannak nem kiválasztható személyek, akik nem tartoznak a kijelölt telephelyhez / szervezethez. Ilyenkor az általános szűrésen nem kiválasztható személyek neve szürke háttéren jelenik meg. Csoportosításnál ezek a személyek is lehetnek az adott csoport tagjai, szintén bepipálhatók. Ez a szürke hátterű megkülönböztetés csak akkor jelenik meg, ha a program automatikusan ajánlotta fel az új csoport felvitelét.

A csoport adatait a <Rögzítés> gombbal tárolhatjuk el.

Ha nem újcsoportot szeretnénk létrehozni, ha nem egy meglévőt használni, az újcsoport létrehozásából a <Mégsem> gomb megnyomásával léphetünk ki.

Ha nem vagyunk szerkesztő üzemmódban (Új felvitel, Módosítás), akkor a jobb oldalon hiába változtatunk a pipálásokon, a beállítást nem kerül tárolásra. Ugyanakkor az így “egy kicsit” módosított jelöléseket alkalmazhatjuk az általános szűrőn.

Csoport váltáskor a névsorban mindig megjelennek az kiválasztott csoporthoz tartozó emberek. A kiválasztott csoportot az <Alkalmaz> gomb lenyomásával lehet használatba venni. Ilyenkor visszalépünk az előző általános szűrőre, ahol be lesznek pipálva a csoportba tartozó személyek.

Csoport adatait a rácshálón a csoport nevére történő dupla kattintással szerkeszthetjük. (Hasonlóan a Szótárak kezeléséhez.)

A <Másolat készítése> gombbal az aktuális csoportról egy másolatot készíthetünk, melyet tovább szerkesztve finomíthatjuk a csoportba tartozó személyeket.

<Vissza> gomb használatával visszalépünk az általános szűrésre. Ilyenkor a kiválasztott csoport ott nem kerül használatra.

Ezen a képen a névsorban az általános szűrésen ismert keresési, kijelölési, rendezési és információ megjelenítési lehetőségek szintén működnek.

XXIX. Nyomtatás file-ba és nyomtatás archiválás

A BaBér minden listájánál lehetőség van a készítendő listákat különböző formátumokban elkészíteni, egy általunk választott útvonalra elmenteni. (Pl. egy PDF kiterjesztésű állományt lehetőség van e-mail-ben továbbküldeni olyan formában, hogy azt a címzett nyomtatni tudja.)

A lista nyomtatásakor a program a Nyomtatás párbeszéd panelen lehetőséget ad arra, hogy a listát file-ba nyomtassuk.

A Típusa mezőnél választhatjuk ki, hogy milyen formátumot kérünk.

A kiválasztott formátumnak megfelelően lehetőség van további beállításokra is.

A Helye mezőben a készítendő file helyét, nevét definiálhatjuk.

A program lehetőséget ad az elkészített listák archiválására. Erre elsősorban a Munkaszerződés modulban készített listákkal kapcsolatban merült fel igény, ezért ott mutatjuk be. (lásd: XIX. Fejezet)

XXX. Negyedéves GYED / Terhességi – gyermekágyi segély statisztika

A menüpontok a 2009. január1-től érvényes Jelentések elkészítéséhez nyújt segítséget. Az adatszolgáltatást negyedévenként kell elkészíteni, ezért a program a kiválasztott negyedévek adatait dolgozza fel.

A Jelentések elkészítése előtt érdemes mentést készíteni.

A menüpont a szokásos általános szűréssel indul.

A menüpont a kigyűjtött adatokat eltárolja egy külön táblázatban. Ezért beállítható az adatgyűjtés módja is.

· Amikor az „Összes adat felülírása” van kiválasztva, ekkor az esetlegesen előzőleg kigyűjtött és eltárolt adatok törlődnek. Az új gyűjtés adatai kerülnek a táblába. Első gyűjtéskor mindig ezt kell választani.

· A „Csak a kigyűjtött adatok felülírása” arra szolgál, hogy a már előzőleg kigyűjtött adatokból néhányat újra gyűjthessünk. (Pl.: Csak egy ember adatait akarjuk újragyűjteni Ilyenkor csak ez az egy ember adata fog megváltozni, a többi kigyűjtött és már javított adat nem változik.)

· Végül a „Szűrés a már eltárolt adatokra” opcióval nem történik új kigyűjtés, hanem a már kigyűjtött adatokat tudjuk szerkeszteni. Azoknak a személyeknek az adatait, akik megfelelnek az általános szűrés képernyőn beállított feltételeknek.

Mivel a Jelentés sorszámozása folyamatos a negyedévek között, érdemes ez utóbbi lehetőséget használni, mivel az első két fajta gyűjtés ismétlésével a sorszám is emelkedik.

A Hónapok meghatározása a számfejtett hónapok alapján készül, tehát, hogy mely hónapban került megállapításra az ellátás.(Egyes esetekben a számfejtés és a kifizetés hónapja nem azonos.)

FONTOS:

- Ha a Táppénz modult év elejétől használják az ellátások számfejtésére, akkor az előző évben kezdődött ellátások folyósítások idejét, valamint a típus meghatározását a Felhasználónak kell kitölteni a szerkesztő képernyőn.

- A szülés várható időpontjának meghatározása és beírása az állományba (mivel a program ezt az adatot nem tárolja) a Felhasználó feladata.

- Az ellátás típusa meghatározásakor nem kerül megállapításra a tényleges jövedelem (4) ill. a közölt jövedelem típus (5). Ezeket Önöknek kell be írni a TXT állomány készítése előtt az állományba!

- A negyedéves statisztikák helyes elkészítéséhez az ellátások bérszámfejtésére, ill. a befejezett ellátások (keresőképes) jelölésére is szükség van. (pl. az 5. rovat kitöltéséhez)

Gyűjtés, illetve szűrés a már eltárolt adatokra választása után az adatok átszerkesztésére, javítására szolgáló képen megtekinthetjük, mődosíthatjuk az adatokat.

Azonos negyedévre történő többszöri (újra) gyűjtés esetén a sorszám emelkedik. Ezért az adatszolgáltatás (lemezre írás) előtt be kell állítani a kívánt (negyedévente emelkedő, folyamatos) Rekord (Kezdő) sorszámot. Első negyed évben 1, a további negyedévekben az előző negyedév utolsó sorszáma+1.

Ha megnyomjuk a nyomtatás gombot, akkor a már ismert nyomtatási kép jelenik meg.

Lehetőség van külön-külön a fedőlap és a betétlap kinyomtatására.

A nyomtatóikon mellett levő lemez ikonra kattintva lehetőségünk van a jelentést elektronikus formában, lemezre elkészíteni.

Amennyiben nincs kitöltve mindenkinél a folyósítás kezdete vagy az ellátás típusa az alábbi üzenet jelenik meg.

Ilyenkor nem szabad elkészíteni a txt állományt, ha nem a szerkesztőképen pótolni kell a hiányzó adatokat. Az adatok pótlása után készíthető el az állomány.

XXXI. Cafetéria modul

A modul segítségével nyilvántarthatók, a bér modul felé átadhatók a szervezetnél kialakított béren kívüli juttatási rendszer keretében a munkavállalók részére juttatott, a kialakított palettából a munkavállalók által választott elemek.

a) A melléklet menüpontban az egyéb beállítás képen állíthatjuk be a cégre 0 cafetéria paramétereket.

A cafetéria éves keretösszegéhez a cégnél az aktuális évre meghatározott keretösszeget kell írni. A megadott éves keretösszeg a munkavállalók adatainak rögzítésekor módosítható.

Az időarányos keretösszeg csökkentést akkor kell jelölni, ha a szabályzat alapján különböző távollétek, kieső idők esetében az éves keret összeg a szabályzat alapján csökkentésre kerül.

Az automatikus törlés jelölésével érhetjük el, hogy a program maga töröljön a dolgozó cafetéria elemeinek összegből. Az automatikus törlésről és a speciális csökkentésről bővebb információkat találhatunk a modul leírásának végén.

A jelenlét jogcímeknél kell bejelölni azokat a távolléteket amelyek csökkentik a cafetéria keretet.

A kiesőidők keretösszeg csökkentőinél kell megadni, hogy a cégnél érvényes cafetéria szabályzat alapján hány nap távollét, hány forint csökkentést von maga után a dolgozó éves keretéből.

A fenti példában:

· 15 nap távollét után 10.000 Ft-al,

· 30 nap távollét után 30.000 Ft-al,

· 45 nap távollét után 60.000 Ft-al,

· 60 nap távollét után 100.000 Ft-al csökken a dolgozók keretösszege.

Törlés gombbal lehet törölni a tévesen felvitt keretösszeg csökkentőket.

A visszamenőleg jár a cafetéria jelölése estén előző havi adatok utólag is feladhatók. Ennek használatához az érintett dolgozóknál a cafetéria/ rögzítés menüpontjában azon visszamenőleges hónapoknál, melyet most szeretnénk feladni a számfejtés hónapjának kell beállítva lenni.

Új belépő dolgozóknak, amennyiben a cafetéria szabályzat alapján a próbaidő lejártát követően visszamenőlegesen is jár a cafetéria, így kell rögzíteni az adatát. Ha a bér adatrögzítés képernyőn rögzítünk a dolgozó részére próbaidőt és a cafetéria elemeket a programmal töltetjük fel hónapokra a program automatikusan így tölti fel az adatokat.

Választhatunk, hogy a kieső idők meddig legyenek figyelembe véve. Jelölés nélkül a számfejtési hónapban a cafetéria feladásáig felvitt kieső időket is figyelembe veszi a program a csökkentés számításánál, a tárgyhónap előtti hónapig jelölése esetében a számfejtési hónapot megelőző hónap végéig számol a kieső időkkel. A kieső időket a jelenlét képről és a tartós távollétek képről is figyeli a program. (Figyelni kell a helyes összhangban lévő kitöltésre!)

Azoknál a cégeknél, akik használják a szabadság tervező modulunkat lehetőség van annak beállítására, hogy a csökkentéseket a szabadságtervező modulból vegye figyelembe a program. Ezt a beállítást a modult nem használó felhasználóink ne használják!

A kórház utáni ellátás nem számít kieső időnek jelölése esetén a kórházi táppénz közvetlenül, megszakítás nélkül követő kiesőidő nem csökkenti a keretösszeget.(Ha azt akarjuk, hogy a kórházi táppénz se csökkentse a keretösszeget, akkor értelemszerűen azt a jelenléteknél jelölni nem kell.)

b) A melléklet menüpontban a szótár képernyőn kiválasztjuk az egyéb jövedelem szótárból azon jövedelmeket, amelyek az adott cégnél a cafetéria elemek, melyből választhatnak a munkavállalók. (Amennyiben olyan juttatást kívánnak adni, amely nem szerepel a szótárban, a bérmodulban létre kell hozni a kívánt jogcímet és a törvényi előírásoknak megfelelően beállítani.)

Az új felvitel gomb megnyomása után lehet választani az egyéb jövedelem szótárban szereplő juttatások közül.

A havi összeghez kell beírni a juttatás havonta választható maximum összegét, az adómentes részhez azt, hogy ebből mennyi adómentes, a lekötendő összeghez, hogy a munkavállaló éves cafetéria keretéből ez összesen hány forintot érint.

A felső értékhatárt akkor kell megjelölni, ha a havi összeghez beírt értéknél nagyobb összeget a szervezetnél érvényben lévő cafetéria szabályzat nem enged igénybe venni. (A felső értékhatár jelölése esetében a munkavállalónál a havi összeghez nem lehet nagyobb számot írni, mint az itt felvitt érték.)

A szorzó 2011-ben nem használatos!!! (A szorzóhoz akkor kell egytől eltérő értéket beírni, ha a juttatás vagy egy része adóköteles természetbeni juttatás és ennek költségét a cafetéria szabályzat alapján a dolgozóra áthárítjuk. 2009-ben a szorzó 1,54 . Ekkor a havi összeg eltér az adómentes résztől. Az adómentes rész felett igénybe vett összegre a program rászámolja a szorzót és az emelt összeggel csökkenti a dolgozó keretét.)

A kerekítésnek a jegy, tikett formában juttatott elemeknél van értelme. Itt adható meg, hogy mi az a legkisebb címlet, amelyet megkaphat a munkavállaló.

A kifizetési időszakhoz azt írjuk be, hogy melyhónapokban veheti igénybe a munkavállaló az adott juttatást. (Pl.: Ebéd tikett esetében januárt – december, iskoláztatási támogatás esetében (a juttatás hónapja) augusztus – augusztus.)

Ha felmerülő kezelési költségeket is szeretnék átterhelni a munkavállalóra, akkor be kell állítani a kezelési költség mértékét, ami lehet százalékos, vagy fix összegű.

Példa százalékos mértékű kezelési költségre: Ha kezelési költség 0,94 akkor,

· ha a cafetéria modul rögzítő képernyőjén a hónapokhoz tartozó felső mezőbe 10.000 Ft-ot rögzítünk, az összegből a dolgozó 9.400 Ft-ot kap meg, de a cafetéria keretéből 10.000 Ft kerül felhasználásra.

· Amennyiben azt szeretnénk, hogy 10.000 Ft-ot kapjon meg akkor a dolgozónál a cafetéria modul rögzítő képernyőjén a hónapokhoz tartozó alsó mezőbe kell rögzíteni a 10.000 Ft-ot, így a dolgozó 10.000 Ft-ot kap kézhez, de a cafetéria keretéből 10.638 Ft kerül felhasználásra.

A csökkentési sorrendhez beállított sorszámok alapján alakíthatjuk ki azt a sorrendet, melyet figyelembe véve végzi el a program az automatikus csökkentést, amennyiben azt beállítottuk.

c) Amennyiben a cafetéria szabályzat alapján vagy a dolgozók választási szokásai szerint érdemes csomagokat képezni az elemekből, azt megtehetjük a melléklet menüpontban a csomagok képernyőn. Ügyesen kialakított csomagokkal egyszerűsíthető a dolgozók választásainak rögzítése.

Az új felvitel gomb megnyomása után megadhatjuk a csomag nevét, majd a csomagba tartozó elemeket választhatjuk ki a szótárnál rögzített elemek közül. Egy elemet csak egyszer szabad a csomagba felvinni. Ha az összegek eltérősége miatt szükség van ugyan arra az elemre többször (pl.: iskolakezdési támogatás 1, 2 3… gyermek), akkor a bér modulban létre kell hozni az egyéb jövedelmet, a szerviz / szótár menüpontban, a törvényi szabályoknak megfelelően beállítani, és utána felvenni a csomagba. A mezők között a szokásos <tabulátor> billentyűvel közlekedhetünk, új felvitel a csomag elemeihez <insert> vagy a lefele nyíl billentyűvel lehetséges. A csomag elemei közül törölni a <back space> billentyűvel kell, a törlés gomb megnyomása hatására az egész csomag törlésre kerül.

d) A beállítások elvégzése után rögzíthetjük a munkavállalókhoz a nyilatkozatuk alapján az álltaluk választott elemeket. (Ezt minden évben januárban újra el kell végezni.)

Évközi belépőesetében a program kiszámolja a dolgozó részére az időarányos cafetéria keretet. Azonban, ha már rögzítettünk cafetéria elemet részére, nem számolja újra a keretet. Amennyiben tévesen került felvitelre a belépés dátuma és az módosításra kerül, a bérmodulban, a cafetériában kézzel kell módosítani a keret összeget és szükség esetén a már felosztott elemeket is. A keret összeget úgy lehet módosítani, hogy a keret összegen állva a jobb egér gomb megnyomása után a szerkesztést választjuk, majd beírjuk a megfelelő értéket.

Az új sor gomb megnyomása után lehet választani a melléklet szótárba létrehozott juttatások közül. A kiválasztott juttatás beállított paraméterei átkerülnek a munkavállalók rögzítési képernyőjére.

Az elemek közül választva az elemhez tartozó éves összeg kerül felvitelre, ezután a képen látható H betűre kattintva rögzíthető a havi részletezés is.

A lekötendő összegnél a jobb egér gombbal kattintva választhatunk, hogy a program az éves értéket milyen időszakokra bontsa meg (hónapokra, negyedévre, félévre).

A fenti példában a hónapokra történő felosztást választottuk, de mivel a dolgozónk évközi belépő volt csak a belépés hónapjával kezdődően ír be havi összeget részére. Látható, hogy a próbaidő tartamára a feladás hónapjához a próbaidő lejártát követő hónapot írja. A lekötendő összeget újra számolja és az éves keret összeg maradék mezőben látjuk a részére még felosztható összeget.

Választhatjuk azt a módszert is, hogy kézzel töltjük fel a hónapokhoz tartozó összegeket.

A program ehhez is nyújt segítséget. Jobb egér gombbal kattintva lehetőség van a hátralévő hónapok feltöltésére. Ha ezt választjuk, akkor a választott hónapban beírt összeget írja minden hónapra, így el tudunk térni a mellékletben beállított havi összegtől.

Lehetőség van arra is, hogy minden hónapot kézzel töltsenek fel. A havi felosztás rögzítése során a jobb felső sarokban folyamatosan megjelenik a maradék (még felosztható) éves keretösszeg.

A hónaphoz tartozó alsó mezőbe kell rögzíteni a caffetéria elemhez a dolgozó nettó igényét. A beállítások alapján a program kiszámolja, hogy ez bruttó értékben mennyibe kerül a dolgozónak és beírja a felső mezőbe. A nettó alá a szürke részbe a program feladás után beírja azt az összeget, amely az adott hónapban a bérben számfejtésre került.

Ha befejeztük egy elem rögzítését, akkor az újsor gombra kattintva vihetjük fel a következő elemet, vagy a H betűre kattintva vissza léphetünk az előző képernyőre.

Ha már több elemet rögzítettünk a munkavállalónak a lekötendő érték mögött található nyilak segítségével lépkedhetünk az elemek között.

e) A rögzítő képernyő baloldalán látjuk a dolgozó kieső idejét. (A mellékleteknél beállítottak szerint a bér illetve a szabadság tervezőmodulból.) Ha nem a szabadságtervező modulból figyeljük a kieső időket, akkor a program a tartós távolléteknél rögzített időket is figyelembe veszi.) Ha a paraméterezésnél kértük a keretösszeg csökkentését, úgy láthatjuk, hogy a program szerint milyen összeggel kell csökkenteni a dolgozó igénybevételét.

A program nem csökkenti az elemekhez felrögzített havi összegeket, ha nem feladáskor hibalistára teszi azon dolgozókat, akiknél csökkentést kell végezni ha nincs beállítva az automatikus törlés az egyéb beállítások fülön.

A csökkentést úgy kell elvégezni, hogy a kiválasztott cafetéria elem(ek) még feladásra nem került hónapjainak összegét kell csökkenteni mindaddig, míg a program által kiírt összeg el nem fogy.

A fenti példában a dolgozó májusi, júniusi étkezési utalvány összegét csökkentettük 6.000 Ft-ról 1.000-ra.

Amennyiben a dolgozó nem évközi belépő, úgy az éves keret összeg maradékban pont a csökkentés összegét látjuk, feltéve, hogy a teljes keretet felosztásra került részére. Ha lett volna már előzőleg is keret összeg maradéka, úgy annyival kevesebb összeggel kellett volna a csökkentést elvégezni. mint amennyi a keret összeg maradék.

A csökkentés mezőt abban az esetben kell tölteni, ha a cafetéria szabályzat alapján bizonyos esetekben (pl.: a dolgozó írásbeli figyelmeztetése esetében) a kieső időkön felül plusz keret elvonás is jár a dolgozó részére. Ilyenkor a csökkentés mezőbe beírjuk azt az összeget amilyen keret csökkentést előír a szabályzat, majd ezután a fent ismertetett módszerrel csökkentjük a dolgozónál rögzített havi feladható összegeket.

Ha már volt feladása a cafetériából a bér felé az aktuális évben a dolgozónak, akkor tilos az elemeket törölni, a havi összegeket kell kinullázni.

Ha a dolgozónak olyan magas összegű csökkentést kell végezni, amely meghaladja a hátralévő hónapok még fel nem adott elemeinek összegét, akkor a megfelelő csökkentések elvégzése után a bér modulban vissza kell vonni a dolgozó részére többletként kifizetett elemeket. A program automatikusan ezt nem teszi meg!

f) A dolgozók cafetéria elemeit rögzíthetjük a kialakított csomagok segítségével is.

Ezt úgy tehetjük meg, hogy a rögzítő képen a csomagok megnevezés alatt található legördülő menüből kiválasztjuk azt a csomagot, amelyik a dolgozó választásának leginkább megfelel.

Mint látjuk ilyen esetben a havi összegek is feltöltésre kerülnek.

Ha a teljes keretét lefedi a csomag nincs más teendő, mint rögzíteni a dolgozó adatait.

Ha marad felhasználható kerete a dolgozónak az új sor gomb megnyomása után további elemeket rögzíthetünk neki.

Amennyiben a csomag nagyobb összegű, mint a dolgozó éves kerete, úgy az alábbi hiba üzenetet kapjuk.

Az ok gomb megnyomása után választhatunk másik csomagot, vagy törölhetünk a csomag elemei közül, illetve módosíthatjuk az elemeken belül a havi összegeket. A hibaüzenet mind addig megjelenik, míg az elemek összes értéke bele nem fér a dolgozó keretébe.

Ha a dolgozónak már rögzítettünk egy csomagot és új csomagot választunk részére, a program figyelmeztetést küld, és csak annak elfogadása után cseréli le a csomagot.

Olyan csomagot nem tudunk rögzíteni a dolgozó részére, ami meghaladja az éves keretét. (Az az állapot lép érvénybe, ami a csomagválasztás előtt volt. Ha vannak már rögzített elemei azok maradnak érvényben, ha nincs még rögzített eleme marad az induló üres képernyő.)

A program megengedi törölni, módosítani azokat a csomagokat, cafetéria elemeket, amelyek már a bérben számfejtésre kerültek. Figyelmeztetést küld, de megadja a lehetőséget. Kérjük evvel a lehetőséggel csak alapos átgondolás után éljenek! Amennyiben élnek ezzel a lehetőséggel, törlés után a számfejtett tételeket rendezni Önöknek kell a bér modulban, a cafetéria program ezeket a tételeket nem korrigálja!

g) Az adatok a Feladás bérbe menüpont indításával kerülnek át a számfejtési képernyőre.

A feladást mindig csak akkor indíthatjuk el, ha a bér adatrögzítésben készen vagyunk a dolgozók időadatainak felvitelével, a program csak így tudja figyelni a hosszú távolléteket.

A tárgyhavi kilépőket a kilépő számfejtés elvégzése előtt egyénileg fel kell adni, ilyenkor a feladás indítása előtt jelölni kell a kilépetteket is átadja jelzőt. A normál havi feladás indításakor a kilépetteket is átadja jelzőt nem-re kell állítani.

Feladni, csak havi bontásban rögzített adatokat lehetséges.

Feladás után a segéd listán azoknak az adatai jelennek meg, akiknek az adatait nem tudja a program a bér felé átadni, mert csökkenteni kell az elemeik összegét.

A csökkentés elvégzése után ezekre dolgozókra újra el kell indítani a feladást.

Az átadási listán ellenőrizhetjük a bér felé átadott adatokat. Az átadás listán azon elemek is szerepelnek melyek összege tárgyhónapban 0, hiszen azokat is át kell adni a bér felé, hogy jól kerüljenek számfejtésre azok a tételek is, amelyek előzőhónapban még 0-tól eltérő összeggel kerültek átadásra és a tárgyhónapban csökkentek le 0-ra.

Feladás után azokra a dolgozókra, akiknek átadtunk a bérmodulba adatot mindig el kell indítani a számfejtést!

A feladás megtörténtének tényét a hónap feletti mezőben pipával jelöli a program. Amennyiben a feladást meg kell ismételni, a már feladott elemre a pipát ki kell venni, a bér adatrögzítés jövedelmek képen a feladott elemet törölni kell. Ezután ismételhetjük meg a feladást, már előzőleg feladott elemre. Ha az előzőleg feladott elem már számfejtve volt, a számfejtést törölni kell és újra megismételni az új összeggel.

Ha új elemet rögzítünk a munkavállalónak, a régi elemek változatlan hagyása mellett és megismételjük a feladást csak az újonnan rögzített (nem kipipált) elemek kerülnek feladásra. Ha az előzőleg feladott elem(ek) már számfejtve volt(ak), a számfejtést törölni kell és újra megismételni az új elem(ekkel).

h) Az ellenőrző listát a számfejtés megtörténte után érdemes kinyomtatni, mert a listán azok a munkavállalók szerepelnek, akiknek a cafetéria modulban rögzített adatuk eltér a bér modulban számfejtett adattól.

A hibás hónapoknál felsorolásra kerül minden olyan hónap amelyben az adott cafetéria elemnél eltérés van.

i) A nyilatkozatok menü pontban listázhatjuk ki a cafetériához tartozó nyilatkozatokat.

Az éves nyilatkozatot kérhetjük üresen, illetve adatokkal.

Ha üresen kérjük, akkor ezen teheti meg a dolgozó az éves nyilatkozatát a cafetéria rendszeren belüli választásáról.

Kérhetjük a listát megjegyzéssel, vagy megjegyzés nélkül. A megjegyzés alatt az aláírás feletti szöveg értendő.

Ha adatokkal kérjük, akkor a dolgozó részére a cafetéria modulban rögzített adatok kerülnek nyomtatásra. A dolgozó ellenőrizheti a rögzített adatok helyességét, áttekintheti, hogy a választott elemek éves szinten mennyi összeggel csökkentik a keretét, illetve aláírásával igazolja, hogy valóban ezeket az elemeket választotta a cafetéria rendszeren belül.

A béren kívüli juttatás lista az éves nyilatkozat adataihoz hasonló, egy kicsit más formátumú lista.

Az iskola kezdési támogatás listán teheti meg a dolgozó a törvényben meghatározott nyilatkozatát az iskolakezdési támogatás igénybevételéhez. Megadható, hogy hány éves korig tüntesse fel a gyermek adatokat a munkaügyi modulból. Alapértelmezetten 16. Amennyiben a kiválasztott dolgozónak nincs rögzítve a munkaügy modulban megadott korú, vagy fiatalabb gyermeke, üres kézzel kitölthető nyilatkozat hozható le. Ha van megfelelő korú gyermek rögzítve a munkaügyi modulban, annak adataival kitöltve készíthető el a nyilatkozat.

Az üdülés csekk listán teheti meg az üdülési csekket igénybevevő a törvényben meghatározott nyilatkozatát az üdülési csekk igénybevételéhez.

A keret maradvány listán nyomtatásra kerülnek azok a dolgozók, akiknek keretösszeg maradványuk van. Azon felhasználóink, akik használják az automatikus csökkentést, a lista adatait összevetve a kiesőidőkkel eldönthetik, hogy van-e még ténylegesen felhasználható kerete a listán felsorolt dolgozóknak.

j) A rendelés listán a cafetéria rendszerbe felrögzített adatok alapján (a számfejtéstől függetlenül) végezhetjük el a tikett típusú elemek tömbjeinek rendelését.

Lehetőség van a szokásos szűrésekre telephely, szervezeti egység is.

A jogcímeknél ki kell választani azt a cafetéria elemet, amelyre szeretnénk rendelési listát készíteni. A szervezeti egységeknél ki kell választani azokat a szervezeti egységeket, amelyeket listázni szeretnénk. (Ha az összes szervezeti egység adatát szeretnénk listázni, akkor az egyik szervezeti egységre történő kattintás után, a * billentyű megnyomásával tudjuk az összes szervezeti egységet kijelölni.)

Ha nem jelöljük a személyenkénti listázást, akkor a szervezeti egységenként kiírásra kerülnek, hogy milyen értékű tömbből hány darabot kell rendelni.

Ha jelöljük a személyenkénti listázást, akkor listázásra kerül az is, hogy melyik dolgozónak milyen összegű tömböt kell rendelni, a dolgozók felsorolása után összegzi a tömböket.

A lista alkalmas a tömbök átvételének igazolására is.

A lista utolsó oldala cég szinten mutatja meg, hogy melyik tömbből hány darabot kell rendelni.

k) Automatikus törlés

Lehetőség van arra is, hogy a programmal végeztessük el a cafetéria elemek csökkentését a kiesőidők arányában.

Ehhez a mellékletben be kell állítani az automatikus törlést és az időarányos keretösszeg csökkentést (vagy a speciális csökkentést). A mellékletben a szótárban be kell állítani, hogy mely elemekből, milyen sorrendben történjen a csökkentés. pl.: Ha az önök szabályzata alapján kiesőidők esetében először az üdülési csekk összegéből kerül visszavonásra összeg, majd az étkezési jegyekből, akkor az üdülési csekknél a csökkentési sorrendhez 1-et, a meleg étkezési utalványnál a csökkentési sorrendhez 2-öt, a hideg étkezési utalványhoz 3-at kell írni. (A meleg és hideg étkezési utalvány sorrendje mindegy, hiszen egy embernek csak az egyik lehet.)

A program a cafetéria elemek csökkentését úgy végzi el, hogy december hónaptól vissza fele keres fel nem adott összegeket. Mindig törli a teljes összeget amit az adott hónapnál talál (nem számol rész értéket), mindaddig míg a törölt összegek értéke le nem fedi a csökkentés összegét. (pl./1.: A dolgozónak 10.000 Ft-al kell csökkenteni a cafetériáját. A csökkentési sorrendben első helyen az üdülési csekk áll. A dolgozó részére felvitelre került május hónapra 25.000 Ft értékű üdülési csekk. A program törli a májusi hónapból a teljes összeget. pl./2: A dolgozónak 10.000 Ft-al kell csökkenteni a cafetériáját. A csökkentési sorrendben első helyen az üdülési csekk áll. A dolgozó cafetériája nem tartalmaz üdülési csekket. A csökkentési sorrendben a második helyen az ebéd tikett áll. Dolgozó részére mindenhónapra rögzítésre került 6000 Ft értékű ebéd tikett. A program törölni fogja a decemberi és novemberi összegeket.) A példákból is látható, hogy a dolgozóknak a csökkentés után lehet olyan összegű tényleges keretösszeg maradványuk, amit még felhasználhatnak. Ennek ellenőrzésére szolgál a keret maradvány lista. Ha nincs olyan cafetéria eleme a dolgozónak amit csökkenteni lehet, a feladás nem ad fel részére összeget a bér modulba és a dolgozót hiba listára teszi.

l) Speciális csökkentés

A speciális csökkentés annyiban tér el az e) és k) pontban ismertetektől, hogy nem éves szinten kezeli a kieső időket és csökkentéseket, hanem havonta.

A mellékletben az egyéb beállításoknál a kiesőidők keretösszeg-csökkentőihez az első sorba kell felvenni azt, hogy hányadik naptól kezdve történjen a csökkentés. Az ig-hez mindig 31-et kell írni. A vonandó összeghez, hogy mennyivel csökkentse a havi cafetériáját az érintett dolgozóknak. A példában a dolgozóknak öt nap hiányzás esetén 10.000Ft-al csökkenti a cafetéria összegét amennyiben az automatikus törlés jelölve van, vagy teszi hibalistára, ha a jelölés hiányzik. Minden egyéb beállítás a fentiekben már ismertetekkel megegyezik.

m) Cafetéria beemelő

A cafetéria modulba egy kötött formátumú EXCEL táblából beemelhetők a dolgozókhoz cafetéria elemek. (Az Excel tábla elérhetősége végett forduljon ügyfélszolgálatunkhoz!) Az Excel tábla mezőibe az Azonosító, a Név, és a Jogcímkód oszlopok kivételével számot kell írni!

Az első beemelés előtt el kell végezni a cafetéria modulban a mellékletben a szótár, az egyéb beállítások és a csomagok beállítását! (A csomagokat csak abban az esetben kell beállítani, ha önöknél kialakításra kerültek a cafetéria rendszeren belül csomagok.)

Amennyiben a cégnél kialakításra kerültek a cafetéria rendszerben csomagok akkor lehetőség van csomagok beemelésére, ha nem kerültek kialakításra csomagok a cafetéria rendszerben, akkor cafetéria elemeket lehet beemelni.

Az azonosító oszlopba a dolgozó azon azonosítóját kell beírni amely alapján el kívánjuk végezni a beemelést. Az azonosító lehet adóazonosító, sorszám vagy a cégnél használt és a Babér programba felrögzített külső azonosító.

A név oszlop adata tájékoztató jellegű. A program nem ez alapján, ha nem az azonosító alapján rendeli az adatokat a dolgozókhoz.

Az éves keretösszeg kitöltése esetén a program az itt megadott keret összeget rögzíti a dolgozóhoz. Ha nem kerül kitöltésre az EXCEL-ben a keretösszeg, akkor, a cafetéria melléklet menüpontban az egyéb beállítások képen felrögzített keretösszeggel dolgozik a program. Ha a dolgozónak több sora van az EXCEL-ben, és a keretösszeg kitöltött, akkor figyelni kell arra, hogy mindensorához azonos keretösszege kerüljön beírásra!

A csomagsorszámhoz a cafetéria melléklet menüpont csomagok képen található csomagok sorszáma közül lehet választani.

A jogcímkódhoz a cafetéria melléklet menüpont szótár képén található elemek jogcímkódjai közül lehet választani.

Egy EXCEL táblában egyféle típusú adatok szerepelhetnek! Vagy csomagokat emel be a program, vagy cafetéria elemeket. A program az első adatsor alapján dönti el, hogy elemek vagy csomagok kerüljenek beemelésre.

A következő 24 oszlopba a havi összegek nettó vagy bruttó értékét kell írni. A havi nettó, vagy bruttó értékek kitöltésének csak cafetéria elemek beemelésénél van értelme. (A program csak ilyen esetben értelmezi azokat.) Elegendő havonként az egyik oszlopot kitölteni. A program a szótár beállítások alapján a cafetéria modulban kitölti a dolgozóknál a másik értéket. Ha mind a bruttó mind a nettó érték kitöltött, akkor a bruttó értékkel dolgozik a program.

Az összesen oszlop, csak tájékoztató jellegű oszlop, amely az Önök munkájukat könnyítheti meg. A program figyelmen kívül hagyja.

A menüpont indításakor megjelenő képen ki kell választani, hogy a beolvasni kívánt EXCEL táblában milyen azonosító lett a dolgozókhoz hozzárendelve.

Az is jelölhető, hogy a kilépett dolgozók adatai beemelésre kerüljenek-e.

Az import gombra kattintva kitallózhatjuk a beemelendő állományt.

Ha hibás (nem értelmezhető) adatok kerültek rögzítésre az XLS-be (pl.: havi bruttó/nettó összeghez, csomagsorszámhoz nem szám érték) az alábbi üzenet jelenik meg:

Amennyiben a fenti üzenet érkezik, akkor az XLS állomány egyetlen sora sem kerül feldolgozásra.

Ha lefutott a beemelés az alábbi üzenet jelenik meg.

A fenti üzenet elfogadása után hibalistát kapunk, ha az XLS tartalmazott hibás rögzítéseket. Ha nem jelenik meg hibalista, akkor az adatok beemelésre kerültek.

A hibalistán megjelenő üzenetek:

· Azonosító nem található. -> Hibás azonosító került rögzítésre az xls-be, vagy a beemelő indításakor rossz azonosító került kiválasztásra, vagy kilépett dolgozó adatait kívánjuk beemelni kilépettek NEM beállítás mellett.

· Hiányos XLS. Csomag kód nem kitöltött.

· Hiányos XLS. Jogcím kód nem kitöltött.

· Átlépi a keret összegét. XLS-ben rögzített összeg / Keret összeg.

· Hiányos XLS. Nincs egyetlen havi összeg sem kitöltve.

· A csomag és jogcímes bontás is ki van töltve.

· Van már rögzített béren kívüli juttatása. -> A dolgozónak van felvitt adata a cafetéria modulban.

A hibalistára kerülő dolgozók adatai nem kerülnek beemelésre a cafetéria modulba. A többi (hibalistán nem szereplő) dolgozó adata beemelésre kerül.

XXXII. Többhavi számfejtés kilépőknek

A BaBér program megfelelő beállítás esetén tudja kezelni azt az esetet is, amikor munkavállaló felmondási ideje túlnyúlik az adott számfejtési időszakon.

A Szerviz – Beállítások - Számfejtési beállítások képen be kell pipálni a megfelelő sorhoz tartozó dobozt.

Ezt követően a munkaviszony megszüntetése során a személy kiválasztása után a „Dátumok” képernyőn a kilépés pontos dátumát be kell írni.

Amennyiben a tárgyévet meghaladó a kilépés dátuma, úgy a Szerviz/Beállítások/naptárak menüben meg kell nyitni a következő évet.

Ha a felmentési idő elkezdődik a tárgyhónapban, a jelenlét képernyőn az igazolt-fizetett soron az időszak kijelölése után a jobb egérgomb kattintásával a legördülő menüből kiválasztjuk a megfelelő kódot.

Egyszerű „kilépő” számfejtést kell készítenünk.

A számfejtés során a program kiszámítja a még hátralévő idő figyelembe vételével a járandóságokat, így pl. a szabadság megváltást és felmentési időre járó juttatást is, az évek szerinti megbontásban. A tárgy évet követő időszak átlagkeresete az: ÁF9 jövedelemkódon jelenik meg a jövedelem képen. Az ehhez tartozó időszakot szintén ki kell tölteni a bevalláshoz.

Amikor a hónap zárása történik, akkor az előre megállapított megszűnési dátumnak megfelelően feltölti a jelenlét képernyőt.

Erre (ezekre) a hónapokra hóvégi számfejtés készítése szükséges, mivel a tételes eho megfizetése továbbra is szükséges a tényleges kilépés dátuma napjáig.

XXXIII. Automatikus programfrissítés (auto update)

A program a bér- és munkaügyi rendszer automatizált frissítésére szolgál. Kapcsolódik interneten a fejlesztő szerveréhez és onnan letölti a legfrissebb verziójú programokat.

A „modul” kettő programból áll:

Update.exe Az automatikus frissítést végző kliens program

ExeCopy.exe Segédprogram. Arra szolgál, hogy az Update.exe önmagát is tudja frissíteni. (Az ügyfélnek nem kell ezt elindítani.)

A program nem épít fel új kapcsolatot az Internet felé (nem tárcsáz). A frissítés során szükséges internet kapcsolatról az ügyfélnek kézileg kell gondoskodni abban az esetben, ha nem állandó Internet kapcsolattal rendelkezik.

A helyi rendszergazdának engedélyezni kell a tűzfal (és/vagy proxy) alkalmazásban, hogy a program elérhesse az internetet.

Ahhoz, hogy a program hibátlanul működjön, az adott évre vonatkozó bérprogramot legalább egyszer fel kell telepíteni a gépre, mert a frissítő program a telepítő által létrehozott bejegyzéseket használva állapítja meg, hogy hova lett feltelepítve.

A program indítása után egy új ikon jelenik meg a tálcán az óra mellett.

Erre duplán kattintva megjelenik a program főképernyője, még jobb gombbal kattintva a következő helyi menü jön fel.

A Verziók frissítése menüpontra kattintva megjelenik a program főképernyője és elindul a frissítési folyamat. A Beállítások menüpont a program helyes és kívánt működéséhez szükséges beállításokat végezhetjük el. Mielőtt elkezdjük a program használatát, mindenképpen végezzük el a konfigurálást! A Frissítések visszaállítása menüpont arra szolgál, hogy egy régebbi verzióra visszaálljunk, ha valamiért a program által letöltött legfrissebb verzió nem lenne számunkra megfelelő. A Főképernyő megjelenítése pedig egyszerűen megjeleníti a program főképernyőjét. A program futtatását a Kilépésre kattintva fejezhetjük be.

Beállítások

Általános beállítások fül

Itt konfigurálhatjuk a program frissítési módszerének és általános működésének módjait.

A Program indítása az operációs rendszer indulásakor opció arra szolgál, hogy a Windows automatikusan elindítsa a programot, miután a felhasználó bejelentkezett a gépre. (A program létrehoz a registry-ben egy a

HKEY_LOCAL_MACHINE\SOFTWARE\Microsoft\Windows\CurrentVersion\Run kulcs alá egy Bérprogram_automata_frissítése indítási bejegyzést.)

A Frissítési folyamat futtatása a program indítása után X perc elteltével opció késlelteti az automatikus frissítési folyamat indítását. Elsősorban arra szolgál, hogy a Windows-nak legyen ideje bejelentkezéskor betölteni a további automatikusan futtatandó programokat, és miután ez megtörtént, csak akkor induljon el a frissítések keresése.

A Frissítési metódusnál ki kell választani, hogy a program elindítása után hogyan (ne) keressen új verziókat. Ha a Ne keressen automatikusan frissítéseket opció van kiválasztva, akkor a program felhasználói utasítás nélkül semmit sem tesz. (Még a felhasználót arra sem emlékezteti, hogy ellenőrizni kellene a frissebb verzió meglétét.) Ilyenkor a frissítési folyamat csak manuálisan indítható el Verziók frissítése menüpont használatával vagy a főképernyőn a <Frissítés> gombra kattintva. (Lásd később.)

Ha a Felhasználói jóváhagyás kérése frissítések keresése és letöltése előtt opció van kiválasztva, akkor a program indításkor a beállított késleltetés letelte után a következő ablakot jeleníti meg a képernyő jobb alsósarkában.

Ez az ablak 10 másodperc után automatikusan eltűnik. Ha a felhasználó az ablak utasítása szerint rákattint az ide… feliratra, akkor a program elkezdi a friss verziók meglétének ellenőrzését, letöltését és telepítését.

Ha az Frissítések automatikus keresése; felhasználói jóváhagyás kérése letöltés előtt opció annyiban különbözik az előbbi opciótól, hogy ilyenkor a program automatikusan ellenőrzi a frissebb verzió meglétét és csak az ellenőrzés lefutása után tájékoztatja a felhasználót a megjelenő ablakban az eredményről és a lehetőségekről. Ilyenkor a program az új verziókat nem kezdi el letölteni, illetve telepíteni a felhasználó beleegyezése nélkül!

A Frissítések automatikus keresése és letöltése opció esetén teljesen automatizálva van a programfrissítés. Ilyenkor a program, ha talál frissebb verziót, akkor letölti, majd telepíti a felhasználó gépére. Szinten egy ilyen felbukkanó ablakban tájékoztatja a felhasználót az eredményről.

Évszámok fül

Itt állíthatjuk be, hogy a program melyik évekre vonatkozó verzióknak ellenőrizze a frissítéseit.

HTTP beállítások fül

A képernyőn konfigurálhatjuk a program http-n keresztüli internet kapcsolatát. Munkahelye internet kapcsolata tulajdonságairól kérdezze meg a hálózati rendszergazdát, vagy kérje meg, hogy állítsa be Önnek a programot! (Ez ügyben nem tudunk telefonon segítséget nyújtani, mert nem ismerjük az Ön rendszerét!)

FTP beállítások fül

A képernyőn konfigurálhatjuk a program ftp-n keresztüli kommunikációját. A beállításával szintén forduljon hálózati rendszergazdájához!

A program főképernyője

A <Frissítés> gombra kattintva elindul a frissítési folyamat. A <Beállítások> gombot lenyomva az előbb tárgyalt beállítási menüpont jelenik meg. A <Kilépés> gombra kattintva kilépünk a programból. A program címsorában az X –re kattintva az óra mellé minimalizálhatjuk az ablakot. (Ilyenkor csak a tálcán levő ikon árulkodik a program futásáról.)

Amikor a frissítést elindítjuk minden más menüpont elérhetetlenné válik. (A program amúgy is úgy van megírva, hogy amíg egy menüpontot futtatunk, addig a többi nem elérhető.)

A frissítési folyamatot a <Frissítés leállítása> gombra kattintva vagy ugyanezen menüpontot kiválasztva szakíthatjuk meg. Ilyenkor a hátralevő frissítési folyamatok nem hajtódnak végre. Figyelem! Megszakításkor a már végrehajtott műveletek nem kerülnek visszavonásra! Esetleges visszavonást a Frissítések visszaállítása menüpontot használva végezhetünk!

Frissítési folyamat leírása

Az alábbi képen egy sikeres frissítési eseménynaplót láthatunk a program főképernyőjén.

Frissítések visszaállítása menüpont

Előfordulhat, hogy valamiért a régi verziót kell használni. Erre szolgál ez a menüpont.

Az ablak bal oldalán fa struktúrában láthatók a programok évszámai, a frissítési időpontok, a frissített modulok és szkriptek.

Ha egy frissítési időpontra kattintunk, akkor bővebb információt kaphatunk róla.

Ilyenkor a <Napló megjelenítése> gombra kattintva megjelenik a frissítés szöveges leírása, ami a főképernyőn volt.

Az <Állományok törlése> gomb törli a frissítés alatt letöltött és archivált állományokat a merevlemezről. Figyelem! A törölt állományok elvesznek, törlés után nem lehet visszaállítást végrehajtani arra az időpontra!

Ha egy modult jelölünk ki, akkor lehetőség van a frissítés előtti eredeti állapotot visszaállítani.

Ezt a <Modul visszaállítása> gombra kattintva tehetjük meg. Ha egy modult visszaállítunk, akkor a program a nem fogja ismét letölteni azokat a verziókat, melyek frissítését visszavontuk. Csak akkor fog ismét új verziót letölteni, ha olyan új verzió még nem került visszavonásra!

Ez eredeti scriptet is visszaállíthatjuk, ha scriptet jelölünk ki, majd a <Script visszaállítása> gombra kattintunk.

Program paraméteres indítása rendszergazdáknak

Amikor a bérprogram dedikált szervert is használ, akkor a szerveren lehetőség van az automatikus frissítési program paraméteres indítására. Így feladatütemező segítségével a háttérben naponta lefuttathatjuk a frissítést a szerveren.

A paraméteres indítás szintaxisa:

Update.exe <utasítás> <-kapcsoló1> …<-kapcsolóN>

A program utasításai:

Frissítés A program ellenőrzi, hogy van-e frissebb verzió, és ha van, akkor letölti és telepíti a frissítéseket.

f) Ellenőrzés A program ellenőrzi, hogy van-e frissebb verzió, és ha van, akkor csak egy felbukkanó ablakban tájékoztatja a felhasználót erről, hogy frissítéseket tölthet le.

Kapcsolók az utasításokhoz:

-kilépés Az utasítás lefutása után (akár sikeres, akár nem) a program kilép.

-elrejtve Az utasítás végrehajtása a háttérben történik, nem jelenik meg a főképernyő.

Példák a paraméteres indításhoz:

Update.exe Frissites –elrejtve –kilepes

Update.exe Ellenorzes –kilepes

Update.exe Frissites

Script:

A program a scriptekben tárolja egy üres adatbázis szerkezeti leírását. A scriptek segítségével hozza létre a cégeket és telepítés esetén a közös adatbázist. Minden program verzióhoz megadott verziójú script tartozik, mely a Szerviz / Program bővítése / A programról menüpont alatt a Verziók... fülön jeleníthető meg

XXXIV. Vállalkozói járulék

2010-től megszűnt a Vállalkozói járulék számfejtése!

A vállalkozói járulék beállítása/számfejtése:

a) Szerviz/Szótárak Foglalkozási viszony: Társas tag/Egyéni vállalkozónál a vállalkozói járulék mértékének beállítása.

(Új cég felvitele esetén ezek a paraméterek automatikusan töltődnek.)

b) A % rögzítése és a vállalkozó számfejtése után a számfejtési képen új tételként látható a levont járulék alapja/összege:

c) Hónapzárás után: A járulék adatok képernyőn a vállalkozói járulék sorokban megjelennek az összegek.

d) Bér/Átutalások/Egyéb utalások - vállalkozói járulék alfülön megjelennek az összegek.

e) Lekérdezések, listák/ Tagi járulék lista menüpontnál elkészülő listával ellenőrizhetjük az eddig levonásra került járulék adatok állását a minimum járulék számított összegéhez képest.

XXXV. Start-kártya

Start-kártyával, Start Plusz kártyával, Start Extra Kártyával rendelkezők számfejtése

2007.07.01-től bővült a Start kártyával rendelkezők köre, változott a jogszabály:

Start kártyát az a fiatal válthat ki továbbra is, aki a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - még nem töltötte be, a tanulmányait befejezte, vagy tanulmányait megszakította, továbbá első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt. Ám érvénybe lép egy megszorítás: az első foglalkoztatási jogviszony előtt sem megbízási szerződéssel, sem vállalkozási szerződéssel, sem egyéni vállalkozóként nem végezhetett a fiatal munkát.

A Start kártya kedvezménye nem változik, mindössze azt nyomatékosítja a módosítás, hogy a munkába lépést megelőző napon rendelkeznie kell a pályakezdőnek a kártyával. Tehát továbbra sem kell fizetnie a munkaadónak a 27 százalékos tb-járulékot, helyettük az első évben a bruttó bér 10, a második évben pedig 20 százalékát fizeti járulékként a munkaadó. Ezt a minimálbér másfélszerese, felsőfokú végzettségüknél pedig kétszerese után lehet fizetni. E felett az általános járulékfizetési szabályok érvényesek.

2010-től kezdődően a felsőfokú végzettségűekre kétféle szabály vonatkozik:

- ha a kártya érvényessége 2010. január 1-től kezdődik, akkor már csak 1 évig alkalmazható a kedvezményes járulék fizetése (9 hónapig a bruttó bér 10, majd még 3 hónapig 20 százalékos járulékot fizet a munkaadó),

- ha a kártya érvényessége 2010. január 1. előtt kezdődik, akkor még jár a 2 éves kedvezmény változatlanul (1 évben a bruttó bér 10, majd a második évben 20 százalékos járulékot fizet a munkaadó).

A Start Plusz kártyát az válthatja ki, aki a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnése után kíván munkát vállalni, vagy pedig a gyermekgondozási segély időtartama alatt akar dolgozni (ha a gyermek már elmúlt egy éves), illetve ha tartósan állást kereső az illető. Tartósan álláskeresőnek számít az, akit a munkaügyi központ a Start Plusz kártya igénylését megelőző 16 hónapon belül 12 hónapig álláskeresőként tartott nyilván. (A pályakezdő álláskeresőnek 8 hónapon belül 6 hónapig kellett munka nélkül lennie.)

A Start Plusz kártyával foglalkozatott személy után az első évben a munkaadónak a 27 százalékos tb-járulék helyett a bruttó bér 10, a második évben 20 százalékát kell megfizetnie. Ezek helyett nem terheli a munkaadót semmilyen egyéb fizetési kötelezettség.

A járulékkedvezményt a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, az e feletti jövedelemrészre az általános járulékfizetési szabályok érvényesek.

A Start Extra kártyát az válthatja ki, aki betöltötte az 50. életévét (függetlenül a képzettségétől), illetve aki legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik (függetlenül az életkorától) vagy bérpótló juttatásra jogosult álláskereső.

A Start Extra kártyával foglalkozatott személy után az első évben nem kell megfizetnie a munkaadónak a 27 százalékos tb-járulékot. Ezek helyett nem terheli a munkaadót semmilyen egyéb fizetési kötelezettség. A második évben ugyanezen kedvezmény jár, viszont a bruttó bér 10 százalékát már meg kell fizetni átalány-járulékként. A járulékkedvezményt a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, az e feletti jövedelemrészre az általános járulékfizetési szabályok érvényesek.

A kedvezmények táblázatos formában:

Start-program

(fiatalok)

Start-Plusz

(visszatérő szülők, tartós álláskeresők)

Start-Extra

(idősek, alacsony isk. végzettségűek)

A munkavállaló bruttó keresete után fizetendő közterhek

27% tb-járulék:

(24% nyugdíjbiztosítási járulék

1,5% természetbeni eg. bizt. járulék

0,5% pénzbeli eg. bizt. járulék

1% munkaerő-piaci járulék)

Alap és Középfokú végzettség vagy Felsőfokú végz.(ha kártya érvényessége 2010. január 1. előtt kezdődő):

Első év: 10% összesen

Második év: 20% összesen

Felsőfokú végzettség ha kártya érvényessége 2010. január 1.-től kezdődő:

Első 9 hónapra: 10%

További 3 hónapra: 20%

Első év:10% összesen

Második év: 20% összesen

Első év: mentesül

Második év: 10% összesen

A START PLUSZ és a START EXTRA kedvezményt csak akkor érvényesíthető, ha a foglalkoztatás időtartama meghaladja a 30 napot, és a munkaidő legalább a napi 4 órát eléri.

A Bér – Adatrögzítés - Dátumok képernyőn található időadatok rögzítése révén van lehetőség meghatározni, hogy a START-kártyával rendelkező személynek milyen időtartam alapján, mely Start kártya kedvezményt kell figyelembe venni a kedvezményes járulék számfejtését.

Pályakezdő év dátuma mezőt a START kártyával rendelkező fiataloknál kell tölteni.

Abban az esetben térhet el a START-kártya dátumától, ha a kezdet időpontja korábbi, mint 2005. október 1. Ebben az esetben a korábbi kedvezmény (Tb. járulék 50%-a) érvényesíthető 9 hónap foglalkoztatást követően, ill. a Start kedvezmény a további foglalkoztatás idejére. (min. 3 hónap)

Start–kártya dátuma: A Start-kártya által igénybe vett kedvezmény kezdő időpontja. Tényleges, (2005. október 1-je utáni Start-kártyával rendelkező) pályakezdő esetén megegyezik a belépés dátumával.

Felsőfokú végzettség jelző: abban az esetben kerül kitöltésre, ha a start kártyás foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkezik, illetve azt a foglalkoztatás alatt megszerzi.

A megszerzés dátumát is ki kell tölteni.

Start Plusz kezdete – vége: mezőt értelemszerűen a Start Plusz kártyával rendelkezők esetében kell tölteni.

Start Extra kezdete – vége: mezőt értelemszerűen a Start Extra kártyával rendelkezők esetében kell tölteni.

A program kezeli azokat az eseteket is amikor a kedvezmény mértéke, vagy alapjának mértéke hónap közben változik:

- betöltötte a 25. ill. 30 életévét, a program a születésnapot megelőző napig számol a kedvezményes járulékkal,

- felsőfokú végzettséget szerzett,

- keresete meghaladja a minimálbér másfél ill. kétszeresét: ezen összeg felett a 27%-ot érvényesíti a program.

Hónap közbeni váltás esetén a bruttó összeg elosztásra kerül a tárgyhónap naptári napjaival, és ez alapján történik a bontás a hátralévő napok figyelembe vételével.

XXXVI. 1258 Havi bevallás

1258. Kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóra és Mezőgazdasági őstermelőre vonatkozóan.

A bevallás elkészítésére az aktuális havi számfejtés és jövedelembontás után van lehetőség.

a.) adatgyűjtés

b.) Adatszolgáltatás (IMP file készítéssel)

A kívánt helyre elkészített .imp kiterjesztéssel ellátott file az Abev programba beolvasható, szerkeszthető és megjelölhető elektronikus beküldésre.

XXXVII. Adóelőleg számítási mód

Törvény szerinti adóelőleg számítási módszer

A 2012. évi adóelőleg számítási módszert a BaBér programban a törvény szerinti előírás szerint fejlesztettük ki, figyelembe véve a várható rendszeres jövedelmek számításánál az éves 2424000 Ft-os korlátot, (ameddig még nem kell 27%-al kiegészíteni az adóalapot, csak felette).

Adóelőleg számításhoz a program első lépésben megnézi, hogy az eddig számfejtett rendszeres+ nem rendszeres jövedelem és a (tárgyhavi rendszeres adóalap*(tárgyhó+hátralévő hónapok száma)+ tárgyhavi nem rendszeres jövedelem több-e mint 2424000.

1, Ha kevesebb mint 2424000, akkor az Adóalap(kiegészítés nélkül)= Tárgyhavi rendszeres adóalap

Példánkban februárban csak Rendszeres jövedelem van, ahol

Januári rendszeres jövedelem: 158000

Februári rendszeres jövedelem: 158000

Éves várható jövedelem: 158000+(158000*11)= 1896000, így

Adóalap(kiegészítés nélkül)= 158000

2. példánkban a Rendszeres jövedelem mellett Nem rendszeres jövedelem is volt, amikor a program az Adóalap(kiegészítés nélkül) alapba annyi Nem rendszeres jövedelmet is beszámít, amennyi az évi 2424000 Ft-ba belefér.

Várható éves Rendszeres jövedelem=Tárgyhavi Rendszeres jövedelem * (tárgyhó+hátralévő hónapok száma)

A program az Adóalap kiegészítéssel érintett összeget számolja ki először:

(Előző havi Rendszeres jövedelmek + Előző havi Nem rendszeres jövedelmek +várható éves Rendszeres jövedelem+ tárgyhavi Nem rendszeres jövedelem)-2424000

Ha ez a különbség pozitív, akkor az összeg az Adóalap kiegészítéssel alapba kerül, 1,27-szeres értékkel.

Adóalap (kiegészítés nélkül) alap = tárgyhavi (Rendszeres + Nem rendszeres jövedelem) – tárgyhavi Adóalap kiegészítéssel számolt alap

Példánkban:

Január havi Rendszeres jövedelem: 172636

Január havi Nem rendszeres jövedelem: 61644

Február havi (tárgyhavi) Rendszeres jövedelem: 172636

Várható éves R jövedelem: 172636*11= 1898996

Február havi Nem rendszeres jövedelem: 300000

Adóalap kiegészítéssel alapba kerül:

(172636+61644+1898996+300000)-2424000= 2433276-2424000= 9276

9276*1,27= 11781

Adóalap (kiegészítés nélküli) alapba kerül:

Február havi Rendszeres jövedelem: 172636

Február havi Nem rendszeres jövedelem: 300000

Összesen: 472636

Le kell vonni a tárgyhavi Adóalap kiegészítéssel alapja: - 9276

Eredmény: 463360

3. Példánkban ha több mint 2424000 és a tárgyhavi Rendszeres jövedelem is több, mint 202000 Ft, így

Adóalap(kiegészítés nélkül) = 202000

Adóalap kiegészítéssel: (Tárgyhavi Rendszeres jövedelem – 202000)*1,27

Értelemszerűen ebben az esetben a tárgyhavi teljes Nem rendszeres jövedelem már csak Adóalap kiegészítéssel együtt vehető figyelembe.

Példánkban:

Január havi Rendszeres jövedelem: 210000

Február havi (tárgyhavi) Rendszeres jövedelem: 214250

Február havi Nem rendszeres jövedelem: 60000

210000+(214250*11)= 2566750, azaz már az eddigi alap és várható rendszeres alap több mint 2424000, emiatt:

Adóalap (kiegészítés nélküli) alapba kerül:

Február havi Rendszeres jövedelemből: 202000

Adóalap kiegészítéssel alapba kerül:

Február havi Rendszeres jövedelemből: 214250-202000= 12250

Február havi Nem rendszeres jövedelemből: 60000

Összesen: 72250*1,27=91758

II. Értelemszerűen a fenti számítási módszert befolyásolja az is, hogy adott dolgozó hogyan nyilatkozott az Adóalap kiegészítésről vagy adott jogcímet Adóalap-kiegészítés jellemzővel jelöltek. Adóalap-kiegészítés jellemzővel csak olyan jogcímet jelöljünk, amit minden dolgozónál egyformán szeretnénk adóztatni, függetlenül az éves várható jövedelmétől.

1, példában a Túlóra 150% jogcím beállításánál „pipával” jelölték az Adóalap-kiegészítés kérést. Ez azt jelenti, hogy minden esetben ez a jogcím az 1,27*-szeres értékkel kerül az Adóalap(kiegészítéssel) adóalapba, függetlenül attól, hogy a dolgozó rendszeres jövedelme alapján a 2424000 Ft-ba beleférne még vagy sem.

Példánkban:

Január havi Rendszeres jövedelem: 400000

Nem rendszeres jövedelem: 0

Február havi (tárgyhavi) Rendszeres jövedelem: 114286

Várható éves jövedelem: 114286*11= 1257146

Február havi Nem rendszeres jöv. (Túlóra): 148276

Adóalap kiegészítéssel alapba kerül:

(400000+1257146+148276)-2424000= 1805422-2424000= -618578

Az éves halmozott várható jövedelem 2424000 alatti, emiatt nem lenne adóalap, amit 1,27-szeres adóalapként kellene számolni a februári elszámolásnál!

Mivel a Túlóra jogcím jelölve van, így a túlóra összege: 148276*1,27= 188311

Adóalap (kiegészítés nélkül) alapba kerül:

Február havi Rendszeres jövedelem: 114286

Tényleges adóalap: az előző évhez hasonlóan ez az alap már csökkentve van a Családi kedvezmény összegével (havi 62500), így értéke:

(188311+114286)-62500= 240097

2. példában a munkavállaló úgy nyilatkozott, hogy a teljes jövedelmére kéri az Adóalap kiegészítést, melyet az Adószámítási képernyőn az Adóelőleg adatok közt rögzítettek.

Az előző példa eredménye ebben az esetben:

Február havi (tárgyhavi) Rendszeres jövedelem: 114286

Február havi Nem rendszeres jöv. (Túlóra): 148276

Összesen: 262562

Adóalap kiegészítés összege: 262562*0,27= 70892

Adóalap kiegészítéssel értéke: 333454

Tényleges adóalap: 333454-62500= 270954

3, példában a munkavállaló úgy nyilatkozott, hogy csak egy részösszegre kéri az Adóalap kiegészítést, azaz az Adószámítási kép szerint 100000 Ft-ra kéri a kiegészítést:

Az 1. példa eredménye ebben az esetben:

Február havi (tárgyhavi) Rendszeres jövedelem: 114286

Február havi Nem rendszeres jöv. (Túlóra): 148276

Összesen: 262562

Adóalap (kiegészítéssel) értéke: 100000

Kiegészítés összege: 100000*0,27= 27000

Adóalap (kiegészítéssel) összesen: 127000

Adóalap(kiegészítés nélkül): 262562-100000= 162562

4. A 3. példa folytatása, ha a havi jövedelem 100000 Ft-nál kevesebb, akkor a teljes havi jövedelem*1,27 kerül az Adóalap (kiegészítéssel) adóalapba:

Február havi rendszeres jövedelem: 95238

Adóalap (kiegészítéssel): 95238*1,27= 120952

Tényleges adóalap: 120952-62500= 58452

Egyéb megjegyzések:

- A családi kedvezmény számítása a bér - adatrögzítés- adószámítási adatok képen felrögzített havi kedvezmények alapján és a számfejtési beállításokban jelölt göngyölt kedvezményszámítás alapján történik.

o Ha a számfejtési beállításoknál nem kerül beállításra a göngyölt kedvezményszámítás akkor csak a tárgyhavi családi kedvezményt próbálja meg a program érvényesíteni az adóalap erejéig.

o Ha a számfejtési beállításoknál beállításra kerül a göngyölt kedvezményszámítás akkor, ha a dolgozó kap egy nem rendszeres jövedelmet, vagy béremelést és a tárgyhavi adóalapját nem fedi le a tárgyhavi családi kedvezmény összege, a program az adóalap erejéig érvényesíti az előző hónapokban meg nem adott családi kedvezmény összegét is.

o Új belépők esetében a program figyelembe veszi a hozott adatokat is a családi kedvezmény számításánál, ha jelölt a Göngyölt kedvezményszámítás. Az adó adatlap 18D mezőjébe a Nyilatkozat alapján érvényesített családi kedvezmény összegét kell rögzíteni.
18B mezőbe a Nyilatkozott (érvényesíthető) családi kedvezmény összegét kell felvinni. (Ilyen oszlop nincs az adatlapon ezt a Babérban a családi kedvezmény göngyölése végett hoztuk létre.)
Amennyiben rendelkezésre áll az adat, hogy mennyi összegről nyilatkozott a munkavállaló az előző munkahelyén és szeretnék, hogy az eltérés kigöngyölésre kerüljön a Babér programban, akkor töltsék ki 18B mezőt is.
Ha a 18B mező nem kitöltött akkor a program a 18D -ben szereplő adatot veszi figyelembe nyilatkozott és figyelembe vett családi kedvezményként is.
Ha van hozott családi kedvezmény, akkor a 18D mezőnek mindig kitöltöttnek kell lennie, a 18B mezőt önmagában kitölteni nem elegendő.

o A Babér programban lehetőséget adtunk az önálló tevékenységű foglalkoztatottak részére is a Családi kedvezmény érvényesítésére. Ezt a lehetőséget a rendszeres kifizetésben részesülő magánszemélyek esetén javasoljuk alkalmazni. (Pl.: Vezető-tisztségviselő tiszteletdíja, folyamatos, havi rendszerességű megbízási díjak.)

XXXVIII. Idegen nyelvű bérlap

Lehetőség van a dolgozók bérlapjának idegen nyelvű nyomtatására is.

A Szerviz / Szótár / Nyelvi beállítások menüpont alatt lehetőség van új nyelv felvitelére és a hozzátartozó felíratok, szótár elemek az aktuális nyelvre történő fordítására.

Angol nyelvre lefordítottuk a bérlap feliratait.

Önöknek a cégnél használt jövedelmek és levonások megnevezésének fordítását kell elvégezni az angol nyelvű bérlap használatához.

Baloldalon a lefordítani kívánt megnevezésre kettőt kattintva, a kurzor a jobboldalra ugrik, és a megnevezés felírat alá kell beírni az idegen nyelvű megnevezést.

Amennyiben más nyelven kívánják használni a bérlapot az új nyelv felvitele után, a számfejtés, szótár, fizetési jegyzék fülön Önöknek kell felvinni az összes megnevezés fordítását amely számfejtéshez, a jelenléti/távolléti jogcímekhez, a kedvezményekhez, az egyéb jövedelmekhez és levonásokhoz tartoznak a fizetési jegyzéken.

Ha használják az idegen nyelvű bérlapot, akkor minden új jövedelem, vagy levonás jogcím használatba vételekor el kell végezni annak fordítását.

A Bér / Adatrögzítés / Törzsadatok képen a nyelvi beállításnál fel lehet rögzíteni, hogy a dolgozónak milyen nyelvű bérlap kerüljön nyomtatásra.

A fizetési jegyzék nyomtatásakor több lehetőség van a nyelv választására.

A lista nyelve felírat alatt található legördülő menüből választani lehet a cégnél használt nyelvek közül. (Alapértelmezett érték a lista nyelvére a magyar.)

A lista nyelv beállításához kapcsolható három kiegészítő beállítás:

· Mindenkinek a saját nyelvén.

Ezt a beállítást választva mindenkinek a Bér / Adatrögzítés / Törzsadatok képen beállított nyelv alapján jön le a bérlap. (Akinek magyar van beállítva magyarul, akinek angol van beállítva angolul…..)

· Mindenkinek a kiválasztott nyelven.

Ezt a beállítást választva a program figyelmen kívül hagyja a Bér / Adatrögzítés / Törzsadatok képen beállított nyelvet és mindenkinek a lista nyelve-nél kiválasztott nyelven kerül kiírásra bérlap. (A fenti beállításnál mindenkinek magyarul.)

· Csak a kiválasztott nyelvre beállítottak.

Ezt a beállítást választva azoknak a dolgozóknak nyomtatja ki a bérlapját, akiknek a Bér / Adatrögzítés / Törzsadatok képen beállított nyelv megegyezik a lista nyelve-nél beállított nyelvvel.(A képen található beállítás alapján, a magyar nyelvre beállítottaknak.)

A Szerviz / Beállítások / Egyéb beállítások / Beállítások 2 képen lehetőség van annak beállítására, hogy hibalista készüljön, ha az újonnan használatba vett jövedelmek illetve levonások nem kerültek beállításra (lefordításra) a nyelvi beállításoknál.

Ha bejelöltük a „Hibalista ha hiányos a nyelvi szótár”-t az alábbi formátumú lista jelenik meg a bérlap nyomtatásakor:

Ez a hiba lista csak addig jelenik meg, amíg számfejtésre nem kerül egy olyan dolgozó, akinek van felrögzítve az új egyéb jövedelem, és a törzsadatok képen be van állítva részére a nyelvi beállításokhoz idegen nyelv. (A fenti példánál angol vagy francia.)

Ha ilyen dolgozónak megtörténik a számfejtése, akkor a program automatikusan feltölti a szerviz/szótár/nyelvi beállítások menüpontnál az egyéb jövedelem, vagy levonás szótárba az aktuális idegen nyelvhez a magyar nyelvű megnevezést.

XXXIX. Teljesítménytényező számítás

Az Egyedi programok, Teljesítmény tényező számítás menüben érhető el ez a funkció. 2009-ben ez a számolás csak a 2009. január 01 előtt belépett személyekre vonatkozik. A számítás előtt a Beállításokat feltétlenül el kell végezni:

Az összes bér (Törzsbér + egyéb jövedelmek) - számfejtett összege
Ledolgozott óraszám: jelenlét kép sorainak kiválasztása, óraszám

Az eredményt a Bér / Adatrögzítés / Távolléti díj és ekho beállítások képernyőn a „Teljesítménytényező” rovatába kell megjeleníteni, akkor, ha az eredmény 1,00 vagy ennél nagyobb szám. A végeredmény 2 tizedesre kerekített.

Teljesítménytényező számítás:

Előző évi összes bér / ledolgozott óraszám

Tárgyév első napján érvényes alapbér / óraszám

Előző évi összes bér: a beállítás alapján a törzsbérből és egyéb jövedelmekből tevődik össze

Ledolgozott óraszám: a jelenlét képernyőn (1-6 sor) beállított havonkénti órák száma

Tárgyév első napján érvényes alapbér: a bér / adatrögzítés / jövedelem képernyőn az Alapbér mezőben érvényes havi bér (órabér)

Óraszám: a szerviz / beállítások / számfejtési beállítások / számfejtési alapok képernyőn szereplő „havi óraszám”mező értéke, ha a dolgozó napi munkaideje 8 óra, részmunkaidő esetén ennek arányos része, vagy , ha a dolgoznál kitöltött a bér / adatrögzítés /dátumok képernyőn a „havi óraszám” mező, akkor annak az értéke.

XL. Bérlet modul

A modul rendeltetése, hogy a munkáltató által a dolgozó részére juttatott, különböző MÁV, Volán bérleteket dolgozónként nyilvántartsa, valamint lekérdezze.

A Szerviz / Szótár / Szótár / Egyéb jövedelmek közé létre kell hozni azon jogcímet, amin a dolgozó részére leszámfejtjük a meghatározott, százalékos mértékű bérlet hozzájárulást, amennyiben a munkáltató fizeti.

Ha a munkáltató vásárolja a bérletet, és a dolgozótól csak a dolgozói hozzájárulást kell levonni, a megfelelő jogcímet a Szerviz / Szótár / Szótár / Levonásokhoz kell felrögzíteni.

A modul használata a Bérlet szótár feltöltésével kezdődik. Lehetőség nyílik a MÁV, illetve a Volán által meghatározott adatok feltöltésére.

Új felvitel gombra kattintva fel kell rögzíteni a bérlet kódját,ami szabadon választható, de kötelező mindenképpen megadni. Ezen felül meg kell adni az útvonalat, a vonalszámot, a két helység közötti távolságot, valamint a bérlet árát, és típusát.

A Beállítások fülön a számfejtéshez kötődő adatokat kell megadni. Ha a munkáltató a hóközi belépő dolgozók részére is megtéríti a bérlet árát, annak arányos számoltatására megadhatjuk az a napot, valamint azt a százalékos arányt, amit számoltatni akarunk a programmal.

A munkáltató döntése alapján a kilépő dolgozók részére megadhatja, illetve vissza is vonhatja a bérlet árát. Ezen jogcímeket be kell szintén állítani ezen a képernyőn.

Az „Útiköltség levonás” illetve az „Útiköltség hozzájárulás” jogcímek beállítása szintén szükséges, mert ez alapján vonja le illetve adja meg a bérlet árát. Ezen beállítás cégszintű, minden dolgozóra egyaránt érvényes lesz.

A Volán, illetve a MÁV % mezőbe azt a százalék mértéket kell beírni, amit a munkáltató kifizet vagy levon a dolgozótól, attól függően, hogy a bérletet ki vásárolja meg. Ezt a „kifizető” mezőben lehet meghatározni.

A Bérlet szótár feltöltése után a Bérlet rögzítés menüpontban lehet a dolgozók adatait felrögzíteni.

Az „Új felvitel” gombra kattintva a megfelelő hónapra fel tudjuk rögzíteni a bérlet adatokat. Az adatokat több hónapra vonatkozóan is megadhatjuk, de a következő havi adatok feladása a Bér modul felé csak akkor sikeres, ha a hónapzárás cégszintűen történt.

Ha a dolgozókhoz az adatrögzítés megtörtént, a havi bérek számfejtése előtt az adatokat fel kell adni a Bér modul részére. Ezt a „Feladás bérbe” menüpontban tehetjük meg a „Feladás bérbe” gombra kattintva. A program ad egy listát nekünk azon dolgozókról, akik adatát átadja számfejtésre. Ezen adatok már csak a különbözetet tartalmazzák.

Pl: ha a bérletet a munkáltató vásárolja, a különbözet értéke a levonás képernyőre kerül a már korábban megadott jogcímen.

A bérlet rendelési listánál típusonként listázható a dolgozóhoz rögzített bérletek száma, ami alapján könnyebb a végleges rendelést összeállítani.

A bérlet lista menüben készíthető bérlet típusonként egy szervezeti egységenkénti, illetve költséghelyenkénti lista, amennyiben az adtok rögzítésre kerültek a Bér / Adatrögzítés / Dátumok képernyőn, és van az adott hónapra vonatkozóan számfejtésre feladott adata a dolgozónak.

XLI. Őstermelők beállítása

BaBér à Szerviz à Szótárak à Szótárak àFoglakozási viszony fülön létre kell hozni a foglalkozási viszonyokat:

1.) Őstermelő tárgyévet megelőző évben legfeljebb 8 M Ft bevétellel rendelkező

Kód. Következő sorszám

Megnevezés: Őstermelő 8 M alatt

TB jár. %: 0

Nyugdíjjár %: 9,5

Egbizt %(P): 0

Egbizt % (T): 4

Munkavállalói %: 0

Munkaadói %: 0

Vállalkozói %: 0

Őstermelő: bepipálni

További jogviszony: bejelölni

Biztosítási jogviszony típusa:

Egyéb jogviszonyban álló

Állományon kivüli

2.) Őstermelő tárgyévben tevékenységet kezdő és a megelőző évben 8 M Ft bevételnél többel rendelkező

Kód. Következő sorszám

Megnevezés: Őstermelő 8 M fölött

TB jár. %: 29

Nyugdíjjár %: 9,5

Egbizt %(P): 2

Egbizt % (T): 4

Munkavállalói %: 0

Munkaadói %: 0

Vállalkozói %: 0

Őstermelő: nem kell bepipálni

További jogviszony: bejelölni

Biztosítási jogviszony típusa:

Egyéb jogviszonyban álló

Állományon kivüli

3.) Őstermelő 0% adó

Kód. Következő sorszám

Megnevezés: Őstermelő 0% adó

TB jár. %: 0

Nyugdíjjár %: 0

Egbizt %(P): 0

Egbizt % (T): 0

Munkavállalói %: 0

Munkaadói %: 0

Vállalkozói %: 0

Őstermelő: nem kell bepipálni

További jogviszony: bejelölni

Biztosítási jogviszony típusa:

Egyéb jogviszonyban álló

Állományon kívüli

BaBér à Szerviz à Szótárak à Szótárak à Egyéb jövedelmeknél létre kell hozni az Őstermelői egyéb jövedelmeket.

Beállítása:

1.) Őstermelő 4% adó:

Kód: Választható 3 karakter hosszan

Megnevezés: Őstermelő 4 %

Jellege: Rendszeres vagy Nem rendszeres

Minek a terhére: Költség

Adózása: Őstermelő 4 %

Típusa: Egyösszegű

2.) Őstermelő 12 % adó:

Kód: Választható 3 karakter hosszan

Megnevezés: Őstermelő 12 %

Jellege: Rendszeres vagy Nem rendszeres

Minek a terhére: Költség

Adózása: Őstermelő 12 %

Típusa: Egyösszegű

3.) Őstermelő 0 % adó

Kód: Választható 3 karakter hosszan

Megnevezés: Őstermelő 0 %

Jellege: Rendszeres vagy Nem rendszeres

Minek a terhére: Költség

Adózása: Adóköteles

Típusa: Egyösszegű

Bér à Adatrögzítés à Őstermelő dolgozó à Törzsadatok à Egyéb adatok fülön lehet rögzíteni az Őstermelői igazolványszámot és az Adószámot.

Bér à Adatrögzítés à Őstermelő dolgozó à Adószámítási adatok fülön:

Adóelőleg %: 0 %-os

Adóelőleg levonás elmaradásának oka: „2” Mezőgazdasági őstermelő.

A 0908 bevallás:

BaBér à Adatszolgáltatás à 0908 à Beállítás a 453A sor Mezőgazdasági őstermelő
(élő állat és állati term.) vagy a 455A sor Mezőgazdasági őstermelő (egyéb őstermelői term.) bepipálni az Őstermelő 4 % ; az Őstermelő 12 % jogcímeket és az Őstermelő 0 % adó jogcímet.

XLII. Béren kívüli juttatások számfejtése

2011-től az SZJA törvény a korábbi Természetbeni juttatás fogalom helyett konkrétan meghatározott juttatás kategóriákat definiál, melyek adó és EHO fizetési kötelezettsége a kifizetőt terhelik. Ha adott juttatás nem tartozik ezekbe a kategóriákba, akkor a kifizető és a magánszemély közti jogviszony határozza meg az adó és járulékfizetési kötelezettséget.

A BaBér programban található kötött egyéb jövedelem jogcímeken (lásd: Felhasználói dokumentáció XI. Melléklet Kötött jogcímek jegyzéke) kívüli juttatások számfejtéséhez fel kell venni egyéb jövedelmeket, melyeket az alábbiak szerint kell beállítani és a magánszemélyeknél kell számfejteni.

I. Attól függően, hogy a juttatás a „Béren kívüli juttatások” körébe tartozik, például:

Ø Internethasználat (5 ezer forintig);

Ø Munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet;

Ø Iskolakezdési támogatás (tanuló gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig),

Ø Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés (személyenként évente a minimálbért meg nem haladó értékben)

Jellege: Rendszeres vagy Nem rendszeres

Minek a terhére: Költség

Adózása: Béren kívüli juttatás

Típusa: Természetbeni

II. Attól függően, hogy a juttatás az „Egyéb nem pénzbeli juttatás” körébe tartozik, például:

Ø Cégtelefon használata

Ø Csoportos életbiztosítás

Ø Béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész

Utóbbi esetben az értékhatár feletti juttatásoknál két egyéb jövedelem jogcímet kell létrehozni, egyet a „Béren kívüli juttatások” és egyet az „Egyéb nem pénzbeli juttatás” adózású beállítással és meg kell osztani a jövedelem összegét a jogszabálynak megfelelően.

Jellege: Rendszeres vagy Nem rendszeres

Minek a terhére: Költség

Adózása: Egyéb nem pénzbeli juttatás

Típusa: Természetbeni

A járulékok beállításánál:

Ø EHO 27 % alapja

III. Attól függően, hogy a juttatás a „Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatás” körébe tartozik: például:

Ø A művelődési intézményi szolgáltatás (például színházjegy, kulturális célú utalvány),

Ø A sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve az utalványt is)

Ezek a juttatások az összevont adóalap részeként adóznak a magánszemélynél és a kifizető TB terheit a felek közti biztosítási jogviszony határozza meg.

Például munkavállaló részére adott juttatás beállítása:

Jellege: Rendszeres vagy Nem rendszeres

Minek a terhére: Költség

Adózása: Adóköteles

Típusa: Természetbeni

A járulékok beállításánál:

Nyugdíjbiztosítás köteles

Egészségbiztosítás köteles

Munkaerő-piaci járulék köteles

TB járulék/Szakképzési köteles

1108 Bevallás elkészítéséhez az egyéb jövedelmek beállítása a programban.

Adatszolgáltatások à 1108 à Beállítás képernyőn:

Ø I. „Béren kívüli juttatások” típusú egyéb jövedelmet a 05 sorba kell beállítani.

Ø II.. „Egyéb nem pénzbeli juttatás” típusú egyéb jövedelmet a 04 sorba kell beállítani.

Ø III. „Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatás” típusú egyéb jövedelmet munkavállalónak történt számfejtés esetén a 360D sorba kell beállítani (pl. Kulturális célú utalvány, ami a munkavállaló és a foglalkoztató közti munkaviszonyos jogviszony alapján adó és járulékköteles).

Béren kívüli vagy Egyéb nem pénzbeli juttatások cég szintű összegének számfejtése

Ha adott juttatást nem szeretnénk a Babér programban magánszemélyenként számfejteni (pl. cégtelefon használat költsége), akkor lehetőség van a cégszintű összegnek egy „fiktív” személyre történő számfejtésére ami aztán minden összesítőbe, 08-as bevallásba feldolgozásra kerül.

Nem biztosított jogviszony felvétele

A fiktív személyhez célszerű egy elkülönített „Term.beni nem bizt.” Foglalkozási jogviszonyt beállítani a szótárban, ami elkülöníthető pl. a létszám statisztikákban és egyéb adatszolgáltatásokban:

Az adatrögzítésnél a Törzsadatok fülön választhatjuk a Jogviszony = NYENYI-be nem kerül jogviszonyt, így a személy adataiból nem készül 1208M-es bevallás, csak a 1208A összesítőbe a számfejtett adók és járulékok.

A cég szintű összegek számfejtésére is a fentiekben leírtak szerint beállított Béren kívüli juttatás/Egyéb nem pénzbeli juttatás jövedelem típusok alkalmazhatók.

XLIII. XLS beemelő használata

Az xls beemelő segítségével jövedelem, levonás és alapbér adatok beemelésére van lehetőség.

Az xls beemelő formátuma megtalálható a www.softc.hu oldalon, az aktuális programfrissítések között. A programozó cég által létrehozott formátumot kérjük ne módosítsák! Amennyiben megteszik, az állományt a program nem tudja beolvasni!

A beemeléshez az Egyedi programok → XLS beemelő menüpontot kell megnyitni és a következő ablak jelenik meg:

A exel állományban használt azonosító típusát kell kiválasztani. Ezek a következőek lehetnek:

· Adóazonosító

· Sorszám

· Egyedi azonosító

· OHR kód

· GIED kód

Az import állományban a kiválasztott azonosítóknak kell szerepelni.

Az alábbi műveletek közül választhatunk:

· Felülírás

· Felvitel

· Törlés

Felülírás esetén a jövedelem és a levonás felülírásra kerül, ha volt már az érintett dolgozónak rögzítve a beemelés során kiválasztott jövedelem vagy levonás jogcímmel rögzített adata a megadott hónapban. Ha nem volt rögzítve, akkor felvitelre kerül. Felülírás esetén az import fájlban és a babér programban is egy jogcímmel csak egy tétel szerepelhet.
Alapbér változás esetén, ha a változás dátumával volt már rögzítve alapbér, akkor módosítása kerül, ha nem volt, akkor rögzítésre.

Felvitel esetén a jövedelem és a levonás új tételként kerül rögzítésre a programban.
Alapbér változás esetén, ha a fájlban szereplő dátummal nincs a programban rögzítve alapbér, akkor rögzítésre kerül, ha volt, akkor nem módosítjuk az alapbért.

Törlés esetén a kiválasztott vagy az állományban szereplő jövedelem vagy levonás jogcímmel rögzített tételek törlésre kerülnek. Törlés esetén csak a jogcímnek kell megegyeznie.
Alapbér változás esetén az állományban szereplő dátummal rögzített alapbér kerül törlésre. Az alapbér összege nem kerül összehasonlításra.
Törlés esetén a beemelés utáni listában a fájlban található adatok fognak megjeleni! Nem pedig a kitörölt adatok.

Ki kell választani, hogy melyik hónapra szeretnénk beemelni a jövedelem és levonás adatokat. A valutanemet az alapbér módosításokhoz. Ezzel kerül rögzítésre az alapbér. Jövedelem és levonás jogcímeket. Ezek kiválasztása nem kötelező, ha az állományban meg van adva. Azoknál a soroknál, melyeknél nincsen megadva az itt kiválasztott jogcímek kerülnek használatra. Alap esetben hó végi számfejtéssel rendelkező dolgozókhoz nem tudunk beemelni jövedelmet és levonást. A kiválasztó négyzet bepipálásával lehetőség van erre is, de nem javasolt.

A beállítások elvégzése után az import gombra kattintva megjelenik egy fájl megnyitás ablak. Az itt kiválasztott állomány kerül beemelésre. A beemelés után lista készül az állományban lévő adatokról. Külön csoportokba gyűjtve a sorokat aszerint, hogy melyekkel sikerült elvégezni a kiválasztott műveletet és melyekkel nem. A címsorok tartalmazzák mely adatokkal sikerült a műveletet elvégezni és melyek kerültek kihagyásra.

Az import fájl szerkezete

Az egyes oszlopokba a mellékelt minta excel-ben szereplő leírásoknak megfelelően kell kerülnie az adatoknak.
XLS_beemelo
Oszlopok:

· Azonosító

· Név

· Jövedelmek

· Összeg

· Idő

· Százalék

· Kifizetés dátuma

· tól

· ig

· Kód

· Levonások

· Összeg

· Havi

· Százalék

· Hátralék

· Kód

· Alapbér

· Összeg

· Változás dátuma

Az azonosítóban a beemelés során kiválasztott típusú azonosítónak kell szerepelnie. A név mező nem kerül feldolgozásra az állomány olvashatóságát segíti elő és megjelenik a beemelés után készülő listában is. A jövedelem levonás és alapbér mezőkben szereplő adatok a programban azonos nevű oszlopaiba kerül rögzítésre.

Egy azonosítóval több sor is szerepelhet az import állományban. Egy sorban szerepelhet jövedelem levonás és alapbérváltozásra vonatkozó adat is.

Jövedelem szempontjából egy sor akkor kerül figyelembe vételre, ha legalább egy mező ki van töltve. Levonásnál és az alapbérváltozásnál ugyan így.

Az üresen maradt mezők nulla vagy üres értékként veszi figyelembe a program. Egy sorban szereplő jövedelem, levonás és alapbér változás figyelembe vétele és hiba ellenőrzése egymástól függetlenül történik. Amennyiben az egyik részben hibás adat szerepelt, de a másik minden szempontból hibátlan, akkor feldolgozásra kerül a hibátlan.

A helyes adatok feltételei

Jövedelem esetén kell, hogy legyen jövedelem kód vagy az állományban megadva vagy a beemelés előtt kiválasztva. Az állományban szereplő jövedelem kódoknak szerepelni kell a szótárában is. Felülírás esetén egy jövedelem kód csak egyszer szerepelhet egy dolgozónál a beemelés során kiválasztott és az állományban szereplő jövedelem kódok halmazában. Törlés esetén az érkező jövedelem kóddal szerepelni kell rögzített tételnek a bér programban. Felülírás és felvitel esetén, ha időarányos jövedelem kód szerepel az állományban vagy lett kiválasztva, akkor a százalék mezőben kell értéknek szerepelnie.

Levonás esetén kell, hogy legyen levonás kód vagy az állományban megadva vagy a beemelés előtt kiválasztva. Az állományban szereplő levonás kódoknak szerepelnie kell a szótárban is. Felülírás esetén egy levonás kód csak egyszer szerepelhet egy dolgozónál a beemelés során kiválasztott és az állományban szereplő levonás kódok halmazában. Törlés esetén az érkező levonás kóddal szerepelnie kell rögzített tételnek a bér programban.

Alapbér változás esetén felülírás és felvitel művelet esetén a változás dátumának és az alapbér összegének is szerepelnie kell. Törlés esetén elég csak a dátumnak. A bér programban a nem lehet az állományból érkező változás dátumánál későbbi dátummal rögzített alapbére egy dolgozónak. Felülírás és felvitel esetén egy dolgozónak csak egy alapbérváltozást tartalmazó sora lehet. Felvitel esetén nem lehet a változás dátumával már rögzített alapbére a dolgozónak. Törlés esetén az állományban szereplő alapbérváltozás dátumával rögzített alapbérnek kell lennie a bér programban.

XLIV. Fizetési jegyzék e-mail-ben

Első lépésként a „Szerviz/Beállítások/Egyéb Beállítások” menüpontban a Beállítások 4. fülön lehet az e-mail küldéshez szükséges beállításokat megadni.

- SMTP kiszolgáló címe: az az IP cím, vagy SMTP kiszolgáló név (pl.: mail.tmobile.hu), amin keresztül a leveleket ki szeretné küldeni. Például ami az Outlookban a fiókoknál be van állítva a „Kimenő levelek (SMTP)” mezőbe.

- SMTP port: az a Port, ami az Outlookban a fiókoknál be van állítva a „Kimenő levelek (SMTP)” mezőbe.

- SMTP felhasználónév: ha az SMTP kiszolgáló jelszóval van védve, akkor a csatlakozáshoz szükséges felhasználónév

- SMTP jelszó: ha az SMTP kiszolgáló jelszóval van védve, akkor a csatlakozáshoz szükséges jelszó.

- Feladó: ez itt megadott e-mail cím fog megjelenni a címzettnél a feladó helyén. Ha kérünk visszaigazolást az is ide érkezik.

- Visszaigazolás kérése: mint bármilyen más levelezőrendszerben.

- Véletlen jelszó generálása dolgozóknak: ha titkosítani kell a dolgozónak küldött pdf melléklete(ke)t, akkor ezzel a gombbal lehet a az összes olyan dolgozónak véletlenszerű jelszót generálni, akinek üres a „Dokumentum jelszó” mező a Munkaügyben.

- Jelszó kiküldése dolgozónak: ezzel lehet kiküldeni a dogozónak a saját jelszavát a beállított e-mail címére.

A dolgozó e-mailcímét a Munkaügy / Adatrögzítés / Törzsadatok 2 képernyőn az e-mail cím mezőbe lehet beállítani, és a dolgozó erre a címre kapja a levelet.

A fizetési jegyzéket a már megszokott módon kell létrehozni, majd a nyomtatási képernyőn megjelenik egy „E-mail” gomb a lista felső panelén, erre kattintva megkezdi a lista kinyomtatását és elküldését.

Ha többoldalas 1-1 dolgozó fizetési jegyzéke, akkor minden oldalról külön .pdf állományt készít a program, így több melléklet lesz a levélben.

Az e-mail-ben történő fizetési jegyzék elkészültét követően kilép a listából a program.

XLV. Általános időadat import

A csv file formátum sajátossága, hogy nem követel előre definiált mezőket, kivéve a TORZSSZAM és DATUM mezők (ezeknek a legelső helyen kell szerepelni és nem nevezhető át), a többi mező szabadon átnevezhető.

A MIEX.csv állományban így csak a TORZSSZAM és a DATUM mező elnevezése kötelező, az összes többi mező szabadon úgy nevezhető el, hogy azt tartalmazza, ami a cég specifikuma, amilyen adatot be kívánnak emeltetni az Általános időadat importtal.

A mezőnevekre vonatkozó általános szabály a következő:

Törzsszám mező tartalmát az Azonosító fülön kell megadni.

DATUM mező az adott nap dátumát jelöli

Mezőneveknek ékezet és szóköz nélkülinek kell lennie.

Mezők formátuma csak időadat lehet a következő (a példában is látható) formában: ó:pp (ó - óra;p- perc).
Mező elválasztójel a pontosvessző.

Ilyen módon tehát létre lehet hozni azokat az oszlopokat, amelyeket be kívánnak importálni a bérprogramba.

BaBér program à Egyedi programok à Általános időadat import à Beállítások

A programban a következő beállítás-kép jelenik meg

A kép először üres, ekkor a bal alsó sarokban lévő 'Mezőnevek feltöltése Import file-ból' gombra kattintunk

Ennek hatására az általunk létrehozott és elnevezett mezőkkel feltöltődik a kép.

Ez után hozzárendeljük, (pl.) a LedolgozottDU mezőhöz a bér programból a Délutános pótlékot

De hozzárendelhetünk több jogcímet is. Ez esetben ugyanezt az időadatot más pótlékkóddal is beemeli a program. (ez csak opció). Az „Időadat csak import fájl alapján” beállítást speciális estben lehet használni.

Ugyanitt kijelölhető, hogy a Jelenlét képen a Szabadság sorba szeretnének jelzést tenni

Ez esetben a beállításoknál a 'SzabadsagAlap' mezőhöz be kell jelölni a Jelenlét képről a Fizetett szabadság Alapot

A Létező Jövedelem felülírása azt jelenti, hogy ha pl. ugyanazt az állomány ismételten futtatásra kerül abban a hónapban, (esetleg kiegészítették pár tétellel), akkor mi legyen a már felvitt jövedelmekkel. Törölje ki és vigye fel újra a program, vagy vigye fel ismételten egy új sorba. Ez esetben persze kétszer lesznek fent a jövedelmek.

A következő képernyőn un. Fix mezőket lehet beállítani. Ezt azt jelenti, hogy itt kijelölhetők azok a Jelenlét sorok, amelyekre az időadat-beemelő ne emeljen be, ne írja felül a már létező távolléteket.

Amennyiben a cég Táppénz kifizetőhely és a BaBér programban a Táppénz modulban rögzíti és számfejti a táppénzes ellátásokat, akkor a táppénzre vonatkozó beállítások közül csak a „Táppénz – Nem kereső” távollét állítható szabadon. Tekintve, hogy ezen adatokat a TB ügyintéző kezeli. pl. a TB ügyintéző már felrögzítette a táppénzt, viszont az időadat-beemelő file-ban, például a LedolgozottDE soron adnak meg adatot az adott napra, akkor nem írja felül a már rögzített, számfejtett adatot.

A következő fül az Azonosító, itt lehet kiválasztani, hogy az idő- és jövedelemadat beemelésnél a fájl TORZSSZAM mezője milyen azonosítót tartalmaz és milyen típusú a hozzá tartozó mező.

Az Egyéb beállítások fülön meghatározható, hogy kilépett dolgozó adatát beemeljük-e a kilépés napjáig vagy kihagyjuk a beemelésből. Továbbá amennyiben az időadatok nem egy fájlból kerülnek feltöltésre, hanem több részletben, akkor jelölhetjük, hogy a fájlból hiányzó időtartamot milyen adat alapján kívánjuk feltölteni. Például, ha a jelenlét képernyőnél van a pont és az időadat két részletben kerül feltöltésre, akkor a második időadat beemelése során a már korábban feltöltött időadatot nem írja felül a program a dolgozóhoz berögzített munkarend alapján. Amennyiben a pont a Munkarend alapján kerül kiválasztásra, akkor a fájlból a hiányzó napokra a dolgozó munkarendje kerül beemelésre.

A Szabadság beállítások képernyőn azt lehet beállítani, hogy az időadat import fájl-ból érkező szabadság adatok milyen jogcím – sorrendben kerüljenek kiadásra – csökkentésre.

A jogcímek sorrendben történő csökkentése abban az esetben működik, ha az Általános import à beállításà Felviteli beállítás menüpontban a szabadsághoz tartozó jelenlét típusa: Fizetett szabadság.

A program az időadat beemelése során a Szabadság beállítás menüpontban levő sorrendben adja ki a szabadságokat. Ha a dolgozó nem rendelkezik olyan jogcímű szabadsággal a Bér / Adatrögzítés / szabadság – távollétek menüpontban, ami a Szabadság beállításoknál a sorrendbe beállításra került, akkor a program a sorrendben következő jogcímből kezdi el kiadni a szabadságot.

Az importálás történhet oly módon is, hogy a fájl-ban megkülönböztetésre kerülnek a szabadság jogcímek a Jelenlét képernyő Fizetett szabadság jogcímei alapján. Ebben az esetben a program a Szabadság beállítás képernyőn esetlegesen beállított sorrendet figyelmen kívül hagyja és a fájl adatai alapján emeli be a Jelenlét képernyőre az adatokat.

Abban az esetben, ha a felhasználó a Jelenlét képernyőn nem akarja megkülönböztetni a szabadság jogcímeket, akkor a Felviteli beállításokban a jelenlét típusnak a Fizetett szabadság – Alap jogcímet kell kiválasztani.

Az időadat átemelés során, a program figyelmeztet az adatok esetleges változására.

Az importálás során érintett dolgozók adatairól listát készít a program.

A .csv állományban minden embernek minden napjára van egy sora.

Ott, tehát pl. ha az egyik napra érkezi Szabadság Alap 8 óra, akkor az a Jelenlét képen a következő módon jelenik meg:

A pótlék adatok ugyan naponta érkeznek, de azok összegezve kerülnek fel a Jövedelem képre:

A beemelt időadatok ellenőrzése után elvégezhető a számfejtés.

XLVI. 1208 INT

Havi bevallás az 1197. évi LXXX. tv 56/A. § szerinti kötelezettek részére

A BaBér lehetőséget nyújt a fenti paragrafus alapján bevallásra kötelezett foglalkoztatóknak, hogy a 1208INT bevallásban tegyenek eleget e kötelezettségüknek. Elkészítésében az alábbi pontok segítenek:

1. Havonként elkülöníthető/jelölhető: ’Külföldi vállalkozás’ szerint adózó hónapok rovatban:

2. A jelölés alapján a számfejtésben nem tapasztalható változás! A kötelezettségeket az általános szabályoknak megfelelően számolja ki a program.

3. Jövedelembontás után elkészíthető a bevallás:

Adatszolgáltatások/1208INT

a. Adatgyűjtés és XML file készítése alapján az elkészült file az Abev ÁNYK programba beolvasható.

b. A fenti jelölés hónapjára vonatkozóan nem készíthető 1208 Havi bevallás az érintett személyekre!

4. A Bér/Átutalások/Egyéb utalások Kötelezettségei között az új, ’Külf.max. jár’ rovatban (eltérő Adónemkódon)kerülnek gyűjtésre a dolgozó(k) hoz tartozó számfejtett tb. 27% ; nyugdíj-, egészségbiztosítási -, mep-járulékok egy összegben.

XLVII. Önálló tevékenységből származó jövedelmek számfejtése összegben meghatározott költség esetén

A jogszabály lehetőséget biztosít tételes költségelszámolás választása esetén, hogy a tevékenységből származó bevétellel szemben a magánszemély összegben határozza meg a költség értékét, nem pedig százalékban a nyilatkozatában.

A programban az ilyen jövedelmek elszámolását kétféle jogcím alkalmazásával lehet végrehajtani, Adóköteles és Adómentes összegekre szétbontva, melyet egy Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem beállításain keresztül szemléltetünk. Értelemszerűen Megbízási tevékenység elszámolásánál is alkalmazható ez a módszer, de akkor az Egyéb jövedelem jellemzői a tényleges jogcím szerint alakulnak.

FONTOS! Tételes költségelszámolás mellett a magánszemély adóéven belül csak egyféle módszert választhat a jövedelem megállapítására, mely minden Önálló tevékenységének elszámolására kötelező érvényű. Pl. adóéven belül ha az Ingatlan bérbeadási tevékenység miatt a tételes költség összegének vagy %-nak meghatározását választja a magánszemély, akkor az adóéven belüli Megbízási tevékenységének elszámolását is csak ezzel a módszerrel számolhatja el. Nemcsak a számfejtési hónapon belül, hanem a teljes adóéven belül is csak egyféle módszerrel szabad számfejteni a magánszemély jövedelmeit!

Például Ingatlan bérbeadás jövedelem számfejtéséhez a jövedelmet az általános szabályok szerint kell beállítani kétféle jogcímre bontva:

Szerviz/Szótárak/Szótár/Egyéb jövedelmek képernyő

1. jogcím beállítása: Megnevezés: Ingatlan bérbeadás Adóköteles

Jellege: Rendszeres vagy Nem rendszeres

Minek a terhére: Költség

Adózása: Adóköteles (fix költség esetén Önálló tevékenység nem jelölhető)

Típusa: Egyösszegű

Járulék jellemzők: Ingatlan bérbeadás esetén a 14%-os EHO jelölés vagy nem jelölés rögzíthető (cégen belül mindkettő előfordulása esetén dupla jogcímet kell készíteni).

Megjegyzés: Megbízási díjak számfejtése esetén értelemszerűen jelölnünk kell a jogszabály szerinti egyéb járulékokat is.

2. jogcím beállítása: Megnevezés: Ingatlan bérbeadás Költség

Jellege: Rendszeres vagy Nem rendszeres

Minek a terhére: Költség

Adózása: Adómentes

Típusa: Egyösszegű

Bér/Adatrögzítés/Dolgozó/Adószámítási adatok képernyő

A magánszemélynél a Költség nyilatkozat=3 Tételes költségelszámolásról nyilatkozott a magánszemély kódszámot kell rögzíteni. (Az Önálló tevékenység %-át ebben az esetben nem kell rögzíteni, hiszen az Adózás típusa= Adóköteles, azaz nem „Önálló tevékenység” jelölésű.)

Bér/Adatrögzítés/Dolgozó/Jövedelem képernyő

Az Ingatlan bérbeadás bruttó jövedelme példánkban: 100.000 Ft, melyet a korábbiakban definiált kétféle jogcímen kell rögzíteni:

- Ingatlan bérbeadás Költsége: 30.000 (erről nyilatkozott a magánszemély)

- Ingatlan bérbeadás Adóköteles összege= 100.000-30.000=70.000

Bér/Adatrögzítés/Dolgozó/Számfejtési képernyőn látható a számfejtés eredménye:

Adóelőleg összege: 70.000*1,27*16%=14.224

Bér/Adatszolgáltatások/1208/Beállítások képernyő

A havi 1208-as bevallás elkészítéséhez az alábbiak szerint kell beállítani az Ingatlan bérbeadásra számfejtett fenti jogcímeket:

- 365. sor Önálló tevékenységre tekintettel kifizetett összeg Bevétel (365B) oszlopába az Ingatlan bérbeadás Adóköteles (ING) és az Ingatlan bérbeadás Költség (IAM) jogcímet is be kell állítani

- 365. sor Önálló tevékenységre tekintettel kifizetett összeg Elszámolható Költség (365C) oszlopába csak az Ingatlan bérbeadás Költség (IAM) (Adómentes) jogcímet kell beállítani

Adatgyűjtés után a 1208-as bevallás 1208-04-es lapjának eredménye:

Bér/Kilépők listái/Adó adatlap/Beállítások képernyő

A 2012. évi Adó adatlap készítéshez az alábbiak szerint kell beállítani az Ingatlan bérbeadásra számfejtett fenti jogcímeket:

- 9. sor Önálló tevékenységből származó jövedelem Bevétel oszlopába az Ingatlan bérbeadás Adóköteles és az Ingatlan bérbeadás Költség jogcímet is be kell állítani

- 9. sor Önálló tevékenységből származó jövedelem Elszámolható Költség oszlopába csak az Ingatlan bérbeadás Költség (Adómentes) jogcímet kell beállítani

Az Adó adatlap beállításnak megfelelően Adatgyűjtés után a 9. sor Önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolásának végeredménye az alábbiak szerint alakul:

XLVIII. Közfoglalkoztatási jogviszony alkalmazása a BABÉR programban

2011. szeptember 1-től új Jogviszony épült be a rendszerbe a 1208-as bevallás illetve a T1041-es biztosítottak bejelentése adatszolgáltatások előírásai szerint:

Bér/Adatrögzítés menüpontban rögzített dolgozónál Jogviszony= Közfoglalkoztatási jogviszony, mely:

1208-as bevallásba a 23-as Alkalmazás minősége (2-3. pozíció) kóddal,

T1041-es adatszolgáltatásba pedig a 1109-es Biztosítási jogviszony kóddal kerül átadásra.

Munkaszerződés típusa a törvényi előírás szerint csak Határozott idejű munkaszerződés lehet (próbaidő meghatározása sem lehetséges).

Egyéb munkaügyi, munkarendi, állandó jövedelmi, levonási, adóalap vagy adócsökkentő kedvezményekre vonatkozó adatok a munkaviszonyos dolgozókhoz hasonlóan rögzíthetők.

Munkaügyi / Szabadságszámítás menüpontban is kiszámítható adott dolgozóra az Éves szabadság, a „Szabadság arányosítása a határozott idő végéig” pipa jelöléssel amennyiben a munkaszerződés típusánál kitöltésre került a határozott idejű munkaszerződés a hozzátartozó dátumokkal együtt.

A kormányrendelet szerint a havi közfoglalkoztatási bért heti bér részletekben kell kifizetni, a tényleges munkateljesítés, távollétek figyelembevételével.

A Babér programban Hó közi számfejtés nem számol a jelenlét adatokkal, illetve a számfejtést tovább bonyolítja a hetenkénti kifizetés előírása. Ez csak havi többszöri, hetenkénti Hó közi „bér előlegek” számfejtésével valósítható meg. Hónap végén utolsó számfejtésként a Hó végi számfejtést is el kell végezni!

- Hó közi számfejtéshez meg kell adni a Jövedelem képernyőn az adott heti bruttó bért Közfoglalkoztatási bér előleget (hiányzásokkal már korrigált összeget), a hó közi számfejtés sorszámával együtt.

- Hó közi számfejtéssel számfejthetők a hetek külön-külön (sorszámok szerint), melyről Hó közi fizetési jegyzékek, aláíró jegyzékek is készíthetők.

A nettó bér az adóelőleg és járulék levonások, esetleges egyéb levonások figyelembevételével alakul.

Ha a dolgozó jövedelmét levonás terheli, akkor javasolt a hetibérelőleget csökkenteni annyival, amennyi fedezi a levonás egy hétre eső részét, hogy a hó végi számfejtésnél legyen miből teljesíteni a levonást.(Ne feledkezzünk meg az adó és járulék levonásról!)

Másik lehetőség a levonások kezelésére az, hogy minden hó közi levonásból a bér arányában teljesítjük a levonást is. Ez annyi levonási jogcím felvitelét igényli ahány hó közi számfejtés van a hónapban. (Az átutalásban, a fizetési jegyzéken a levonás annyi soron szerepel ahány soron számfejtésre került.)

- Utolsó, Hó végi számfejtés előtti feladatok:

- aktualizálni kell az egész havi Jelenlét adatokat,

- ha van táppénzes hiányzás TB kifizetőhelynél, akkor a táppénz modulban számfejteni kell az adatokat,

- Jövedelem képernyőn rögzíteni kell a Hó közi számfejtések bruttó Közfoglalkoztatási bér előleg halmozott összegeit negatív összeggel egy tetszőleges elnevezésű bér előleg visszavét jogcímen,

- A Hó végi számfejtés összegzi a hó közi számfejtések adatait, és figyelembe veszi a jelenlét adatokat is. A Hó végi fizetési jegyzéken összegezve megtalálható a hónap minden adata (a hó közi számfejtések adatai is), de a Hó közi utalások (kifizetések) miatt utalandó (kifizetendő) összegként a nettó különbség jelenik meg.

- Havi összesítők, bevallások, főkönyvi bérfeladások, átlag és táppénz alap számítások a számfejtési hónapra számfejtett tényleges jövedelmekből készülnek (Hó végi fizetési jegyzék szerint).

A bér előleg számfejtéséhez szükséges két új jogcímet a Szerviz/Szótárak/Szótárak/ Egyéb jövedelem fülön kell felvenni, tetszőleges néven az alábbi jellemzők szerint:

1, Közfoglalkoztatási bér előleg

2, Közfoglalkoztatási bér előleg visszavét

Mindkét új jogcím jellemzői egyformák:

Jellege: Rendszeres

Minek a terhére: Bér

Adózása: Adóköteles

Táppénz Alapja

Baleseti táppénz Alapja

Táppénz jellege: Rendszeres

Típusa: Egyösszegű

Jellemzők: Nyugdíjbiztosítási köteles

Egészségbiztosítás köteles

Munkaerő-piaci járulék köteles

TB járulék/Szakképzési járulék köteles

Bér jellegű

Szakszervezet alapja

Önkéntes NYP alapja

Önsegélyző NYP alapja

Egészség PT alapja

Foglalkoztatói NYP alapja

Rehab. költség támogatás alapja

Szakképzési hozzájárulás alapja

Hónapzárás átvitel: Hónapzáráskor nem kerül átvitelre

XLIX. Együtt kezelendő letiltások (végrehajtói letiltások) újfajta kezelési lehetősége a BABÉR programban

Ügyfeleink igényei kielégítésére létrehoztunk egy új beállítási lehetőséget a levonások képen a csoport kódot. Amennyiben rendelkeznek egy bírósági végzéssel, amely egy csoportba foglalva, több letiltást is előír, de a levonás határ számításánál egy levonásként kell figyelembe venni az összes levonást (a jövedelem 33%-ig), ennek számfejtését könnyíti meg ez a beállítási lehetőség.

Általános információk a levonásokról:

- A levonások a szótár beállítása szerinti sorrendben teljesülnek. (Először a gyermektartás, azután a letiltás, majd a vállalt levonások és a legvégén az átutalások.)

- Az azonos szótársorrendű levonások a felvitel sorrendjében teljesülnek.

- Ha a cégnél van olyan dolgozó akinek a az átutalása több számlára történik % -ban meghatározott mértékben, akkor a számfejtési beállításokban be kell állítani az Átutalás és hó közi átutalás % számítás kódos levonások után jelzést.

- A vállalt levonások levonási határ figyelembevétele nélkül teljesülnek, akár a nettó jövedelem 100%-ig. Ezt a beállítást azoknál a levonásoknál kell használni, amelyekre a munkavállaló maga adott megbízást pl.: Munkabér előleg visszavonás, Szakszervezeti tagdíj levonás.

- Letiltásoknál akkor kell beállítani azt, hogy végrehajtói letiltás, ha a határozatból kiderül, hogy a letiltás végrehajtóinak minősül. A végrehajtói beállítás hatására a program figyelembe veszi az általános letiltási szabályok mellé a bírósági végrehajtásról szóló törvényben (1994.évi 53. tv) meghatározott a végrehajtás alól mentes jövedelem határát (öregségi nyugdíj 61.par (1)) és a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható jövedelmek határát (öregségi nyugdíj ötszöröse feletti összeg 63.par.).

I, A csoportos letiltások használatának módja Csoportkód alkalmazásával:

- A csoportos letiltásokhoz ajánlott új jogcímeket létre hozni a levonások szótárban és azokat csak csoportos letiltások esetén használni.

- Annyi levonási jogcímet kell létre hozni ahány féle levonás szerepel a határozatban. Egy csoportban egy jogcím csak egyszer szerepeljen!

- Külön létre kell hozni végrehajtói jutalékkal terhelt és jutaléktól mentes levonás jogcímeket.

- A csoportos letiltás jogcímet a szótárban az általános szabályok szerint kell beállítani.

- Ha egy csoporton belül található végrehajtóiként beállított letiltás és olyan letiltás is amelyik nincs végrehajtói letiltásra állítva, akkor a csoportot végrehajtói letiltásnak értelmezi a program.

- Létrehoztunk a levonások szótárban egy új beállítási lehetőséget: A számítás levonásai. Ezt abban az esetben kell használni, ha a végzés tartalmaz százalékos összegben meghatározott végrehajtói jutalékot is, amelyet az elutalt egyéb letiltások arányában kell kiszámítani.

- A számítás levonásainál azokat a letiltásokat kell beállítani aminek teljesítése után % -os mértékű jutalékot kell teljesíteni.

- A jutalékhoz a % összegét a bér/adatrögzítés/levonások képen lehet beállítani.

- A levonások képen kell megadni a csoport kódokat az egy csoportba tartozó levonásokhoz.

- A fenti példánál a dolgozó kötelező levonások után megmaradó nettó járandósága 153.350 Ft. A példán látható, hogy a végrehajtói letiltást és annak jutalékát a nettó járandóság 33%-ig teljesíti a program. 153.350*33%= 52.585 à 47.805+4.781= 52.586

- Ha a dolgozónak rögzítünk gyermektartást is, akkor először a gyermektartás kerül teljesítésre (159.350*20%=31.870) majd az 50%-os mértékből megmaradt összeget osztja szét a program arányosan a csoportos levonásra. (159.350/2=79.675; 79.675-31.870= 47.805; 43.459+4.346=47.805

- A második példából jól látható, hogy az 1-es csoportkód annyit jelent, hogy 1 csoportos letiltása van a dolgozónak és az abba a csoportba tartozó levonásokat levonás határ szempontjából egy letiltásként veszi figyelembe a program. A csoportkód nem a levonás sorrendjét határozza meg!

- Ha nem elegendő a dolgozó jövedelme a csoportos levonás és a gyermektartás teljesítésére, akkor a program csak a gyermektartást teljesíti.

- A csoportos levonásoknál csak a jutalék esetében tölthető ki a százalék mező értéke, a többi levonásnál tilos kitölteni a százalék mezőt, mert az helytelen számfejtést eredményez!!! A program a csoportba tartozó levonások hátralékának arányában az egyéb levonási szabályok (levonás határ, végrehajtói letiltás, nem végrehajtói letiltás) figyelembevételével állapítja meg az egyes letiltások tényleges összegét.

- Azoknál a jogcímeknél, amiknél kitöltött a számítás jövedelmei a szótárban (%-os jutalék) a levonás képen csak a százalék oszlopot kell tölteni.

- Két bírósági határozat szerinti letiltás párhuzamos teljesítésére készült a fenti példa, ahol a csoportkód (1 vagy 2) mutatja melyik letiltás jogcímek tartoznak össze. Az 1-es csoportra a program a levonások alapjának 33%-át a hátralék összegekre arányosítva teljesíti a különböző jogcímekre és a hozzá tartozó 10%-os jutalékra, míg a 2-es csoportra szétosztásra kerül a maradék 17% (mivel két letiltás esetén is max. 50%-ig teljesíthetők a letiltások együttesen). Az 1-es csoportban szerepel olyan Bírósági letilt. 1 jogcím, ami szintén a csoport része, de az erre levont összeg után nem kell 10%-os végrehajtási jutalékot fizetni. Ennél a példánál a dolgozó kötelező levonások után megmaradó nettó járandósága 195.867 Ft. Az 1-es csoportkódra a végrehajtói letiltást és annak jutalékát a nettó járandóság 33%-ig teljesíti a program: 195.867*33%= 64.636 Ft à 17.775+30.702+4.848+11.311= 64.636 Ft

A 2-es csoportkódra az 50%-ból a maradék összeg szétosztása a hátralék arányában: 195.867*50%=97.934-64.636= 33.298 à 17.297+12.973+3027= 33.297

- Ha Önök úgy szeretnék használni a csoportos levonást, hogy ne a program határozza meg, hogy melyik levonásból mennyi kerüljön teljesítésre, akkor a jutalék havi részletét is Önöknek kell meghatározni. A program nem tudja a levonási határok figyelembevétele mellett helyesen megállapítani a jutalékot, ha azt %-os mértékben határozzák meg.

- Ha nem a program számítja ki arányosan a csoportos levonások összegét, hanem Önök adják meg, akkor a kitöltéskor levonási határokra is figyelemmel kell lenniük. A fenti példánál a dolgozó kötelező levonások után fenn maradó nettó jövedelme: 54.718 Ft. Ennek 33%-a 18.057Ft. Ha ennél az összegnél több havi részletet állítunk be, akkor a program azokat a levonásokat teljesíti amik ebbe az összegbe beleférnek.

Az eddig használt levonási beállítások továbbra is változatlanul használhatók. Folyamatban lévő végrehajtói letiltásokat átállítani az új csoportos módszerre nem szükséges!

II, A csoportos letiltások használatának módja Csoportkódon belül Csoport sorrend meghatározásával

Letiltás jogcímek létrehozása a Szerviz/Szótárak/Szótárak/Levonások pontban:

Első lépésként a csoportos letiltásokhoz új levonás jogcímeket kell létre hozni a Szerviz/Szótárak/ Szótárak/Levonások pontban az Új felvitel gombbal:

a) Annyi levonási jogcímet kell létre hozni ahány levonás típus szerepel a határozatban.

b) Az új levonás jogcímek paraméterezése után a Rögzítés gombbal menteni kell a beállításokat.

c) Külön létre kell hozni végrehajtói jutalékkal terhelt, valamint jutaléktól mentes levonás jogcímeket.

d) Amelyik levonás alapja a végrehajtói jutaléknak annak a megnevezésében célszerű jelölni. Pl.: Végreh.főköv.jutalék.

e) A végrehajtói jutaléknál be kell állítani, hogy melyik végrehajtói letiltás után számolja a jutalékot. A Számítás levonásai gomb megnyomása után lehet kiválasztani a levonások jogcímeit:

Végrehajtói letiltások rögzítése a Bér/Adatrögzítés/Levonások pontban:

A Bér/Adatrögzítés/Levonások pontban rögzíteni kell a levonás sorokat.

· Az összegszerű levonás sorok esetében a következő mezőket kell kitölteni:

- Összeg: a letiltás teljes összegét

- Havi részlet: a letiltás teljes összegét

- Hátralék: azt az összeget kell írni, amennyi még hátra van a letiltásból. Ez újonnan érkezett letiltási határozat esetében a letiltás teljes összege, amelyet program a havi záráskor csökkenti a tárgyhónapban levont összeggel. Csoportos levonás sorok esetében csak a jutalék levonás esetében tölthető ki a százalék mező értéke, a többi levonásnál tilos kitölteni a százalék mezőt, mert az helytelen számfejtést eredményez!!!

· Végrehajtói jutalék esetében a százalék mezőbe kell megadni a jutalék mértékét, az Összeg, Havi részlet és Hátralék mezőket NEM kell kitölteni!

· Csoportkód: Az együtt kezelendő letvonásokat azonos csoportkódra kell tenni. Az egy csoportba tartozó levonásokat levonás határ szempontjából egy letiltásként veszi figyelembe a program.

· Csoport sorrend: A Csoport sorrend mezőben lehet megadni, hogy adott azonos Csoportkód alá tartozó letiltások közül milyen sorrendben teljesüljön a levonás. Ha töltve van a sorrend, a program nem arányosítja az összes levonás között a levonandó összeget.

Figyelem! Ha az együtt kezelendő levonások esetében a Csoport sorrend mező nem kerül kitöltésre, abban az esetben a program számfejtéskor arányosítva kezeli az összes levonás elem között a levonandó összeget!

· A „Határozatok” gomb segítségével rögzíthetjük a levonáshoz tartozó Határozatok adatait. Ez később rákerül a kilépők bizonylataira.

· Fontos, hogy új csoportos letiltás rögzítésekor a csoportkód a következő szám legyen.

· Az 1. csoportra a program a levonások alapjának 33%-át a hátralék összegekre arányosítva állapítja meg, amennyiben pedig megadtunk csoport sorrendet, akkor az alapján teljesíti a különböző jogcímekre és a hozzá tartozó 10%-os jutalékra számfejtéskor a program, míg a 2. csoport vonatkozásában szétosztásra kerül a maradék 17% (mivel több letiltás esetén is legfeljebb 50%-ig teljesíthetők a levonások együttesen).

· Amennyiben adott dolgozóhoz a Bér/Adatrögzítés/Levonások pontba a csoportos levonásokon kívül egyéb levonás sor is rögzítésre kerül – pl.: egy gyermektartás sor – ebben az esetben az ilyen levonás sorhoz is sorszámot kell rendelni a Vht.-ben meghatározott levonási sorrendnek megfelelően a Csoportkód mezőbe.

Általános információk a levonásokról:

A levonások a szótár beállítása szerinti sorrendben teljesülnek.

gyermektartásdíj,
egyéb tartásdíj,
munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
a büntető és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
egyéb követelés,
a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

a Vht.-ben előírtaknak megfelelően. Az azonos szótársorrendű levonások a felvitel sorrendjében teljesülnek.

Levonás jogcímek esetében a Szerviz/Szótárak/Szótárak/Levonások pontban a végrehajtói letiltás opciót abban az esetben kell bejelölni, ha a határozatból kiderül, hogy a letiltás végrehajtóinak minősül.

L. Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyok alkalmazása a BaBér programban (Alkalmi munka, idegenforgalmi és mezőgazdasági idénymunka)

Egyszerűsített foglalkoztatásra 2010. augusztus 1-jétől a 2010. évi LXXV. törvény
(a továbbiakban: Efo.tv.) rendelkezései szerint létesített alkalmi munka, idegenforgalmi és mezőgazdasági idénymunka közteher fizetési kötelezettségei megváltoztak.

Az Efo. törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén a BaBér programban az alábbiak szerint kell számfejteni az alkalmi munkavállalók jövedelmét.

Az Alkalmi munka számfejtését módosítottuk a BaBér programban 2012.01.01-től.

Az adatrögzítés és a számfejtés a továbbiakban a „megbízásos jogviszonyú” dolgozók számfejtése során megszokott módon fog történni.

A beállítások nem változtak, a már létrehozott beállítások tovább használhatók, vagy ha eddig nem számfejtett alkalmi munkavállalói jövedelmet, akkor a továbbiakban is az eddig alkalmazottak szerint kell eljárni.

Első Alkalmi munkavállalói számfejtés esetén:

A Szerviz à Szótárak à Szótárak à Foglalkozási viszony képernyőn létre kell hozni egy új foglalkozási viszonyt, például: „Alkalmi munka 08.01” megnevezéssel.

Beállításai:

Járulék %-ok: 0

További jogviszony mezőt bepipálni.

Biztosítás jogviszony típus mező beállításai:

Egyéb jogviszonyban álló

Állományon kívüli

A Szerviz à Szótárak à Szótárak à Egyéb jövedelmek képernyőn létre kell hozni egy új jövedelmet, például: „ Alkalmi munka 08.01”.

Beállításai:

Jellege: Nem rendszeres

Minek a terhére: Bér

Adózása. Adómentes

Típusa. Egyösszegű

Bér jellegű (Bérkompenzációhoz) mezőbe nem kell pipát tenni!

Közteher alapja mezőt bepipálni.

Hónapzárás átvitele: Hónapzáráskor nem kerül átvitelre

Alkalmi munkavállaló és idénymunka adatainak rögzítése:

Bér à Adatrögzítés:

ha még nem alkalmazták az alkalmi munkavállalót, akkor új felvitellel fel kell rögzíteni az adatait.

Ø A Törzsadatok képernyőn à Jogviszony mezőbe az Alkalmi munka, vagy az Idegenforgalmi idénymunka, vagy a Mezőgazdasági idénymunka jogviszonyok közül válasszunk a foglalkoztatásnak megfelelően.

Ø A Bér à Adatrögzítés à Dátumok képernyőn Nem kell Belépés és Kilépés dátumot rögzíteni!

A továbbiakban az Egyéb jogviszony kezdete és vége mezők melletti előzmény szótárban rögzítsük a munkavállaló adatait az új szerződésének megfelelően, folyamatosan az év során:

A program a Közteher összegét a szerződéshez megadott időszak alapján számolja:

Ø Alkalmi munka esetén: naptári napok száma * 1000,-Ft

Ø Idény munka esetén: naptári napok száma * 500,-Ft

Jövedelmek képernyőn kiválasztva az ’Alkalmi munka 08.01’ egyéb jövedelmet, az összeg oszlopba be kell írni a szerződés időtartamára fizetendő összeget, és kiválasztani a Számfejtés sorszámát. A kifizetés időpontját és a vonatkozási időszakot nem kell rögzíteni azt a program számfejtéskor rögzíti az Egyéb jogviszonynál megadott időadatokkal.

A Hóközi számfejtés során ellenőrizni kell a „Tételes közteher” mező adatát, az alkalmi munkavállaló vagy idénymunkára vonatkozóan, az Egyéb jogviszony à Kezdete –Vége mezőbe rögzített Naptári napok száma * 1000,-Ft (alkalmi munkavállaló estén) vagy Naptári napok száma * 500,-Ft.(idénymunka esetén).

Hóvégi számfejtést is kell készíteni az Alkami munkavállaló adatára, amennyiben több hóközi számfejtése volt.

A 1208 bevallásba nem kell beállítást készíteni az Alkalmi munka 08.01 jogcímre, mert a program automatikusan gyűjti az M 1208-13-as lapon az adatokat.

LI. Visszamenőleges béremelés

A program a Bérszámfejtés menüpontban található.

A program a beállítások alapján kiszámítja az alapbérváltozásból az alapbér és az alapbérből származó jövedelmek különbözetét és havi bontásban felviszi a jövedelem képre.

A program egy emberre egy évben egyszer futtatható!

A menüpont első indítása előtt el kell végezni a beállításokat, hogy az emelés mely jövedelemre kerüljön felvitelre. A paraméterezés elvégzése előtt a jogcímtörzsben létre kell hozni és a törvényi szabályok szerint be kell állítani az új jövedelmeket. A létrehozott jövedelmeket csak a visszamenőleges béremelésre lehet használni.

Az alapbér béremelés jövedelmét kötelező kitölteni. Az ide beállított jövedelemre számítja ki a program a „régi” és az „új” bér arányában a havi béremelést.

Ha vannak olyan jövedelmek, amelyek alapbérből származnak és a béremelés arányában meg kívánjuk emelni, azokat külön be kell állítani. A program nem „számfejti a jövedelmeket újra”, nem számol a távolléti díjjal, átlagkeresettel az emelést a „régi” és az „új” bér arányában számolja.

A jogcím listából kiválasztjuk a jövedelmet, a béremelés jövedelméhez kiválasztjuk azt a jövedelem jogcímet, amelyen számfejteni szeretnénk az alapbérváltozásból származó különbözetet, majd a rögzítés gombbal összekapcsoljuk a két jövedelmet. A jogcím listából választott jövedelmeket egyesével kell hozzárendelni a béremelés jövedelméhez. (Mindig meg kell nyomni a rögzít gombot.)

Egy Béremelés jövedelem jogcímhez több jogcím is hozzárendelhető, de az összerendelést (rögzítést) egyesével kell elvégezni.

A program futtatása előtt a dolgozókhoz a szokásos módon fel kell rögzíteni a jövedelemképre az új alapbért a változás dátumával.

Ha valaki évközi belépő, de részére is szeretnénk a számítást elvégezni akkor neki a belépés dátumát követő napra kell felvinni az új alapbért. (Pl.: Ha 2011. április hónapban visszamenőleges béremelés van a cégnél 2011.01.01.-től amely érint minden dolgozót (az évközben belépetteket is), akkor az évközben belépetteknek a belépés napja+1 nap dátummal kell felvinni az új besorolásibért.

A program, azoknak a dolgozóknak, akiknek a kiválasztó képen felvitt béremelés dátuma után szerepel alapbérváltozás, csak a két dátum közötti időszakra állapítja meg a visszamenőleges béremelést. (Pl.: Ha 2011. április hónapban visszamenőleges béremelés van a cégnél, de adott dolgozónak 2011.03.01.-től változott a bére a program 2011. január, február hónapokra végzi el a számításokat.)

Ha azt szeretnénk, hogy az egyéni alapbérváltozás utáni időszakra is kiszámolja a program a visszamenőleges béremelést, akkor az egyéni béremelés utáni napra fel kell rögzíteni a dolgozóhoz a visszamenőleges bér összegét. (Fenti példát folytatva: Ha 2011. április hónapban visszamenőleges béremelés van a cégnél, de adott dolgozónak 2011.03.01.-től változott a bére, akkor 2011.01.01 dátummal és 2011.03.02 dátummal is rögzíteni kell a bérváltozást.

A béremelés dátumát és a kifizetés dátumát a program futtatásakor mindig ki kell tölteni a szűrőképen. (Ezek az adatok nem kerülnek eltárolásra.)

A feladás a céges nyitott (zöld) hónapra történik. Ezt módosítani nem lehet.

A program a kiszámított különbözeteket havi bontásban adja fel a jövedelem képre.

A program a kifizetés dátumát a szűrőképről veszi, a –tól,- ig dátumot az érintett hónapok alapján tölti ki.

Azon felhasználóink, akik használják a kiegészítő alapbért is fokozottan figyeljenek az alapbér változás és a kiegészítő alapbér változás dátumának összhangjára!

A program kiegészítő alapbérváltozást csak alapbérváltozással együtt kezeli.

LII. Távolléti díj 2013

Távolléti díj növelő számolásának levezetése

A Munka Törvénykönyve (2012.évi I. Törvény) 2013.01.01.-től hatályba lépő változásai miatt jelentősen megváltoznak a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok (148. -152. §). A 151.§ határozza meg, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára a munkavállaló nem volt beosztva, akkor a 141.-142. §.-ban és a 144.§. (1) bekezdésben foglaltak szerinti bérpótlékokat milyen feltételekkel kell figyelembe venni. A törvény 150.§-a írja elő, hogy a teljesítménybér vagy a vegyes idő és teljesítménybér bérezésnél az irányadó időszakból kell kiszámolni az 1 órára jutó távolléti díj alap részét is, azaz nem a besorolás szerinti alapbérrel kell számolni az ő esetükben. A figyelembe vehető bérpótlékokból a BaBér programban távolléti díj növelő összeget számolunk.

A távolléti díj növelő összeg (és a teljesítménybéres bérezési típusú munkavállalóknál a távolléti díj alapbérének) kiszámításához a Szótár/Szótárak/Egyéb jövedelmekre az alábbi beállításokat kell elvégezni. A beállításokat a 2012.évi jövedelmekre is el kell végezni, mert ez alapján történik a 2012. júliustól-decemberig leszámfejtett bérpótlékok kigyűjtése a 2013. évi távolléti díjak számításához. Az Egyéb jövedelmeknél az új „Távdíj alap típusa” beállítását az alábbiak szerint kell elvégezni:

Pl. Bérpótlék átalány jogcím Bérpótlék átalányként, míg a Műszakpótlék jogcím Műszakpótlék és éjszakai pótlék szerint működjön.

A beállítást követően tudja csak a program vizsgálni, hogy melyek azok a járandóságok, melyeket figyelembe kell venni a távolléti díj növelőjeként.

Távolléti díj alap típus jelentése:

1, Műszakpótlék és éjszakai pótlék: Ide értelemszerűen a műszakpótlék és éjszakai pótlék jogcímeket kell besorolni. A jogcím melletti óraszámokra is szükség van, mert csak akkor lehet beszámítani a kifizetett bérpótlékot a távolléti díj növelő összegbe, ha az irányadó időszakban legalább a ténylegesen teljesített munkaórák 30%-nak megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát a munkavállaló.

2, Ügyelet és készenléti pótlék: Ide értelemszerűen az ügyelet és a készenléti pótlék jogcímeket kell besorolni. A jogcím melletti óraszámokra is szükség van, mert csak akkor lehet beszámítani a kifizetett bérpótlékot, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartalmú ügyeletet vagy készenlétet rendeltek el a munkavállaló részére.

3, Bérpótlék átalány: Ide olyan bérpótlék átalány címen kifizetett jogcímeket kell besorolni, amik egyéb vizsgálat nélkül beszámíthatók a távolléti díj növelő összegbe. Csak olyan jogcím sorolható ide, ami csak ledolgozott időre jár, azaz fizetett hiányzásra nem fizetjük. Értelemszerűen olyan jogcím nem számítható be a távolléti díjba, amire a munkavállaló a munkavégzés nélküli időre is jogosult.

4, Teljesítménybér és teljesítménybéres óra: Ide kell besorolni azokat a teljesítménybéres bérezési típusú munkavállalókra vonatkozó teljesítménybéres bér jogcímeket, melyeket a törzsbér (alapbér) helyett kapnak. A teljesítménybéres bér jogcímekhez tartozó idő adat, óraszám jelenti a ténylegesen teljesített teljesítménybéres órák számát.

Fontos! A teljesítménybéres óraszámot a Jelenlét kép 1. sorának ledolgozott óraszáma nem tartalmazhatja! Amennyiben mégis tartalmazza, akkor a távolléti díj számításnál a Ledolgozott órák beállításánál ezt a jogcímet „mínusz” óraként kell beállítani.

5, Teljesítménybér (alapbéren felül): Ide olyan alapbéren felüli teljesítménybéres Ft jogcímet kell besorolni, ami a Teljesítménybéres bér szoros része (4. pontban leírtakhoz), azt növeli és nincs hozzá külön óraszám. Fontos: nem keverhető össze pl. Teljesítmény prémiummal, amit pl. havidíjas munkavállalónak is számfejtenek! A teljesítménybéres bérezési típusú dolgozók egy órára jutó távolléti díj alaprészét számoljuk ebből az összegből, ami szintén a teljesítménybéres órákkal osztható.

6, Törzsbér (teljesítménybérhez): A vegyes teljesítménybér és időbéres bérezési típus miatt szükség lehet a törzsbérhez, ledolgozott időhöz kapcsolódó „alapbér” jellegű jogcímek besorolására is (pl. Áthelyezés jövedelme, stb.)

A 2013-as évben a Szerviz – Távolléti díj számítás új menüpontban a Beállításokban szükséges beállítani, hogy a ledolgozott órákat miből vegye figyelembe a program.

A „Ledolgozott órák igazolt fizetett jelenlét kódjai” mezőben azokat az igazolt távolléteket kell bepipálni, amiket a jelenlét képről a ledolgozott órához kell figyelembe venni.

Pl. Betanulási idő.

A „Plusz – ledolgozott órák – jövedelmei” mezőben azokat a jogcímeket kell jelölni, melyek a jelenlét képernyőn nem kerültek rögzítésre, de a ledolgozott óra részét képezi, és csak a jövedelem képernyőn tartozik hozzá óra adat.

Pl.: Közvetlen időbéres óra.

A „Mínusz – ledolgozott órák – jövedelmei” mezőben azokat a jogcímeket kell jelölni, melyek a jelenlét képernyőre a ledolgozott óra mezőbe rögzítésre kerültek, de nem képezik szorosan a ledolgozott óra részét.

Pl.: A túlóra alap órája a ledolgozott óra mezőbe plusz adatként rögzítésre került, de a távolléti díj növelő tekintetében a ledolgozott órákba az nem számítható bele.

A Ledolgozott óra beállítást a szűrőkép kiválasztás, majd az Eredmény gombra kattintva megjelenő újabb ablak felső sorában lévő Beállítások műveletnél lehet elvégezni:

A Beállítást egyszer kell elvégezni a távolléti díj növelő számolás megkezdése előtt.

A kiválasztás képernyőn felsorolt személyekre a felső sorban lévő Gyűjtés gombra kattintva a program a 2012-ben beállított adatok alapján kiszámolja a jogszabály alapján a tárgyhónapot megelőző 6 hónap figyelembe vételével a növelőket. A gyűjtés megkezdése előtt még figyelmeztető üzenettel is jóváhagyható a gyűjtés elindítása.

A dolgozó sorára kattintva láthatók a gyűjtött alapadatok, melyek itt módosíthatók is.

A képernyőn két év adatai láthatók, havonkénti bontásban. Az „Év” mezőkre kattintva válthatunk az évek között, illetve a hónap sorokra kattintva a hónapok között.

A „Számított távolléti díj” adatrészen a számított adatokat az utolsó 6 hónap alapadataiból számoljuk. Az „Aktuális év” és mellette a hónap kijelöléssel határozható meg, hogy melyik hónapra kérjük a számítást elvégezni. Pl. Aktuális év (2013) január hónapra kattintva a 2012. év július-december hónapokra gyűjtött, rögzített adatokból számol a program.

A Törzsbér összegét minden dolgozóhoz kigyűjtjük, nemcsak a Teljesítménybéres bérezési típusú személyeknél. Pl. 6 hónapon belül vegyes idő és teljesítménybér előfordulása miatt mindkét jövedelemből számoljuk az alap óradíjat.

A számított adatok itt csak tájékoztató jellegűek (azaz mindig újra számolhatók), majd a Bér/Adatrögzítés/Jövedelem képen láthatók a program által ténylegesen számolt adatok ismét, az aktuális hónapok mellett.

A teljesítménybéres alap óradíjat mindenkinél kiszámolja a program, de csak a kért aktuális hónapban Teljesítménybéres bérezési típusú dolgozóknál számolja ezzel az összeggel a távolléti díj összegét! A havibéres vagy órabéres dolgozóknál mindig az aktuális havi alapbér összegéből számoljuk számfejtéskor a távolléti díj órabérét.

A Bér/Adatrögzítés/Jövedelem képen látható, hogyha Teljesítménybéres bérezési típusú a dolgozó, akkor a Távolléti díj alap 1 órai= 937,5 Ft és a Növelő összeg 1 órai= 62,5 Ft, összesen az 1 órai távolléti díj= 1000 Ft.

Ha Havidíjas bérezési típusú a dolgozó, akkor a Távolléti díj alap 1 órai= 1264,36 Ft, (220000 alapbér/174) és a Növelő összeg 1 órai= 62,5 Ft változatlan. Összesen az 1 órai távolléti díj= 1326,87 Ft.

A program által számolt Távolléti díj összegekre az alábbi korrekciózásra adunk lehetőséget a Bér/Adatrögzítés/Táv.díj és ekho beállítások képen rögzített adatokkal:

Távolléti díj növelő (Ft/óra): az itt rögzített összeggel növelhető a számolt 1 órai távolléti díj alap órabér összege

Távolléti díj órabér szorzó: ezzel a szorzószámmal átszámolható az 1 órai távolléti díj (ami az alap és a növelő Ft összegét együttesen korrigálja a szorzószámmal)

Távolléti díj alapja (Ft):

- órabéres bérezési típusnál az itt rögzített összeg = 1 órai távolléti díj alap órabér összege;

- havibéresnél itt havibért lehet megadni és akkor ebből számoljuk a 174-es osztóval az 1 órai távolléti díj alap órabér összegét.

Az Mt. előírása szerint Havidíjas munkavállalóknál az 1 órai távolléti díj órabérét 174 óraszámos osztóval kell kiszámolni. A Számfejtési alapok képen lehetőséget biztosítottunk Ügyfeleinknek a „Távolléti díj óra számítása havi osztószámmal” beállításra, aminek hatására az aktuális hónap aktuális munkarend szerinti havi óraszáma lesz az osztószám.

Példák a távolléti díj növelő és a teljesítménybéres alap órabér számításához

1. A dolgozó 2012.07. hónaptól Műszakpótlék 30%-os, valamint Bérpótlék átalány járandóságot kap.

Távolléti díj számolása:

2012. 07 - 12 hónap műszakpótlék és bérpótlék forintját, illetve óráit össze kell adni.

Műszakpótlék Ft= 109.101; Bérpótlék átalány Ft = 40.400 (ez a forint feltétel vizsgálat nélkül is beszámítható a távollétidíj növelő összegbe.)

Műszakpótlék óra = 421,29

Növelők összege: 109.101 + 40.400 = 149.501

2012. 07 - 12 hónap Ledolgozott óráit össze kell adni. (jelenlét képernyő 1. sorához tartozó óra)

Ledolgozott óra: 945,13

Meg kell vizsgálni, hogy a Műszakpótlék óra, az a ledolgozott óra 30%-át eléri-e, mert a növelő számolásakor csak úgy vehető figyelembe.

945,13 X 30 % = 283,539 órának meg kell lenni, azonban a dolgozónak 421,29 órája volt. Így az figyelembe vehető.

Távollétidíj növelő számolása során a Növelők összegét el kell osztani a ledolgozott órákkal, és az így megkapott érték képezi a távollétidíj növelő összegét.

149.501 / 945,13 = 158,180

A programban az alábbi módon látható ez:

Pl: ha az aktuális év és adott hónap kiválasztása után a számolás gombra kattintva a számolás megtörténik. (2013.január hó)

2. A dolgozó 2012.07. hónaptól Műszakpótlék 30%-os, valamint Teljesítménybér járandóságot kap.

Távolléti díj számolása:

2012. 07 - 12 hónap műszakpótlék forintját illetve óráit össze kell adni.

Műszakpótlék Ft= 110.803

Műszakpótlék óra = 357,23

Növelők összege: 110.803

2012. 07 - 12 hónap Ledolgozott óráit össze kell adni.

Ledolgozott óra: Jelenlét kép 1. sorához tartozó óra + Teljesítmény bér órája (jövedelem képernyőről)

Ledolgozott óra: 861,14

Teljesítmény béres óra: 234 (jövedelem képernyőről)

Ledolgozott óra összesen: 1095,14

Meg kell vizsgálni, hogy a Műszakpótlék óra, az a ledolgozott órák 30%-át eléri-e, mert a növelő számolásakor csak úgy vehető figyelembe.

1095,14 X 30 % = 328,542 órának meg kell lenni, azonban a dolgozónak 357,23 órája volt. Így az figyelembe vehető.

Távolléti díj növelő számolása során a Növelők összegét el kell osztani a ledolgozott órákkal, és az így megkapott érték képezi a távolléti díj növelő összegét.

110.803 / 1095,14 = 101,1770

A programban az alábbi módon látható ez:

Teljesítmény béres alap óradíj számolás:

2012.07 – 12 havi törzsbér összege +Teljesítmény bér FT / ledolgozott órával (7 – 12 havi óra)

Teljesítmény bér Ft = 93.340

07 – 12 havi törzsbér Ft = 881.599

93.340 + 881.599 = 974.939 Ft

974.939 / 1095,14 = 890,24

3. Részmunkaidős dolgozó, 2012.07. hónaptól Műszakpótlék 30%-os járandóságot kap.

Távolléti díj számolása:

2012. 07 - 12 hónap műszakpótlék forintját, illetve óráit össze kell adni.

Műszakpótlék Ft= 83.339

Műszakpótlék óra = 321

Növelők összege: 83.339

2012. 07 - 12 hónap Ledolgozott óráit össze kell adni.

Ledolgozott óra: 1008

Meg kell vizsgálni, hogy a Műszakpótlék óra, az a ledolgozott óra 30%-át eléri-e, mert a növelő számolásakor csak úgy vehető figyelembe.

1008 X 30 % = 302 órának meg kell lenni, azonban a dolgozónak 321 órája volt. Így az figyelembe vehető.

Távolléti díj növelő számolása során a Növelők összegét el kell osztani a ledolgozott órákkal, és az így megkapott érték képezi a távolléti díj növelő összegét.

83.339 / 1008 = 82,6776

A programban az alábbi módon látható ez:

4. Második félévben belépő dolgozó, (2012.10.15-én), és Műszakpótlék 30%-os járandóságot kap.

Abban az esetben, ha a dolgozó 2012.07. hó után lép be, csak annak a hónapnak az adatát lehet figyelembe venni, amely teljes hónap. Pl.: ha 2012.10.15-én lép be, akkor csak a következő „teljes naptári hónap” adatát lehet figyelembe venni.

Távolléti díj számolása:

2012. 07 - 12 hónap műszakpótlék forintját, illetve óráit össze kell adni.

Műszakpótlék Ft= 21.733 + 26.250 = 47.983

Műszakpótlék óra = 183

Növelők összege: 47.983

2012. 11 - 12 hónapban levő Ledolgozott óráit össze kell adni, jelen példaesetében csak 11-12 hónap.

Ledolgozott óra: 320

Meg kell vizsgálni, hogy a Műszakpótlék óra, az a ledolgozott óra 30%-át eléri-e, mert a növelő számolásakor csak úgy vehető figyelembe.

320X 30 % = 96 órának meg kell lenni, azonban a dolgozónak 183 órája volt. Így az figyelembe vehető.

Távolléti díj növelő számolása során a Növelők összegét el kell osztani a ledolgozott órákkal, és az így megkapott érték képezi a távolléti díj növelő összegét.

47.983 / 320= 149,9469

A programban az alábbi módon látható ez:

5. A dolgozó 2012.07.01-től belépő és Ügyeleti díjat kap.

Távolléti díj számolása:

2012. 07 - 12 hónap az ügyelet forintját, illetve óráit össze kell adni.

Ügyelet Ft = 148.750

Ügyelet óra = 595

Növelők összege: 148.750

2012. 07 - 12 hónapban levő Ledolgozott óráit össze kell adni.

Ledolgozott óra:1008

Meg kell vizsgálni, hogy az Ügyelet összes órája az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 órát eléri-e, mert a növelő számolásakor csak úgy vehető figyelembe.

6 hónap X 96 óra = 576 órának meg kell lenni, azonban a dolgozónak 595 órája volt. Így az figyelembe vehető.

Távolléti díj növelő számolása során a Növelők összegét el kell osztani a ledolgozott órákkal, és az így megkapott érték képezi a távolléti díj növelő összegét.

148.750/ 1008= 147,5694

A programban az alábbi módon látható ez:

LIII. Szabadság számítása 2013. évben

· Jelölések a szabadság megállapításának módjához

Határozott idejű dolgozó szabadság számításának jelölése:

Megszüntettük a szabadság számításnál az erre vonatkozó jelölési lehetőséget.

Jelölési lehetőség 2013. évtől:

Számfejtési beállítások→Számfejtési kezelések→ Szabadság számítása határozott idő végéig

Új jelölési lehetőség: *Életkor szerinti pótszabadság számítás kikapcsolása*

Ezt abban az esetben kell bejelölni, ha a Munkáltató a Kollektív szerződés szerint nem fizet pótszabadságot a munkavállalóknak.

Hónap záráskor jelölni lehet, hogy kérjük-e a Szabadság számítás indítását.

· Szabadság jogosult napok/órák számítása

Szerviz→Beállítások→Naptárak: Új jelölési lehetőség:

*Egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkarend*

Amennyiben ez nem kerül bejelölésre, az alábbiak szerint számoljuk a szabadság napokat és órákat.

1./ A dolgozó 2013.01.01.-től 4 órás

Szabadság megállapítás 20 nap 20*4= 80 óra

2013.01.12.-től 8 órás

A 4 órás időszakban nem vett ki szabadságot.

Szabadság megállapítás 20 nap 20*8= 160 óra

2./ A dolgozó 2013.01.01.-től 4 órás

Szabadság megállapítás 20 nap 20*4= 80 óra

2013.01.12.-től 8 órás

A 4 órás időszakban kivett 7 nap szabadságot: 7*4= 28 óra

2013.01.12.-től

Szabadság megállapítás

20 (éves nap) – 7 (kivett nap) = 13 (maradék nap)

13(maradék nap)*8(akt.mrend óra)= 104(maradék óra) +28(eddig kivett óra)=132(Tényleges óra)

Amennyiben bejelölésre kerül az *Egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkarend*

az alábbiak szerint számoljuk a szabadság napokat és órákat.

A dolgozó munkarendje:2013.01.01.-től 4 órás

2013.01.12.-től 8 órás

A szabadság óráinak számítása arányosítással történik:

01.01.-01.11.= 11 nap 20/365* 11= 1 nap * 4= 4 óra

01.12.-12.31.= 19 maradék nap, 19*8= 152 óra

Tényleges szabadság órák= 156 óra

· Szabadság igénybevétel óráinak számolása

A dolgozó a 4 órás időszakban 1 nap szabadságon volt= 4 óra

A dolgozó a 8 órás időszakban 2 nap szabadságon volt= 16 óra = Összesen: 20 óra

20 óra szabadság kerül számfejtésre

Ugyanezen dolgozónál a jövedelem kép *Idő* adatában kitöltésre kerül, hogy a szabadság idejére

Munkavégzés esetén hány órát dolgozott volna, ami nem egyezik meg az éppen aktuális munkarendjéhez tartozó óraszámmal.

A fenti esetben az itt berögzített 28ó-ra szabadság kerül számfejtésre.

· Szabadság csökkentése

2013.01.01.-től szabadság a munkában töltött idő alapján jár 2012.évi I.Tv.115.§ (1).

Munkában töltött időnek minősül a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség.

2012.évi I.Tv.115.§ (2) e).

Példa:

A dolgozó

Január hónapban 18 napot keresőképtelen

Februárban 14 napot keresőképtelen

Márciusban 21 napot keresőképtelen

Március hónapban a szabadság jogosult napok számítása:

Összes nap= 365

Összes keresőképtelen nap= 53

Csökkentő nap= 53-30= 23

Jogosultsági napok:

365 – 23=342

Tényleges szabadság napok:

20/365*342= 18,7 azaz 19

LIV. Szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető több részkedvezmény elbírálása a BaBér programban

Megteremtettük programunkban azt a lehetőséget, hogy a dolgozóhoz felrögzített több SZOCHO részkedvezmény együtt folyósíthatóságának vizsgálatán túl, a program elbírálja azt, hogy az együtt nem folyósítható kedvezmények közül a foglalkoztató számára melyik a kedvezőbb és a kedvezőbb összegű részkedvezmény kerül érvényesítésre. Ez természetesen azt jelenti, hogy bizonyos esetekben havonta más-más kedvezményt is számolhatunk ugyanannál a dolgozónál, a havi jövedelmének és a foglalkoztatói kedvezmények időszakának változásától függően.

A fentiek érdekében a program a következő beállítási opciókkal bővült:

1.) A Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban új opció jelent meg „Több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása (telephely és szervezet független beállítás)” megnevezéssel:

A több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása csak teljes cégre választható. Amennyiben ez jelölt, akkor minden telephelyre szervezeti egységre egységesen érvényes. Nincs lehetőség telephelyre szervezeti egységenként eltérő beállításra.

Az opció bejelöltsége esetén a program automatikusan felajánlja új dolgozó rögzítésekor a rögzítés gomb megnyomása után a program által elbírálható kedvezményeket - ilyenek az 55 év felettiek részkedvezménye, valamint a szakképzetlenek után érvényesíthető részkedvezmény -.

A Felhasználó ilyen esetben bármelyik, vagy akár mindkét kedvezményt rögzítheti a dolgozóhoz. A felajánlott kedvezmények mindegyikét ajánlott rögzíteni, mivel amennyiben azok együttesen nem érvényesíthetők, a program csak az egyik kedvezményt érvényesíti, ám, ha a kedvezmények közül valamelyik vonatkozásában megszűnik a jogosultság, akkor a program a továbbiakban a másik kedvezményt figyelembe fogja venni a számfejtés során a további hónapokban. Emellett az új munkaviszonyos dolgozók rögzítésénél marad a Bérkompenzáció kedvezmény beállítása is.

Amennyiben a Felhasználó a program által felajánlott több foglalkoztatói kedvezményt elfogadja, vagy manuálisan több kedvezményt rögzít a dolgozóhoz, akkor a Dátumok képernyő Foglalkoztatói kedvezmények szekciójában * Több kedvezmény * tájékoztató felirat jelenik meg.

A program által automatikusan felajánlott részkedvezmények mellett az egyéb részkedvezmények (pl.: START kedvezmények, Kutatók kedvezménye, Karrier-Híd kedvezmény, tartós álláskereső kedvezménye, stb.) a Bér vagy Munkaügy modulban az Adatrögzítés/Dátumok képernyő Foglalkoztatási kedvezmény részben az eddigiekben megszokott módon a Felhasználó által manuálisan rögzíthetők, és a program az együttfolyósítást, valamint a Foglalkoztató számára kedvezőbb érvényesítési sorrendet az ilyen módon rögzített kedvezmények vonatkozásában is vizsgálja számfejtéskor. Ha jelölt a Közfoglalkoztatási kedvezmény, akkor több kedvezmény előfordulása esetén mindig csak ezt a foglalkoztatói kedvezményt számfejti le a program.

a) Felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy amennyiben a Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban a „Több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása (telephely és szervezet független beállítás)” opció bejelöletlen állapotú, akkor üzenetet jelenít meg a program „Csak egy foglalkoztatói kedvezmény választható” szöveggel.

A Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban a „Több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása (telephely és szervezet független beállítás)” opció bejelöletlen állapota mellett a program által automatikusan felajánlott kedvezmények közül csak az egyik rögzítését engedi programunk. A Felhasználó által manuálisan felvitt kedvezmények e beállítás esetén is rögzíthetők, ebben az esetben a kedvezmények az eddig megszokott módon, a felvitel sorrendjében kerülnek rögzítésre, és a számfejtés során is a felvitel sorrendjében érvényesülnek. Amennyiben tehát a Felhasználó több kedvezményt kíván rögzíteni bármely dolgozóhoz, ajánlott a Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban a „Több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása (telephely és szervezet független beállítás)” opció bejelölése annak érdekében, hogy a számfejtésben a Foglalkoztató számára kedvezőbb érvényesítési sorrend érvényesüljön.

Alapértelmezetten a Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban a „Több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása (telephely és szervezet független beállítás)” opció bejelöletlen állapotú.

2.) A Szerviz/Hónap szerviz pontban a hónap szerviz képernyőn új jelölő négyzetet biztosítunk programunkban „55 év feletti fogl.kedv. felvitele” megnevezéssel, amelynek bejelöltsége esetén hónap zárásakor a lezárásra kerülő tárgyhónapot követő hónapban 55. életévüket betöltő minden olyan dolgozó esetében, akinek jogviszonya részkedvezmény igénybevételére jogosítja a Foglalkoztatót - azaz munkaviszonyban, nyugdíjasként munkaviszonyban, közalkalmazottként, közszolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, fegyveres erők szerződéses tagjaként, szövetkezeti tagként munkaviszonyban, bedolgozóként munkaviszonyban, k.f. oktatási intézmény nappali tagozatos tanulójaként, illetve f.f. oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójaként munkaviszonyban foglalkoztatják - az 55 feletti részkedvezmény automatikusan rögzítésre kerül a Bér vagy Munkaügy Adatrögzítés/Dátumok képernyő Foglalkoztatási kedvezmények szekciójában a tárgyhónapot követő hónapban.

A Szerviz/Hónap szerviz pontban a hónap szerviz képernyőn az „55 év feletti fogl.kedv. felvitele” jelölő négyzet alapértelmezetten bejelöletlen állapotú.

3, A Több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása jelölés mellett számfejthető a Karrier-híd foglalkoztatói kedvezmény és a START- Bónusz vagy a Bérkompenzáció kedvezmény együttesen is. E két kedvezmény együttes előfordulása esetén a számfejtési képen számfejtésre kerül egy új: „Szociális hozz. adó különbözet” összeg. A Karrier-híd és Bérkompenzációs kedvezmény együttes igénybevétele esetén nem lehet negatív, a Karrier-híd és a START- Bónusz együttes kedvezmény esetén viszont lehet negatív a fizetendő szociális hozzájárulási adó. A különbséget a fizetendő „járulékok” egyeztetése miatt mutatjuk ki, mely a bérösszesítőn is látható.

A számfejtés módosítással összhangban kerül elkészítésre a 1308-as bevallásban a Karrier-híd melletti kettős kedvezmények előfordulása esetén a 11-es lap.

LV. Tartásdíj jellegű levonások hátralékának kezelése

A tartásdíj jellegű (típikusan ilyen a gyermektartásdíj) hátralék összegének kezelése érdekében új opciókat biztosítunk a BaBér programban.

1. A Szerviz/Szótárak/Szótárak/Levonások pontban az egyes levonás elemeknél új jelölőnégyzet jelent meg „Minimum összeg hátralékának göngyölése” megnevezéssel.

Az új jelölőnégyzetet kizárólag olyan letiltás típus esetében lehet bejelölni, amelynél az Összeg és a Hátralék mezők nem kitöltöttek! Emiatt kérjük mindenképpen új tartásdíj levonási jogcímeknél megkezdeni az alkalmazásukat!

Amennyiben az új mező olyan letiltás típusnál kerül bejelölésre, amelynél az Összeg és Hátralék mezők kitöltésre kerülnek, pl.: végrehajtói letiltás

akkor a Bér/Adatrögzítés/Levonások pontban ezen levonás elem felvétele esetén a a hátralék

kitöltését nem engedi a program, és erről tájékoztató üzenet jelenik meg.

2. A Bér/Adatrögzítés/Levonások adatok közt két új oszlop mező jelent meg Le nem vont minimum és Teljesített minimum megnevezéssel. A Le nem vont minimum mezőben a tárgyhónap zárását követően a tárgyhónapot követő hónapban akkor kerül adat, ha a levonás minimális összege meghatározásra került, így a Havi részlet mező kitöltött, és a tárgyhavi számfejtésben érvényesített levonás összeg alacsonyabb összegű, mint a levonás minimális összege. Ebben az esetben a tárgyhónapot követő hónapban a Le nem vont minimum mezőben a levonás minimális összegének és a ténylegesen érvényesített levonás összegnek a különbözete jelenik meg. Amennyiben a le nem vont minimum összeg, vagy annak egy része valamelyik későbbi hónapban érvényesítésre kerül a havi levonás részlettel együtt, ebben az esetben a havi részleten felül érvényesítésre kerülő levonás minimális összege megjelenítésre kerül az adott hónapban a Teljesített minimum mezőben.

Például:

Letiltásos Dolgozó: Belép: 2013.08.01-én. Bére: 150.000.-Ft. 33% gyermektartásdíj megfizetésére kötelezett, amelynek havi minimum összege: 50000.-Ft. A Szerviz/Szótárak/Szótárak/Levonások pontban a Gyermektartás 1 levonás jogcímnél a „Minimum összeg hátralékának göngyölése” opció ’pipa-val’ bejelölt állapotú.

Levonások a 08.havi számfejtés előtt:

Levonások a 08.havi számfejtés után:

A gyermektartásdíj ebben az esetben helyesen a nettó bér 50%-áig érvényesül (98250*33%=49125.-), mivel a minimálisan levonandó összeg meghaladja a nettó bér 33%-át, valamint a nettó bér 50%-át is, a gyermektartás azonban maximum a nettó bér 50%-áig érvényesülhet.

09. hó

Levonások a 08.havi hónap zárása után:

A le nem vont minimum mezőben megjelenik a 08. hónapban a számfejtés során nem érvényesült minimum fizetendő összegrész (50000-49125=875.-)

A dolgozó 09. hónapban 80000.-Ft jutalmat kap.

Levonások a 09.havi számfejtés után:

A nettó bér 50%-a e számfejtés alapján 150650.-Ft, amelyből érvényesíthető a 33%-ot meghaladó 50000.-Ft minimum levonási összeg, valamint a 08.havi le nem vont minimum összegrész is.

10. hó

Levonások a 09.havi hónapzárás után:

Mivel a 09.havi számfejtésben a 08.havi le nem vont hátralék összeg rendezésre került, ezért a hónapzárás után 10. hónapban a le nem vont minimum és a teljesített minimum mezők már nullásan jelennek meg.

LVI. Új feladatok, beállítási lehetőségek a BaBér programban a Munka Törvénykönyv 2013. augusztus 1. napjától hatályba lépő jogszabály változása kapcsán

A, Az Mt. 2013. augusztus 1. napjától hatályba lépő Távolléti díj számítás módosulása kapcsán a következő módosításokra került sor a BaBér programban:

1. A Mt. módosítása értelmében havidíjas munkavállalók esetében a távolléti díj számítása úgy módosul, hogy 2013. augusztus 1.napjától nem egységesen 174-es osztószám alapján, hanem az adott hónapra irányadó ledolgozható munkaórák száma alapján kell a számítást végezni.

Az új szabályozás 2013. augusztus 1. napján lép érvénybe és visszamenőleg nem hatályos.

A fentiek érdekében 2013. január –július időszakának vonatkozásában a törvényi előírások szerint az egységes 174-es osztószámot, 2013. augusztus, és azt követő időszak vonatkozásában a tárgyhavi ledolgozható munkaórás osztószámot kell alkalmazni távolléti díj számítása során.

Mindezek biztosítása érdekében a Szerviz/Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban a távolléti díj számítására vonatkozó osztószámot az évközi változás miatt ketté bontottuk 2013.07.31-ig és 2013.08.01-től a távolléti díj számítására ható beállításokra. A Távolléti díj óra számolása havi osztószámmal 2013.07.31-ig paraméter változatlanul az Önök eddigi beállításait tartalmazza.

A új opció 2013.08.01-től alapértelmezett bekapcsoltsága mellett programunk a hatályos jogszabálynak megfelelően a havi osztószámmal végzi el a távolléti díjak számítását. Amennyiben a „Távolléti díj számolása havi osztószámmal 2013.08.01-től” opciót kikapcsolják, a program augusztus hónapban, illetve azt követő időszakban is 174-es osztószámot használ a távolléti díj számításakor.

2. A Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek csoport paraméterező felületén a Távdíj alap legördülő listában 2013-ban egy új, „vasárnapi pótlék” megnevezésű elemet biztosítunk. Az új elem biztosítását az tette szükségessé, hogy 2013.08.01.napjától kezdődően a vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításakor figyelembe kell venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett (Mt. 151.§ (2) bek.). Amennyiben tehát a Felhasználó a munkavállaló részére olyan vasárnapi pótlékot számol el – vagy számolt el 2013.évben augusztus hónapot megelőző hónapokban -, amely a munkavállalót beosztás szerinti munkaidejében illeti/illette meg, akkor a Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek csoportban ennél az egyéb jövedelem elemnél ki kell választani a Távdíj alap legördülő listából az új, „vasárnapi pótlék” megnevezésű elemet, annak érdekében, hogy a távolléti díj számítása során ezen vasárnapi pótlék, mint távolléti díj növelő összeg augusztus hónaptól figyelembevételre kerüljön.

3. A Szerviz/Távolléti díj számítás menüpontban a Távolléti díj alapok rögzítő ablakon új sort biztosítunk Vasárnapi pótlék megnevezéssel, amely soron a vasárnapi pótlék összeg és óraszáma jeleníthető meg hónapzárás, gyűjtés vagy manuális rögzítés után.

Felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy amennyiben a munkavállalóik részére olyan vasárnapi pótlékot számoltak el 2013.évben augusztus hónapot megelőző hónapokban, amely a munkavállalót beosztás szerinti rendes munkaidejében illette meg, akkor miután a Szerviz / Szótárak /Szótárak / Egyéb jövedelmek csoportban ennél az egyéb jövedelem elemnél kiválasztásra került a Távdíj alap legördülő listából az új, „vasárnapi pótlék” megnevezésű elem, a Felhasználónak be kell lépnie a Szerviz/Távolléti díj számítása/Gyűjtés pontba, és el kell indítani a „Teljes időszakra vasárnapi pótlék gyűjtése”menüpontot,annak érdekében, hogy a távolléti díj számítása során a vasárnapi pótlék, mint távolléti díj növelő összeg augusztus hónapot megelőző teljes időszak vonatkozásában is figyelembevételre kerüljön.

FONTOS! Ezt a menüpontot csak most, az augusztusi átálláskor kell lefuttatni egyszer, mert a későbbiekben a Hónap zárás (a Távolléti díj adatok gyűjtése kérésével) vagy az Előző havi adatok gyűjtése végzi el a vasárnapi pótlék begyűjtését a többi adattal együtt. Ha a vasárnapi pótlék 2013. januártól – júliusig nem volt elkülönítve a rendes és a rendkívüli munkaidőre fizetett időre, akkor a bejelölt vasárnapi pótlék kigyűjtése után rögzítéssel javíthatók a távolléti díj menüpontban az alap adatok havonkénti bontásban az augusztusi számfejtés előtt!

4, Távolléti díjjal történő számfejtés változása a jelenlét kép hiányzásaira

A, Augusztus 1-től a távollét idejének bármely napjára egyformán számolt díjazást kell adni, nem függ a távollét idejére járó díjazás a munkaidő beosztástól. Emiatt a távolléti díjjal történő számításnál már nem kell figyelemmel lenni arra, hogy adott nap „Pótlékos nap” vagy sem, minden napra a „távolléti díj alapórabérrel” és az utolsó 6 hónapból számított „távolléti díj növelő” órabérrel egyformán kell számolni. Így augusztus hónaptól kezdődően nem kell jelölni a jelenlét képen „p” betűvel a pótlékolt nap sort, a program a továbbiakban úgy számol, mint amikor nem volt jelölés.

Ha a jelenlét képen továbbra is jelölnék a „p” betűt a program ezt a jelölést augusztustól figyelmen kívül hagyja. A távolléti napokon továbbra is a jelenlét képen az „Órák” sorban megadott napi órákra számfejtjük a távolléti díj összegét. Amennyiben ez a sor nem kitöltött, a program a dolgozó munkarendjéhez tartozó adatokból veszi az órák számát a távollét elszámolásához.

B, Az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén a távolléti díj alapórabérét augusztus hónaptól kezdődően a mindenkori aktuális havi órabér szerint számoljuk, mely a programban a Teljesítménybéres havibérrel és a Teljesítménybéres órabérrel bérezési típusú dolgozóknál jelent változást. Gyakorlatilag megegyezik a Havibéres vagy Órabéres bérezési típusú dolgozókkal a táv. díj alapórabér számítása. Ezt növelheti még a pótlékokból, vagy egyéb, a teljesítményért kapott jövedelmekből számított növelő órabér. Az alapórabér számítása csak a „Tiszta telj. béres bérezési típusú” dolgozókra történik az előző 6 hónap adataiból változatlanul (lásd LII. fejezet Távolléti díj 2013. 2. pont példáját).

Mivel Ügyfeleink különféleképpen számolják a teljesítménybért (pl. telj. szorzóval; egyéb sajátosságok miatt nincs elkülönítve a telj. bér növelő Ft), emiatt egy új beállítással kiválasztható az az eset, ha az Önök cégénél nem kívánnak változtatni a „vegyes, idő és telj. béres bérezési típusú dolgozóknál” a számításon.

A Szerviz/Távolléti díj számítás menüpontban, a szűrőképen történő kiválasztás (pl. egy dolgozó kiválasztása) után a felső sorban a Beállítások műveletre kattintva az alábbi kép látható, melyen a „Teljesítménybéres bérezési típusoknál táv. díj alapórabér számítása előző irányadó időszak adataiból 2013.08.01-től” jelöléssel állítható be az augusztus előtti változatlan számítási módszer alkalmazása.

Megjegyzés: Véleményünk szerint az utóbbi beállításnál, az előző 6 hónap adataiból történő számításnál problémát jelenthet, ha év közben/évek között besorolási bér változás történik! Emiatt javasoljuk, hogy a vegyes idő és telj. béreseknél a teljesítménybéres bér (a telj. béres óraszámmal együtt) csak az időbéres részt tartalmazza (órabér*telj.béres óra) és külön, más jogcímen számolják el az efeletti „Teljesítménybért növelő” összeget. Az utóbbi összegből a pótlékokhoz hasonlóan táv.díj növelő órabért tudunk számolni mindenféle feltétel vizsgálat nélkül, ha az Egyéb jövedelem szótárban a „Távolléti díj típusa=Bérpótlékátalány”. Ezzel megvalósítható, hogy pl. besorolási órabér változások esetén a távolléti díj alapórabére a mindenkori aktuális órabér és az előző időszaki teljesítménybért növelő összegből számított növelő órabérrel emelhető meg a távolléti díj órabére.

B, Naptárak, munkarendek

2013. augusztus hónaptól kezdődően a Szerviz/Beállítások/Naptár pontban az alapértelmezett (1.-4. kódú) és a cégek által felvett naptárakban a hétköznapi (munkanapi) fizetett ünnep bejelölések „f” megszűntetésre kerültek, helyettük hétvége jelölést ’-’ kaptak. Így a havi munkanapok számának, a havidíjas dolgozóknál az 1 napi, 1 órai bér számításánál a havi osztószámnak e napok nem képezik alapját.

Amennyiben a Szerviz/Beállítások/Naptárak pontban augusztus hónaptól nem kerül sor változtatásra, azaz a hét közbeni (munkanapi) munkaszüneti napokat Önök továbbra is ’fizetett ünnepként’ bejelölik, akkor a számfejtés az eddig megszokott módon változatlanul történik meg, az új beállítások és jövedelem jogcímek figyelembevétele nélkül.

C, Munkaszüneti napra járó juttatás számfejtésének változása 2013. augusztus 1-től Órabéres, teljesítménybéres órabéres és tiszta teljesítménybéres órabéres bérezési típusú foglalkoztatottaknál

Augusztus hónaptól kezdődően a Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek pontban szükség van két új jövedelem jogcím létrehozására, ezek a „Munkaszüneti napi távolléti díj”, valamint a „Munkaszüneti napi BSZ távolléti díja” jövedelem jogcímek, amelyeket a Felhasználónak kell létrehoznia. Az új jövedelmet a program automatikusan számolja, a jogcímek típusa: „Távolléti díj” és a munkabérekre jellemző adó és járulék beállításokkal kell felvenni.

Miután a két új jövedelem jogcím létrehozására sor került, e jövedelmeket a Szerviz/Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési Alapok 2. pontban a Jelenléthez tartozó és egyéb jövedelem kódok oszlop Munkaszüneti napi távolléti díj és Munkaszüneti napi BSZ távolléti díja sorokhoz kell berögzíteni. Az új jövedelem jogcímek a Jövedelem megnevezése oszlop megfelelő soraiba kattintva a legördülő listából választhatók ki.

A program a hétköznapi munkaszüneti napra automatikusan számolja az órabéres bérezési típusú dolgozóknak ezeket a jogcímeket, naptár beállítástól függetlenül. A Munkaszüneti nap BSZ táv. díja jogcím mértéke nem fixen 70%, hanem megegyezik a cégeknél a Betegszabadság mértékére beállított %-os értékkel. Ezt a jogcímet akkor számolja program, ha a munkaszüneti napon a jelenlét kép 11. sorában van jelölés (munkanap vagy hétvége), azaz ezen a napon a jelölések szerint még betegszabadságra lenne jogosult a dolgozó. Ha ezen a napon táppénzes, nem fizetett, igazolatlan, fizetés nélküli hiányzás jelölt, akkor nem számoljuk egyik jogcímet sem.

A Szerviz/Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban új jelölőnégyzetet biztosítunk „Munkaszüneti napra órabéresnek nem számfejthető kettős juttatás együtt” megnevezéssel. Az opció alapértelmezetten bejelöletlen. Ez az új opció telephelyenként és szervezeti egységenként változó lehet.A új beállítás lényege, hogy alaphelyzetben bejelöletlen állapotú, miszerint ha az órabéres, vagy teljesítménybéres órabéres dolgozó hét közbeni munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett és e munkaszüneti napon még betegszabadságra lenne jogosult (pl. augusztusban a betegszabadság 08.16-tól 08.21-ig tart és a jelenlét 11. sorban Betegszabadság munkanap jelölt), ebben az esetben a hét közbeni munkaszüneti napra mind a 70%-os betegszabadság, mind pedig a munkaszüneti nap 70 %-os távolléti díj elszámolásra kerül.Ha a dolgozó munkavégzésre kötelezett, pl. ledolgozott napja van a munkaszüneti napon, akkor az erre a napra járó juttatáson kívül számolunk még Munkaszüneti napi távolléti díj (100%) összeget is. Amennyiben az új opció bejelölt állapotú, abban az esetben az előző példákban egyik Munkaszüneti napi távolléti díj jogcím sem kerül elszámolásra.

Fontos! Véleményünk szerint munkaszüneti napra általános munkarendben betegszabadság nem adható ki, de a jogszabályok különböző értelmezésében találkoztunk olyan állásponttal, ha a munkaszüneti napra van beosztása a dolgozónak (pl. egyenlőtlen munkaidő beosztásnál), akkor elszámolható részére betegszabadság. Ebben az esetben viszont a program megadja a távolléti díj 70%-os összegét is és ha Önök ezzel a kétszeres juttatás számfejtéssel nem értenek egyet, akkor az előző beállításnál ez letiltható. Letiltás esetén bármilyen egyéb juttatást kap a dolgozó a jelenléte alapján (pl. ledolgozott napja, fizetett szabadsága, betegszabadság munkanap jelölés miatt), akkor nem számfejtjük le az új Munkaszüneti napi távolléti díj jogcímek egyikét sem.

Megjegyzés: Havidíjas bérezési típusú dolgozóknál értelemszerűen azért nem kell a munkaszüneti napra külön juttatást számolni, mert a naptár változás miatt abban a hónapban is megkapják a teljes havi alapbérüket, amikor van hétköznapi munkaszüneti nap, másrészt a 146.§. az ő részükre eddig sem írta elő a távolléti díjjal történő díjazást erre a napra.

Órabéres dolgozóknál a fentiekkel szinkronban, ha a munkaszüneti nap része a Felmentési idejüknek, akkor a felmentési bér összege tartalmazza a munkaszüneti napra járó távolléti díj összegét is, az óraszámmal együtt.

D, Alapbér számítás egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén

Nem változtattunk a jelenlegi jelenlét kép szerinti számfejtési módszereinken, beállításainkon, így azok változatlanul továbbra is alkalmazhatók!

Kiemelnénk a Munka Törvénykönyv előírását, miszerint 2013. augusztus 1-től az Mt. 156. §. új fogalmazása a következőképpen rendelkezik az egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók alapbér számításáról:

(1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és

a) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak - a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a havi alapbére jár;

b) órabéres díjazás esetén - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki.

(2) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.

(3) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően, ha a munkavállaló a (2) bekezdés szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni.

Véleményünk szerint ez az előírás igen sok problémát vet fel a gyakorlatban, így kérjük átgondolni akarnak-e változtatni az eddigi számfejtési módszereiken, példák levezetésének segítségével!

A törvény előírásához alkalmazkodva kifejlesztettünk egy új alapbér (törzsbér) számítási módszert az egyenlőtlen munkarendben dolgozók elszámolására, mely az általános munkarendből kiindulva, a kieső idők figyelembe vételével állapítja meg a ledolgozott időre járó törzsbért.

Az általános munkarendet a program az Éves naptárból állapítja meg, így kérjük, hogy azt ne módosítsák!!!

E módszer előfeltétele, hogy a dolgozókat munkaidőkeretben számolják el és a távollétek, fizetett és nem fizetett hiányzások napjait is az általános munkaidő szerint (heti 5/2) adják meg.

Ennek a számfejtési módszernek az eredményét kérjük fokozottan ellenőrizzék és észrevételeiket írásban, példákkal együtt jelezzék Ügyfélszolgálatunk részére!!! (2013.08.27)

A fentiek érdekében egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a Szerviz/Beállítások/Naptárak menüpontban további beállításra nyílt lehetőség, itt jelölhető meg szükség esetén a naptártól eltérő számítási módszer alkalmazása:

Megjegyzés: Az új mezők kitöltése nem kötelező minden Egyenlőtlen munkaidő beosztású munkarend mellett, csak ha az eddigiektől eltérő számfejtést szeretnének alkalmazni!

A két új opció: „Törzsbér számítás általános munkarend szerint” jelölőnégyzet, valamint „Számításhoz napi óraszám” (pl. 8 órás, 6 órás) rögzítő mező.

A két új mező csak abban az esetben aktív, ha az „Egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkarend” jelölőnégyzet bejelölt állapotú. A két új mező csak együttesen tölthető.

Amennyiben a fenti módon létrehozott munkarend naptár a dolgozóhoz hozzárendelésre kerül a Bér/Adatrögzítés/Jelenlét adatok pontban, akkor ennél a dolgozónál a törzsbér számítás nem a ledolgozott napok órái alapján történik, ha nem az 5/2 szerinti általános munkarend és a Naptárban a „Számításhoz napi óraszám” mezőbe rögzített napi óraszám alapján. Szabadság /Betegszabadság igénybevétele esetén a távolléti díj alapját a Naptár „Számításhoz napi óraszám” mezőbe rögzített óraszám alapján, a távolléti díj növelő összeget a Jelenlét pontban az Órák sorban történő adatrögzítés esetén az e soron rögzített napi óraszám alapján számolja a számfejtés.

Amennyiben a Jelenlét képen az az Órák soron nem kerül sor adatrögzítésre, akkor a számfejtés során a távolléti díj növelő összeg a Naptár „Szabadság óra kiadás mezőjének (betegszabadság esetén a „Betegszabadság óra kiadás mezőjének) értéke alapján kerül figyelembevételre.

1, A Szerviz/Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban a „Munkaszüneti napra órabéresnek nem számfejthető kettős juttatás együtt” opció alapbeállítottan jelöletlen.

A munkavállaló 2013.08.01.napjától az 5/2-es általánostól eltérő munkarendben dolgozik.

Szerviz/Beállítások/Naptárak:

A munkavállaló órabére: 1000.Ft, napi munkaideje 12 óra 2013.08.16. napjától augusztus 23. napjáig , betegszabadságra jogosult keresőképtelen beteg. Elszámolása a következőképpen alakul:

Bér/Adatrögzítés/Jelenlét adatok:

Az elszámolás a következőképpen alakul:

Törzsbér: 136 óra – 136000.-

Betegszabadság: 32 óra - 22400.- [(1000*32)*70%]

Távolléti díj betegszabadság: 8 óra – 5600 [(1000*8)*70%]

Összesen: 176 óra - 164000.-

A munkavállaló díjazásának elszámolására az 5/2-es általános munkarend ledolgozható óraszámának alapulvételével kerül sor.

2, A munkavállaló órabére: 1000.Ft, napi munkaideje 12 óra, kilépő számfejtése felmentési bérek esetén a következőképpen alakul.

A munkavállaló az 5/2-es általánostól eltérő munkarendben dolgozik.

Szerviz/Beállítások/Naptárak:

A dolgozó kilépés dátuma: 2013.08.31 és teljes hónapban felmentési ideje van.

Számfejtés eredménye: Tárgyhavi teljes havi felmentési bér: 168+8=176 órára számolt 176000 Ft, ami az 5/2-es általános munkarend szerint számolt órát és a munkaszüneti napi óraszámot is tartalmazza.

Ha a kilépés dátuma 2013.10.31., akkor az előre mutató felmentési bér számfejtésének eredménye:

Itt még az látható, hogy a előre mutató október hónapra is (amikor szintén van hétköznapi ünnepnap) 176+8=184 órára számoljuk a felmentési bért.

LVII. Túlóra és Ledolgozott időarányos jövedelmek beállításainak bővítése

1, Túlóra jövedelmek havi osztószámainak bővítése

Az augusztusi változások tekintetében a Túlóra alapdíj számolásnál (alapbér helyetti 100%-os bér) a havi osztóval, Túlóra pótléknál 174-el kell órabért számítani.

Erre vonatkozóan egy új beállítás került bevezetésre a BaBér programban a Szerviz – Szótár – Szótár – Egyéb jövedelmek menüpontban: Osztás havi munkarend szerinti osztószámmal. Ez a beállítás csak akkor jelenik meg, ha a jogcím Típusa Ledolgozott időarányos vagy Túlóra.

Javasoljuk, hogy a változás tekintetében a Szerviz – Beállítások – Számfejtési beállítások – Számfejtési alapok képernyőn a „Ledolgozott időarányos és túlóra jövedelmek” ablakban egyik mezőt se jelöljék be. Így a műszakpótlékokat, túlóra pótlékokat a program a 174-el osztja el a program havibéres dolgozók esetén.

A Túlóra alapra vonatkozóan a munkarend szerinti osztószám beállítását a Szótárban végezhetik el.

Túlóra alap: 100.000 / 168 x 1 x 100%= 595 Ft

Túlóra pótlék: 100.000 / 174 x 1 x 50%= 287 Ft

Műszakpótlék: 100.000 / 174 x 1 x 30%= 172 Ft (amennyiben a műszakpótlék esetében is a 174-es osztót kívánják alkalmazni, ugyanazt a beállítást kell elvégezni, mint a Túlóra pótlék esetében)

Részmunkaidős dolgozónál a számolás az alábbiak szerint alakul (nem kerül megbontásra a túlóra jogcím elszámolása)

Dolgozó 6 órás munkarendű

Túlóra alap: 114.000 / 126 x 1 x 100% = 904,76

(Időarányosan: 6/8*168=126)

Túlóra pótlék: 114.000 / 130,5 x 1 x 50% = 436,78

(Időarányosan: 6/8*174=130,5)

Túlóra: 904,76 + 436,78 = 1342

Megjegyzés: Órás havibéres dolgozók esetén nem alkalmazható pl. a 150%-os túlóra jogcím kétféle osztószámmal történő számítása! Ebben az esetben két külön jogcímen lehet elszámolni a túlórát, külön a 100%-os túlóra alapbért az „Osztás havi munkarend szerinti osztószámmal” jelöléssel, ami mellett jelölni kell a „Képzett órabérrel” számítást is. A túlóra pótlék 50%-os jogcímnél maradhat a Számfejtési beállításoknál beállított osztószámmal a számolás (pl. 174).

Abban az esetben, ha a cégnél van Kollektív Szerződés, vagy egyéni megállapodás alapján a műszakpótlékok és túlórák esetében a dolgozó munkarendje szerinti havi osztószámot alkalmazzák továbbra is, az alábbi módon javasoljuk a program beállítását:

Szerviz – beállítások – számfejtési beállítások képernyőn a „Ledolgozott időarányos és túlóra jövedelmek” ablakban a ’Számítása havi osztószámmal’ mezőt jelöljék be. Így a műszakpótlékokat, túlóra pótlékokat a program a dolgozó munkarendje szerinti havi osztószámmal osztja el a program havibéres dolgozók esetén.

A szerviz – szótár – szótár- egyéb jövedelmek képernyőn nem szükséges további beállítást elvégezni:

Túlóra alap és pótlék számolás így az alábbiak szerint alakul:

Túlóra alap: 100.000 / 168 x 1 x 100%= 595

Túlóra pótlék: 100.000 / 168 x 1 x 50%= 298

2, Ledolgozott időarányos és Túlóra típusú jövedelmek osztószám típusainak beállítása

A BaBér program eddig is lehetőséget biztosított az alapbér valamint a távolléti díjak vonatkozásában több fajta osztószám beállíthatóságára, pl.: havi munkarend szerinti osztószám, átlagos 174-es osztószám, illetve tényleges jelenlét képernyőn rögzített osztószám. Jelen verziótól kezdődően ezzel szinkronban a „túlóra”, valamint a „ledolgozott időarányos” típusú jövedelmek osztószáma is többféleképpen meghatározható.

Ennek érdekében a Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek csoport elemei új beállítási lehetőséggel bővültek. A „túlóra”, valamint a „ledolgozott időarányos” típusú jövedelmek osztószáma többféleképpen meghatározható.

Fontos! A képen a legördülő listából kiválasztható osztószám típusokból „Új jogcím felvitelnél” az egyiket kötelező kiválasztani, ha a jövedelem Ledolgozott időarányos vagy túlóra típusú!

A képen a legördülő listából kiválasztható osztószám típusok számfejtésre gyakorolt hatását az alábbi példákon keresztül tekinthetik át Felhasználóink:

Számfejtési beállítások:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló bére: 136.000.-Ft/hó.

09.havi jelenlét képernyője:

A Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek pontban alapértelmezetten biztosított Túlóra 150%-os jogcímen kívül (amely „Osztás havi munkarend szerinti osztószámmal” beállítású) létrehoztam még két további Túlóra 150% jövedelem jogcímet „Osztás számfejtési beállítások szerinti osztószámmal” valamint „Osztás a tényleges jelenlét képen rögzített osztószámmal” beállítással.

A számfejtést követően a számfejtett jövedelmek a következők:

Ebben az esetben a program a következőképpen számol:

· „Osztás havi munkarend szerinti osztószámmal”: A túlóra alap osztószáma a havi munkarend szerinti osztószám, a pótlék osztószáma 174, illetve részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén annak arányos része

· „Osztás számfejtési beállítások szerinti osztószámmal”: A túlóra alap osztószáma a számfejtési beállításoknál beállított osztószám, a pótlék osztószáma szintén a számfejtési beállításoknál beállított osztószám (jelen esetben a tényleges jelenlét képen rögzített osztószám)

· „Osztás a tényleges jelenlét képen rögzített osztószámmal”: A túlóra alap osztószáma a tényleges jelenlét képen rögzített osztószám, a pótlék osztószáma 174, illetve részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén annak arányos része

Számfejtési beállítások:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló bére: 252.000.-Ft/hó.

09.havi jelenlét képernyője:

A számfejtést követően a számfejtett jövedelmek a következők:

Ebben az esetben a program a következőképpen számol:

Számfejtési beállítások:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló bére: 136.000.-Ft/hó.

09.havi jelenlét képernyője:

A számfejtést követően a számfejtett jövedelmek a következők:

Ebben az esetben a program a következőképpen számol:

· „Osztás havi munkarend szerinti osztószámmal”: A túlóra alap osztószáma a havi munkarend szerinti osztószám, a pótlék osztószáma szintén a havi munkarend szerinti osztószám

· „Osztás számfejtési beállítások szerinti osztószámmal”: A túlóra alap osztószáma a havi munkarend szerinti osztószám, a pótlék osztószáma szintén a havi munkarend szerinti osztószám

· „Osztás a tényleges jelenlét képen rögzített osztószámmal”: A túlóra alap osztószáma a tényleges jelenlét képen rögzített osztószám, a pótlék osztószáma a havi munkarend szerinti osztószám

1. Szótárak előkészítése

2. Dolgozókhoz adatok felvitele

3. Lista/lemez készítés

VI. Adatlap 2013

D oszlop

a)

Munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás, ha azt a munkáltató fizette ki.

D oszlop

Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés

C oszlop

A oszlop

B oszlop

C oszlop

D oszlop

D oszlop

D oszlop

C oszlop

D oszlop

C oszlop

Elszámolt költség

Azon jövedelem/jövedelmek összege, mely(ek)nek kódját a beállítási képen a felhasználó beállítja.

D oszlop

Jövedelem

B és C oszlop különbsége.

B oszlop

D oszlop

B oszlop

A oszlop

B oszlop

C oszlop

Adó

D oszlop

A oszlop

B oszlop

C oszlop

D oszlop

B oszlop

A oszlop

B oszlop

B oszlop

B oszlop

B oszlop

B oszlop

B oszlop

(a) Dolgozók halmaza:

a) 1. Szerkesztés

b) 2. Nyomtatás

c)

d) 3. Feladóvény

XLVII. Önálló tevékenységből származó jövedelmek számfejtése összegben meghatározott költség esetén