A Munka Törvénykönyve (2012.évi I. Törvény) 2013.01.01.-től hatályba lépő változásai miatt jelentősen megváltoznak a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok (148. -152. §). A 151.§ határozza meg, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára a munkavállaló nem volt beosztva, akkor a 141.-142. §.-ban és a 144.§. (1) bekezdésben foglaltak szerinti bérpótlékokat milyen feltételekkel kell figyelembe venni. A törvény 150.§-a írja elő, hogy a teljesítménybér vagy a vegyes idő és teljesítménybér bérezésnél az irányadó időszakból kell kiszámolni az 1 órára jutó távolléti díj alap részét is, azaz nem a besorolás szerinti alapbérrel kell számolni az ő esetükben. A figyelembe vehető bérpótlékokból a BaBér programban távolléti díj növelő összeget számolunk.

A távolléti díj növelő összeg (és a teljesítménybéres bérezési típusú munkavállalóknál a távolléti díj alapbérének) kiszámításához a Szótár/Szótárak/Egyéb jövedelmekre az alábbi beállításokat kell elvégezni. A beállításokat a 2012.évi jövedelmekre is el kell végezni, mert ez alapján történik a 2012. júliustól-decemberig leszámfejtett bérpótlékok kigyűjtése a 2013. évi távolléti díjak számításához. Az Egyéb jövedelmeknél az új „Távdíj alap típusa” beállítását az alábbiak szerint kell elvégezni:

Pl. Bérpótlék átalány jogcím Bérpótlék átalányként, míg a Műszakpótlék jogcím Műszakpótlék és éjszakai pótlék szerint működjön.

A beállítást követően tudja csak a program vizsgálni, hogy melyek azok a járandóságok, melyeket figyelembe kell venni a távolléti díj növelőjeként.

Távolléti díj alap típus jelentése:

1, Műszakpótlék és éjszakai pótlék: Ide értelemszerűen a műszakpótlék és éjszakai pótlék jogcímeket kell besorolni. A jogcím melletti óraszámokra is szükség van, mert csak akkor lehet beszámítani a kifizetett bérpótlékot a távolléti díj-növelő összegbe, ha az irányadó időszakban legalább a ténylegesen teljesített munkaórák 30%-nak megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát a munkavállaló.

2, Ügyelet és készenléti pótlék: Ide értelemszerűen az ügyelet és a készenléti pótlék jogcímeket kell besorolni. A jogcím melletti óraszámokra is szükség van, mert csak akkor lehet beszámítani a kifizetett bérpótlékot, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartalmú ügyeletet vagy készenlétet rendeltek el a munkavállaló részére.

3, Bérpótlék átalány: Ide olyan bérpótlék átalány címen kifizetett jogcímeket kell besorolni, amik egyéb vizsgálat nélkül beszámíthatók a távolléti díj-növelő összegbe. Csak olyan jogcím sorolható ide, ami csak ledolgozott időre jár, azaz fizetett hiányzásra nem fizetjük. Értelemszerűen olyan jogcím nem számítható be a távolléti díjba, amire a munkavállaló a munkavégzés nélküli időre is jogosult.

4, Teljesítménybér és teljesítménybéres óra: Ide kell besorolni azokat a teljesítménybéres bérezési típusú munkavállalókra vonatkozó teljesítménybéres bér jogcímeket, melyeket a törzsbér (alapbér) helyett kapnak. A teljesítménybéres bér jogcímekhez tartozó idő adat, óraszám jelenti a ténylegesen teljesített teljesítménybéres órák számát.

Fontos! A teljesítménybéres óraszámot a Jelenlét kép 1. sorának ledolgozott óraszáma nem tartalmazhatja! Amennyiben mégis tartalmazza, akkor a távolléti díj számításnál a Ledolgozott órák beállításánál ezt a jogcímet „mínusz” óraként kell beállítani.

5, Teljesítménybér (alapbéren felül): Ide olyan alapbéren felüli teljesítménybéres Ft jogcímet kell besorolni, ami a Teljesítménybéres bér szoros része (4. pontban leírtakhoz), azt növeli és nincs hozzá külön óraszám. Fontos: nem keverhető össze pl. Teljesítmény prémiummal, amit pl. havidíjas munkavállalónak is számfejtenek! A teljesítménybéres bérezési típusú dolgozók egy órára jutó távolléti díj alaprészét számoljuk ebből az összegből, ami szintén a teljesítménybéres órákkal osztható.

6, Törzsbér (teljesítménybérhez): A vegyes teljesítménybér és időbéres bérezési típus miatt szükség lehet a törzsbérhez, ledolgozott időhöz kapcsolódó „alapbér” jellegű jogcímek besorolására is (pl. Áthelyezés jövedelme, stb.)

A Szerviz – Távolléti díj-számítás új menüpontban a Beállításokban szükséges beállítani, hogy a ledolgozott órákat miből vegye figyelembe a program.

A „Ledolgozott órák igazolt fizetett jelenlét kódjai” mezőben azokat az igazolt távolléteket kell bepipálni, amiket a jelenlét képről a ledolgozott órához kell figyelembe venni.

Pl. Betanulási idő.

A „Plusz – ledolgozott órák – jövedelmei” mezőben azokat a jogcímeket kell jelölni, melyek a jelenlét képernyőn nem kerültek rögzítésre, de a ledolgozott óra részét képezi, és csak a jövedelem képernyőn tartozik hozzá óra adat.

Pl.: Közvetlen időbéres óra.

A „Mínusz – ledolgozott órák – jövedelmei” mezőben azokat a jogcímeket kell jelölni, melyek a jelenlét képernyőre a ledolgozott óra mezőbe rögzítésre kerültek, de nem képezik szorosan a ledolgozott óra részét.

Pl.: A túlóra alap órája a ledolgozott óra mezőbe plusz adatként rögzítésre került, de a távolléti díj növelő tekintetében a ledolgozott órákba az nem számítható bele.

A Ledolgozott óra beállítást a szűrőkép kiválasztás, majd az Eredmény gombra kattintva megjelenő újabb ablak felső sorában lévő Beállítások műveletnél lehet elvégezni:

A Beállítást egyszer kell elvégezni a távolléti díj-növelő számolás megkezdése előtt.

A kiválasztás képernyőn felsorolt személyekre a felső sorban lévő Gyűjtés gombra kattintva a program a 2012-ben beállított adatok alapján kiszámolja a jogszabály alapján a tárgyhónapot megelőző 6 hónap figyelembe vételével a növelőket. A gyűjtés megkezdése előtt még figyelmeztető üzenettel is jóváhagyható a gyűjtés elindítása.

A dolgozó sorára kattintva láthatók a gyűjtött alapadatok, melyek itt módosíthatók is.

A képernyőn két év adatai láthatók, havonkénti bontásban. Az „Év” mezőkre kattintva válthatunk az évek között, illetve a hónap sorokra kattintva a hónapok között.

A „Számított távolléti díj” adatrészen a számított adatokat az utolsó 6 hónap alapadataiból számoljuk. Az „Aktuális év” és mellette a hónap kijelöléssel határozható meg, hogy melyik hónapra kérjük a számítást elvégezni. Pl. Aktuális év január hónapra kattintva az előző év július-december hónapokra gyűjtött, rögzített adatokból számol a program.

A Törzsbér összegét minden dolgozóhoz kigyűjtjük, nemcsak a Teljesítménybéres bérezési típusú személyeknél. Pl. 6 hónapon belül vegyes idő és teljesítménybér előfordulása miatt mindkét jövedelemből számoljuk az alap óradíjat.

A számított adatok itt csak tájékoztató jellegűek (azaz mindig újra számolhatók), majd a Bér/Adatrögzítés/Jövedelem képen láthatók a program által ténylegesen számolt adatok ismét, az aktuális hónapok mellett.

A teljesítménybéres alap óradíjat mindenkinél kiszámolja a program, de csak a kért aktuális hónapban Teljesítménybéres bérezési típusú dolgozóknál számolja ezzel az összeggel a távolléti díj összegét! A havibéres vagy órabéres dolgozóknál mindig az aktuális havi alapbér összegéből számoljuk számfejtéskor a távolléti díj órabérét.

A Bér/Adatrögzítés/Jövedelem képen látható, hogyha Teljesítménybéres bérezési típusú a dolgozó, akkor a Távolléti díj alap 1 órai= 937,5 Ft és a Növelő összeg 1 órai= 62,5 Ft, összesen az 1 órai távolléti díj= 1000 Ft.

Ha Havidíjas bérezési típusú a dolgozó, akkor a Távolléti díj alap 1 órai= 1264,36 Ft, (220000 alapbér/174) és a Növelő összeg 1 órai= 62,5 Ft változatlan. Összesen az 1 órai távolléti díj= 1326,87 Ft.

A program által számolt Távolléti díj összegekre az alábbi korrekciózásra adunk lehetőséget a Bér/Adatrögzítés/Táv.díj és ekho beállítások képen rögzített adatokkal:

Távolléti díj növelő (Ft/óra): az itt rögzített összeggel növelhető a számolt 1 órai távolléti díj alap órabér összege

Távolléti díj órabér szorzó: ezzel a szorzószámmal átszámolható az 1 órai távolléti díj (ami az alap és a növelő Ft összegét együttesen korrigálja a szorzószámmal)

Távolléti díj alapja (Ft):

- órabéres bérezési típusnál az itt rögzített összeg = 1 órai távolléti díj alap órabér összege;

- havibéresnél itt havibért lehet megadni és akkor ebből számoljuk a 174-es osztóval az 1 órai távolléti díj alap órabér összegét.

Az Mt. előírása szerint Havidíjas munkavállalóknál az 1 órai távolléti díj órabérét 174 óraszámos osztóval kell kiszámolni. A Számfejtési alapok képen lehetőséget biztosítottunk Ügyfeleinknek a beállításra, aminek hatására az aktuális hónap aktuális munkarend szerinti havi óraszáma lesz az osztószám.

Példák a távolléti díj növelő és a teljesítménybéres alap órabér számításához

1. A dolgozó 2012.07. hónaptól Műszakpótlék 30%-os, valamint Bérpótlék átalány járandóságot kap.

Távolléti díj számolása:

2012. 07 - 12 hónap műszakpótlék és bérpótlék forintját, illetve óráit össze kell adni.

Műszakpótlék Ft= 109.101; Bérpótlék átalány Ft = 40.400 (ez a forint feltétel vizsgálat nélkül is beszámítható a távollétidíj növelő összegbe.)

Műszakpótlék óra = 421,29

Növelők összege: 109.101 + 40.400 = 149.501

2012. 07 - 12 hónap Ledolgozott óráit össze kell adni. (jelenlét képernyő 1. sorához tartozó óra)

Ledolgozott óra: 945,13

Meg kell vizsgálni, hogy a Műszakpótlék óra, az a ledolgozott óra 30%-át eléri-e, mert a növelő számolásakor csak úgy vehető figyelembe.

945,13 X 30 % = 283,539 órának meg kell lenni, azonban a dolgozónak 421,29 órája volt. Így az figyelembe vehető.

Távollétidíj növelő számolása során a Növelők összegét el kell osztani a ledolgozott órákkal, és az így megkapott érték képezi a távollétidíj növelő összegét.

149.501 / 945,13 = 158,180

A programban az alábbi módon látható ez:

Pl: ha az aktuális év és adott hónap kiválasztása után a számolás gombra kattintva a számolás megtörténik. (január hó)

2. A dolgozó 2012.07. hónaptól Műszakpótlék 30%-os, valamint Teljesítménybér járandóságot kap.

Távolléti díj számolása:

2012. 07 - 12 hónap műszakpótlék forintját illetve óráit össze kell adni.

Műszakpótlék Ft= 110.803

Műszakpótlék óra = 357,23

Növelők összege: 110.803

2012. 07 - 12 hónap Ledolgozott óráit össze kell adni.

Ledolgozott óra: Jelenlét kép 1. sorához tartozó óra + Teljesítmény bér órája (jövedelem képernyőről)

Ledolgozott óra: 861,14

Teljesítmény béres óra: 234 (jövedelem képernyőről)

Ledolgozott óra összesen: 1095,14

Meg kell vizsgálni, hogy a Műszakpótlék óra, az a ledolgozott órák 30%-át eléri-e, mert a növelő számolásakor csak úgy vehető figyelembe.

1095,14 X 30 % = 328,542 órának meg kell lenni, azonban a dolgozónak 357,23 órája volt. Így az figyelembe vehető.

Távolléti díj növelő számolása során a Növelők összegét el kell osztani a ledolgozott órákkal, és az így megkapott érték képezi a távolléti díj növelő összegét.

110.803 / 1095,14 = 101,1770

A programban az alábbi módon látható ez:

Teljesítmény béres alap óradíj számolás:

2012.07 – 12 havi törzsbér összege +Teljesítmény bér FT / ledolgozott órával (7 – 12 havi óra)

Teljesítmény bér Ft = 93.340

07 – 12 havi törzsbér Ft = 881.599

93.340 + 881.599 = 974.939 Ft

974.939 / 1095,14 = 890,24

3. Részmunkaidős dolgozó, 2012.07. hónaptól Műszakpótlék 30%-os járandóságot kap.

Távolléti díj számolása:

2012. 07 - 12 hónap műszakpótlék forintját, illetve óráit össze kell adni.

Műszakpótlék Ft= 83.339

Műszakpótlék óra = 321

Növelők összege: 83.339

2012. 07 - 12 hónap Ledolgozott óráit össze kell adni.

Ledolgozott óra: 1008

Meg kell vizsgálni, hogy a Műszakpótlék óra, az a ledolgozott óra 30%-át eléri-e, mert a növelő számolásakor csak úgy vehető figyelembe.

1008 X 30 % = 302 órának meg kell lenni, azonban a dolgozónak 321 órája volt. Így az figyelembe vehető.

Távolléti díj növelő számolása során a Növelők összegét el kell osztani a ledolgozott órákkal, és az így megkapott érték képezi a távolléti díj növelő összegét.

83.339 / 1008 = 82,6776

A programban az alábbi módon látható ez:

4. Második félévben belépő dolgozó, (2012.10.15-én), és Műszakpótlék 30%-os járandóságot kap.

Abban az esetben, ha a dolgozó 2012.07. hó után lép be, csak annak a hónapnak az adatát lehet figyelembe venni, amely teljes hónap. Pl.: ha 2012.10.15-én lép be, akkor csak a következő „teljes naptári hónap” adatát lehet figyelembe venni.

Távolléti díj számolása:

2012. 07 - 12 hónap műszakpótlék forintját, illetve óráit össze kell adni.

Műszakpótlék Ft= 21.733 + 26.250 = 47.983

Műszakpótlék óra = 183

Növelők összege: 47.983

2012. 11 - 12 hónapban levő Ledolgozott óráit össze kell adni, jelen példaesetében csak 11-12 hónap.

Ledolgozott óra: 320

Meg kell vizsgálni, hogy a Műszakpótlék óra, az a ledolgozott óra 30%-át eléri-e, mert a növelő számolásakor csak úgy vehető figyelembe.

320X 30 % = 96 órának meg kell lenni, azonban a dolgozónak 183 órája volt. Így az figyelembe vehető.

Távolléti díj növelő számolása során a Növelők összegét el kell osztani a ledolgozott órákkal, és az így megkapott érték képezi a távolléti díj növelő összegét.

47.983 / 320= 149,9469

A programban az alábbi módon látható ez:

5. A dolgozó 2012.07.01-től belépő és Ügyeleti díjat kap.

Távolléti díj számolása:

2012. 07 - 12 hónap az ügyelet forintját, illetve óráit össze kell adni.

Ügyelet Ft = 148.750

Ügyelet óra = 595

Növelők összege: 148.750

2012. 07 - 12 hónapban levő Ledolgozott óráit össze kell adni.

Ledolgozott óra:1008

Meg kell vizsgálni, hogy az Ügyelet összes órája az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 órát eléri-e, mert a növelő számolásakor csak úgy vehető figyelembe.

6 hónap X 96 óra = 576 órának meg kell lenni, azonban a dolgozónak 595 órája volt. Így az figyelembe vehető.

Távolléti díj növelő számolása során a Növelők összegét el kell osztani a ledolgozott órákkal, és az így megkapott érték képezi a távolléti díj növelő összegét.

148.750/ 1008= 147,5694

Távolléti díjszámítás-változás

A Mt. módosítása értelmében havidíjas munkavállalók esetében a távolléti díj számítása úgy módosul, hogy 2013. augusztus 1. napjától nem egységesen 174-es osztószám alapján, hanem az adott hónapra irányadó ledolgozható munkaórák száma alapján kell a számítást végezni.

Az új szabályozás 2013. augusztus 1. napján lép érvénybe és visszamenőleg nem hatályos.

A fentiek érdekében 2013. január –július időszakának vonatkozásában a törvényi előírások szerint az egységes 174-es osztószámot, 2013. augusztus, és azt követő időszak vonatkozásában a tárgyhavi ledolgozható munkaórás osztószámot kell alkalmazni távolléti díj számítása során.

Mindezek biztosítása érdekében a Szerviz/Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban a távolléti díj számítására vonatkozó osztószámot az évközi változás miatt ketté bontottuk 2013.07.31-ig és 2013.08.01-től a távolléti díj számítására ható beállításokra. A Távolléti díj óra számolása havi osztószámmal 2013.07.31-ig paraméter változatlanul az Önök eddigi beállításait tartalmazza.

Az új opció 2013.08.01-től alapértelmezett bekapcsoltsága mellett programunk a hatályos jogszabálynak megfelelően a havi osztószámmal végzi el a távolléti díjak számítását. Amennyiben a „Távolléti díj számolása havi osztószámmal 2013.08.01-től” opciót kikapcsolják, a program augusztus hónapban, illetve azt követő időszakban is 174-es osztószámot használ a távolléti díj számításakor.

1. A Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek csoport paraméterező felületén a Távdíj alap legördülő listában 2013-ban egy új, „vasárnapi pótlék” megnevezésű elemet biztosítunk. Az új elem biztosítását az tette szükségessé, hogy 2013.08.01.napjától kezdődően a vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításakor figyelembe kell venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett (Mt. 151.§ (2) bek.). Amennyiben tehát a Felhasználó a munkavállaló részére olyan vasárnapi pótlékot számol el – vagy számolt el 2013.évben augusztus hónapot megelőző hónapokban -, amely a munkavállalót beosztás szerinti munkaidejében illeti/illette meg, akkor a Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek csoportban ennél az egyéb jövedelem elemnél ki kell választani a Távdíj alap legördülő listából az új, „vasárnapi pótlék” megnevezésű elemet, annak érdekében, hogy a távolléti díj számítása során ezen vasárnapi pótlék, mint távolléti díj növelő összeg augusztus hónaptól figyelembevételre kerüljön.

2. A Szerviz/Távolléti díj számítás menüpontban a Távolléti díj alapok rögzítő ablakon új sort biztosítunk Vasárnapi pótlék megnevezéssel, amely soron a vasárnapi pótlék összeg és óraszáma jeleníthető meg hónapzárás, gyűjtés vagy manuális rögzítés után.

Felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy amennyiben a munkavállalóik részére olyan vasárnapi pótlékot számoltak el 2013.évben augusztus hónapot megelőző hónapokban, amely a munkavállalót beosztás szerinti rendes munkaidejében illette meg, akkor miután a Szerviz / Szótárak /Szótárak / Egyéb jövedelmek csoportban ennél az egyéb jövedelem elemnél kiválasztásra került a Távdíj alap legördülő listából az új, „vasárnapi pótlék” megnevezésű elem, a Felhasználónak be kell lépnie a Szerviz/Távolléti díj számítása/Gyűjtés pontba, és el kell indítani a „Teljes időszakra vasárnapi pótlék gyűjtése”menüpontot,annak érdekében, hogy a távolléti díj számítása során a vasárnapi pótlék, mint távolléti díj növelő összeg augusztus hónapot megelőző teljes időszak vonatkozásában is figyelembevételre kerüljön.

FONTOS! Ezt a menüpontot csak most, az augusztusi átálláskor kell lefuttatni egyszer, mert a későbbiekben a Hónap zárás (a Távolléti díj adatok gyűjtése kérésével) vagy az Előző havi adatok gyűjtése végzi el a vasárnapi pótlék begyűjtését a többi adattal együtt. Ha a vasárnapi pótlék 2013. januártól – júliusig nem volt elkülönítve a rendes és a rendkívüli munkaidőre fizetett időre, akkor a bejelölt vasárnapi pótlék kigyűjtése után rögzítéssel javíthatók a távolléti díj menüpontban az alap adatok havonkénti bontásban az augusztusi számfejtés előtt!

4, Távolléti díjjal történő számfejtés változása a jelenlét kép hiányzásaira

A, Augusztus 1-től a távollét idejének bármely napjára egyformán számolt díjazást kell adni, nem függ a távollét idejére járó díjazás a munkaidő beosztástól. Emiatt a távolléti díjjal történő számításnál már nem kell figyelemmel lenni arra, hogy adott nap „Pótlékos nap” vagy sem, minden napra a „távolléti díj alapórabérrel” és az utolsó 6 hónapból számított „távolléti díj növelő” órabérrel egyformán kell számolni. Így augusztus hónaptól kezdődően nem kell jelölni a jelenlét képen „p” betűvel a pótlékolt nap sort, a program a továbbiakban úgy számol, mint amikor nem volt jelölés.

Ha a jelenlét képen továbbra is jelölnék a „p” betűt a program ezt a jelölést augusztustól figyelmen kívül hagyja. A távolléti napokon továbbra is a jelenlét képen az „Órák” sorban megadott napi órákra számfejtjük a távolléti díj összegét. Amennyiben ez a sor nem kitöltött, a program a dolgozó munkarendjéhez tartozó adatokból veszi az órák számát a távollét elszámolásához.

B, Az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén a távolléti díj alapórabérét augusztus hónaptól kezdődően a mindenkori aktuális havi órabér szerint számoljuk, mely a programban a Teljesítménybéres havibérrel és a Teljesítménybéres órabérrel bérezési típusú dolgozóknál jelent változást. Gyakorlatilag megegyezik a Havibéres vagy Órabéres bérezési típusú dolgozókkal a táv. díj alapórabér számítása. Ezt növelheti még a pótlékokból, vagy egyéb, a teljesítményért kapott jövedelmekből számított növelő órabér. Az alapórabér számítása csak a „Tiszta telj. béres bérezési típusú” dolgozókra történik az előző 6 hónap adataiból változatlanul (lásd LII. fejezet Távolléti díj 2013. 2. pont példáját).

Mivel Ügyfeleink különféleképpen számolják a teljesítménybért (pl. telj. szorzóval; egyéb sajátosságok miatt nincs elkülönítve a telj. bér növelő Ft), emiatt egy új beállítással kiválasztható az az eset, ha az Önök cégénél nem kívánnak változtatni a „vegyes, idő és telj. béres bérezési típusú dolgozóknál” a számításon.

A Szerviz/Távolléti díj számítás menüpontban, a szűrőképen történő kiválasztás (pl. egy dolgozó kiválasztása) után a felső sorban a Beállítások műveletre kattintva az alábbi kép látható, melyen a „Teljesítménybéres bérezési típusoknál táv. díj alapórabér számítása előző irányadó időszak adataiból 2013.08.01-től” jelöléssel állítható be az augusztus előtti változatlan számítási módszer alkalmazása.

Megjegyzés: Véleményünk szerint az utóbbi beállításnál, az előző 6 hónap adataiból történő számításnál problémát jelenthet, ha év közben/évek között besorolási bér változás történik! Emiatt javasoljuk, hogy a vegyes idő és telj. béreseknél a teljesítménybéres bér (a telj. béres óraszámmal együtt) csak az időbéres részt tartalmazza (órabér*telj.béres óra) és külön, más jogcímen számolják el az efeletti „Teljesítménybért növelő” összeget. Az utóbbi összegből a pótlékokhoz hasonlóan táv.díj növelő órabért tudunk számolni mindenféle feltétel vizsgálat nélkül, ha az Egyéb jövedelem szótárban a „Távolléti díj típusa=Bérpótlékátalány”. Ezzel megvalósítható, hogy pl. besorolási órabér változások esetén a távolléti díj alapórabére a mindenkori aktuális órabér és az előző időszaki teljesítménybért növelő összegből számított növelő órabérrel emelhető meg a távolléti díj órabére.

B, Naptárak, munkarendek

2013. augusztus hónaptól kezdődően a Szerviz/Beállítások/Naptár pontban az alapértelmezett (1.-4. kódú) és a cégek által felvett naptárakban a hétköznapi (munkanapi) fizetett ünnep bejelölések „f” megszűntetésre kerültek, helyettük hétvége jelölést ’-’ kaptak. Így a havi munkanapok számának, a havidíjas dolgozóknál az 1 napi, 1 órai bér számításánál a havi osztószámnak e napok nem képezik alapját.

Amennyiben a Szerviz/Beállítások/Naptárak pontban augusztus hónaptól nem kerül sor változtatásra, azaz a hét közbeni (munkanapi) munkaszüneti napokat Önök továbbra is ’fizetett ünnepként’ bejelölik, akkor a számfejtés az eddig megszokott módon változatlanul történik meg, az új beállítások és jövedelem jogcímek figyelembevétele nélkül.

C, Munkaszüneti napra járó juttatás számfejtésének változása 2013. augusztus 1-től Órabéres, teljesítménybéres órabéres és tiszta teljesítménybéres órabéres bérezési típusú foglalkoztatottaknál

Augusztus hónaptól kezdődően a Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek pontban szükség van két új jövedelem jogcím létrehozására, ezek a „Munkaszüneti napi távolléti díj”, valamint a „Munkaszüneti napi BSZ távolléti díja” jövedelem jogcímek, amelyeket a Felhasználónak kell létrehoznia. Az új jövedelmet a program automatikusan számolja, a jogcímek típusa: „Távolléti díj” és a munkabérekre jellemző adó és járulék beállításokkal kell felvenni.

Miután a két új jövedelem jogcím létrehozására sor került, e jövedelmeket a Szerviz/Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési Alapok 2. pontban a Jelenléthez tartozó és egyéb jövedelem kódok oszlop Munkaszüneti napi távolléti díj és Munkaszüneti napi BSZ távolléti díja sorokhoz kell berögzíteni. Az új jövedelem jogcímek a Jövedelem megnevezése oszlop megfelelő soraiba kattintva a legördülő listából választhatók ki.

A program a hétköznapi munkaszüneti napra automatikusan számolja az órabéres bérezési típusú dolgozóknak ezeket a jogcímeket, naptár beállítástól függetlenül. A Munkaszüneti nap BSZ táv. díja jogcím mértéke nem fixen 70%, hanem megegyezik a cégeknél a Betegszabadság mértékére beállított %-os értékkel. Ezt a jogcímet akkor számolja program, ha a munkaszüneti napon a jelenlét kép 11. sorában van jelölés (munkanap vagy hétvége), azaz ezen a napon a jelölések szerint még betegszabadságra lenne jogosult a dolgozó. Ha ezen a napon táppénzes, nem fizetett, igazolatlan, fizetés nélküli hiányzás jelölt, akkor nem számoljuk egyik jogcímet sem.

A Szerviz/Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban új jelölőnégyzetet biztosítunk „Munkaszüneti napra órabéresnek nem számfejthető kettős juttatás együtt” megnevezéssel. Az opció alapértelmezetten bejelöletlen. Ez az új opció telephelyenként és szervezeti egységenként változó lehet.A új beállítás lényege, hogy alaphelyzetben bejelöletlen állapotú, miszerint ha az órabéres, vagy teljesítménybéres órabéres dolgozó hét közbeni munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett és e munkaszüneti napon még betegszabadságra lenne jogosult (pl. augusztusban a betegszabadság 08.16-tól 08.21-ig tart és a jelenlét 11. sorban Betegszabadság munkanap jelölt), ebben az esetben a hét közbeni munkaszüneti napra mind a 70%-os betegszabadság, mind pedig a munkaszüneti nap 70 %-os távolléti díj elszámolásra kerül.Ha a dolgozó munkavégzésre kötelezett, pl. ledolgozott napja van a munkaszüneti napon, akkor az erre a napra járó juttatáson kívül számolunk még Munkaszüneti napi távolléti díj (100%) összeget is. Amennyiben az új opció bejelölt állapotú, abban az esetben az előző példákban egyik Munkaszüneti napi távolléti díj jogcím sem kerül elszámolásra.

Fontos! Véleményünk szerint munkaszüneti napra általános munkarendben betegszabadság nem adható ki, de a jogszabályok különböző értelmezésében találkoztunk olyan állásponttal, ha a munkaszüneti napra van beosztása a dolgozónak (pl. egyenlőtlen munkaidő beosztásnál), akkor elszámolható részére betegszabadság. Ebben az esetben viszont a program megadja a távolléti díj 70%-os összegét is és ha Önök ezzel a kétszeres juttatás számfejtéssel nem értenek egyet, akkor az előző beállításnál ez letiltható. Letiltás esetén bármilyen egyéb juttatást kap a dolgozó a jelenléte alapján (pl. ledolgozott napja, fizetett szabadsága, betegszabadság munkanap jelölés miatt), akkor nem számfejtjük le az új Munkaszüneti napi távolléti díj jogcímek egyikét sem.

Megjegyzés: Havidíjas bérezési típusú dolgozóknál értelemszerűen azért nem kell a munkaszüneti napra külön juttatást számolni, mert a naptárváltozás miatt abban a hónapban is megkapják a teljes havi alapbérüket, amikor van hétköznapi munkaszüneti nap, másrészt a 146.§. az ő részükre eddig sem írta elő a távolléti díjjal történő díjazást erre a napra.

Órabéres dolgozóknál a fentiekkel szinkronban, ha a munkaszüneti nap része a Felmentési idejüknek, akkor a felmentési bér összege tartalmazza a munkaszüneti napra járó távolléti díj összegét is, az óraszámmal együtt.

D, Alapbér számítás egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén

Nem változtattunk a jelenlegi jelenlét kép szerinti számfejtési módszereinken, beállításainkon, így azok változatlanul továbbra is alkalmazhatók!

Kiemelnénk a Munka Törvénykönyv előírását, miszerint 2013. augusztus 1-től az Mt. 156. §. új fogalmazása a következőképpen rendelkezik az egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók alapbér számításáról:

(1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és

a) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak - a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a havi alapbére jár;

b) órabéres díjazás esetén - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki.

(2) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.

(3) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően, ha a munkavállaló a (2) bekezdés szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni.

Véleményünk szerint ez az előírás igen sok problémát vet fel a gyakorlatban, így kérjük átgondolni akarnak-e változtatni az eddigi számfejtési módszereiken, példák levezetésének segítségével!

A törvény előírásához alkalmazkodva kifejlesztettünk egy új alapbér (törzsbér) számítási módszert az egyenlőtlen munkarendben dolgozók elszámolására, mely az általános munkarendből kiindulva, a kieső idők figyelembe vételével állapítja meg a ledolgozott időre járó törzsbért.

Az általános munkarendet a program az Éves naptárból állapítja meg, így kérjük, hogy azt ne módosítsák!!!

E módszer előfeltétele, hogy a dolgozókat munkaidőkeretben számolják el és a távollétek, fizetett és nem fizetett hiányzások napjait is az általános munkaidő szerint (heti 5/2) adják meg.

Ennek a számfejtési módszernek az eredményét kérjük fokozottan ellenőrizzék és észrevételeiket írásban, példákkal együtt jelezzék Ügyfélszolgálatunk részére!!!

A fentiek érdekében egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a Szerviz/Beállítások/Naptárak menüpontban további beállításra nyílt lehetőség, itt jelölhető meg szükség esetén a naptártól eltérő számítási módszer alkalmazása:

Megjegyzés: Az új mezők kitöltése nem kötelező minden Egyenlőtlen munkaidő beosztású munkarend mellett, csak ha az eddigiektől eltérő számfejtést szeretnének alkalmazni!

A két új opció: „Törzsbér számítás általános munkarend szerint” jelölőnégyzet, valamint „Számításhoz napi óraszám” (pl. 8 órás, 6 órás) rögzítő mező.

A két új mező csak abban az esetben aktív, ha az „Egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkarend” jelölőnégyzet bejelölt állapotú. A két új mező csak együttesen tölthető.

Amennyiben a fenti módon létrehozott munkarend naptár a dolgozóhoz hozzárendelésre kerül a Bér/Adatrögzítés/Jelenlét adatok pontban, akkor ennél a dolgozónál a törzsbér számítás nem a ledolgozott napok órái alapján történik, ha nem az 5/2 szerinti általános munkarend és a Naptárban a „Számításhoz napi óraszám” mezőbe rögzített napi óraszám alapján. Szabadság /Betegszabadság igénybevétele esetén a távolléti díj alapját a Naptár „Számításhoz napi óraszám” mezőbe rögzített óraszám alapján, a távolléti díj növelő összeget a Jelenlét pontban az Órák sorban történő adatrögzítés esetén az e soron rögzített napi óraszám alapján számolja a számfejtés.

Amennyiben a Jelenlét képen az az Órák soron nem kerül sor adatrögzítésre, akkor a számfejtés során a távolléti díj növelő összeg a Naptár „Szabadság óra kiadás mezőjének (betegszabadság esetén a „Betegszabadság óra kiadás mezőjének) értéke alapján kerül figyelembevételre.

1, A Szerviz/Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban a „Munkaszüneti napra órabéresnek nem számfejthető kettős juttatás együtt” opció alapbeállítottan jelöletlen.

A munkavállaló 2013.08.01.napjától az 5/2-es általánostól eltérő munkarendben dolgozik.

Szerviz/Beállítások/Naptárak:

A munkavállaló órabére: 1000.Ft, napi munkaideje 12 óra 2013.08.16. napjától augusztus 23. napjáig , betegszabadságra jogosult keresőképtelen beteg. Elszámolása a következőképpen alakul:

Bér/Adatrögzítés/Jelenlét adatok:

Az elszámolás a következőképpen alakul:

Törzsbér: 136 óra – 136000.-

Betegszabadság: 32 óra - 22400.- [(1000*32)*70%]

Távolléti díj betegszabadság: 8 óra – 5600 [(1000*8)*70%]

Összesen: 176 óra - 164000.-

A munkavállaló díjazásának elszámolására az 5/2-es általános munkarend ledolgozható óraszámának alapulvételével kerül sor.

2, A munkavállaló órabére: 1000.Ft, napi munkaideje 12 óra, kilépő számfejtése felmentési bérek esetén a következőképpen alakul.

A munkavállaló az 5/2-es általánostól eltérő munkarendben dolgozik.

Szerviz/Beállítások/Naptárak:

A dolgozó kilépés dátuma: 2013.08.31 és teljes hónapban felmentési ideje van.

Számfejtés eredménye: Tárgyhavi teljes havi felmentési bér: 168+8=176 órára számolt 176000 Ft, ami az 5/2-es általános munkarend szerint számolt órát és a munkaszüneti napi óraszámot is tartalmazza.

Ha a kilépés dátuma 2013.10.31., akkor az előre mutató felmentési bér számfejtésének eredménye:

Itt még az látható, hogy a előre mutató október hónapra is (amikor szintén van hétköznapi ünnepnap) 176+8=184 órára számoljuk a felmentési bért.

2. Szabadság számítása

Szabadság számítására vonatkozó beállítási lehetőségek a számfejtési kezelések képen

Jelölés esetén az új dolgozó felvitelekor automatikusan beírásra kerülnek a jogosultság szerinti alapszabadság és életkor szerinti szabadság napok és a munkarend szerinti órák.

Jelölés esetén a program nem számolja automatikusan az életkor szerinti szabadság napjait.

Jelölés esetén csak a határozott idejű munkaszerződés időszakára számoljuk a jogosult napokat.

Az MT. szerint a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség napjaival csökkenteni kell a szabadság jogosultság napjait. Itt jelölésre akkor van szükség, ha nem a 31. naptól, hanem már az első naptól akarjuk csökkenteni a jogosult napokat.

Azon Ügyfeleink, akiknél nem az MT. szerint történik a szabadság számítása, a programban szereplő 30 napot felülírhatják a Kollektív szerződésben meghatározott napra.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy tárgyéven belül a beírt napok számát ne módosítsák!

Amennyiben a Kollektív szerződés szerint nem kell csökkenteni a kieső időkkel a szabadság jogosultság napjait, az itt kell jelölni.

Jelölés esetén kilépő számfejtéskor a szabadság megváltás felírásra kerül.

Jelölés esetén a szabadságmegváltás napjait csökkentjük a felmentési idő napjaival.

· Szabadság számítása

Az alábbi képen látható beállítási lehetőségek közül lehet választani.

Erre a jelölésre abban az esetben van szükség, ha a Számfejtési kezelések képen nem került jelölésre az funkció.

Ezzel a jelöléssel azon dolgozóknál kerülnek kiszámításra és beírásra a jogosult szabadság napok, akiknél még ez nem történt meg. A már előzőleg megállapított dolgozók adatai nem kerülnek felülírásra.

Ezzel a jelöléssel csak a tényleges (kieső idők miatti csökkentett) adatok kerülnek felülírásra a Számfejtési kezelések képen jelölt funkciók figyelembe vételével.

Ezzel a jelöléssel minden adat felülírásra kerül, a program által számolt adat, és a Felhasználó által rögzített adat esetében is, a Számfejtési kezelések képen jelölt funkciók figyelembe vételével.

Szabadság elszámolása kilépéskor:

A dolgozó kilépésének dátuma = 2014.02.28.

2014.01.01.-2014.02.28. = 59 nap

Munkarend = 8 órás

Időarányosan jogosult szabadság napok: 30/365*59 = 5 nap

A gombra kattintva látható a megváltandó szabadság napjainak száma.

A kilépő számfejtéskor a képen látható nap kerül számfejtésre a dolgozó aktuális munkarendjének megfelelő óraszámmal és távolléti díjjal.

5*8*1704,5455 = 68.182

Amennyiben a dolgozó munkarendjéhez tartozó naptárban az

van jelölve, a kilépés esetén az szabadság elszámolása órában történik.

· Szabadság csökkentése

2013.01.01.-től szabadság a munkában töltött idő alapján jár 2012.évi I.Tv.115.§ (1).

Munkában töltött időnek minősül a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség.

2012.évi I.Tv.115.§ (2) e).

Példa:

A dolgozó

Január hónapban 18 napot keresőképtelen

Februárban 14 napot keresőképtelen

Márciusban 21 napot keresőképtelen

Március hónapban a szabadság jogosult napok számítása:

Összes nap= 365

Összes keresőképtelen nap= 53

Csökkentő nap= 53-30= 23

Jogosultsági napok:

365 – 23=342

Tényleges szabadság napok:

20/365*342= 18,7 azaz 19

3. Túlóra és Ledolgozott időarányos jövedelmek beállításainak bővítése

1, Túlóra jövedelmek havi osztószámainak bővítése

A 2013. augusztusi változások tekintetében a Túlóra alapdíj számolásnál (alapbér helyetti 100%-os bér) a havi osztóval, Túlóra pótléknál 174-el kell órabért számítani.

Erre vonatkozóan egy új beállítás került bevezetésre a BaBér programban a Szerviz – Szótár – Szótár – Egyéb jövedelmek menüpontban: Osztás havi munkarend szerinti osztószámmal. Ez a beállítás csak akkor jelenik meg, ha a jogcím Típusa Ledolgozott időarányos vagy Túlóra.

Javasoljuk, hogy a változás tekintetében a Szerviz – Beállítások – Számfejtési beállítások – Számfejtési alapok képernyőn a „Ledolgozott időarányos és túlóra jövedelmek” ablakban egyik mezőt se jelöljék be. Így a műszakpótlékokat, túlóra pótlékokat a program a 174-el osztja el a program havibéres dolgozók esetén.

A Túlóra alapra vonatkozóan a munkarend szerinti osztószám beállítását a Szótárban végezhetik el.

Túlóra alap: 100.000 / 168 x 1 x 100%= 595 Ft

Túlóra pótlék: 100.000 / 174 x 1 x 50%= 287 Ft

Műszakpótlék: 100.000 / 174 x 1 x 30%= 172 Ft (amennyiben a műszakpótlék esetében is a 174-es osztót kívánják alkalmazni, ugyanazt a beállítást kell elvégezni, mint a Túlóra pótlék esetében)

Részmunkaidős dolgozónál a számolás az alábbiak szerint alakul (nem kerül megbontásra a túlóra jogcím elszámolása)

Dolgozó 6 órás munkarendű

Túlóra alap: 114.000 / 126 x 1 x 100% = 904,76

(Időarányosan: 6/8*168=126)

Túlóra pótlék: 114.000 / 130,5 x 1 x 50% = 436,78

(Időarányosan: 6/8*174=130,5)

Túlóra: 904,76 + 436,78 = 1342

Megjegyzés: Órás havibéres dolgozók esetén nem alkalmazható pl. a 150%-os túlóra jogcím kétféle osztószámmal történő számítása! Ebben az esetben két külön jogcímen lehet elszámolni a túlórát, külön a 100%-os túlóra alapbért az „Osztás havi munkarend szerinti osztószámmal” jelöléssel, ami mellett jelölni kell a „Képzett órabérrel” számítást is. A túlóra pótlék 50%-os jogcímnél maradhat a Számfejtési beállításoknál beállított osztószámmal a számolás (pl. 174).

Abban az esetben, ha a cégnél van Kollektív Szerződés, vagy egyéni megállapodás alapján a műszakpótlékok és túlórák esetében a dolgozó munkarendje szerinti havi osztószámot alkalmazzák továbbra is, az alábbi módon javasoljuk a program beállítását:

Szerviz – beállítások – számfejtési beállítások képernyőn a „Ledolgozott időarányos és túlóra jövedelmek” ablakban a ’Számítása havi osztószámmal’ mezőt jelöljék be. Így a műszakpótlékokat, túlóra pótlékokat a program a dolgozó munkarendje szerinti havi osztószámmal osztja el a program havibéres dolgozók esetén.

A szerviz – szótár – szótár- egyéb jövedelmek képernyőn nem szükséges további beállítást elvégezni:

Túlóra alap és pótlék számolás így az alábbiak szerint alakul:

Túlóra alap: 100.000 / 168 x 1 x 100%= 595

Túlóra pótlék: 100.000 / 168 x 1 x 50%= 298

2, Ledolgozott időarányos és Túlóra típusú jövedelmek osztószám típusainak beállítása

A BaBér program eddig is lehetőséget biztosított az alapbér valamint a távolléti díjak vonatkozásában több fajta osztószám beállíthatóságára, pl.: havi munkarend szerinti osztószám, átlagos 174-es osztószám, illetve tényleges jelenlét képernyőn rögzített osztószám. Jelen verziótól kezdődően ezzel szinkronban a „túlóra”, valamint a „ledolgozott időarányos” típusú jövedelmek osztószáma is többféleképpen meghatározható.

Ennek érdekében a Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek csoport elemei új beállítási lehetőséggel bővültek. A „túlóra”, valamint a „ledolgozott időarányos” típusú jövedelmek osztószáma többféleképpen meghatározható.

Fontos! A képen a legördülő listából kiválasztható osztószám típusokból „Új jogcím felvitelnél” az egyiket kötelező kiválasztani, ha a jövedelem Ledolgozott időarányos vagy túlóra típusú!

A képen a legördülő listából kiválasztható osztószám típusok számfejtésre gyakorolt hatását az alábbi példákon keresztül tekinthetik át Felhasználóink:

Számfejtési beállítások:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló bére: 136.000.-Ft/hó.

09.havi jelenlét képernyője:

A Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek pontban alapértelmezetten biztosított Túlóra 150%-os jogcímen kívül (amely „Osztás havi munkarend szerinti osztószámmal” beállítású) létrehoztam még két további Túlóra 150% jövedelem jogcímet „Osztás számfejtési beállítások szerinti osztószámmal” valamint „Osztás a tényleges jelenlét képen rögzített osztószámmal” beállítással.

A számfejtést követően a számfejtett jövedelmek a következők:

Ebben az esetben a program a következőképpen számol:

· „Osztás havi munkarend szerinti osztószámmal”: A túlóra alap osztószáma a havi munkarend szerinti osztószám, a pótlék osztószáma 174, illetve részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén annak arányos része

· „Osztás számfejtési beállítások szerinti osztószámmal”: A túlóra alap osztószáma a számfejtési beállításoknál beállított osztószám, a pótlék osztószáma szintén a számfejtési beállításoknál beállított osztószám (jelen esetben a tényleges jelenlét képen rögzített osztószám)

· „Osztás a tényleges jelenlét képen rögzített osztószámmal”: A túlóra alap osztószáma a tényleges jelenlét képen rögzített osztószám, a pótlék osztószáma 174, illetve részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén annak arányos része

Számfejtési beállítások:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló bére: 252.000.-Ft/hó.

09.havi jelenlét képernyője:

A számfejtést követően a számfejtett jövedelmek a következők:

Ebben az esetben a program a következőképpen számol:

Számfejtési beállítások:

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló bére: 136.000.-Ft/hó.

09.havi jelenlét képernyője:

A számfejtést követően a számfejtett jövedelmek a következők:

Ebben az esetben a program a következőképpen számol:

· „Osztás havi munkarend szerinti osztószámmal”: A túlóra alap osztószáma a havi munkarend szerinti osztószám, a pótlék osztószáma szintén a havi munkarend szerinti osztószám

· „Osztás számfejtési beállítások szerinti osztószámmal”: A túlóra alap osztószáma a havi munkarend szerinti osztószám, a pótlék osztószáma szintén a havi munkarend szerinti osztószám

· „Osztás a tényleges jelenlét képen rögzített osztószámmal”: A túlóra alap osztószáma a tényleges jelenlét képen rögzített osztószám, a pótlék osztószáma a havi munkarend szerinti osztószám

4. Szociális hozzájárulási adóból több részkedvezmény számítása

Megteremtettük programunkban azt a lehetőséget, hogy a dolgozóhoz felrögzített több SZOCHO részkedvezmény együtt folyósíthatóságának vizsgálatán túl, a program elbírálja azt, hogy az együtt nem folyósítható kedvezmények közül a foglalkoztató számára melyik a kedvezőbb és a kedvezőbb összegű részkedvezmény kerül érvényesítésre. Ez természetesen azt jelenti, hogy bizonyos esetekben havonta más-más kedvezményt is számolhatunk ugyanannál a dolgozónál, a havi jövedelmének és a foglalkoztatói kedvezmények időszakának változásától függően.

A fentiek érdekében a program a következő beállítási opciókkal bővült:

1.) A Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban új opció jelent meg „Több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása (telephely és szervezet független beállítás)” megnevezéssel:

A több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása csak teljes cégre választható. Amennyiben ez jelölt, akkor minden telephelyre szervezeti egységre egységesen érvényes. Nincs lehetőség telephelyre szervezeti egységenként eltérő beállításra.

Az opció bejelöltsége esetén a program automatikusan felajánlja új dolgozó rögzítésekor a rögzítés gomb megnyomása után a program által elbírálható kedvezményeket - ilyenek az 55 év felettiek részkedvezménye, valamint a szakképzetlenek után érvényesíthető részkedvezmény -.

A Felhasználó ilyen esetben bármelyik, vagy akár mindkét kedvezményt rögzítheti a dolgozóhoz. A felajánlott kedvezmények mindegyikét ajánlott rögzíteni, mivel amennyiben azok együttesen nem érvényesíthetők, a program csak az egyik kedvezményt érvényesíti, ám, ha a kedvezmények közül valamelyik vonatkozásában megszűnik a jogosultság, akkor a program a továbbiakban a másik kedvezményt figyelembe fogja venni a számfejtés során a további hónapokban.

Amennyiben a Felhasználó a program által felajánlott több foglalkoztatói kedvezményt elfogadja, vagy manuálisan több kedvezményt rögzít a dolgozóhoz, akkor a Dátumok képernyő Foglalkoztatói kedvezmények szekciójában * Több kedvezmény * tájékoztató felirat jelenik meg.

A program által automatikusan felajánlott részkedvezmények mellett az egyéb részkedvezmények (pl.: START kedvezmények, Kutatók kedvezménye, Karrier-Híd kedvezmény, tartós álláskereső kedvezménye, stb.) a Bér vagy Munkaügy modulban az Adatrögzítés/Dátumok képernyő Foglalkoztatási kedvezmény részben az eddigiekben megszokott módon a Felhasználó által manuálisan rögzíthetők, és a program az együttfolyósítást, valamint a Foglalkoztató számára kedvezőbb érvényesítési sorrendet az ilyen módon rögzített kedvezmények vonatkozásában is vizsgálja számfejtéskor. Ha jelölt a Közfoglalkoztatási kedvezmény, akkor több kedvezmény előfordulása esetén mindig csak ezt a foglalkoztatói kedvezményt számfejti le a program.

a) Felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy amennyiben a Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban a „Több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása (telephely és szervezet független beállítás)” opció bejelöletlen állapotú, akkor üzenetet jelenít meg a program „Csak egy foglalkoztatói kedvezmény választható” szöveggel.

A Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban a „Több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása (telephely és szervezet független beállítás)” opció bejelöletlen állapota mellett a program által automatikusan felajánlott kedvezmények közül csak az egyik rögzítését engedi programunk. A Felhasználó által manuálisan felvitt kedvezmények e beállítás esetén is rögzíthetők, ebben az esetben a kedvezmények az eddig megszokott módon, a felvitel sorrendjében kerülnek rögzítésre, és a számfejtés során is a felvitel sorrendjében érvényesülnek. Amennyiben tehát a Felhasználó több kedvezményt kíván rögzíteni bármely dolgozóhoz, ajánlott a Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban a „Több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása (telephely és szervezet független beállítás)” opció bejelölése annak érdekében, hogy a számfejtésben a Foglalkoztató számára kedvezőbb érvényesítési sorrend érvényesüljön.

Alapértelmezetten a Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések pontban a „Több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása (telephely és szervezet független beállítás)” opció bejelöletlen állapotú.

2.) A Szerviz/Hónap szerviz pontban a hónap szerviz képernyőn új jelölő négyzetet biztosítunk programunkban „55 év feletti fogl.kedv. felvitele” megnevezéssel, amelynek bejelöltsége esetén hónap zárásakor a lezárásra kerülő tárgyhónapot követő hónapban 55. életévüket betöltő minden olyan dolgozó esetében, akinek jogviszonya részkedvezmény igénybevételére jogosítja a Foglalkoztatót - azaz munkaviszonyban, nyugdíjasként munkaviszonyban, közalkalmazottként, közszolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, fegyveres erők szerződéses tagjaként, szövetkezeti tagként munkaviszonyban, bedolgozóként munkaviszonyban, k.f. oktatási intézmény nappali tagozatos tanulójaként, illetve f.f. oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójaként munkaviszonyban foglalkoztatják - az 55 feletti részkedvezmény automatikusan rögzítésre kerül a Bér vagy Munkaügy Adatrögzítés/Dátumok képernyő Foglalkoztatási kedvezmények szekciójában a tárgyhónapot követő hónapban.

A Szerviz/Hónap szerviz pontban a hónap szerviz képernyőn az „55 év feletti fogl.kedv. felvitele” jelölő négyzet alapértelmezetten bejelöletlen állapotú.

3, A Több foglalkoztatói kedvezmény elbírálása jelölés mellett számfejthető a Karrier-híd foglalkoztatói kedvezmény és a START- Bónusz kedvezmény együttesen is. E két kedvezmény együttes előfordulása esetén a számfejtési képen számfejtésre kerül egy új: „Szociális hozz. adó különbözet” összeg. A Karrier-híd és a START- Bónusz együttes kedvezmény esetén viszont lehet negatív a fizetendő szociális hozzájárulási adó. A különbséget a fizetendő „járulékok” egyeztetése miatt mutatjuk ki, mely a bérösszesítőn is látható.

A számfejtés módosítással összhangban kerül elkészítésre a 1408-as bevallásban a Karrier-híd melletti kettős kedvezmények előfordulása esetén a 11-es lap.

5. Teljesítmény béresek

A Jövedelmek képen a

· Tiszta Teljb. havi

· Tiszta Teljb. órabér

· Telj. béres havibérrel

· Telj béres órabérrel

· Darabbéres

- a Távolléti díj beállítások képre bekerült egy Teljesítménytényező mező. Ennek szerepe az, hogy megelőző évben elért teljesítménytényezőt ide beírva, a program ezt többletként megadja a Távolléti díj számításánál. Ez a szám 2 egész és 4 tizedes jegy lehet. A szám értéke csak 0 vagy > 1 lehet.

- Ugyanezen a képen az Egyedi teljesítmény % szerepe hasonló.

- A Jövedelmek képen lévő Teljesítmény szorzó mező értéke a havi teljesítmény jelölésére szolgál. Amennyiben a dolgozó a norma felett teljesített, úgy értéke > 1, ha alatta, akkor < 1. A program az Alapbér mezőben lévő értékből a szorzó alapján számol Törzsbért.

a) Tiszta Teljb. havi és b) Tiszta Teljb. órabér

A program feltételezi, hogy az adott dolgozó csak teljesítménybért kap. Az Alapbér mező kitöltése esetén a távolléteit erre a bérre számolja a program. Ha nincs beírva alapbér, akkor a minimálbérrel számol. A program a Távolléti díj képernyőn beállított Teljesítménytényezővel és az Egyéni teljesítményszorzóval felszorozza a távollétre adott juttatás összegét.

c) Telj. béres havibérrel és d) Telj. béres órabérrel

A program az adott dolgozóknak számol törzsbért. Ez a törzsbér korrigálható az adott hónapban végzett teljesítményének megfelelően. A Jövedelem képen lévő Telj. szorzó mező értékével lehet eltéríteni a törzsbér értékét. A program a távollétre járó juttatásokat az Alapbérrel számolja, kiegészítve a Távolléti díj képen lévő beállításokkal.

e) Darabbéres

Darabbéres dolgozók esetén az Egyéb jövedelem szótárba a Típusa bejegyzésnél a Darabbérest kell kijelölni, és mellé írni a norma forintot. A Jövedelmek képen kiválasztva az adott jogcímet, az idő oszlopba kell beírni a gyártott termék darabszámát. Ezek a tételek a Havi fizetési jegyzéken részletesen is megjelennek.

6. Előző havi jövedelem visszavét

A gyakorlatban több esetben előfordulhat, hogy az előző hónapban olyan jövedelmet fizettünk ki a dolgozónak, ami nem járt neki. Ennek leggyakoribb esete, amikor a jelenlét adatok ismeretének hiányában munkabért fizetünk a dolgozónak, holott az betegszabadságon vagy táppénzen volt. Előfordulhat az is, hogy a dolgozó szabadságra megy, majd megbetegszik, és pl. a távolléti díj helyett betegszabadságra járó ellátást kell fizetni. Stb.

Ezeknek az eseteknek a kezelésére a kínálja a program az alábbi lehetőséget. A dolgozó adatrögzítése menüpontban a Jelenlét képernyőn állva, a kép jobb felső sarkában lévő hónap adatokban egy hónapot visszalépve lehetőség van az előző hónap jelenlét adatait javítani. A javítás után vissza kell lépni az aktuális hónapra. A számfejtéskor a program automatikusan visszaveszi a dolgozónak tévesen kifizetett jövedelmet és megadja helyette a jogosan járót. A visszavett jövedelem egy külön kódon jelenik meg.

Az Egyéb jövedelmek szótárba fel kell venni a következő kódot:

EHV – Előző havi visszavét

- rendszeres / bér terhére / adóköteles / időarányos fix

- nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás, TB köteles

- munkaadói, munkavállalói köteles

- bér jellegű

Egy hónapot visszalépve a jelenlét táblázat alján elérhetővé válik a ’ Jelenlét adatok módosítása’ gomb. Erre rá kell kattintani és bejelölni a tényleges jelenlétnek megfelelő adatokat.

Ezután a ’ Jelenlét adatok mentése’ gombra kell kattintani, majd visszatérni az aktuális hónapba

7. Önálló tevékenységhez kapcsolódó számfejtések

Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely az Szja törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, stb.

A munkáltató (társas vállalkozás) által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként, valamint a kifizető által a magánszeméllyel kötött szerződés, megállapodás szerinti önálló tevékenység ellenértékeként kifizetett összegek is e körbe tartoznak.

Szótárak::

A cég létrehozásakor a Foglalkozási viszony szótár tartalmazza a jogviszonyhoz tartozó beállításokat.

- Biztosítottnak minősülő foglalkoztatotthoz kapcsolódóan – Megbízás 17%

- Megbízásos 0% (nem biztosított) akkor kell alkalmazni, ha a minimálbér 30%-át el nem érő juttatás kerül számfejtésre.

Ilyen esetben a kifizetőnek 27%-os EHO-t kell a jövedelem után fizetni. Ezt az Egyéb jövedelem szótárban az adott jövedelemhez tartozóan a kép jobb oldalán kell jelölni:

Az egyéb jövedelem szótár bővítése előtt célszerű végig gondolni azt is, hogy a megbízásokat milyen bontásban kívánjuk átadni a könyvelés felé (pl.: külsős, saját dolgozó…), és ennek megfelelően további jövedelem kódok is kialakíthatók.

A két szótár-beállítás közül a foglalkozási viszonynál beállított az erősebb.

Számfejtés

Számfejtés előtt a Dátumok/Egyéb jogviszonykezdete – vége részletező ablakban be kell állítani a Kezdete-Vége-Hónap-Számfejtés sorszáma mezőket. Ez többes célt szolgál. Egyrészt a program számfejtéskor innen gyűjti az időszakot a jövedelemképre, másrészt lesz egy részletes nyilvántartásunk az adott személy egész éves megbízásos tevékenységét illetően.

Lehetőség van a megbízási díj hóközi kifizetésére. Ez esetben a Jövedelem képen a Hók. sorsz. oszlopban be kell állítani a hóközi számfejtés sorszámát. A hó közben számfejtett megbízásokra, a hóvégi számfejtést is el kell indítani.

Önálló tevékenységnél Tételes költségelszámolás és 78%-os adóalap együttes alkalmazása

Ennél a módszernél a bruttó kifizetett jövedelemből meg kell állapítani a költségek levonása utáni adóalapot és ezután még alkalmazható az adóalapra egy 78%-os kedvezményes adóalap számítás. A jogszabály szerint, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve ha ezt költségként számolja el vagy visszatérítik részére), az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem a bevétel 78%-a.

Megjegyzés: a 10%-os költséghányad alkalmazásánál nem alkalmazható a 78%-os szabály, mert ebben az esetben minden költséget elszámoltnak kell tekinteni.

1, javaslat: Adószámítási adatok képernyőn/ Költség nyilatkozat alapján=3-as Tételes költségelszámolás kód esetén

A NAV 1408-as programjának ellenőrzése miatt év elején megoldásként azt a módszert javasoltuk, hogy a tételes költségelszámolásnál a nyilatkozat szerinti százalékos mértékkel csökkentett adóalapot korrigálni kell 78%-al. Ez a korrigált % lesz az Önálló tevékenységnél megadott adóalap %-os mérték a tényleges adóalap megállapításánál.

A magánszemély EHO 14% levonását is ugyanezen adóalap után kell számolni.

Példák a nyilatkozat szerinti költség százalékok alapján az adóalap % korrigált mértékének számítására:

90%-nál 100-90=10*0,78=7,8%

80%-nál 100-80=20*0,78=15,6%

70%-nál 100-70=30*0,78=23,4%

60%-nál 100-60=40*0,78=31,2%

50%-nál 100-50=50*0,78=39%

40%-nál 100-40=60*0,78=46,8%

30%-nál 100-30=70*0,78=54,6%

20%-nál 100-20=80*0,78=62,4%

10%-nál 100-10=90*0,78=70,2%

Számfejtési példák: I. példa II. példa

1, Bruttó bevétel: 356.000.- 1.540.000.-

2, Költség %: 70% összege: 249.200.- 1.078.000.-

3, Adóalap: (1. sor -2. sor) 106.800.- 462.000.-

4, Korrigált adóalap: 78%-os szabály (106.800*0,78)= 83.304.- 360.360.-

5. Adóelőleg: (4. sor*16%) 13.329.- 57.658.-

6. EHO alap 14%-os= 4. sor 83.304.- 360.360.-

7. EHO 14% összege (6. sor*14%) 11.663.- 50.450.-

8. Költség kieg.78%-os összeg: (3.sor - 4.sor) 23.496.- 101.640.-

A 1408-as program 3-os kód esetén a Jövedelem=Bevétel - Költség ellenőrzéssel fogadja el a bevallást, így a 1408-04 lapra a fenti példát az alábbiak szerint gyűjtjük:

366.a Nyilatkozat szerinti kódszám: 3

366.b Bevétel (1. sorból) 356.000.-

366.c Elszámolható költség (2.+ 8. sorból) 272.696.-

366.d Adóelőleg alapszámításnál a jövedelem

(4. sorból), azaz (366b-366c) 83.304.-

FONTOS! Ha ezzel a módszerrel számolták el a magánszemélyeket május előtt, akkor az év hátralévő részében is ezt kell alkalmazni adott magánszemélyre, mert éven belül csak egyféle módszerrel számfejthetők le az önálló tevékenységből származó jövedelmek az éves adatszolgáltatások miatt.

Önálló tevékenységből származó jövedelmek számfejtése összegben meghatározott költség esetén

A jogszabály lehetőséget biztosít tételes költségelszámolás választása esetén, hogy a tevékenységből származó bevétellel szemben a magánszemély összegben határozza meg a költség értékét, nem pedig százalékban, a nyilatkozatában.

A programban az ilyen jövedelmek elszámolását kétféle jogcím alkalmazásával lehet végrehajtani, Adóköteles és Adómentes összegekre szétbontva, melyet egy Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem beállításain keresztül szemléltetünk. Értelemszerűen Megbízási tevékenység elszámolásánál is alkalmazható ez a módszer, de akkor az Egyéb jövedelem jellemzői a tényleges jogcím szerint alakulnak.

FONTOS!

Az Szja törvény 18. § (2) bekezdése alapján, év elején a kifizetőnek 10% költséghányad alkalmazásáról nyilatkozó magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem adhat tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.

Például Ingatlan bérbeadás jövedelem számfejtéséhez a jövedelmet az általános szabályok szerint kell beállítani kétféle jogcímre bontva:

	Ingatlan bérbeadás Adóköteles	Ingatlan bérbeadás Adómentes
Jellege	Rendszeres/Nem rendszeres	Rendszeres/Nem rendszeres
Minek a Terhére	Költség	Költség
Adózás	Adóköteles	Adómentes
Típusa	Egyösszegű	Egyösszegű
Kötelezettség	Nyugdíjbiztosítás= Igen	Nyugdíjbiztosítás= Nem
	Egészségbiztosítás= Igen	Egészségbiztosítás= Nem
	Munkaerő-piaci jráulék=Nem	Munkaerő-piaci jráulék=Nem
	Szoc.hozzájár/Szakképzési =Igen	Szoc.hozzájár/Szakképzési =Nem

Ingatlan bérbeadás esetén a 14%-os EHO jelölés vagy nem jelölés rögzíthető (cégen belül mindkettő előfordulása esetén dupla jogcímet kell készíteni).

Megjegyzés: Megbízási díjak számfejtése esetén értelemszerűen jelölnünk kell a jogszabály szerinti egyéb adókat és járulékokat is.

Bér/Adatrögzítés/Adószámítási adatok:

A magánszemélynél a Költség nyilatkozat=3 Tételes költségelszámolásról nyilatkozott a magánszemély kódszámot kell rögzíteni. (Az Önálló tevékenység %-át ebben az esetben nem kell rögzíteni, hiszen az Adózás típusa= Adóköteles, azaz nem „Önálló tevékenység” jelölésű.)

Bér/Adatrögzítés/Dolgozó/Jövedelem:

Az Ingatlan bérbeadás bruttó jövedelme példánkban: 100.000 Ft, melyet a korábbiakban definiált kétféle jogcímen kell rögzíteni:

- Ingatlan bérbeadás Költsége: 30.000 (erről nyilatkozott a magánszemély)

- Ingatlan bérbeadás Adóköteles összege= 100.000-30.000=70.000

Rögzítés után a számfejtés sorszámának megfelelő Számfejtés készítése, majd Jövedelembontás indítása.

1408

Beállítások:

-366. sor Önálló tevékenységre tekintettel kifizetett összeg Bevétel (366B) oszlopába az Adóköteles és Költség (adómentes) jogcímet is be kell állítani

-366. sor Önálló tevékenységre tekintettel kifizetett összeg Elszámolható Költség (366C) oszlopába csak a Költség (adómentes) jogcímet kell beállítani.

Adatgyűjtés után:

Adatlap2014

Beállítások

7. sor Önálló tevékenységre tekintettel kifizetett összeg Bevétel (7B) oszlopába az Adóköteles és Költség (adómentes) jogcímet is be kell állítani

7. sor Önálló tevékenységre tekintettel kifizetett összeg Elszámolható Költség (7C) oszlopába csak a Költség (adómentes) jogcímet kell beállítani.

Adatgyűjtés után:

8. Béren kívüli juttatások számfejtése

Munkahelyi étkezés, Erzsébet utalvány, önkéntes Pénztári jövedelmek, valamint SZÉP- kártya számfejtése.

A jövedelem szótárban az Adózása/Béren kívüli juttatásoknál jelölhető a típus.

Munkahelyi étkezés, Erzsébet utalvány: kétféle van: napi és havi összeggel. Jövedelem típusa szerint számoljuk.

- napinál:

o Fix, Egyösszegű, esetén, a munkarend alapján kapja az Összeg oszlop értékét. (Összeg*napok száma jelenlét 1-6.sor)

o ha kitöltött a százalék, akkor a besorolási bér százaléka a napi összeg.

o Időarányos fix: a munkanapok+ünnepnapokra kapja az Összeg oszlop értékét. ((Összeg*napok száma jelenlét 1-2.sor)

- havinál:

o Fix, Egyösszegű, esetén az Összegbe írt értéket kapja meg,

o Időarányos fix : Összeg osztva a havi osztószámmal lesz a napi és munkában töltött napokra kapja.

o Jelenlét 1-5.sor+6.sor abenu kódok: Összeg osztva a ledolgozandó napok+fizetett ünnepnapokkal és szorozva a Jelenlét 1-5.sor+6.sor abenu kódok munkanapjainak számával.

o 7,8,10,11 jel.-nél nem fizetett fix típus esetén 7,8,10,11jelenlét sorokban, ha van érték, akkor nem kapja meg a jövedelmet.

Ha be van állítva étkezés-kerekítés, akkor 50,100 vagy 200Ft-ra kell kerekíteni.

Étkezés jogcím tárgy havinak minősül és tárgy hónapban adózik, ha:

o kifizetés dátum hónap = számfejtés hónap

o ha üres a jogcímhez tartozó kifizetés dátum

o idő oszlop adata= számfejtés hónap, vagy üres

Nyugdíjpénztáras jövedelmek: a számfejtési beállításokban beállított Nyugdíjpénztár befiz. alapján számoljuk

Százalék: a jövedelem százalékos mértéke.

Ha kitöltött a százalék, akkor a beállítás alapján:

- alapbér: havi besorolási bér

- törzsbér: havi törzsbér

- bérjellegű kifizetés: jövedelem szótárban bérjellegűnek jelölt jövedelmek és a havi törzsbér bérjellegű része

- törzsbér és jövedelmek: havi törzsbér + jövedelem szótárban „típus szerint” alapjának jelölt jövedelmek (önkéntes, önsegélyző, egészségészség, foglalkoztatói alapja)

százalékos része. Ha be van állítva a minimum számfejtendő összeg, akkor az lesz a minimum.

Ha a százalék 0, és az összeg kitöltött az Összeg lesz a számfejtett.

Mivel a nyugdíjpénztári jövedelmeket pénztárba fizetik be, ezért azt levonáson vissza is vonja, a Jövedelem szótárban a jogcímhez beállított Visszavét levonás jogcíme levonás jogcímen.

Adózás: Étkezési és nyugdíjpénztáras jövedelmeket béren kívüli juttatás típusuk szerint kell külön gyűjteni és adóztatni.

Nyugdíjpénztáras jövedelem tárgy havinak minősül és tárgy hónapban adózik, ha:

o idő oszlop adata= számfejtés hónap, vagy üres

Előző év decemberben számfejtett, de kifizetési dátumnak tárgy évi dátum szerepel, akkor aktuális év januárban kell adózni a tavalyi Munkahelyi étkezés, Erzsébet utalvány, az összes SZÉP kártyás és be nem sorolt béren kívüli juttatást, valamint az Egyes meghatározott juttatásoknak jelölt jövedelmeket.

Béren kívüli juttatások/Értékhatár alatt: összeg * 1.19. 15% adóval és 14% EHO-val számolandó.

Béren kívüli juttatások/Értékhatár felett: összeg * 1.19. 15% adóval és 27% EHO-val számolandó

Éves felső határ: 450.000.-Ft. Ezt az éves keretet évközi ki-/belépésnél a munkaviszonyban töltött napok számával arányosítani kell.

A 450.000.-Ft kereten belül éves szinten 200.000-Ft-ig adhatók (az egyedi felső határok figyelembevételével) a következő béren kívüli juttatások: (pl.)

· Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó értékig

· Erzsébet-utalvány 8.000 Ft/hó értékig

· Iskolakezdési támogatás címén gyermekenként évente a minimálbér 30 % értékéig

· Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig

· Egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulás együtt havonta a minimálbér 30 százalékáig

· Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig.

A 200.000.-Ft kereten felül éves szinten 450.000-Ft-ig adhatók (az egyedi felső határ, valamint a kártya-típusonkénti külön meghatározott korlát figyelembevételével) a következő béren kívüli juttatások:

· SZÉP-kártya szállás (max. 225.000Ft/év)

· SZÉP-kártya vendéglátás (max.150.000Ft/év)

· SZÉP-kártya szabadidő (max.75.000Ft/év)

A program azt is figyeli SZÉP kártyánál, Munkahelyi étkezés, Erzsébet utalványnál, hogy korábbi hónapokban kapott összegek adóztatva voltak e vagy sem. Összevonja más hónapok számfejtésében találhatóakkal arra a hónapra, amelyikre vonatkozik, és eszerint nézi meg az értékhatárokat.

Negatív (visszavonandó) Erzsébet utalványok kezelése:

- Bér/Adatrögzítés/egyéb jövedelmek: negatív előjellel a jogcímhez tartozó összeget, az idő oszlopba rögzíteni kell annak a hónapnak a számát, amelyet vissza karunk vonni.
- Ha a visszavonandó hónapra (idő) volt bármely hónapban olyan számfejtés, amely egyes meghatározott juttatásnak minősül, akkor az kerül először visszavonásra. A többi a béren kívüli juttatásból kerül visszavonásra.
- A program nem kezeli azt, ha többet von vissza egy hónapra, mint amennyi arra számfejtve volt. (Béren kívüli juttatásként visszavonja.)
- Több hónapra vonatkozóan, a negatív összeget megbontva havonként külön jogcímre kell rögzíteni

1508A-01-01 Béren kívüli/Egyéb juttatások kötelezettségeinek gyűjtése

2. sor	Azon jövedelmek, melyeknek a jövedelem szótárban az adózása - Egyes meghatározott juttatások és a jövedelem nincs beállítva az 5. sorhoz. + a Bér/Átutalások/Egyéb utalások/Béren kívüli rovat megfelelő adata
3. sor	Azon jövedelmek, melyeknek a jövedelem szótárban az adózása - Béren kívüli juttatás és a jövedelem nincs beállítva az 5. sorhoz. + a Bér/Átutalások/Egyéb utalások/Béren kívüli rovat megfelelő adata
14. sor	A 3. sorba gyűjtött jövedelmekhez kapcsolódó 14%-os EHO
15. sor	A 2. sorba gyűjtött jövedelmekhez kapcsolódó 27%-os EHO

Béren kívüli vagy Egyéb nem pénzbeli juttatások cég szintű összegének számfejtése

Ha adott juttatást nem szeretnénk a Babér programban magánszemélyenként számfejteni (pl. cégtelefon használat költségét terhelő adó, reprezentáció után fizetendő adó), akkor lehetőség van a cégszintű összegnek egy „fiktív” személyre történő számfejtésére, ami – a dolgozónkénti számfejtéshez hasonlóan - minden listán, 08-as bevallásban feldolgozásra kerül.

Magánszemélyhez nem köthető juttatások rögzítése és elszámolása

A fiktív személyhez célszerű egy elkülönített. pl. ”ADÓHOZ” Foglalkozási jogviszonyt rögzíteni a szótárban, ami elkülöníthető a statisztikáktól, egyéb adatszolgáltatásoktól is.

Az adatrögzítésnél a Törzsadatok fülön választhatjuk a Jogviszony = NYENYI-be nem kerül jogviszonyt, így a személy adataiból nem készül 1508M-es bevallás, csak a 1508A összesítőbe a számfejtett adók és járulékok.

A cég szintű összegek számfejtésére is a fentiekben leírtak szerint beállított Béren kívüli juttatás/Egyéb nem pénzbeli juttatás jövedelem jogcímek alkalmazhatók.

Bér/Átutalások/Egyéb utalások/Béren kívüli juttatás

Lehetőség van számfejtés nélkül, a fizetendő adó és EHO rögzítésére és gyűjtésére is, amely a 1508 Havi Bevallás A-lap megfelelő soraiba és a Kötelezettség-utalásban kerülnek figyelembe vételre.

9. Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) rendelkezései szerint.

- mezőgazdasági idénymunka

- turisztikai idénymunka

- alkalmi munka

- filmipari statiszta jogcímeken van lehetőség.

A Szerviz/Szótárak/Szótárak/Foglalkozási viszony: létre kell hozni egy új foglalkozási viszonyt.

Járulék %-ok: 0

További jogviszony mezőt bepipálni.

Biztosítás jogviszony típus: Alkalmi munkavállaló, Állományon kívüli

A Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek: létre kell hozni az új jövedelem jogcímet

Jellege: Nem rendszeres

Minek a terhére: Bér

Adózása. Adómentes

Típusa. Egyösszegű

Közteher alapja: Igen

Hónapzárás átvitele: Hónapzáráskor nem kerül átvitelre

Az Efo. törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén a BaBér programban az alábbiak szerint kell számfejteni az alkalmi munkavállalók jövedelmét.

Adatrögzítés és a számfejtés: az Egyéb jogviszony kezdete és vége mezők melletti előzmény szótárban rögzítsük a munkavállaló adatait az új szerződésének megfelelően, folyamatosan az év során:

A program a Közteher összegét a szerződéshez megadott időszak alapján számolja:

Ø Alkalmi munka esetén: naptári napok száma * 1000Ft

Ø Idénymunka esetén: naptári napok száma * 500Ft

Ø Turisztikai idénymunka esetén naptári napok száma * 500Ft

Ø Filmipari statiszta esetén naptári napok száma * 3000Ft.

Jövedelmek képernyőn kiválasztva az egyéb jövedelmet, az összeg oszlopba be kell írni a szerződés időtartamára fizetendő összeget, és kiválasztani a Számfejtés sorszámát. A kifizetés időpontját és a vonatkozási időszakot nem kell rögzíteni azt a program számfejtéskor rögzíti az Egyéb jogviszonynál megadott időadatokkal.

Hóvégi számfejtést is kell készíteni az Alkami munkavállalónak!

A 1408 bevallásba nem kell beállítást készíteni az Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogcímeket, mert a program automatikusan gyűjti az M 1408-13 lapon az adatokat – a jogviszonykódok és számfejtések alapján.

10. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) számfejtése

A 2005. évi CXX. tv. alapján lehetőség van az általános szabályoktól eltérő mértékű adó- és járulék mérték megállapítására és számfejtésére a programban.

Ez többféleképpen is megvalósítható, annak függvényében, hogy milyen szerződéssel, milyen jogviszony keretében kerül foglalkoztatásra a dolgozó.

1. Minden jövedelem ekho alapját képezi az elszámolás hónapjában és a Szótárban nem történt módosítás a jövedelmekre vonatkozóan (ekho alapja)

Bér/Adatrögzítés/Táv.díj és ekho beállítások képen:

A foglalkozási viszony beállításaitól függően kerül elszámolásra munkaviszonyban, nyugdíjasként, önálló tevékenységként.

2. A Törzsbér és az az alapbérhez kapcsolódó jövedelmek általános szabályok szerint, egyes egyéb jövedelmek Ekho szabályok szerint

A Törzsbér és jelenléthez kapcsolódó jövedelmek elszámolása esetén nincs szükség külön beállításra. Az ekho alapját képező jövedelmekre vonatkozóan a Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek rovatban ez beállítható.

Számfejtéskor az egyéb jövedelem ekho-alapot fog képezni.

3. .Alapbér ált. szabályok szerint, egyéb jövedelmek Ekho szabály szerint

A program az aktuális alapbér erejéig az általános szabályok szerint, a felett pedig minden jövedelemre az ekho szabályok szerint állapítja meg a közterheket.

4. Minimálbérig ált. szabályok, felette ekho szabályok szerinti elszámolás

Minimálbér = Számfejtési beállításokban rögzített összeg.

5. Egyedi minimálbér alapján számfejtett ekho kifizetések

Egyedi, dolgozónként rögzíthető, az ekho-s elszámolásokhoz kapcsolódó „minimálbér” állítható be a dolgozóhoz tartozó Jövedelmek képernyőn:

Ebben az esetben az itt rögzített összeg az általános szabályok szerint, felette az ekho szabályok szerint kerül elszámolásra. (Itt már nincs napi munkaidőre vonatkozó figyelés)

Egyéb EKHO információk:

- Kifizetői ekho átvállalása esetén szintén a Táv.díj és ekho képen kell beállítani az adott hónapot.

- EGT polgár részére történő elszámolás esetén ezt a Foglalkozási viszony szótárban kell jelölni, mivel a Havi bevallás (08) ez alapján gyűjti a 620.sorba.

- Önálló tevékenységhez kapcsolódó kifizetések esetén célszerű az ekho-s kifizetések jövedelmeire külön jogcímeket felvenni a szótárba.

- Ekho kifizetés esetén az ’Értékhatár’ megadása is fontos, amely az Adatrögzítés/Adószámítási adatok képen jelölhető. Ezt szintén a Havi bevallás (08) tartalmazza:

11. Visszamenőleges béremelés

A program a Bérszámfejtés menüpontban található.

A program a beállítások alapján kiszámítja az alapbérváltozásból az alapbér és az alapbérből származó jövedelmek különbözetét és havi bontásban felviszi a jövedelem képre.

A program egy emberre egy évben egyszer futtatható!

A menüpont első indítása előtt el kell végezni a beállításokat, hogy az emelés mely jövedelemre kerüljön felvitelre. A paraméterezés elvégzése előtt a jogcímtörzsben létre kell hozni és a törvényi szabályok szerint be kell állítani az új jövedelmeket. A létrehozott jövedelmeket csak a visszamenőleges béremelésre lehet használni.

Az alapbér béremelés jövedelmét kötelező kitölteni. Az ide beállított jövedelemre számítja ki a program a „régi” és az „új” bér arányában a havi béremelést.

Ha vannak olyan jövedelmek, amelyek alapbérből származnak és a béremelés arányában meg kívánjuk emelni, azokat külön be kell állítani. A program nem „számfejti a jövedelmeket újra”, nem számol a távolléti díjjal, átlagkeresettel az emelést a „régi” és az „új” bér arányában számolja.

A jogcím listából kiválasztjuk a jövedelmet, a béremelés jövedelméhez kiválasztjuk azt a jövedelem jogcímet, amelyen számfejteni szeretnénk az alapbérváltozásból származó különbözetet, majd a rögzítés gombbal összekapcsoljuk a két jövedelmet. A jogcím listából választott jövedelmeket egyesével kell hozzárendelni a béremelés jövedelméhez. (Mindig meg kell nyomni a rögzít gombot.)

Egy Béremelés jövedelem jogcímhez több jogcím is hozzárendelhető, de az összerendelést (rögzítést) egyesével kell elvégezni.

A program futtatása előtt a dolgozókhoz a szokásos módon fel kell rögzíteni a jövedelemképre az új alapbért a változás dátumával.

Ha valaki évközi belépő, de részére is szeretnénk a számítást elvégezni akkor neki a belépés dátumát követő napra kell felvinni az új alapbért. (Pl.: Ha 2014. április hónapban visszamenőleges béremelés van a cégnél 2014.01.01.-től amely érint minden dolgozót (az évközben belépetteket is), akkor az évközben belépetteknek a belépés napja+1 nap dátummal kell felvinni az új besorolásibért.

A program, azoknak a dolgozóknak, akiknek a kiválasztó képen felvitt béremelés dátuma után szerepel alapbérváltozás, csak a két dátum közötti időszakra állapítja meg a visszamenőleges béremelést. (Pl.: Ha 2014. április hónapban visszamenőleges béremelés van a cégnél, de adott dolgozónak 2014.03.01.-től változott a bére a program 2014. január, február hónapokra végzi el a számításokat.)

Ha azt szeretnénk, hogy az egyéni alapbérváltozás utáni időszakra is kiszámolja a program a visszamenőleges béremelést, akkor az egyéni béremelés utáni napra fel kell rögzíteni a dolgozóhoz a visszamenőleges bér összegét. (Fenti példát folytatva: Ha 2014. április hónapban visszamenőleges béremelés van a cégnél, de adott dolgozónak 2014.03.01.-től változott a bére, akkor 2014.01.01 dátummal és 2014.03.02 dátummal is rögzíteni kell a bérváltozást.

A béremelés dátumát és a kifizetés dátumát a program futtatásakor mindig ki kell tölteni a szűrőképen. (Ezek az adatok nem kerülnek eltárolásra.)

A feladás a céges nyitott (zöld) hónapra történik. Ezt módosítani nem lehet.

A program a kiszámított különbözeteket havi bontásban adja fel a jövedelem képre; a –tól,- ig dátumot az érintett hónapok alapján tölti ki.

Azon felhasználóink, akik használják a kiegészítő alapbért is fokozottan figyeljenek az alapbér változás és a kiegészítő alapbér változás dátumának összhangjára!

A program kiegészítő alapbérváltozást csak alapbérváltozással együtt kezeli.

12. Szabadság megváltás

A programmal lehetséges a kilépő dolgozók részére az időarányosan őket megillető szabadság megváltása.

A program ezt automatikusan számolja, ha a Számfejtési beállítások/Számfejtési kezelések képen jelölt a opció.

Az Egyéb Jövedelmek szótárban szerepelnie kell egy SZM – Szabadság megváltás jövedelemnek. FIGYELEM!!! A kód, kötelezően SZM. A jövedelem beállítását lásd a kézikönyvben.

A fenti beállítások megléte esetén a program az egyébként szabadság idejére járó jövedelem napi összegével számolva kiszámolja a kilépő dolgozónak járó szabadság megváltás összegét.

13. Többhavi számfejtés kilépőknek

A BaBér program megfelelő beállítás esetén tudja kezelni azt az esetet is, amikor munkavállaló felmondási ideje túlnyúlik az adott számfejtési időszakon.

A Szerviz – Beállítások - Számfejtési beállítások képen be kell jelölni a opciót.

Ezt követően a munkaviszony megszüntetése során a személy kiválasztása után a „Dátumok” képernyőn a kilépés pontos dátumát be kell írni.

Amennyiben a tárgyévet meghaladó a kilépés dátuma, úgy a Szerviz/Beállítások/naptárak menüben meg kell nyitni a következő évet.

Ha a felmentési idő elkezdődik a tárgyhónapban, a jelenlét képernyőn az igazolt-fizetett soron az időszak kijelölése után a jobb egérgomb kattintásával a legördülő menüből kiválasztjuk a megfelelő kódot.

Egyszerű „kilépő” számfejtést kell készítenünk.

A számfejtés során a program kiszámítja a még hátralévő idő figyelembe vételével a járandóságokat, így pl. a szabadság megváltást és felmentési időre járó juttatást is, hónap és (köv. évre áthúzódó felmentés esetében) évek szerinti megbontásban.

Amikor a hónap zárása történik, akkor az előre megállapított megszűnési dátumnak megfelelően feltölti a jelenlét képernyőt.

14. Együtt kezelendő letiltások (végrehajtói letiltások) kezelési lehetősége

Ügyfeleink igényei kielégítésére létrehoztunk egy új beállítási lehetőséget a levonások képen a csoport kódot. Amennyiben rendelkeznek egy bírósági végzéssel, amely egy csoportba foglalva, több letiltást is előír, de a levonás határ számításánál egy levonásként kell figyelembe venni az összes levonást (a jövedelem 33%-ig), ennek számfejtését könnyíti meg ez a beállítási lehetőség.

Általános információk a levonásokról:

- A levonások a szótár beállítása szerinti sorrendben teljesülnek. (Először a gyermektartás, azután a letiltás, majd a vállalt levonások és a legvégén az átutalások.)

- Az azonos szótársorrendű levonások a felvitel sorrendjében teljesülnek.

- Ha a cégnél van olyan dolgozó akinek a az átutalása több számlára történik % -ban meghatározott mértékben, akkor a számfejtési beállításokban be kell állítani az Átutalás és hó közi átutalás % számítás kódos levonások után jelzést.

- A vállalt levonások levonási határ figyelembevétele nélkül teljesülnek, akár a nettó jövedelem 100%-ig. Ezt a beállítást azoknál a levonásoknál kell használni, amelyekre a munkavállaló maga adott megbízást pl.: Munkabér előleg visszavonás, Szakszervezeti tagdíj levonás.

- Letiltásoknál akkor kell beállítani azt, hogy végrehajtói letiltás, ha a határozatból kiderül, hogy a letiltás végrehajtóinak minősül. A végrehajtói beállítás hatására a program figyelembe veszi az általános letiltási szabályok mellé a bírósági végrehajtásról szóló törvényben (1994.évi 53. tv) meghatározott a végrehajtás alól mentes jövedelem határát (öregségi nyugdíj 61.par (1)) és a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható jövedelmek határát (öregségi nyugdíj ötszöröse feletti összeg 63.par.).

I, A csoportos letiltások használatának módja Csoportkód alkalmazásával:

- A csoportos letiltásokhoz ajánlott új jogcímeket létre hozni a levonások szótárban és azokat csak csoportos letiltások esetén használni.

- Annyi levonási jogcímet kell létre hozni ahány féle levonás szerepel a határozatban. Egy csoportban egy jogcím csak egyszer szerepeljen!

- Külön létre kell hozni végrehajtói jutalékkal terhelt és jutaléktól mentes levonás jogcímeket.

- A csoportos letiltás jogcímet a szótárban az általános szabályok szerint kell beállítani.

- Ha egy csoporton belül található végrehajtóiként beállított letiltás és olyan letiltás is amelyik nincs végrehajtói letiltásra állítva, akkor a csoportot végrehajtói letiltásnak értelmezi a program.

- Létrehoztunk a levonások szótárban egy új beállítási lehetőséget: A számítás levonásai. Ezt abban az esetben kell használni, ha a végzés tartalmaz százalékos összegben meghatározott végrehajtói jutalékot is, amelyet az elutalt egyéb letiltások arányában kell kiszámítani.

- A számítás levonásainál azokat a letiltásokat kell beállítani, aminek teljesítése után % -os mértékű jutalékot kell teljesíteni.

- A jutalékhoz a % összegét a bér/adatrögzítés/levonások képen lehet beállítani.

- A levonások képen kell megadni a csoport kódokat az egy csoportba tartozó levonásokhoz.

- A fenti példánál a dolgozó kötelező levonások után megmaradó nettó járandósága 153.350 Ft. A példán látható, hogy a végrehajtói letiltást és annak jutalékát a nettó járandóság 33%-ig teljesíti a program. 153.350*33%= 52.585 à 47.805+4.781= 52.586

- Ha a dolgozónak rögzítünk gyermektartást is, akkor először a gyermektartás kerül teljesítésre (159.350*20%=31.870) majd az 50%-os mértékből megmaradt összeget osztja szét a program arányosan a csoportos levonásra. (159.350/2=79.675; 79.675-31.870= 47.805; 43.459+4.346=47.805

- A második példából jól látható, hogy az 1-es csoportkód annyit jelent, hogy 1 csoportos letiltása van a dolgozónak és az abba a csoportba tartozó levonásokat levonás határ szempontjából egy letiltásként veszi figyelembe a program. A csoportkód nem a levonás sorrendjét határozza meg!

- Ha nem elegendő a dolgozó jövedelme a csoportos levonás és a gyermektartás teljesítésére, akkor a program csak a gyermektartást teljesíti.

- A csoportos levonásoknál csak a jutalék esetében tölthető ki a százalék mező értéke, a többi levonásnál tilos kitölteni a százalék mezőt, mert az helytelen számfejtést eredményez!!! A program a csoportba tartozó levonások hátralékának arányában az egyéb levonási szabályok (levonás határ, végrehajtói letiltás, nem végrehajtói letiltás) figyelembevételével állapítja meg az egyes letiltások tényleges összegét.

- Azoknál a jogcímeknél, amiknél kitöltött a számítás jövedelmei a szótárban (%-os jutalék) a levonás képen csak a százalék oszlopot kell tölteni.

- Két bírósági határozat szerinti letiltás párhuzamos teljesítésére készült a fenti példa, ahol a csoportkód (1 vagy 2) mutatja melyik letiltás jogcímek tartoznak össze. Az 1-es csoportra a program a levonások alapjának 33%-át a hátralék összegekre arányosítva teljesíti a különböző jogcímekre és a hozzá tartozó 10%-os jutalékra, míg a 2-es csoportra szétosztásra kerül a maradék 17% (mivel két letiltás esetén is max. 50%-ig teljesíthetők a letiltások együttesen). Az 1-es csoportban szerepel olyan Bírósági letilt. 1 jogcím, ami szintén a csoport része, de az erre levont összeg után nem kell 10%-os végrehajtási jutalékot fizetni. Ennél a példánál a dolgozó kötelező levonások után megmaradó nettó járandósága 195.867 Ft. Az 1-es csoportkódra a végrehajtói letiltást és annak jutalékát a nettó járandóság 33%-ig teljesíti a program: 195.867*33%= 64.636 Ft à 17.775+30.702+4.848+11.311= 64.636 Ft

A 2-es csoportkódra az 50%-ból a maradék összeg szétosztása a hátralék arányában: 195.867*50%=97.934-64.636= 33.298 à 17.297+12.973+3027= 33.297

- Ha Önök úgy szeretnék használni a csoportos levonást, hogy ne a program határozza meg, hogy melyik levonásból mennyi kerüljön teljesítésre, akkor a jutalék havi részletét is Önöknek kell meghatározni. A program nem tudja a levonási határok figyelembevétele mellett helyesen megállapítani a jutalékot, ha azt %-os mértékben határozzák meg.

- Ha nem a program számítja ki arányosan a csoportos levonások összegét, hanem Önök adják meg, akkor a kitöltéskor levonási határokra is figyelemmel kell lenniük. A fenti példánál a dolgozó kötelező levonások után fenn maradó nettó jövedelme: 54.718 Ft. Ennek 33%-a 18.057Ft. Ha ennél az összegnél több havi részletet állítunk be, akkor a program azokat a levonásokat teljesíti amik ebbe az összegbe beleférnek.

Az eddig használt levonási beállítások továbbra is változatlanul használhatók. Folyamatban lévő végrehajtói letiltásokat átállítani az új csoportos módszerre nem szükséges!

II, A csoportos letiltások használatának módja Csoportkódon belül Csoport sorrend meghatározásával

Letiltás jogcímek létrehozása a Szerviz/Szótárak/Szótárak/Levonások pontban:

Első lépésként a csoportos letiltásokhoz új levonás jogcímeket kell létre hozni az alábbi menüponton,

a fülön az gombra kattintva.

a) Annyi levonási jogcímet kell létre hozni ahány levonás típus szerepel a határozatban.

b) Az új levonás jogcímek paraméterezése után a gombbal menteni kell a beállításokat.

c) Külön létre kell hozni végrehajtói jutalékkal terhelt, valamint jutaléktól mentes levonás jogcímeket.

d) Amelyik levonás alapja a végrehajtói jutaléknak annak a megnevezésében célszerű jelölni. Pl.: Végreh.főköv.jutalék.

e) A végrehajtói jutaléknál be kell állítani, hogy melyik végrehajtói letiltás után számolja a jutalékot.

A gomb megnyomása után lehet kiválasztani a levonások jogcímeit:

Végrehajtói letiltások rögzítése a Bér/Adatrögzítés/Levonások pontban:

A Bér/Adatrögzítés/Levonások pontban rögzíteni kell a levonás sorokat.

· Az összegszerű levonás sorok esetében a következő mezőket kell kitölteni:

- Összeg: a letiltás teljes összegét

- Havi részlet: a letiltás teljes összegét

- Hátralék: azt az összeget kell írni, amennyi még hátra van a letiltásból. Ez újonnan érkezett letiltási határozat esetében a letiltás teljes összege, amelyet program a havi záráskor csökkenti a tárgyhónapban levont összeggel. Csoportos levonás sorok esetében csak a jutalék levonás esetében tölthető ki a százalék mező értéke, a többi levonásnál tilos kitölteni a százalék mezőt, mert az helytelen számfejtést eredményez!!!

· Végrehajtói jutalék esetében a százalék mezőbe kell megadni a jutalék mértékét, az Összeg, Havi részlet és Hátralék mezőket NEM kell kitölteni!

· Csoportkód: Az együtt kezelendő levonásokat azonos csoportkódra kell tenni. Az egy csoportba tartozó levonásokat levonás határ szempontjából egy letiltásként veszi figyelembe a program.

· Csoport sorrend: A Csoport sorrend mezőben lehet megadni, hogy adott azonos Csoportkód alá tartozó letiltások közül milyen sorrendben teljesüljön a levonás. Ha töltve van a sorrend, a program nem arányosítja az összes levonás között a levonandó összeget.

Figyelem! Ha az együtt kezelendő levonások esetében a Csoport sorrend mező nem kerül kitöltésre, abban az esetben a program számfejtéskor arányosítva kezeli az összes levonás elem között a levonandó összeget!

· A „Határozatok” gomb segítségével rögzíthetjük a levonáshoz tartozó Határozatok adatait. Ez később rákerül a kilépők bizonylataira.

· Fontos, hogy új csoportos letiltás rögzítésekor a csoportkód a következő szám legyen.

· Az 1. csoportra a program a levonások alapjának 33%-át a hátralék összegekre arányosítva állapítja meg, amennyiben pedig megadtunk csoport sorrendet, akkor az alapján teljesíti a különböző jogcímekre és a hozzá tartozó 10%-os jutalékra számfejtéskor a program, míg a 2. csoport vonatkozásában szétosztásra kerül a maradék 17% (mivel több letiltás esetén is legfeljebb 50%-ig teljesíthetők a levonások együttesen).

· Amennyiben adott dolgozóhoz a Bér/Adatrögzítés/Levonások pontba a csoportos levonásokon kívül egyéb levonás sor is rögzítésre kerül – pl.: egy gyermektartás sor – ebben az esetben az ilyen levonás sorhoz is sorszámot kell rendelni a Vht.-ben meghatározott levonási sorrendnek megfelelően a Csoportkód mezőbe.

III, Csoportos több féle letiltás hóközi és hó végi levonás kezelése 50% erejéig.

Szótári beállítás/Levonások fülön első lépésben egy Hóközi visszavét jogcímet kell készíteni:

Ezt követően össze kell rendelni a hóközben (első) számfejtésnél alkalmazott levonási jogcímeket a Hóközi visszavét jogcímmel.

A hóközi számfejtés után ahol a Számfejtés sorszáma pl: első volt meg kell másolni a sort és a megmásolt sor Számfejtés sorszámát vissza kell állítani Hó végire.

Ezt követően kerülhet sor a hó végi számfejtésre, ahol a program automatikusan visszaveszi a hóközi számfejtés alkalmával levont összegeket (ezzel kinullázza), majd a hó végén kiszámolt nettó összegből ismét számolja a levonást a fizetés 50% erejéig.

Általános információk a levonásokról:

A levonások a szótár beállítása szerinti sorrendben teljesülnek.

gyermektartásdíj,
egyéb tartásdíj,
munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
a büntető és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
egyéb követelés,
a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

a Vht.-ben előírtaknak megfelelően. Az azonos szótársorrendű levonások a felvitel sorrendjében teljesülnek.

Levonás jogcímek esetében a Szerviz/Szótárak/Szótárak/Levonások pontban a végrehajtói letiltás opciót abban az esetben kell bejelölni, ha a határozatból kiderül, hogy a letiltás végrehajtóinak minősül.

15. Tartásdíj jellegű levonások hátralékának kezelése

A tartásdíj jellegű (tipikusan ilyen a gyermektartásdíj) hátralék összegének kezelése érdekében új opciókat biztosítunk a BaBér programban.

1. A Szerviz/Szótárak/Szótárak/Levonások pontban az egyes levonás elemeknél új jelölőnégyzet jelent meg „Minimum összeg hátralékának göngyölése” megnevezéssel.

Az új jelölőnégyzetet kizárólag olyan letiltás típus esetében lehet bejelölni, amelynél az Összeg és a Hátralék mezők nem kitöltöttek! Emiatt kérjük mindenképpen új tartásdíj levonási jogcímeknél megkezdeni az alkalmazásukat!

Amennyiben az új mező olyan letiltás típusnál kerül bejelölésre, amelynél az Összeg és Hátralék mezők kitöltésre kerülnek, pl.: végrehajtói letiltás

akkor a Bér/Adatrögzítés/Levonások pontban ezen levonás elem felvétele esetén a a hátralék

kitöltését nem engedi a program, és erről tájékoztató üzenet jelenik meg.

2. A Bér/Adatrögzítés/Levonások adatok közt két új oszlop mező jelent meg Le nem vont minimum és Teljesített minimum megnevezéssel. A Le nem vont minimum mezőben a tárgyhónap zárását követően a tárgyhónapot követő hónapban akkor kerül adat, ha a levonás minimális összege meghatározásra került, így a Havi részlet mező kitöltött, és a tárgyhavi számfejtésben érvényesített levonás összeg alacsonyabb összegű, mint a levonás minimális összege. Ebben az esetben a tárgyhónapot követő hónapban a Le nem vont minimum mezőben a levonás minimális összegének és a ténylegesen érvényesített levonás összegnek a különbözete jelenik meg. Amennyiben a le nem vont minimum összeg, vagy annak egy része valamelyik későbbi hónapban érvényesítésre kerül a havi levonás részlettel együtt, ebben az esetben a havi részleten felül érvényesítésre kerülő levonás minimális összege megjelenítésre kerül az adott hónapban a Teljesített minimum mezőben.

Például:

Letiltásos Dolgozó: Belép: 2014.08.01-én. Bére: 150.000.-Ft. 33% gyermektartásdíj megfizetésére kötelezett, amelynek havi minimum összege: 50000.-Ft. A Szerviz/Szótárak/Szótárak/Levonások pontban a Gyermektartás 1 levonás jogcímnél a „Minimum összeg hátralékának göngyölése” opció ’pipa-val’ bejelölt állapotú.

Levonások a 08.havi számfejtés előtt:

Levonások a 08.havi számfejtés után:

A gyermektartásdíj ebben az esetben helyesen a nettó bér 50%-áig érvényesül (98250*33%=49125.-), mivel a minimálisan levonandó összeg meghaladja a nettó bér 33%-át, valamint a nettó bér 50%-át is, a gyermektartás azonban maximum a nettó bér 50%-áig érvényesülhet.

09. hó

Levonások a 08.havi hónap zárása után:

A le nem vont minimum mezőben megjelenik a 08. hónapban a számfejtés során nem érvényesült minimum fizetendő összegrész (50000-49125=875.-)

A dolgozó 09. hónapban 80000.-Ft jutalmat kap.

Levonások a 09.havi számfejtés után:

A nettó bér 50%-a e számfejtés alapján 150650.-Ft, amelyből érvényesíthető a 33%-ot meghaladó 50000.-Ft minimum levonási összeg, valamint a 08.havi le nem vont minimum összegrész is.

10. hó

Levonások a 09.havi hónapzárás után:

Mivel a 09.havi számfejtésben a 08.havi le nem vont hátralék összeg rendezésre került, ezért a hónapzárás után 10. hónapban a le nem vont minimum és a teljesített minimum mezők már nullásan jelennek meg.

16. Önkéntes Nyugdíj-, Egészség-, Önsegélyző pénztári befizetések

Önkéntes pénztárba mind a munkáltatói tag, mind a munkavállaló teljesíthet befizetést. E „munkavállaló” kifejezést ebben az esetben értelmezhetjük tágabban is, vagyis a foglalkoztatottak. A befizetés lehet rögzített (fix) összeg, de meghatározható akár megadott kereseti elemek bizonyos százalékában is. Ezeken túlmenően beszélünk rendszeres és eseti befizetésekről.

a) Dolgozói vállalt befizetések:

- A program alapjogcímként tartalmaz már önkéntes pénztári jogcímeket, de eltérő kódon és megnevezésen további jogcímek rögzíthetőek a Levonás szótárban:

- Ezt követően a dolgozóhoz tartozó Adatrögzítés/Levonás képen is rögzíthető a levonás.

A levonás képen az adott levonáson állva, az utalás gombra kattintva lehetőség van felvinni a dolgozó Önkéntes pénztár-utalási adatait. Célszerű kitölteni a pénztár megnevezését és a pénztári azonosítószámot.

b.) A munkáltatói tag befizetése

Ha a munkáltatói tag a dolgozók részére rendszeresen fizet önkéntes nyugdíjpénztárba, ennek mértékét vagy összegét a Szerviz - Beállítások - Számfejtési beállításokban lehet megadni. Itt tudjuk megadni azt is, hogy mely kereseti elemek képezzék a megadott befizetés alapját.

A munkáltató által fizetett összegeket a Jövedelem képernyőn kell rögzíteni, de mivel ez ténylegesen nem kerül kifizetésre pénzben a dolgozó részére, a kifizetés visszavételre kerül. A visszavét ténye számfejtés után automatikusan megjelenik a Levonás képen. Itt is érvényes, mint az önként vállalt levonásnál, hogy a jogcímhez tartozó Utalások részletezésben rögzíteni kell a pénztár nevét és a dolgozó azonosítószámát.

c) Lista készítése

Az önkéntes pénztári befizetésekről az Adatszolgáltatások/Pénztárak felé menüpontban többféle lista készíthető pénztár-típusonként és pénztáranként.

Az önkéntes pénztárak részére jogszabályban előírt rendszeresített nyomtatvány nincs, viszont a program által előállított általános formát elfogadják, cégszerű aláírással ellátva.

d) Utalás

Az önkéntes pénztári levonások elektronikus formában is előállíthatók, készen utalásra.

Bér/Átutalások/Egyéb utalások/Egyéb rovatban a Beállítások elvégzése után aktívvá válik a

’Kötelezettségek utalása’ ’SZÉP kártya utalások’ menüpontok.

17. Külföldi napidíj/Külszolgálat/Külföldi kiküldetés

A program Külszolgálat modulja alkalmas a külföldi kiküldetésen, illetőleg a külszolgálaton lévők jövedelmeinek, napidíjainak számfejtésére, a napidíjak jövedelemtartamának kiszámítására. Természetesen e modul alkalmazása is megköveteli a jogszabályok ismeretét.

A használatba vétel előtt nagyon fontos, hogy a megfelelő paraméterezéseket végezzük el.

a) A Szerviz - Árfolyamok menüpontban minden hónapban rögzíteni kell az előző hónap 15.-én érvényes valuta árfolyam (ka) t.

Természetesen itt is, mint minden olyan adat rögzítésénél ahol lehetőséget ad erre a program, nem felülírjuk az előző havi árfolyamot, hanem az előzmény szótárra kattintva, a régi árfolyamot meghagyva, az újfelvitel gomb használatával rögzítjük, majd aktualizáljuk az új érvényes árfolyamot.

Külszolgálat – Külföldi napidíj rögzítése

b) Az egyedi programok - külszolgálat - beállítások menü pontban beállítjuk, hogy mely jogcímekre kerüljenek felírásra a kiküldetésre, külszolgálatra kifizetett jövedelmek.

Az első használatba vétel előtt be kell állítani, illetve változásuk esetén aktualizálni kell a napidíj limiteket, annak megfelelően, hogy mennyi az a maximum valuta mennyiség, amelyet törvényesen ki lehet fizetni adómentesen. Természetesen az itt kiválasztott jogcímeket előzőleg létre kell hozni a szerviz - szótár - egyéb jövedelmek fülön és beállítani a hatályos jogszabályok alapján.

c) Ez után rögzíthetjük az adatokat az egyedi programok - külszolgálat - adatrögzítés menüpontban.

Dolgozó kiválasztás/ Újfelvitel: A képernyőn a tabulátor gombbal célszerű lépkedni a mezők között.

Rögzíteni kell az indulás kezdetének, végének időpontját óra, percre pontosan. A legördülő menüből ki választhatjuk, az utazás eszközeit. A felvitt időpontok alapján a program számolja a napokat.

A napidíj összegét, a valuta nemét fel kell vinni. A program a felvitt adatokból kiszámolja a napidíj adómentes, illetve adóköteles részét.

Amennyiben fuvarozó cégről, vagy költségvetési finanszírozású útról van szó, azt be kell jelölni.

d) A rögzítés gomb hatására a kiszámolt összegek átadásra kerülnek a bér modulnak, a jövedelem képernyőre.

Amennyiben a Külföldi kiküldetés munkaviszonynak minősül jelző be van állítva, úgy a program annak megfelelő kóddal adja át a bérmodulnak. Ha nincs kijelölve, akkor külszolgálat jogcímmel. Ennek az Adó adatlap szempontjából van jelentősége. Az adatlap Beállítások pontjában a törvényi előírásoknak megfelelő sorba be kell jelölni az adott jogcímeket. Ennek hiányában a program nem gyűjti az adatlapra a megfelelő összegeket!

Rögzített tétel módosítására lehetőség nincs. Ki kell törölni és újra felvinni.

d) Az egyedi programok - külszolgálat - külszolgálat lista menüpont indításával listázhatók havonkénti bontásban a felvitt adatok.

Külföldi kiküldetés jövedelme

o Járulékalap: A kiküldetés során a munkavállaló járulékalapot képező jövedelmét – amennyiben adófizetési kötelezettsége nem Magyarországon keletkezik – a munkaszerződésében meghatározott alapbér, egyéb jogviszony esetén a szerződésben meghatározott díj alapján kell megállapítani. A kiküldetéshez továbbá szükség van az A1 jelű nyomtatvány Országos Egészségbiztosítási Pénztártól történő kiváltására, amellyel a fogadó állam hatóságai előtt a magyarországi biztosítási jogviszony fennállása igazolható.

o Adóalap: Fő szabály: az Európai Unió más tagállamában végzett munkáért, külföldi munkáltatótól kapott jövedelem a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó adójogszabályai szerint adózik.

A munkavégzés helye szerinti adózás alól csak egy általános kivétel létezik: a 183 napot nem meghaladó, kiküldetésben végzett munka, amennyiben az ezért járó ellenértéket olyan munkáltató fizeti, aki nem bír illetőséggel a munkavégzés helye szerinti tagállamban, és a díjazás költségét nem a munkáltató a munkavégzés helye szerinti tagállamban lévő telephelye viseli.

A Magyarországon számfejtett (adófizetés alól mentesített) alapbér a jelenlét/Igazolt fizetett távollét sorban ’k’kóddal jelölhető. Kijelölése esetén számfejtéskor a Jövedelmek képernyőn „KFM” külföldi munkavégzés jogcímmel történik a számfejtés (törzsbérként).

A KFM jövedelem Adómentes, Járulékköteles jogcím.

- Bér/Adatrögzítés/Adószámítási adatok képen beállított Adóelőleg % =0% alapján lehet adómentesen számfejteni. (Kiküldetés meghaladja a 183 napot), valamint

- az Igazolások, bevallások megfelelő gyűjtéséhez a Csak külföldön adózó hónapok rovatban a megfelelő hónapp jelölése szükséges.

Adatlap2015, 1508-05(461A) M30: az elszámolt jövedelem teljes összege az adó alól mentesített jövedelem- rovatban kerül legyűjtésre.

Amennyiben az adómentesség a hónap teljes tartamára nem áll fenn, (pl. adott hónapban külföldön és belföldön is dolgozott, vagy a kiküldetés időtartama 183 napnál kevesebb), a Bér/Adatrögzítés/Jelenlét adatok/ Igazolt fizetett sorban „k” külföldi munkavégzés jogcímen elkülöníthető a külföldön töltött időszak, de ebben az esetben

- az Adóelőleg% ≠ 0% és a Csak külföldön adózó hónapok rovatban a megfelelő hónapp jelölés nincs.

Adatlap2015, M30 gyűjtések megbontásra kerülnek:

- a (M.o.-on adóköteles) jövedelmek a Munkaviszonyból származó jövedelmek (ált.szabály)szerint kerül felgyűjtésre,

- a KFM és egyéb beállított jogcím az adó alól mentesített jövedelem- rovatban kerül legyűjtésre.

1608 Havi bevallás:

- 1608M-05 lap 407A sorhoz felgyűjtésre kerül a KFM jogcím.

Külszolgálat modul/Külföldi jövedelem

A modulban rögzíthető a Devizában elszámolt jövedelem.

A dolgozóhoz tartozó megfelelő hónaphoz felrögzített valuta-összeg alapján a program kiszámolja az adóköteles/adómentes jövedelem-összegeket.

Adatlap2015:

Az ilyen módon berögzített adatokról a kilépő dolgozó részére az Bér/Kilépők listái/Adóadatlap - Igazolás a külföldön adóköteles jövedelmekről az Adó adatlap 3. oldalaként nyomtatható.

18. Külföldi illetőségű magánszemély (természetes személy) adózása Magyarországon

Bér/Adatrögzítés/Törzsadatok/Egyéb adatok képen szükséges rögzíteni a magánszemély illetősége szerinti állam kódját.

Célszerű külön jövedelem-kódon (nem alapbér) rögzíteni és számfejteni ezeket a jogcímeket az érintett személyeknek!

a.) Az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró személy részére kifizetett (a jogszabályban felsorolt) jövedelmekről adatot kell szolgáltatnia a Kifizetőnek. (Az EU tagállamai közötti automatikus információcsere érdekében)

1508M-06 lapon a 456-458. valamint 461. sor b) mezőjében kell szerepeltetni az összegeket. Ezek a jogcímek belföldi adókötelezettség esetén, a 1508M-04 lapon is feltüntetésre kell, hogy kerüljenek.

A Babér a 1508M-06 456-458.sorok esetében beállítás alapján, a 461. b) sorhoz Beállítás + a Törzsadatoknál kitöltött a Külföldi illetőségű állam jelzés alapján kerülnek felgyűjtésre a jövedelmek.

A (külföldi illetőségű) adózónak az osztalékelőleg összegét és adóját a 1508M-06 452. és 453. sorban kell bevallania. (Ezen osztalékelőleg adója hasonlóan „működik”, mint az osztalék adója.) (A külföldi illetőségű magánszemély az Art. 4. számú melléklete 5. és 6. pontjában leírtak szerint adó-visszatérítést kezdeményezhet, ha a levont osztalékelőleg adója magasabb, mint az osztalékká vált rész adója.) Ehhez készült a fenti képernyőn az eltérő adókulcs beállítási lehetősége. Ez alapján történik a külön adózó jövedelmek számfejtése.

A külföldi illetőségű magánszemélynek juttatott osztalékjövedelem esetén: ha van adóazonosító jel, akkor a 1508M bevallás 424. sorban, ha nincs, akkor a 1508A-01-01 8. sorban kell a jövedelmet terhelő adót bevallani. (Ez utóbbi esetben (az Art.4. sz. melléklet 9. pontjába alapján) a K79-es nyomtatványon kell adatot szolgáltatni.

b.) Előadóművész, ha külföldi illetékességű (jellemzően harmadik állam) (Szja tv. 1/B) Magyarországon végzett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, (magánszemélyről van szó) nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelmét 30 % átalány költség levonásával állapítja meg. Mivel e személyek nem minősülnek biztosítottnak, csak eho 14% fizetésére kötelezettek. (A bevallásra a ’53INT nyomtatvány szolgál.)

19. Utalások kezelése

Az Utalásokról általában:

A munkabérek utalása többféle módon történhet

Az utalások elkészülhetnek a Bér programtól függetlenül is, olyan módon, hogy a bér programból csak az utalandó adatokat vesszük. A program ehhez is segítséget nyújt, hiszen lehetőség van az utalás menüponton belül csak (utalás) lista kérésére.

- Elkészíthető az utalás átutalási megbízás nyomtatványon is.

- Az utalás készülhet a program által készített lemezes állománnyal is. Ennek több formája is lehetséges.

- Egyrészt amennyiben az adott cégnek a számlavezető bankjával van olyan szerződése, mely lehetőséget ad arra, hogy egy állományban elküldjék az összes dolgozójuk utalási adatát a számlavezető bankjukhoz, aki azt tovább küldi a dolgozó bankjába

- Amennyiben ilyen szerződésük nincs, még mindig lehetséges egy-egy bankba is lemezes utalást teljesíteni.

A lemezes utalás választása esetén az első utalás előtt egyeztetni kell az adott file formátumát a fejlesztő céggel.

Amennyiben a listában még nem szereplő bank vagy banki fájlformátum szerinti feladás szükséges, úgy a következő a teendő:

1/ Szerezze be a banktól a legfrissebb adatszerkezeti leírást, mely a bank által megkívánt formátumot írja le, majd azt előzetes egyeztetés után küldje meg részünkre is. Az egyeztetés azért is szükséges, mert a fejlesztés időt vesz igénybe, valamint költséggel is járhat.

2/ Miután a fejlesztés megtörtént, utána a bankkal kell egyeztetnie az ügyfélnek; egy próbaállományt megküldeni, hogy a bank tudja-e fogadni az adatokat.

Sikeres fejlesztés után használható a „elektronikus utalás-feladás”. Amennyiben a bank részéről változás történik, szintén az ügyfélnek kell kezdeményeznie az intézkedést.

1. Szótárak karbantartása

A Szerviz/Szótárak/Szótárak/Bankok képernyőn rögzíteni lehet azokat a bankokat, ahová a dolgozók utaltatják a járandóságaikat, de a szabványosítás miatt már nincs feltétlenül szükség több bank létrehozására. Elegendő egy bankot a cég számlavezető bankját a megfelelő utalásjelzővel beállítani. A bankok a dolgozók által megadott számlaszámok alapján egy fájlból is teljesíteni tudják minden bankhoz az utalásokat.

Az utalás-file tartalmát az Utalásjelző határozza meg. (Ezt kell egyeztetni a program készítőjével)

A Számlaszám mezőbe a bank 8 jegyű számát kell írni.

Az Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyszámlák szótárba fel kell venni az utaló cég számlaszámait, amelyről a bérutalásokat teljesítik.

2. Dolgozói adatok felvitele

A Dolgozó levonás képernyőjén ki kell választani az átutalás levonáskódot. Az utalás lehet fix összegű, illetve Százalékos mértékű is, vagy akár a kettő kombinációja is. Fix összeg esetén a levonandó összeget a Havi részlet oszlopba kell írni.

Pl.:

Ha a dolgozónak csak egy ÁTU jogcíme volt 100%-al és a továbbiakban több számlára kívánja utaltatni a bérét, akkor a régi jogcímet törölni kell a levonás képről ( a hátralévő hónapokból is), és rögzíteni kell az új levonásokat a megfelelő sorrendben.

Az Utalások gombra kattintva a következő adatokat kell kitölteni.

Bank= a szótáraknál felvitt bankok közül választhatjuk ki.

Kedvezményezett= kitölteni csak abban az esetben kell, ha az nem egyezik meg a dolgozóval.

Pénzforgalmi jelzőszám= dolgozó jóváírandó számlaszámának az első 8 számjegye. (bankot azonosítja)

Kiegészítő számlaszám= dolgozó számlaszámának a további 8 vagy 16 számjegye.

Vállalati számlaszám= terhelendő számla az utaláskor. (Egyszámlák szótár).

Az átutalás megtörtént jelzőt a program állítja be, az utalás file elkészítésekor.

3. Lista/lemez készítés

Amennyiben Átutalási megbízást szeretnénk nyomtatni, úgy annak beállításait az Bér/Átutalások/ Utalások beállítása menüpontban az átutalási megbízás fülön kell elvégezni.

A kép jobb oldalán lévő kapcsolók segítségével azt tudjuk beállítani, hogy az adott sor adatai rákerüljenek-e az átutalási megbízásra.

A Bér/Átutalások/Munkabérutalás menüpont Szűrő képen a ’Beállítások’ gombra kell kattintani.

Az itt megjelenő képen be kell állítani a bank nevét (az utalás típusát), a terhelendő számlaszámot (az egyszámlák közül melyikről történjen az aktuális utalás), a levonási jogcímet (átutalás, hóközi átutalás, stb.). A helyes beállítás után a beállításokat rögzíteni kell.

A Bank neve sor kitöltésével egy időben a képre felkerülnek azok a mezők, melynek az adott bank Utalásjelzőjéhez kapcsolódó adatokat kérik be. Mivel a lemezes utalások esetén más-más formában és adattartalommal kell küldeni az utalásokat a különböző bankoknak, így ezen a képen is az adott bank utalásához szükséges adatokat kell kitölteni.

A Rögzítéssel egyúttal visszalépünk a Szűrőbe, ahol az Eredmény gombra kell kattintani.

Az elutaltak IGEN/ NEM beállításával választhatunk, hogy csak a még utalásra nem kerültek, vagy mindenki kerüljön be az utalásba.

Az utalás file elkészülte után a program listát is készít, valamint a Bér/Adatrögzítés/Levonás képen a levonás jogcím részletező képen az Átutalás megtörtén jelző is felkerül.

Ezután ugyanerről az állományról utalást úgy lehet készíteni, ha a dolgozók utalás képén kivesszük az utalás megtörtént jelzőt, vagy az elutaltak is jelzőt igenre állítjuk az utalás-szűrőképen.

Csak listát kérhetünk utólag is bármikor, ha a szűrőben beállítjuk a Csak lista jelzőt. A lista jobb szélén megjelenik az Elutalva oszlop.

Ha utalás előtt kérünk Csak listát, akkor az Elutalva oszlop = Nem

Az Utalások készítése során a program több mezőt is használ a Cégadatok képről, így annak kitöltése szükséges az utalások elkészítéséhez.

20. Mezőgazdasági őstermelő

Bér/Adatrögzítés/Törzsadatok/Egyéb adatok fülön lehet rögzíteni az Őstermelői igazolványszámot, Családi gazdaság nysz., és a tevékenységhez kapcsolódó Adószámot.

Biztosított Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét alapvetően a tárgy évet megelőző évben elért bevétel nagysága határozza meg, ill. hogy kezdő őstermelőnek minősül-e a jogszabály alapján.

Szerviz/Szótárak/Szótárak/Foglakozási viszony

Tárgy évben kezdő őstermelő, vagy előző évi bevétele> 8mFt.

Kód. Következő sorszám

Megnevezés: Őstermelő 8 M felett

SZOCHO%:27

Nyugdíjjár %: 10

Egbizt %(P):3

Egbizt % (T): 4

Munkavállalói %: 0

Munkaadói %: 0

Őstermelő: Igen

További jogviszony: Igen

Biztosítási jogviszony típusa:

Egyéb jogviszonyban álló, Állományon kívüli

Őstermelő előző évi bevétele =<8mFt.

Kód: Következő sorszám

Megnevezés: Őstermelő 8 M alatt

SZOCHO %:

Nyugdíjjár %: 10

Egbizt %(P):

Egbizt % (T): 4

Munkavállalói %: 0

Munkaadói %: 0

Őstermelő: Nem

További jogviszony: Igen

Biztosítási jogviszony típusa:

Egyéb jogviszonyban álló, Állományon kívüli

Szerviz/Szótárak/Szótárak/Egyéb jövedelmek::

Tárgy évben kezdő őstermelő, vagy előző évi bevétele> 8mFt.

Kód: Választható 3 karakter hosszan

Megnevezés: Őstermelő

Jellege: Rendszeres v. Nem rendszeres

Minek a terhére: Költség

Adózása: Adóköteles

Típusa: Egyösszegű

Nyugdíjbiztosítás köteles. Igen

Egészségbiztosítás köteles: Igen

SZOCHO(Szakképzési/KIVA) köteles: Igen

Őstermelő előző évi bevétele =<8mFt.

Kód: Választható 3 karakter hosszan

Megnevezés: Őstermelő

Jellege: Rendszeres v. Nem rendszeres

Minek a terhére: Költség

Adózása: Adóköteles

Típusa: Egyösszegű

Nyugdíjbiztosítás köteles: Igen

Egészségbiztosítás köteles: Igen

SZOCHO(Szakképzési/KIVA) köteles: Nem

1458: Negyedéves bevallás

A bevallás elkészítésére az aktuális negyedévhez tartozó hónapok számfejtése és jövedelembontása után van lehetőség. A program a jogviszony kódok alapján vizsgálja a bevallandó biztosítottakat.

a.) adatgyűjtés

b.) Adatszolgáltatás (IMP file készítéssel)

A kívánt helyre mentett, imp kiterjesztéssel ellátott file az ANYK programba beolvasható, szerkeszthető és megjelölhető elektronikus beküldésre

Nem biztosított mezőgazdasági őstermelő:

Aki, munkavállalóként, vállalkozóként biztosított, saját jogon nyugdíjas, őstermelői jogviszonyában nem kötelezett járulékfizetésre - így biztosítottnak sem minősül.

Bér/Adatrögzítés/Adószámítási adatok/Adóelőleg levonás elmaradás oka: ’1’

1408: Havi bevallás

Adatszolgáltatás/1408/Beállítások: 454. sorhoz szükséges a kifizetés jogcímének beállítása.

21. Családi adókedvezmény automatikus göngyölítése több jogviszonnyal rendelkező dolgozók esetében

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy abban az esetben, ha egy dolgozó egy cégen belül ugyanabban a hónapban újra alkalmazásra kerül, amely hónapban a jogviszonya megszüntetésre került, és családi adókedvezményt vesz igénybe, akkor a nyilatkozott családi kedvezmény összege „havi keretként” vehető figyelembe.

A NAV álláspontja szerint: a családi járulékkedvezmény havi összegét a tárgyhavi családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti összege és a tárgyhavi adóelőleg-alap különbözetéből kiindulva kell kiszámítani. A tárgyhavi adóelőleg-alap, több kifizetés esetén a kifizetések együttes összege alapján megállapított adóelőleg-alapot jelenti. A családi járulékkedvezmény kiszámítása során főszabály szerint a munkáltatónak az összes, az adott hónapban történő kifizetés együttes összegét kell figyelembe venni.

Bevezetésre került a Szerviz/Beállítások/Számfejtési beállítások/Hónapos kezelés képernyőre egy új mező, melynek kitöltésével megoldható ennek automatikus kezelési lehetősége.

Be kell állítani, hogy a program mely hónaptól kezdődően kezelje göngyölve a hónapon belüli családi adó és járulék kedvezményt.

A program az azonos adóazonosító jelű dolgozók családi kedvezményeit vizsgálja, és számfejti ily módon.

Kérjük, hogy a menüpont használata során a kezelési hónapot csak olyan hónaptól állítsák be, mely hónaptól szeretnék a hónapon belüli göngyölítést alkalmazni. A program a beállítást számfejtéskor veszi figyelembe. Ha már megtörtént a számfejtés az aktuális hónapban azt meg kell ismételni! (A program nem számolja át a már elkészült számfejtéseket.)

Adószámítási kedvezmények együttes kezelésénél minden jogviszonyba azonos összeget kell rögzíteni a családi kedvezmény összegébe a bér / adatrögzítés / adószámítási adatok képen!

Pl.: 1. jogviszony: 2013.09.17 – 2014.06.09

Pl.: 2. jogviszony: 2014.06.10 – 2014.06.20

Abban az esetben, ha ezt a módszert alkalmazzák, akkor, ha a dolgozó bármelyik jogviszonyának számfejtését meg kell ismételni (vagy utalás után újabb jövedelmet kell számfejteni a dolgozó részére), akkor az összes tárgyhavi jogiszonyát újra kell számfejteni úgy, hogy a számfejtés megismétlése előtt az összes jogviszony számfejtését törölni kell!

22. Fizetési jegyzék e-mail-ben

Első lépésként a „Szerviz/Beállítások/Egyéb Beállítások” menüpontban a Beállítások 4. fülön lehet az e-mailküldéshez szükséges beállításokat megadni.

- SMTP kiszolgáló címe: az az IP cím, vagy SMTP kiszolgáló név (pl.: mail.tmobile.hu), amin keresztül a leveleket ki szeretné küldeni. Például ami az Outlookban a fiókoknál be van állítva a „Kimenő levelek (SMTP)” mezőbe.

- SMTP port: az a Port, ami az Outlookban a fiókoknál be van állítva a „Kimenő levelek (SMTP)” mezőbe.

- SMTP felhasználónév: ha az SMTP kiszolgáló jelszóval van védve, akkor a csatlakozáshoz szükséges felhasználónév

- SMTP jelszó: ha az SMTP kiszolgáló jelszóval van védve, akkor a csatlakozáshoz szükséges jelszó.

- Feladó: ez itt megadott e-mail cím fog megjelenni a címzettnél a feladó helyén. Ha kérünk visszaigazolást az is ide érkezik.

- Visszaigazolás kérése: mint bármilyen más levelezőrendszerben.

- Véletlen jelszó generálása dolgozóknak: ha titkosítani kell a dolgozónak küldött pdf melléklete(ke)t, akkor ezzel a gombbal lehet a az összes olyan dolgozónak véletlenszerű jelszót generálni, akinek üres a „Dokumentum jelszó” mező a Munkaügyben.

- Jelszó kiküldése dolgozónak: ezzel lehet kiküldeni a dogozónak a saját jelszavát a beállított e-mail címére.

A dolgozó e-mailcímét a Munkaügy / Adatrögzítés / Törzsadatok 2 képernyőn az e-mail cím mezőbe lehet beállítani, és a dolgozó erre a címre kapja a levelet.

A fizetési jegyzéket a már megszokott módon kell létrehozni, majd a nyomtatási képernyőn megjelenik egy választási lehetőség, mely szerint elektronikusan (e-mail készíthető) küldhető vagy pdf formátumban nyomatatható a bizonylat.

Ha többoldalas 1-1 dolgozó fizetési jegyzéke, akkor minden oldalról külön pdf állományt készít a program, így több melléklet lesz a levélben.

Az e-mail-ben történő fizetési jegyzék elkészültét követően kilép a listából a program.

23. Állományi lista

a) Lekérdezések, listák/Állományi lista/Lista fajtája: Pénzes lista2 segítségével az Excel programba beolvasható formátumú állományokat tudunk előállítani.. Itt a program lehetőséget ad arra, hogy az Egyéb jövedelmek közül maximum 8-at kijelölve listát készíthessünk.

Az egyes oszlopok külön is összesítésre kerülnek.

A lista elkészítése után a bal felső sarokban található ikonra kattintva különböző típusú állományokba tehetjük a listát.

Az file típusának választásához le kell gördíteni a File típusa mezőt. Itt célszerű a ’Szöveg file (mezők tabulátorral elválasztva)’ választani. Valamint meg kell adni a készítendő file nevét.

Az ilyen módon elkészített állományt az Excel programban kell megnyitni. Ekkor a következő kép jelenik meg:

A tovább gombra kattintva a következő kép jelenik meg, amelyen már értelmes formátumban láthatók a leendő táblázatunk oszlopai:

Itt a ’Befejezés’ gombra kattintva az állomány beolvasásra kerül.

Mint látható a beállításokon módosítani nem kell, az Excel program felismeri a babér programban a fenti fájl típussal elkészített lista oszlopait, sorait.

Az elkészült Excel tábla bal felső cellájára kattintva kijelölhetjük az egész dokumentumot, majd az „A” oszlop jobb oldalán található határoló jelre kettőt kattintva minden oszlopot a leghosszabb adattartalmú mező szélességére hozhatjuk. A továbbiakban az igényeknek megfelelően formálhatjuk tovább a dokumentumot.

Az elkészített Excel dokumentumot ajánlott elmenteni a mentés másként funkcióval, Excel munkafüzetként.

24. Nyomtatás file-ba és nyomtatás archiválás

A BaBér minden listájánál lehetőség van a készítendő listákat különböző formátumokban elkészíteni, egy általunk választott útvonalra elmenteni. (Pl. egy PDF kiterjesztésű állományt lehetőség van e-mail-ben továbbküldeni olyan formában, hogy azt a címzett nyomtatni tudja.)

A lista nyomtatásakor a program a Nyomtatás párbeszéd panelen lehetőséget ad arra, hogy a listát file-ba nyomtassuk.

A Típusa mezőnél választhatjuk ki, hogy milyen formátumot kérünk.

A kiválasztott formátumnak megfelelően lehetőség van további beállításokra is.

A Helye mezőben a készítendő file helyét, nevét definiálhatjuk.

A program lehetőséget ad az elkészített listák archiválására. Erre elsősorban a Munkaszerződés modulban készített listákkal kapcsolatban merült fel igény, ezért ott mutatjuk be. (lásd: XIX. Fejezet)

25. Idegen nyelvű bérlap

Lehetőség van a dolgozók bérlapjának idegen nyelvű nyomtatására is.

A Szerviz / Szótár / Nyelvi beállítások menüpont alatt lehetőség van új nyelv felvitelére és a hozzátartozó felíratok, szótár elemek az aktuális nyelvre történő fordítására.

Angol nyelvre lefordítottuk a bérlap feliratait.

Önöknek a cégnél használt jövedelmek és levonások megnevezésének fordítását kell elvégezni az angol nyelvű bérlap használatához.

Baloldalon a lefordítani kívánt megnevezésre kettőt kattintva, a kurzor a jobboldalra ugrik, és a megnevezés felírat alá kell beírni az idegen nyelvű megnevezést.

Amennyiben más nyelven kívánják használni a bérlapot az új nyelv felvitele után, a számfejtés, szótár, fizetési jegyzék fülön Önöknek kell felvinni az összes megnevezés fordítását, amely számfejtéshez, a jelenléti/távolléti jogcímekhez, a kedvezményekhez, az egyéb jövedelmekhez és levonásokhoz tartoznak a fizetési jegyzéken.

Ha használják az idegen nyelvű bérlapot, akkor minden új jövedelem, vagy levonás jogcím használatba vételekor el kell végezni annak fordítását.

A Bér / Adatrögzítés / Törzsadatok/Egyéb adatok képen a nyelvi beállításnál fel lehet rögzíteni, hogy a dolgozónak milyen nyelvű bérlap kerüljön nyomtatásra.

A fizetési jegyzék nyomtatásakor több lehetőség van a nyelv választására.

A lista nyelve felirat alatt található legördülő menüből választani lehet a cégnél használt nyelvek közül. (Alapértelmezett érték a lista nyelvére a magyar.)

A lista nyelv beállításához kapcsolható három kiegészítő beállítás:

· Mindenkinek a saját nyelvén.

Ezt a beállítást választva mindenkinek a Bér / Adatrögzítés / Törzsadatok/Egyéb adatok képen beállított nyelv alapján jön le a bérlap. (Akinek magyar van beállítva magyarul, akinek angol van beállítva angolul…)

· Mindenkinek a kiválasztott nyelven.

Ezt a beállítást választva a program figyelmen kívül hagyja a Bér / Adatrögzítés / Törzsadatok képen beállított nyelvet és mindenkinek a lista nyelve-nél kiválasztott nyelven kerül kiírásra bérlap. (A fenti beállításnál mindenkinek magyarul.)

· Csak a kiválasztott nyelvre beállítottak.

Ezt a beállítást választva azoknak a dolgozóknak nyomtatja ki a bérlapját, akiknek a Bér / Adatrögzítés / Törzsadatok képen beállított nyelv megegyezik a lista nyelv-nél beállított nyelvvel.(A képen található beállítás alapján, a magyar nyelvre beállítottaknak.)

A Szerviz / Beállítások / Egyéb beállítások / Beállítások 2 képen lehetőség van annak beállítására, hogy hibalista készüljön, ha az újonnan használatba vett jövedelmek illetve levonások nem kerültek beállításra (lefordításra) a nyelvi beállításoknál.

Ha bejelöltük a „Hibalista ha hiányos a nyelvi szótár”-t az alábbi formátumú lista jelenik meg a bérlap nyomtatásakor:

Ez a hiba lista csak addig jelenik meg, amíg számfejtésre nem kerül egy olyan dolgozó, akinek van felrögzítve az új egyéb jövedelem, és a törzsadatok képen be van állítva részére a nyelvi beállításokhoz idegen nyelv. (A fenti példánál angol vagy francia.)

Ha ilyen dolgozónak megtörténik a számfejtése, akkor a program automatikusan feltölti a szerviz/szótár/nyelvi beállítások menüpontnál az egyéb jövedelem, vagy levonás szótárba az aktuális idegen nyelvhez a magyar nyelvű megnevezést.

26. Leíró adatok lekérdezése

A funkció a Lekérdezések, listák / Leíró adatok dátum szerinti lekérdezése menüpontból indítható.

A menüpontban a Munkaügy/Adatrögzítés/Leíró adatok vagy Fix leíró adatok rovat rögzített adatainak dátum szerinti listázására van lehetőség:

· Az általános szűrőképén az alábbi választási lehetőségek találhatók:

- Leíró adatok közül vagy a fix leíró adatok közül szeretnénk listázni,

- A dolgozó mely azonosítója kerüljön fel a listára: Dolgozó sorszáma, Dolgozó adóazonosító jele, Egyedi külső azonosító (csak az egyik választható)

- Lista-rendezettség (Dolgozó név, vagy Leíró adat megnevezés)

- A lista fejlécének a megnevezése (szabadon szerkeszthető szöveg)

- Az elkészült lista képernyőn jelenjen meg, vagy xls file-ba készüljön el.

- Kilépett dolgozók megjelenítése (igen/nem)

Névtelen.png

· A lista tartalma:

- Ügyfél által beírt fejléc

- Ha telephely / Szervezeti egység került kiválasztásra akkor annak megnevezése

- Dolgozó neve

- Dolgozó azonosító

- Leíró halmaz megnevezése

- Leíró adat megnevezése

- Leíró adat rögzített dátuma

Névtelen2.png

TÁPPÉNZ

27. Táppénz modul használata

1. Táppénz Számfejtési beállítások:

Az alábbi képen megjelölt menüponton érhető el.

A menüpontra kattintva az alábbi képernyő látható, amelyen kiválaszthatók azok a jogcímek amelyekre számfejteni szeretnénk a felsorolt ellátásokat.

Azok a jogcímek, amelyekre már történt számfejtés (szürke színnel vannak megjelenítve), nem írhatók át más jogcímre.

2. Táppénz Előzmények:

Az alábbi képen megjelölt menüponton érhető el.

Táppénz számfejtés megkezdése előtt, új belépő esetében az fülre fel kell vinni az alapszámításhoz és a jogosultság megállapításához szükséges előzményeket. Ha már az előző évben is BaBér-ral történt a számfejtés úgy az éves zárás áthozza az előző évről az előzmény adatokat.

Előző munkahelyek:

Az előző munkahelyek fülön a folyamatos biztosítási jogviszony elbírálásához szükséges az előző biztosítási jogviszonyok adatait rögzíteni.

Előző munkahely:

Új sor létrehozásával rögzíthető. Az *insert* gomb megnyomása után megjelenik egy új sor, melyben rögzíthetjük az előző munkahely adatait. Kötelezően kitöltendő a neve, belépés, kilépés dátuma és a munkahely típusa.

Amennyiben a dolgozó ugyanazon munkáltatóhoz 30 napon belül visszalép, úgy az az előző munkahellyel azonosnak minősül.

Ebben az esetben az *aktuálissal azonos munkahely* típust kell kiválasztani.

A feltételek fennállása esetén ezt feltétlen jelölni kell, mert ebben az esetben a táppénz alap megállapításánál, az így jelölt munkahelyeket egy munkahelynek vesszük.

Aktuális munkahely:

Az első táppénz számfejtéskor a program által feltöltésre kerül, a munkaügyi modulban talált adatok alapján.

Amennyiben táppénz számfejtés nélkül kívánjuk feltölteni, az F3 egyszeri lenyomásával feltöltésre kerül, a munkaügyi modulban talált adatok alapján.

Munkaügyi központ:

F4 egyszeri lenyomása után rögzíthetőek az adatok.

TB ellátásban részesül:

F5 egyszeri lenyomása után rögzíthetőek az adatok.

Ennek rögzítése abban az esetben szükséges, ha az előző munkahely megszűnését követően passzív ellátásban részesült a dolgozó.

Kieső idők:

A kieső idők, távollétek fülön munkahelyenként (biztosítási jogviszonyonként) rögzíteni kell a távolléteket (bérrel el nem látott időszakokat).

Tartós távollétek:

Itt kell felvinni kifizetőhely esetén a tartós távolléteket (pl.: GYES, GYED) is. A tartós távollétek rögzítésével megelőzhetjük azt, hogy olyannak is számfejtsünk bért, aki huzamosan távol van. Az itt rögzített tartós távollétek alapján a havi zárás feltölti a bér jelenlét képet a megfelelő kóddal a számfejtéshez. Az időszak kezdetét és végét kötelező megadni.

Figyelem: az alapszámítás és a jogosultság figyelés nem veszi figyelembe a tartós távolléteket!

Iskolai végzetség:

Az iskolai végzettségek ablak megegyezik a Munkaügyi adatrögzítés Iskolai végzettségek, ablakkal.

Pályakezdő dolgozó esetben, ha a (nappali) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, keresőképtelenége esetén biztosítási idejének tartamára tekintet nélkül 1 évre jogosult táppénzre.

Ennek elbírálásához szükséges kitölteni az iskolai végzettségre vonatkozó adatokat.

Számfejtett tételek:

A számfejtett tételek ablak az adott dolgozóhoz számfejtett tételeket tartalmazza. Itt az adatok nem módosíthatók, csak információs jelleggel bírnak. Lehet választani, hogy csak az aktuális tételek legyenek láthatók, vagy a módosított törölt tételek is.

3. Ellátások alapjának megállapítása

EBtv. 39/A.§

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet lehet figyelembe venni.

4. Jövedelmek Gyűjtése / Rögzítése

A törvény változásainak megfelelően az ellátások alapjának megállapításához azon 08-as bevallások adatait gyűjtjük, melyek bejelentés dátummal rendelkeznek.

A programban ezen adatok gyűjtésére az alábbi képen megjelölt menüponton van lehetőség

A menüpont indításakor az alábbi szűrőképernyő látható

Az funkció havi záráskor automatikusan lefut, amennyiben ez jelölésre került a hónap zárás képen. Gyűjtésre minden esetben a tárgyévet megelőző év első hónapjától az aktuális hónapot megelőző 3. hónapig a NAV felé bejelentésre került adatok kerülnek.

Az funkció indítására akkor van szükség, ha a havi zárás után Önrevízió került beadásra a NAV felé, vagy a beállítások szerint a havi záráskor a gyűjtés nem fut le.

A gyűjtés után az indításakor az alábbi képernyőn láthatóak a beadásra került 08-as bevallások Pénzbeli EGBizt. járulék alap adatai.

A gyűjtés mindig a teljes ( irányadó ) időszakra történik, tehát ha változás történt a bevallott adatokban (önrevízió, vagy hónaptól eltérő időszak miatt) az új adatok is gyűjtésre kerülnek jelölve a gyűjtés dátumát. Az előzőleg gyűjtött adatok nem kerülnek felülírásra, ebben az esetben a gyűjtés után az adott időszakra 2 sora lesz a dolgozónak.

Induló cégeinknek lehetőséget biztosítunk új adat rögzítésére az adatrögzítésben, az alábbi módon:

A név kiválasztása és az jelölése után, majd az gombra kattintva megjelennek a gyűjtött adatok.

A program által gyűjtött adatok nem törölhetők és nem módosíthatóak, de új adat rögzítésére van lehetőség.

A gombra kattintva beírható a megadott időszara a jövedelem.

A gombra kattintva, amennyiben olyan vonatkozási időszakot írunk be, amely már szerepel a gyűjtött adatok között, az alábbi figyelmeztetés jelenik meg.

Ha a figyelmeztetés ellenére mégis erre az időszakra akarunk adatot rögzíteni, az gombra

kattintva az adatok rögzítésre kerülnek és jelölésre kerül az is, hogy kézi rögzítés történt és ez lesz az aktuális adat.

A kézzel rögzített adatok törlésére van lehetőség, amennyiben az még nem felhasznált, azaz még nem történt táppénz alap megállapítás ennek az adatnak a figyelembe vételével.

A törölni kívánt soron állva a gombra kattintva az alábbi figyelmeztetést kapjuk.

Az gombra kattintva törlődnek az adatok.

Táppénzes jövedelmek 08 bevallás alapján (2015.01.01-től hatályos jogszabály szerint)

A gyűjtött, vagy rögzített adatok közül, mindig az aktuálisként jelölt adatok kerülnek a automatikusan a Táppénz előzmények képre.

A kép jobb oldalán látható mindkét gyűjtött adat.

Bejelentés dátum: A 08-as bevallás / Adatrögzítés képen található dátum

Gyűjtés dátum: A havi zárással, vagy kézzel indított gyűjtés dátuma.

Az aktuális jelölés minden esetben az utolsó gyűjtött, vagy rögzített adathoz kerül, ez a fenti kép bal oldali ablakában látható. Az ellátások alapja a kép adatiból kerül kiszámításra.

5. Táppénz számfejtés:

Az alábbi képen megjelölt menüponton érhető el.

1. A számfejtés fülön a tétel számfejtésénél először ki kell jelölni bal egér gomb megnyomásával a keresőképtelenség időszakát.

2. Meg kell adni a táppénz típusát. Ez az egér jobb gombjának megnyomására feljövő helyi menüből kiválasztható.

A megfelelő kód kiválasztása után aktívvá válik a „Számfejtés”, „Alapok” és az „Adatmegállapító lap” fül.

Az alapok fülön az gomb megnyomásával kiszámításra kerül a felrögzített (előző évről áthozott, számfejtett) rendszeres és nem rendszeres jövedelmek, valamint a figyelembe vehető naptári napok alapján a kereset és az osztószám, a napi átlag kereset, az irányadó időszak, a számítási időszak és az alap megállapítás módja.

A program által kiszámított értékek a korrekció oszlopba beírt összegekkel módosíthatóak a kiszámított alap rögzítése előtt.

A gombra kattintva láthatóak az adatok, amelyekből az alap számításra került.

Az alap megállapítás módja ablakba a negyedéves jelentés elkészítéséhez szükséges típusok kerülnek beírásra, a rendelkezésre álló adatok alapján. Amennyiben az alapot kézzel írták be „ismeretlen „szöveg kerül beírásra. A program által beírt megállapítás módot módosítani nem lehet. Amennyiben a felhasználó szerint nem a helyes megállapítás került beírásra, kérjük, ellenőrizze az előzmény adatait és szükség esetén javítsa, majd számoljon új alapot.

Az alap átadása után, a Számfejtés képernyőn megjelennek a napi alap, a táppénz %-nak mértéke, a táppénz napi összege, a táppénz naptári napjainak száma és a számfejtett összeg.

A program a talált adatok alapján automatikusan kiszámolja a táppénz százalékát, melyre a munkavállaló jogosult.

A program figyeli a kivett betegszabadságot, és ha van még a biztosítottnak ki nem vett betegszabadságos napja, az alábbi üzenettel figyelmeztet rá.

Az gombra kattintva kiadhatjuk a még meglévő betegszabadságot. Táppénz számfejtésképernyőn megjelenik, hogy mely napokra kapott betegszabadságot a dolgozó.

Ha csak betegszabadság kerül rögzítésre, mi választjuk ki a kódok közül a betegszabadságot, nincs jelentősége, hogy a betegszabadság-szabadnapot (Z) ill. betegszabadság-hétköznapot (W) választjuk-e. A program figyeli, hogy hétköznapra vagy szabadnapra történt a napok kijelölése.

A betegszabadság lejárta után kezdődik a táppénz.

A számfejtési fülön a gomb elmenti a felvitt, kiszámolt adatokat a táppénz modulba és átadja a bér modulba. Jelenlét adatoknál beíródnak a táppénzes napok, a jövedelmek képernyőn megjelenik a táppénz megnevezése és összege.

A gombbal elvethetjük az adatokat.

A program a jelenléti napokat különböző háttérszínnel jeleníti meg, a következők szerint:

Sárga hátérrel jeleníti meg, ha az adott napra a táppénz modulban be van állítva „táppénzes” jogcím, de a bér modulban nem az van. (Sárgák finom árnyalatai megkülönböztetik a szombatokat és a vasárnapokat.)

Fehér háttérrel jelennek meg azok a napok, melyeknél egyezés van a táppénz és a bér modulban.

A rózsaszín, piros árnyalat jelöli azokat a jelenléteket, ahol a bér modulban táppénzes jelenlét szerepel, de a táppénz modulban nincs rá számfejtési tétel.

6. A gyermekgondozási díj maximum összege

42/D. §

(1) A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

(3) A 48. § (1), (2), (3) és (5) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

Változás 2016.01.01.-től

(4) A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

A felülvizsgálat szükségességére az alábbi képen látható jelölést biztosítjuk.

GYED alap megállapításakor nem szükséges elvégezni a jelölést, mivel 2016.01.01.-től függetlenül a megállapítás módjától, minden esetben felül kell vizsgálni a GYED összegét.

Az éves zárás elvégzi az erre vonatkozó jelölést.

7. Tört napi táppénz számfejtése

A táppénzes napok jelölése után a szokásos módon táppénz alapot számolunk, vagy átadjuk a már előzőleg számolt alapot.

Amennyiben a táppénz első napján a dolgozó a munkaidejének egy részét ledolgozta, jelölni kell, hogy az Első nap tört nap. Ennek jelölésekor lehetőség van az órák számának beírására.

Teljes napi óra: az az óraszám, amit a betegség első napján dolgozni kellett volna.

Táppénzes óra: az az óraszám, ami betegség miatt nem lett ledolgozva.

Az óraszámok beírásával, a táppénz összege a megadott óraszámok arányában átszámolásra kerül.

A példa szerint a dolgozónak 07.30.-án 8 órát kellett volna dolgozni, de betegsége miatt 2 órát nem dolgozott le.

Táppénz összege: 4910/8*2= 1.227,50 kerekítés szabálya szerint 1.230

A ledolgozott 6 óra a jövedelem képre bekerül egy általunk elkészített Tört napi munkabér jogcímre.

Számfejtéskor az aktuális alapbér összegéből kiszámoljuk az adott órára jutó munkabér összegét.

8. Munkavégzés melletti ellátások /Többes ellátás

Amennyiben munka mellett folyósítunk Anyasági ellátást (pl.GYED-et) a Tartós távollét fül/ Munka melletti anyasági ellátások blokkban rögzíteni kell a GYED időszakát a gyermek nevének kiválasztásával. Itt 2014.01.01. előtti dátumot nem lehet rögzíteni. (GYES esetében is így kell eljárni.)

Példa:

A dolgozó munka mellett január hónapban második gyermekével GYED-ben részesül.

Első gyermekével január 10-15-ig GYÁP-ban részesül.

Saját jogán január 20-25-ig Táppénzben részesül.

TP Rögzítés menete:

A második gyermekre az eddig megszokott módon jelöljük és számfejtjük a GYED-et.

GYÁP számfejtése az első gyermekre GYED folyósítás mellett:

1. Kijelöljük a GYÁP időszakát a kód kiválasztása nélkül.

2. Az fülön kiválasztjuk az első gyermeket.

3. A fülre visszakattintva a már kijelölt időszakra (az időszakot nem kell újra kiválasztani) kiválasztjuk a GYÁP kódját.

4. Alap számítása után visszakattintunk a számfejtési képre, majd rögzítünk.

Saját jogú táppénz számfejtése GYED folyósítás mellett:

1. A saját jogon táppénz időszakot bejelöljük és kiválasztjuk a táppénz kódját.

( A példa szerint 1 nap betegszabadság jár a dolgozónak.)

2. Alap számítása után számfejtünk, rögzítünk.

A program a TP adatrögzítési képen a kettős ellátást „Y” kóddal jelöli.

A kettős ellátás kódjára kattintva az alábbi kép jelenik meg, amelyen valamelyik „Y” jelölésű napra kattintva be tudjuk jelölni azt az ellátást, amelynek adatait látni kívánjuk

Pl: a Táppénz kiválasztása esetén, az arra vonatkozó számfejtési adatok kerülnek megjelenítésre és listázásra.

A munka melletti GYED esetén a bér/jelenléti képen a GYED nem kerül megjelenítésre, tekintettel arra, hogy ebben az esetben ez nem eredményez munkából való távollétet, hanem munkavégzés mellett kerül folyósításra.

A Bér/ Jelenlét képen munka melletti GYED esetén a továbbiakban csak azok az ellátások kerülnek megjelenítésre, amelyek munkából való távollétet eredményeznek.

Pl. GYÁP, Saját jogú táppénz ÜB. stb…

9. Többes ellátás számfejtése munkavégzés nélkül

Ha a dolgozó munkavégzés nélkül részesül többes ellátásban annak tényét a már szokott módon a tartós távollétek ablakban kell rögzíteni.

Példa:

A dolgozó január hónapban egyik gyermekével GYED-ben részesül.

Másik gyermekével január 15-től CSED-ben részesül.

Tartós távollétek rögzítése:

1. ablak adatai:

Mindkét ellátás jogosultságának teljes időszakát kell berögzíteni.

3. ablak adatai:

GYED és CSED egyazon időre való folyósítása esetén kötelező kitölteni, mert a 08-as bevallás M08-as lapjára kieső időként innen gyűjtjük az adatokat.

Amennyiben egy hónapon belül több ellátás kerül folyósításra, a többes ellátás kezdő és vége hónapjában, nem csak az átfedés időszakát, hanem ellátások teljes időszakát kell rögzíteni. A hónap a 08-as jelentés első hónapja, ami kiválasztható. (Év közben induló cégeinknél van jelentősége)

TP rögzítés menete:

A GYED-re jogosító gyermekre az eddig megszokott módon jelöljük és számfejtjük a GYED-et.

CSED számfejtése az erre jogosító gyermekre:

1. Kijelöljük a CSED időszakát a kód kiválasztása nélkül

2. Az fülön kiválasztjuk a CSED-re jogosító gyermeket

3. A fülre visszakattintva a már kijelölt időszakra (az időszakot nem kell újra kiválasztani) kiválasztjuk a CSED/TGYÁS kódját.

4. Alap számítása után visszakattintunk a számfejtési képre, majd rögzítünk.

A program a TP adatrögzítési képen a kettős ellátást „Y” kóddal jelöli.

A kettős ellátás jelölésekor az alábbi kép jelenik meg, amelyen valamelyik „Y” jelölésű napra kattintva be tudjuk jelölni azt az ellátást, amelynek adatait látni kívánjuk.

A TGYÁS/CSED kiválasztása esetén, az arra vonatkozó számfejtési adatok kerülnek megjelenítésre és listázásra.

A többes ellátásnál a bér / jelenléti képen csak az egyik ellátás kerül megjelenítésre.

Ha ugyanazon időszakra GYED-ben is és TGYÁS/CSED-ben is részesül a dolgozó, akkor a TGYÁS/CSED kerül megjelenítésre.

A jövedelem képen látható a többes ellátás átfedés időszakának dátuma.

10. Biztosítás megszűnését követő táppénz

Biztosítás megszűnése után fizetett baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás megszűnését, követő első, második, vagy harmadik napon szenved balesetet, illetve a baleseti táppénze a biztosítás fennállása alatt kezdődött és a biztosítás megszűnését követően is folytatódik (aktívról passzívra váltó).

Passzív baleseti táppénz rögzítése

Kilépés dátum: 2014.05.20.

Baleseti Táppénz: 2014.05.21.-től

A Táppénz modulban a baleseti táppénz időszakát a megfelelő kód kiválasztásával jelöljük, majd alapszámítás és átadás után rögzítünk.

A bérmodulban számfejtéskor az alábbi figyelmeztető üzenetet kapjuk.

Az gombra kattintva megtörténik a számfejtés és a Jövedelmképen felírásra kerül a baleseti táppénz összege.

Rögzítés után újabb figyelmeztető üzenet jelenik meg:

Az gombra kattintva rögzítésre kerülnek a számfejtett adatok.

Aktívról passzívra váltó baleseti táppénz rögzítése

Kilépés dátum: 2014.05.20.

Baleseti Táppénz: 2014.05.12.-től

A Táppénz modulban először a baleset kilépés napjáig tartó időszakát (05.12.-20) jelöljük be a megfelelő kóddal, majd alapszámítás és átadás után rögzítünk.

Ez után a baleset kilépés napjától tartó időszakát (05.21.-től) jelöljük be a megfelelő kóddal, majd az alap átadása után rögzítünk.

A fenti számfejtési módszer alakalmazásával a Bér/Jövedelemképen két soron látható az aktív és a passzív időszak és az erre számfejtett összeg, így az adatszolgáltatások ez előírásoknak megfelelően készülnek el.

11. Táppénz számfejtése 30 napon belüli azonos munkahely esetén

Az alábbi képen megjelölt menüponton indításával mód van a kilépett dolgozók másolására.

A menüpont indítása megjelenő képernyőn lehetőség van a funkció jelölésére.

A funkció jelölése esetén a másolt dolgozó tárgyévi Tp. alapot képező jövedelmei bekerülnek a Táppénz előzményekbe és az előző munkahely típusához *aktuálissal azonos munkahely* megnevezés kerül.

Ha önöknek van olyan dolgozójuk, aki egy éven belül többször visszalép 30 napon belül, annak a jelenleg élő jogviszonyába kézzel fel kell rögzíteni a megelőző jogviszonyok adatát, így egy újabb jogviszony létre jöttekor a fenti funkcióval a továbbiakban már nem kell kézzel rögzíteni a TP előzmény adatokat. Figyelem! A fenti opció csak a 217/1997.(XII.1.) kormányrendelet R. 28. 5.§ alapján folyamatos biztosítási időn belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá váló jogviszonyok esetében alkalmazható!

12. Táppénz alap számítása szerződés szerinti jövedelem alapján

Az ellátások alapjának megállapításánál a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb (Ebtv.39/A.§(2)bek.)

Azon biztosított esetében, aki betegszabadságra jogosult, a betegszabadság idejére megállapított távolléti díj egy hónapra járó összegét kell érteni.

A távolléti díj alapján megállapított szerződés szerinti havi jövedelem megállapítása a munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi törvény 148.§-ában foglalt előírásokra figyelemmel a foglalkoztató hatáskörébe tartozik.

A Babér programban az alábbi módon történik a havi távolléti díj számítása az ellátások alapjának megállapításához:

Amennyiben a dolgozó naptárjában nem jelölt az „általános munkarend”:

(Távolléti díj alap 1 órai + Növelő összeg 1 órai) * a havi munkarend szerinti ledolgozott órák

Amennyiben a dolgozó naptárjában jelölt az „általános munkarend”:

(Távolléti díj alap 1 órai + Növelő összeg 1 órai) * (az Éves naptár ledolgozott napjai * a dolgozó naptárjában található „Számításhoz napi óraszám” értékével)

13. Táppénz módosítása

a) Elmaradt ellátás számfejtése:

Ha valaki utólag hozza, a táppénzes igazolást (augusztusban, hogy ő júliusban táppénzen volt), akkor a táppénz modulban a számfejtési hónapot nem módosítva a lezárt hónapban kijelöljük az ellátás időszakát, majd a szokásos módon járunk el.

A Bér / adatrögzítés / jövedelem képernyőn az augusztusi hónapban megjelenik a TB ellátás összege.

A számfejtés elvégzése után a program kiszámolja a módosított időszakra az előző hónapban kifizetett bér összegét, és azt visszavonja előző havi korrekció címen.

Tévesen számfejtett ellátások javítása:

b) Tárgyhónapra történt téves számfejtés törölhető. Ha kitöröljük a tételt a táppénz modulban, törlésre kerülnek az adatok a bér modulból is.

A táppénz számfejtés és rögzítés után a Bér/ Jövedelemképen beírásra kerül a számfejtett ellátás összege és időszaka.

Az törölni kívánt időszak megjelölése és a gombra kattintva az alábbi üzenetet láthatjuk.

Az gombra kattintva törlésre kerül az ellátás számfejtése, valamint a Bér/ Jövedelemképen is törlésre kerülnek az adatok. Ilyen esetben a bér modulban a számfejtés megismétlése szükséges!

Itt szeretnénk felhívni figyelmüket arra, hogy azt a Tb ellátást, mely a Tb modulban került elszámolásra, a Bér/Adatrögzítés/Jövedelem menüpontban törölni nem lehet.

c) Előző hónapra/hónapokra történő téves számfejtés csak módosítható.

Pl.: A dolgozó részére előző hónapban táppénz került számfejtésre. A következő havi számfejtéskor kiderült, hogy az utolsó két napon már felvette a munkát.

A táppénz modulban kijelölöm a módosítani kívánt időszakból azt az időszakot, amit ténylegesen szeretnék számfejteni, majd megnyomom a gombot.

A fenti művelet elvégzése után az utolsó két nap táppénzes kódjai törlődnek,

és ’X’ (Táppénz nem kereső) kóddal kerül feltöltésre.

Az ellátást a megszokott módon számfejtjük, rögzítjük.

Rögzítéskor a bér adatrögzítés menüpont jövedelmek fülre átadásra kerül mínusz előjellel az előző hónapban számfejtett ellátás összege, és plusz előjellel a táppénz helyes összeg. A TP nem kereső jelölést (X) a bér modulban a helyes jelölésre módosítani kell. (A bérszámfejtés elvégzése/megismétlése szükséges.)

Pl.: A dolgozó részére Július hónapban Egyéb baleset címen történt táppénz számfejtve. Augusztus hónapban kiderült, hogy ezt az időszakot Táppénz címen kellett volna számfejteni.
A módosítást a rögzített/számfejtett időszakokra egyenként kell elvégezni.

A táppénz első napján állva látható, hogy a számfejtés 07.11.-07.13. időszakra történt.Elsőként ezt az időszakot kell módosítani.

Az időszak kijelölése után a gombra kattintva , majd a jobb egérgomb megnyomása után a menüből ki kell választani a megfelelő kódot.

Ez után, , majd .
Amennyiben az ellátás típusa nem változik, elég az , majd .

Az alábbi képen látható, hogy a tévesen számfejtett *B* módosításra került *J*-re.

Ez után módosítható a következő tévesen számfejtett időszak 07.14.-07.27.-ig, az előbbiekben leírtak szerint.

A leírtak elvégzése után a módosítás hónapjának jövedelemképén látható, hogy a tévesen számfejtett *Egyéb baleset* jogcímen számfejtett összegek a két módosított időszakra visszavonásra kerültek, és a *Táppénz 50%* jogcímen mindkét időszakra felírásra kerültek.

Ha nem a számfejtési hónapot megelőző hónapra kell utólag számfejteni elmaradt ellátást, akkor a táppénz modulban az ellátás számfejtése az előbbiek szerint megtörténik, de a bérkorrekció összegét ki kell számolni és kézzel rögzíteni a jövedelemképen.

Ha véletlenül másik gyermek került kiválasztásra GYÁP számfejtésekor és már zárt a hónap:

A számfejtési fülön kijelöljük a módosítani kívánt időtartamot (tól-ig)
Átmegyünk az eltartottak fülre és átváltunk arra az eltartottra, akire számfejteni akarjuk az új tételt. Visszaváltva a számfejtés fülre megnyomjuk a Módosítás gombot, majd elvégezzük a számfejtést a szokásos módon.
A Bér/Jövedelem képen látható a visszavont, majd újra számfejtett összeg.

14. Adatmegállapító lap:

A számfejtés fülön a rögzítés gomb megnyomása után ki kell jelölni a számfejtett ellátás egy napját, ezután az fülre kattintva az alábbi képernyőn megjelölt fülekre kattintva ellenőrizhetőek az adatlapra kerülő adatok. Azokon a füleken, ahol a gomb aktív, ott szükség esetén átírhatóak a gyűjtött adatok és a kinyomtatott adatlapon, már a módosított adatok szerepelnek.

A fülre kattintva láthatjuk azokat a jövedelmeket, melyek az ellátás alapját képezik, valamint a kieső napokat és a tényleges, jövedelemmel ellátott napokat.

Az adatok ellenőrzése, esetleges módosítása után, a gombra kattintva látható az Adatlap nyomtatási képe, amely az OEP által kiadott nyomtatványnak megfelelő formában kinyomtatható a bal felső sarokban található ikonra kattintva.

15. Kifizetési utalvány

Az OEP által kiadott nyomtatványnak megfelelő formában nyomtatható a már számfejtésre került ellátásokról.

A nyomtatni kívánt ellátás első napjára állva, majd az gombra kattintva látható az utalvány nyomtatási képe, ami a ikonra kattintva kinyomtatható.

16. Határozat TGYÁS / CSED /GYED megállapításáról.

TGYÁS/CSED és GYED esetében az ellátás megállapításáról határozatot kell hozni.

Az OEP által kiadott nyomtatványnak megfelelő formában nyomtatható a már számfejtésre került ellátásokról.

A nyomtatni kívánt ellátás első napjára állva, majd a gombra kattintva látható a határozat nyomtatási képe, ami a ikonra kattintva kinyomtatható.

17. Speciális lehetőségek a táppénzrögzítés képernyőn:

· Jelenlét adatok törlése a jelenlét képernyőn.

A törölni kívánt időszak kijelölése után megjelölt szövegre kattintva az alábbi kérdést látjuk:

Az gombra kattintva a fülön látható, hogy a Bér/Jelenlét képen törlésre került a jelölt időszak.

· Jelenlét képernyő naptár szerinti feltöltése.

A jelölt időszakra a Bér/ Jelenlét kép /Ledolgozott napok sorát a dolgozó munkarendjéhez rendelt naptár szerint tölti fel.

· Jelenlét képernyő feltöltése - táppénz nem kereső (x) jellel.

A jelölt időszakra a Bér/Jelenlét kép/Táppénz sorát „X” jellel tölti fel.

· Jelenlét képernyő feltöltése „igazolt nem fizetett” (7.sor) jogcímekkel.

A kiválasztás után az alábbi kérdés jelenik meg.

Az gombra kattintva a fülön látható, hogy a Bér/Jelenlét képen jelölésre került a jelölt időszak, a kiválasztott kóddal.

18. Csoportos számfejtés anyasági ellátásokra.

Lehetőség van a külön menüpont segítségével a Terhességi-gyermekágyi segély, a Gyed csoportos számfejtésére.

Azokra a személyekre történik számfejtés a kiválasztott ellátásra vonatkozóan, akiknek a megelőző hónap utolsó napján van számfejtésük az adott jogcímre vonatkozóan és továbbra sem keresőképesek, figyelembe véve az ellátásra való jogosultság vége dátumát.

Ellátás típusonként a jelöléstől függően külön-külön és együttesen is elindítható a számfejtés, majd ennek megfelelően készíthető lista a számfejtett dolgozókról és az ellátásokról, az aktuális hónapra vonatkozóan csak egyszer!

Azoknál a dolgozóknál, akiknél már történt számfejtés az adott hónapra és jogcímre, azoknál nem történik meg a csoportos számfejtés. A számfejtést nem írja felül az egyénileg számfejtett összegeket, csak a listában jelöli ezeket az eseteket.

19. Táppénzfizetési jegyzék

Az alábbi képen látható menüponton készíthető a számfejtett ellátásokról.

A menüpont indítása után megjelenő szűrőképernyőn kétféle jelölési lehetőséget biztosítunk az ellenőzrések segítéséhez.

Keresőképtelenség esetén * karakter megjelenítése: Amennyiben a funkció jelölt, a TAJ szám mellett jelölésre kerülnek azok a dolgozók, akik keresőképessé váltak.

Ellátás típusának jelölése: Amennyiben a funkció jelölt, a listán a TAJ szám mellett jelölésre kerülnek az alábbi ellátás típusok: Hallgatói GYED (H), Munkamelletti ellátás (M), Iker GYED (I) Veszélyeztetett terhes (V).

A fenti képen megjelölt fülekre kattintva kiválasztható a számunkra szükséges lista, ami a ikonra kattintva kinyomtatható, az OEP által kiadott nyomtatványnak megfelelő formában

20. Betegszabadság lista

Az alábbi képen megjelölt menüponton készíthető

A menüpont indítása után megjelenő szűrőképernyőn a megfelelő jelölések elvégzése után az gombra kattintva látható a lista nyomtatási képe, amely a ikonra kattintva nyomtatható.

21. TP segédlisták

Az alábbi képen látható menüponton készíthetők

Az alábbi képen megjelölt menüponton készíthető.

A lista típusánál az alábbi képen látható lehetőségek közül választhatunk.

GYED, vagy TGYÁS választása esetén azok a dolgozók kerülnek a listára, akiknek az ellátásra való jogosultságuk a kiválasztott hónapban jár le.

Táppénz lejárat kiválasztása esetén azok a dolgozók kerülnek a listára, akiknek az ellátásra való jogosultságuk a kiválasztott hónapban jár le.

Az alábbi képen látható jelöléssel a nyomtatványt az OEP által előírt formában készül el, amit a keresőképtelenséget igazoló orvos részére meg kell küldeni a keresőképtelenség 240. napján.

TP adatszolgáltatás

22. Egészségbiztosítási statisztikai jelentés

Az alábbi képen látható menüponton indítható.

A szűrőképernyőn kiválasztható a hónap és a jogviszony kódja.

Az gombra kattintva elkészül a statisztika a kiválasztott hónap adataival.

A gombra katintva a gyűjtött adatok szükség esetén módosíthatók. A módosítás elvégzése után a gombra kattintva kerülnek eltárolásra az általunk módosított adatok.

A gombra kattintva elkészül a statisztika nyomtatható változata.

A nyomtatási kép bal felső sarkában található ikonra kattintva, a megadott útvonalra elkészül az Egészségpénztár által előírt formátumban a statisztika.

Az állománynévben szereplő kifizetőhely nyilvántartási (azonosító) számát az alábbi képen megjelölt helyről vesszük.

23. Társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolása

Az alábbi képen megjelölt menüponton indítható.

A szűrőképernyőn lehetőség van más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján számfejtett ellátások összegének beírására is.Ezek az összegek bekerülnek az elszámosás megfelelő soraiba.

Amennyiben a beírt összegek számfejtésre is kerültek az alábbi képen látható jelölést el kell végezni.

Az gombra kattintva elkészül az elszámolás az OEP által kiadott nyomtatvánnyal megegyező formában.

24. K100 adatszolgáltatás

A társadalombiztosítási kifizetőhely elektronikus úton köteles adatot szolgáltatni az általa kiállított, adókedvezményre jogosító igazolásokról a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig az állami adóhatóságnak

Az adatszolgáltatás elkészítésének feltétele, hogy az adott dolgozó részére készült Igazolás a GYED folyósításáról.

Az Igazolás az alábbi képen megjelölt menüponton elkészíthető az előírt formátumban.

Az igazolás elkészíthető az előírt formátumban az alábbi esetekre:

Folyamatban lévő GYED / Eat.3. sz. nyomtatvány

Befejezett GYED / Eat.2. sz. nyomtatvány

A dolgozó nevének kijelölése után ki kell választani, hogy folyamatban levő, vagy megszűnt GYED-ről akarunk igazolást. Az igazoláson szerepelni kell az annak az Ügyintéző nevének, aki az igazolást kiadta, ez a szűrőképernyőn beírható.

Az gomb megnyomása után megjelennek a gyűjtött adatok.

Ezek szükség esetén módosíthatóak és így kerülnek tárolásra az adatszolgáltatáshoz.
A módosítást az Alapértelmezett gombra kattintva törölhetjük.
A kedvezményt érvényesítő cég neve és címe módosítható, erre akkor van szükség, ha kilépő dolgozónak adjuk ki az igazolást.

A gombra kattintva látható az igazolás nyomtatási képe.

Ezek az igazolások adókedvezmény igénybevételére jogosítanak, ezért a NAV felé adatszolgáltatási kötelezettséget vonnak maguk után.(K100)

Az Adatszolgáltatás elkészítéséhez először az adatgyűjtést kell elvégezni az alábbi képen megjelölt menü elindításával.

A szűrőképernyőn ki kell jelölni azt a dolgozót, akiknek az adatait gyűjteni akarjuk az adatszolgáltatáshoz. Az adatgyűjtés csak arra a dolgozóra készül el, akinek az adatairól már készült az előbbiekben leírt igazolás.

Az gombra kattintva megtekinthető a dolgozókról készült nyomtatvány, melyen az adatszolgáltatás elkészítése előtt ellenőrizhetőek az adatok.

Az adatok ellenőrzése után készíthető az Adatszolgáltatás az alábbi képen megjelölt menüpont indításával.

A Szűrőképernyőn beírható az annak az Ügyintézőnek a neve és telefonszáma, aki az adatszolgáltatást készíti.

Az XML fájl elkészítése előtt be kell jelölni azon dolgozók nevét, akikről az adatszolgáltatást el akarjuk készíteni.

Az gombra kattintás utás kiválasztható az útvonal, ahová az elkészült XML-t el kívánjuk menteni.

Helyesbítés

Amennyiben a már eredi bevallásban lejelentett dolgozó adataiban változás történik, a Gyűjtéskor és az Adatszolgáltatáskor a megjelölésével tudjuk elkészíteni.

25. Változások 2015.július 01.-től az ellátások számfejtésében

Új CSED Kedvezményszabály

Az Ebtv.42.§ a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

(4a) Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2)-(4) bekezdés alapján számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.

(4b) a (4a) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

GYED alap megállapításánál minimálbér összege

Az Ebtv.42/D.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint változik:

(3) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni

Új GYED Kedvezményszabály

Az Ebtv.42/D.§ (5) és (6) bekezdése az alábbiak szerint változik:

(5) Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2)-(4) bekezdés alapján számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.

(6) az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

Jogosultság kedvezményszabály igénybevételére:

2 feltétele van:

A CSED, vagy GYED igénybevételének kezdő napja 2015.06.30.-t követő legyen.

Az ellátásra jogosító gyermek születésének napja TGYÁS/CSED, vagy GYES folyósítása alatt, vagy az azt követő 1 belül legyen.

Jogosultság / Igénybevétel kezdő napja:

A 2015.07.01.napjától érvényes új kedvezményszabály szempontjából nem az új ellátásra való jogosultság kezdő napját, hanem az igénybevétel kezdő napját kell vizsgálni!

Példa:

Az anya első gyermekével 2015.05.31-ig GYES-t vett igénybe.

A második gyermek jogán szintén 2015.05.31-ig TGYÁS-t vett igénybe.

2015.06. hónapban az anya végig dolgozott, majd 2015.07.01-től kezdődően a második gyermek jogán megigényelte a GYED-et. Mivel a GYED igénybevételének kezdő napja 2015.06.30-át követő dátum, ezért a 2015.07.01-től érvényes kedvezmény szabályt alkalmazni kell a GYED napi alapjának megállapításakor.

Az „egy éven belül” határnap értelmezése:

Példa:
GYED megszűnt 2014.01.01-én. Ebből kiindulva akkor 1 éven belüli az új szülés, ha arra legkésőbb 2014.12.31-én sor kerül. (Tehát ha 2015.01.01-én kerül sor a szülésre, az már egy éven túlinak minősül!)

Az új kedvezményszabály alkalmazása kettőnél több gyermek esetén:

GYED/GYES megszűnésének dátuma szempontjából mindegy, melyik gyermek után kapta a GYED/GYES-t, viszont a napi alap vizsgálatánál az utolsó ízben megállapított CSED alapjához kell hasonlítani.

Példa:

Az első gyermek (beteg) született: 2004.12.01-én.

Erre a gyermekre az anya GYES-t vett igénybe 2014.12.01-ig.

A második gyermekkel is GYES-t vett igénybe az anya, amely lejárt: 2013.02.08-án.

A harmadik gyermek született 2015.07.02.-án.

Ebben az esetben a harmadik gyermek az első gyermek jogán folyósított GYES megszűnését követő 1 éven belül született, így alkalmazható a kedvezményszabály, a CSED napi alapját viszont a második gyermek jogán megállapított CSED napi alapjához kell hasonlítani és a magasabb összeg alapján folyósítani.

Amennyiben a CSED-re, vagy GYED-re jogosító gyermek születése előbbiekben leírtak szerinti 1 éven belül történt, az alap megállapítása, az gombra kattintva az alábbi ablak jelenik meg.

Az ablak felső részében megjelenítésre kerül a kedvezményszabály alkalmazása nélkül kiszámított 1 napi alap.

Amennyiben az utoljára megállapított CSED 1 napi alapja több, mint a megjelenített összeg, úgy az gombra kell kattintani és a megjelenő táblát a törvény szerint utoljára megállapított TGYÁS, vagy CSED megállapításakor készült Adatmegállapító lapon szereplő adatokkal kérjük kitölteni.

Amennyiben ez kitöltött, a 2 összeget összehasonlítjuk és a magasabb kerül folyósításra.

Szülés Várható idejének figyelembe vétele CSED esetén:

Példa:

Az anya első gyermekével GYES-ben részesült 2014.08.15.-ig .

Újra terhes, a szülés várható ideje 2015.08.14.

A CSED-et 28 nappal előbb veszi igénybe, 2015.07.19.-től.

A szülés várható ideje a GYES lejártát követő 1 éven belül van, de mivel a szülés ideje lehet ettől későbbi időpont is, előfordulhat, hogy e miatt 1 éven túli időpont lesz, e miatt nem érvényesíthető a kedvezmény szabály.

Ebben az esetben alap számításakor a túlfizetés elkerülése végett, a kedvezmény szabályt figyelmen kívül hagyjuk és az alábbi figyelmeztető üzenetet jelenítjük meg.

2015.08.13.-án megszületik a gyermek, így érvényesíthető a kedvezmény szabály.

Amennyiben az utolsóként megállapított CSED összege kedvezőbb, mint a szülés előtt megállapított összeg, az alábbiak szerint kell eljárni.

A már lezárt hónapra számfejtett CSED napjait jelöljük ki.

Kattintsunk a gombra, majd a jobb egérgomb megnyomása után megjelenő listából válasszuk újra a CSED/TGYÁS-t, majd új alapot számolunk.

A Bér/Jövedelem képen visszavonásra kerül a módosított időszakra számfejtett CSED összeg és helyette számfejtésre kerül az uj alap figyelembe vételével számított CSED összeg.

FONTOS

Ügyfeleinktől kapott mentések felülvizsgálata során észleltük, hogy a Tartós távolléteknél sok esetben nem kerül kitöltésre a munka melletti GYES időszaka.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben GYES esetében a Tartós távollétek megfelelő sorai nem kerülnek kitöltésre, nem tudjuk elbírálni, hogy a szülés a TGYÁS/CSED, vagy GYES folyósítása alatt, vagy a megszünését követő 1 éven belül történt e.

28. OEP negyedéves jelentések

Az alábbi menüponton készíthetők:

1. jelentés a lezárt keresőképtelen esetekről

A menüpontra kattintva megjelenik az alábbi szűrőképernyő.

A megfelelő negyedév kiválasztása után az gombra kattintva megjelenik a gyűjtött adatokról a lista nyomtatási képe.

Gyűjtésre azon dolgozók adatai kerülnek, akik a kiválasztott negyedéven belül váltak keresőképessé és ez a Táppénz / Számfejtés képen jelölésre került.

A gombra kattintva az alábbi ablak jelenik meg.

A jelentendő esetek sorszámát a program automatikusa osztja, figyelve az azonos évben készített jelentés utolsó sorszámát.

Ez negyedévente emelkedő, folyamatos sorszám: első negyed évben 1, a további negyedévekben az előző negyedév utolsó sorszáma+1.

A sorszám beírására abban az esetben van szükség, ha nem a BaBér-ral történt az előző negyedév jelentése. Ebben az esetben szükséges a kezdő sorszám beírása.

A gombra kattintva újra a Szűrőképernyő jelenik meg.

A gombra kattintva láthatóak a gyűjtött adatok.

Az gombra kattintva az alábbi ablak jelenik meg, ahol a gyűjtésben nem szereplő dolgozók adatait rögzíthetjük. A gombra kattintva a rögzített adatok bekerülnek a gyűjtött adatokba. Ezt a lehetőséget BaBérral évközben induló cégeink számára fejlesztettük.

Csak olyan biztosított számára rögzíthető adat, aki szerepel a BaBér törzs állományában. A név kiválasztásával a személyi és a fogalakoztatásra vonatkozó adatok feltöltődnek, az ellátás adatok rögzíthetők.

A gyűjtött adatok módosítására is van lehetőség.

A dolgozó során állva a gombra kattintva megjelennek a dolgozó adatai szerkeszthető formában.

Módosítás után, a gombra kattintva a módosított adatok bekerülnek a gyűjtött adatokba.

Az adatszolgáltatás az egészségpénztár által elvárt fájl formátumban készül el, az majd a gombokra kattintva, az útvonal kiválasztása után.

Amennyiben az adatszolgáltatás adatairól listát szeretnénk nyomtatni, célszerű a fájlba nyomtatást választani és egy megadott útvonalra PDF formátumban elmenteni. Így a nyomtatvány összes adata látható lesz.

2. Jelentés a Csecsemőgondozási díjat igénybe vevőkről

A menüpontra kattintva megjelenik az alábbi szűrőképernyő.

Itt ki kell választani azt a negyedévet és a hozzá tartozó hónapokat, amitről az adatokat szeretnénk gyűjteni.

Ekkor az esetlegesen előzőleg kigyűjtött és eltárolt adatok törlődnek. Az új gyűjtés adatai kerülnek a táblába. Első gyűjtéskor mindig ezt kell választani.

Arra szolgál, hogy a már előzőleg kigyűjtött adatokból néhányat újra gyűjthessünk. (Pl.: Csak egy ember adatait akarjuk újragyűjteni Ilyenkor csak ez az egy ember adata fog megváltozni, a többi kigyűjtött és már javított adat nem változik.)

Ennek jelölésekor nem történik új gyűjtés, a már kigyűjtött adatokat tudjuk szerkeszteni. Azoknak a személyeknek az adatait, akik megfelelnek az általános szűrés képernyőn beállított feltételeknek.

Az gombra kattintva megjelenik a gyűjtött adatokról a szerkesztő képernyő.

Az gombra kattintva az alábbi ablak jelenik meg, ahol a gyűjtésben nem szereplő dolgozók adatait rögzíthetjük.

A gombra kattintva a rögzített adatok bekerülnek a gyűjtött adatokba. Ezt a lehetőséget BaBérral évközben induló cégeink számára fejlesztettük. Csak olyan biztosított számára rögzíthető adat, aki szerepel a BaBér törzs állományában. A név kiválasztásával a személyi és a fogalakoztatásra vonatkozó adatok feltöltődnek, az ellátás adatai rögzíthetők.

A gyűjtött adatok módosítására is van lehetőség.

A dolgozó során állva a gombra kattintva megjelennek a dolgozó adatai szerkeszthető formában.

Módosítás után, a gombra kattintva a módosított adatok bekerülnek a gyűjtött adatokba.

A jelentendő esetek sorszámát a program automatikusa osztja, figyelve az azonos évben készített jelentés utolsó sorszámát.

Ez negyedévente emelkedő, folyamatos sorszám: első negyed évben 1, a további negyedévekben az előző negyedév utolsó sorszáma+1.

A jelölésére abban az esetben van szükség, ha nem a BaBér-ral történtek az előző negyedév jelentése. Ebben az esetben szükséges a beírása.

A gombra kattintva megjelenik a gyűjtött adatokról a lista nyomtatási képe.

A ikonra kattintva a lista kinyomtatható.

Az adatszolgáltatás az egészségpénztár által elvárt fájl formátumban készül el, a nyomtatási kép bal felső sarkában található ikonra kattintva, az útvonal kiválasztása után.

- A negyedéves statisztikák helyes elkészítéséhez az ellátások bérszámfejtésére, ill. a befejezett ellátások (keresőképes) jelölésére is szükség van. (pl. az 5. rovat kitöltéséhez)

3. Jelentés a Gyermekgondozási díjat igénybe vevőkről

A menüpontra kattintva megjelenik az alábbi szűrőkép

A jelentés készítésének működése megegyezik az az előző pontban leírtakkal.

NEM TB. KIFIZETŐHELYEK ELLÁTÁS IGÉNYLÉSE

29. Foglalkoztatói igazolás, Igénybejelentés, Adatlap

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak lehetőséget biztosítunk a Pénzbeli ellátások folyósításához szükséges OEP felé benyújtandó nyomtatványok elkészítéséhez, mely az alábbi képen megjelelölt menüponton érhető el.

A menüpont indításakor az alábbi képen látható szűrőképernyő jelenik meg.

Első lépésként a ki kell választani a személyt, majd az elkészítendő nyomtatvány típusát.

Következő lépés a jogviszony, majd az ellátás típusának kiválasztása.

Abban az esetben, amikor a kiválasztott ellátás folyósítása gyermekhez kötött, szükséges kiválasztani a megfelelő gyermeket.

Abban az esetben, amikor a kiválasztott ellátás Baleseti táppénz, szükséges kiválasztani a baleset típusát.

A keresőképtelenség első napját minden esetben ki kell tölteni.

Keresőképtelenség első napja táppénz esetében a betegszabadság első napja, minden más esetben, az ellátás első napja.

Ez után az gombra kattintva A kiválasztott útvonalra elkészül az XML, ami tartalmazza a céges adatokat és a kiválasztott személy adatait, valamint a szűrőképernyőn kiválasztott/berögzített adatokat.

Az elkészült állományt az menüpont indításával kell az ÁNYK programba beolvasni.

Az így megnyitott állományba a BaBér-ból nem kinyerhető adatok beírhatóak.

AUTOMATA FUTTATÁS

30. Az automata futtatás és mentés használata és beállításai

4. Automatikus futtatás a háttérben

Lehetőség van feladatok ütemezett futtatására a felhasználó beavatkozása és a program elindítása nélkül. Ezt a lehetőséget csak Windows 7 vagy magasabb operációs rendszereken lehet beállítani és használni.

A program célja, hogy az automatikus futtatás közben a Babér kívánalmait figyelembe véve, megfelelő sorrendben futtassuk a kívánt feladatokat. (A Windows feladat ütemezőjével ez nem valósítható meg.)

A bér programban a Szerviz/ Automata futtatás/ Beállítás menüponton keresztül lehet a szolgáltatást telepíteni és eltávolítani.

A <Telepítése> gombra kattintva a szolgáltatás regisztrálásra kerül a Windows szolgáltatásai között. A Windows szolgáltatásait a Start menü/Beállítások/Vezérlőpult/Felügyeleti eszközök/Szolgáltatások alatt érhetjük el, ahol a lentihez hasonló ablak jelenik meg.

A szolgáltatás telepítés után közvetlenül nem indul el. A szolgáltatás elindítása vagy a gép újraindulásakor történik, vagy nekünk kell közvetlenül telepítés után elindítanunk. Ezt a bér programban az <Elindítása> feliratú gomb lenyomásával tehetjük meg. A gombok felett látható a szolgáltatás aktuális állapota is.

A Windows Szolgáltatások programján keresztül is elindíthatjuk és leállíthatjuk a programot, hasonlóan a többi szolgáltatáshoz.

A bér programban a háttéralkalmazást a <Leállítása> gombra kattintva futását megállíthatjuk. Szintén ott az <Eltávolítása> feliratú gombra kattintva a szolgáltatást eltávolíthatjuk a Windows regisztrált szolgáltatásai közül. Ezek után már nem jelenik meg a szolgáltatások között.

A Szolgáltatás műveleteit az esemény naplóban menti az Alkalmazás pont alá.

5. A modulok további beállításai

Az „Események részletes naplózása” funkcióval a Windows Eseménynapló/Alkalmazás bejegyzése alá a program minden lépéséről készít bejegyzést. Ha ez nincs bejelölve, akkor csak a modul indításáról, leállításáról és indítás megszakításáról készül naplóbejegyzés a futtató által.

A „Naplózása szöveges fájlba” opcióval az események részletes naplózása történik egy szöveges fájlba. A fájl tartalmilag teljesen megegyezik az Windows eseménynaplójába történő részletes bejegyzésekkel. (Mármint ha bekapcsoltuk: ld. előbb.)

A „Szöveges naplófájl” mezőben meg kell adni az állomány nevét és elérési útját, amelybe a program a bejegyzéseket készítse. Ezt a naplófájlt a program soha sem törli, az eseményeket mindig csak hozzáírja.

A „Háttér szerviz folyamat beállítások” a szolgáltatást futtató lokális gépre vonatkoznak, függetlenül, hogy melyik SQL szerveren vagyunk. Azt, hogy melyik szerverről mit mentsen a program, minden SQL szerverre váltva, egyenként állíthatjuk be az adott gépen a <Mentési beállítások> fülön.

6. Automatikus mentés a háttérben

Lehetőség van annak beállítására, hogy a program a programból történő kilépéskor automatikus mentést készítsen. Ha a mentést nem a programból történő kilépéskor szeretnénk indítani, akkor használhatjuk a háttérszolgáltatást is. Ehhez a beállításoknál be kell pipálni az „Időzített modulok használata háttérszolgáltatással” opciót.

Az alábbi képen látható, az a kép ahol lehetőség van annak beállítására, hogy mikor készüljön automatikus mentés.

A fenti beállítás mellett az év minden napján reggel 1 és 5 óra 0 és 7 perckor, azaz napi négyszer fog lefutni a mentés.

Ha a „Minden nap”, „Hónap x napján” opciók közül van valamelyik kiválasztva, akkor a szolgáltatás készíti el a mentést a megadott időközönként. A beállítás elvégzése után, a program első alkalommal, kilépéskor is készít mentést, ha még egyszer sem történt automatikus mentés.

Ebben a menüpontban mindig az aktuális szerveren levő cégek mentési gyakoriságát és mentési helyét lehet beállítani a „Mentési beállítások” fülön. Ha átváltunk egy másik SQL szerverre, ott az időzítés kivételével teljesen más adatokat tudunk beállítani.

A „Minden kilépéskor” opció jelölésével a program kilépéskor mindig csak az aktuálisan használt szerverre készíti el a mentést, ilyenkor a Mentés háttéralkalmazás nem indul el. A háttérszolgáltatás minden, a számítógép számára elérhető SQL szerverre ellenőrzi, hogy a szolgáltatást futtató gépnek kell-e mentést készíteni adatbázisokról, és azt elkészíti.

7. Programfrissítés (update)

A program a bérrendszer egyszerűsített frissítésére szolgál. Kapcsolódik interneten a fejlesztő szerveréhez és onnan letölti a legfrissebb verziójú programokat.

A „modul” két programból áll:

Update.exe Az automatikus frissítést végző kliens program

ExeCopy.exe Segédprogram. Arra szolgál, hogy az Update.exe önmagát is tudja frissíteni. (Az ügyfélnek nem kell ezt elindítani.)

A frissítés során internet kapcsolat szükséges. A helyi rendszergazdának engedélyezni kell a tűzfal (és/vagy proxy) alkalmazásban, hogy a program elérhesse az internetet.

Ahhoz, hogy a program hibátlanul működjön, az adott évre vonatkozó bérprogramot legalább egyszer fel kell telepíteni a gépre, mert a frissítő program a telepítő által létrehozott bejegyzéseket használva állapítja meg a program elérési útvonalát.

A program indítása után egy új ikon jelenik meg a tálcán az óra mellett.

Erre duplán kattintva megjelenik a program főképernyője, jobb gombbal kattintva a következő helyi menü jön elő.

A Verziók frissítése menüpontra kattintva megjelenik a program főképernyője és elindul a frissítési folyamat.

A Beállítások menüpontban a program működéséhez szükséges beállításokat végezhetjük el. Mielőtt elkezdjük a program használatát, mindenképpen végezzük el a konfigurálást!

A Frissítések visszaállítása menüpont arra szolgál, hogy egy régebbi verzióra visszaálljunk, ha valamiért a program által letöltött legfrissebb verzió nem lenne számunkra megfelelő.

A Főképernyő megjelenítése megjeleníti a program főképernyőjét.

A program futtatását a Kilépésre kattintva fejezhetjük be.

Beállítások

Általános beállítások fül

Itt konfigurálhatjuk a program frissítési módszerének és általános működésének módjait.

A Program indítása az operációs rendszer indulásakor opció arra szolgál, hogy a Windows automatikusan elindítsa a programot, miután a felhasználó bejelentkezett a gépre. Ez az opció elavult, használata nem javasolt. (A program létrehoz a registry-ben egy a
HKEY_LOCAL_MACHINE\SOFTWARE\Microsoft\Windows\CurrentVersion\Run kulcs alá egy Bérprogram_automata_frissítése indítási bejegyzést.)

A Frissítési folyamat futtatása a program indítása után X perc elteltével opció késlelteti az automatikus frissítési folyamat indítását. Elsősorban arra szolgál, hogy a Windows-nak legyen ideje bejelentkezéskor betölteni a további automatikusan futtatandó programokat, és miután ez megtörtént, csak akkor induljon el a frissítések keresése.

A Frissítési metódusnál ki kell választani, hogy a program elindítása után hogyan (ne) keressen új verziókat. Ha a Ne keressen automatikusan frissítéseket opció van kiválasztva, akkor a program felhasználói utasítás nélkül semmit sem tesz. (A felhasználót arra sem emlékezteti, hogy ellenőrizni kellene a frissebb verzió meglétét.) Ilyenkor a frissítési folyamat csak manuálisan indítható el Verziók frissítése menüpont használatával vagy a főképernyőn a <Frissítés> gombra kattintva. (Lásd később.)

Ha a Felhasználói jóváhagyás kérése frissítések keresése és letöltése előtt opció van kiválasztva, akkor a program indításkor a beállított késleltetés letelte után a következő ablakot jeleníti meg a képernyő jobb alsósarkában.

Ez az ablak 10 másodperc után automatikusan eltűnik. Ha a felhasználó az ablak utasítása szerint rákattint az ide… feliratra, akkor a program elkezdi a friss verziók meglétének ellenőrzését, letöltését és telepítését.

A Frissítések automatikus keresése; felhasználói jóváhagyás kérése letöltés előtt opció annyiban különbözik az előbbi opciótól, hogy ilyenkor a program automatikusan ellenőrzi a frissebb verzió meglétét és az ellenőrzés lefutása után tájékoztatja a felhasználót a megjelenő ablakban az eredményről és a lehetőségekről. Ilyenkor a program az új verziókat nem kezdi el letölteni, illetve telepíteni a felhasználó beleegyezése nélkül!

A Frissítések automatikus keresése és letöltése opció esetén a futó (update.exe) program automatikusan végzi a programfrissítést. Ilyenkor a program, ha talál frissebb verziót, akkor letölti, majd telepíti a felhasználó gépére. Egy felbukkanó ablakban tájékoztatja a felhasználót az eredményről.

Évszámok fül

Itt állíthatjuk be, hogy a program melyik évekre vonatkozó verzióknak ellenőrizze a frissítéseit.

HTTP beállítások fül

A képernyőn konfigurálhatjuk a program http-n keresztüli internet kapcsolatát. Munkahelye internet kapcsolata tulajdonságairól kérdezze meg a hálózati rendszergazdát, vagy kérje meg, hogy állítsa be Önnek a programot! (Ez ügyben nem tudunk telefonon segítséget nyújtani, mert nem ismerjük az Ön rendszerét!)

8. Automatikus programfrissítés (auto update)

Ahhoz, hogy a program teljesen automatikusan frissüljön, telepíteni kell a frissítőt, és a következő beállításokat kell elvégezni.

· A frissíteni kívánt éveket ki kell választani.

· Ha szeretné az adatbázis automatikus szkript frissítést, akkor jelölje be azt is.

· Állítsa be a letöltés protokollját (HTTP, FTP, helyikliens)

· A frissítési metódus legyen „Frissítések automatikus keresése, letöltése”.

Ezek után ki kell lépni a programból és beállítani a frissítést a bér programban.

Beállításkor a bér programnak azonos lokális gépen kell futnia, mint az automatikus futtatónak.

A beállítást a bér programban a Szerviz/ Automata futtatás/ Frissítés menüponton keresztül lehet elvégezni a következő módon.

Az időzítést a képernyő baloldalán lehet beállítani. A frissítés tiltását a képernyő jobboldalán.

9. Automatikus futtatás ellenőrző lista

Az ellenőrző lista célja, hogy segítse a különböző modulok összehangolását.

Két részből áll, a futási listából és a napi tervből.

A futási listában láthatjuk a futtatásra kiválasztott modulokat a paramétereikkel együtt.

· Modul: A program modul neve és elérési útja, jelenleg ennek kell egyedinek lenni. A bér program automatikusan tölti ki.

· Paraméter: A program modul paraméterei. A bér program automatikusan tölti ki.

· Prioritás: A futás szükséges módja. Ha Exclusive, akkor csak ez az egy modul futhat. Ha Shared, akkor más modulokkal is futhat egyszerre.

· Időzítés: A modul indítási időpont halmaza CRON formátumban.

· Vége: Az az időpont, ami után már nem indítja az automatafuttató a modult el.

· Utolsó futtatás: Az utolsó futtatás kezdő időpontja.

A napi listában láthatjuk a futtatásra kiválasztott modulokat a jobboldalon kiválasztott napra érvényes összes indítási kezdettel. Ha a Két nap jelölő négyzet jelölt, akkor a kiválasztott dátum és az azt követő napra érvényes összes modul indítása is látható lesz. Ennek előnye, hogy a modulokat általában éjjel indítjuk, és így látható lesz az éjfél körüli időpont egymás utáni sorrendben. Ha egy modul nem látható, akkor az adott napra nincs időzítés. Az aktuális nap előtt nem lehet dátumot kiválasztani. Csak a mentett adatok látszanak a listákban.

Nyomógombok és működésük.

· Vissza: Kilép a beállító ablakból és nem menti a változásokat.

· Rendben: Kilép a beállító ablakból és menti a változásokat.

· Ment: Nem lép ki a beállító ablakból, de menti a változásokat.

EGYEDI MODULOK

31. Dotáció modul

A Modul a Munkaügyben szereplő adatok, a számfejtési beállítások, a szótárban a munkakör beállítások, és egyéb jövedelmek beállításai alapján, a tárgyhavi számfejtési adatok figyelembevételével kiszámolja az igényelhető támogatás összegét.

Lekérdezés előtt a programban több helyen be kell állítani a bértámogatást befolyásoló paramétereket.

A bértámogatás korlátjának alapja a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (Ft/hó). Ez 2007-ben a 2005. évi átlagkereset: 158.300 Ft/hó. Ez a Szerviz - Beállítások - Számfejtési beállítások menüpont alatt, a „Minimum jövedelmek” képen írható be. Továbbá itt állítható be, hogy számoljon-e a program bértámogatás számításánál a korláttal.

A bértámogatás korlátja a fent ismertetett összeg bizonyos százaléka. A százalék összege a megváltozott munkaképességű dolgozó munkakörének függvényében állapítható meg, ezt a Szerviz - Szótárak - Szótárak menüpont alatt a „Munkakör” fülnél, a munkakör szótárban kell a munkakörökhöz rendelni

A szótárakban állítható be továbbá a jövedelem jogcímek támogathatósága. Az „Egyéb jövedelmek” fülön a jobb oldalon a beállítások legalján található „Rehab. Költségtámogatás alapja” pipával. Amennyiben a pipa be van jelölve, a kiválasztott jövedelem jogcímmel számol a bértámogatás megállapításakor. Amennyiben a pipa üres, a jogcímet nem veszi figyelembe a támogatás számításánál.

A megváltozott munkaképességű dolgozók egészségkárosodásának, illetve fogyatékosságának mértéke alapján munkabérük és járulékaik bizonyos százaléka állapítható meg bértámogatásként. Ezt a számot a dolgozó kiválasztásával a Munkaügy → Adatrögzítés menüpont alatt az „Egyéb munkaügyi adatok” fül „Egészségi állapot” füle alatt lehet beállítani („Támogatás mértéke”).

egeszsegiallapot

A menüről az alsó két menüpontot (Bértámogatás és Nyilvántartás) kell használni.

A Bértámogatás listán a szűréseknek megfelelő csoportosításban láthatjuk a kívánt adatokat.

A Nyilvántartás menüpont elindításával kaphatjuk meg a rehabilitációs nyilvántartás listát. Ennél a listánál is ugyanazok a szűrési lehetőségek szerepelnek, mint amelyek a bértámogatásnál

32. Munkaszerződés modul

A modul célja, hogy a Felhasználó a Fejlesztő cégtől függetlenül összeállíthasson több féle, az egyedi igényeket is kielégítő munka-, vagy megbízási szerződést a rendszerben található alapadatok felhasználásával.

A Modul az Egyedi programokból érhető el.

a) Első lépésként az Alapok menüpontot kell elindítani. Ebben a program részben lehet kialakítani a későbbiekben használandó munkaszerződés elemeket. Ezek meghatározása munkaszerződés-soronként történik. Tehát minden egyes típusú sornál külön meg kell határozni, hogy az tartalmilag és formailag hogyan nézzen ki.

Az Új felvitel gombra kattintva lehet új sort kezdeni. A kép jobb alsó részében lévő nagyobb négyzetbe kell beírni a megfelelő szövegrészt.

Az adott szöveget a Word-ben megszokott formában formázhatjuk is.

A programban meghatároztunk néhány olyan mezőt, amelyeket a szövegbe az adatbázisból illesztünk be. (Természetesen ennek feltétele, hogy a hivatkozott adatok ki legyenek töltve.) A beillesztés menete a következő: adott helyen állva a szövegben, pl. a Cég nevét szeretnénk, hogy megjelenjen, akkor a Beillesztés gomb melletti mezőt legördítjük, kiválasztjuk a cégnév mezőt, majd megnyomjuk a Beillesztés gombot. Ekkor a program #cégnév# formátumban ezt a szövegben rögzíti és majdan a nyomtatás során ide mindig a cég nevét jeleníti meg.

Amennyiben az adott sor után szeretnénk néhány üres sort a szerződésen, akkor azt is itt kell megadni. (ENTER-eket kell nyomni.)

Az adott sor szerkesztésének befejezéseként a gombra kell kattintani.

Majd az gombra kattintva vihetjük fel a következő sort.

b) Az ilyen módon berögzített Alap-sorokat Szerződés típusokba kell rendezni. Ennek megadására szolgál az Összeállítás menüpont.

Az Új szerződés gombra kattintva lehet új szerződés típust felvinni. A szerződés nevének bevitele után a Rögzítés gombra kell kattintani

Ez után a kép alján lévő Új sor gombra kell kattintani, majd a sortípusánál található legördülő menüből lehet választani az Alap menüpontban felvett sorok közül. Az összeállítás menüpontban tehát létrehozni újsorokat nem lehet, csak az alapoknál létrehozott sorok közül választhatunk. Ha hiányzik egy sor azt az alapoknál kell létrehozni, majd itt kiválasztani

c) A menüpontban lehet kinyomtatni a szerződéseket. Itt már a megszokott Szűrő kép jelenik meg, ahol a baloldalon kiválaszthatjuk, hogy kikre akarjuk lehozni a szerződést, a jobb oldalon pedig kiválaszthatjuk azt, hogy melyik típusú szerződést kívánjuk nyomtatni. Megadható a listakészítésének időpontja is.

d) Archivált riportok menüpont

A programban lehetőség van a nyomtatásra került listákat elmenteni. A nyomtatási képen be kell jelölni a Kinyomtatott riport archiválása opciót, és akkor a kinyomtatott oldalak a cég adatbázisban is eltárolásra kerülnek.

A későbbiek folyamán az eltárolt listákat megnézhetjük, újra nyomtathatjuk az eredetivel teljesen megegyező formában.

A nyomtató kiválasztása alatt lévő ’Közvetlen karakteres nyomtatás’ jelző bekattintásával mátrixnyomtatóra tudunk karakteres formában nyomtatni

e) Az Import – Export menüpontban kiimportálhatunk már kész szerződéseket egy általunk megadott útvonalra. Ez mentésként is funkcionálhat az elkészített szerződésekre, illetve átnevezés után más néven visszaimportálhatjuk a BaBér-ba. Erre akkor lehet szükség, ha közel azonos tartalmú szerződéseket kell létrehoznunk, amelyek csak kis mértékben térnek el egymástól. Ilyen esetben praktikusabb export – import után a már kész szerződést módosítani, mint újra létrehozni.

33. Munkaruha modul

A Modul célja az egyes munkavállalókhoz hozzárendelt munkaruhák nyilvántartása, lekérdezése, valamint a Számfejtés részére adatok szolgáltatása.

a) Szerviz/Szótárak/Szótárak/Levonások: új jogcímként fel kell venni a Munkaruha tartozás jogcímét, amely segítségével pl. a kilépő dolgozótól lehet visszavonni a ki nem hordott munkaruha értékének arányos részét.

b) Munkaruha szótár feltöltése

A Ruhák fülön kell felvinni a cégnél létező munkaruhákat fajtánként.

A Ruhakód szabadon választható.

A Kihordási idő jelzi azt, hogy mikor kell új munkaruhát rendelni a dolgozónak.

Az Amortizációs nap jelzi, hogy a ruha mennyi nap viselése után nem kell a dolgozónak visszafizetnie az árát, ha időközben kilép a cégtől

A levonáskód legördítésekor a levonás szótár jelenik meg.

Az ide beírt kódon helyezi levonásba a program a munkaruha tartozást a dolgozó kilépésekor.

A Méretek fülön a különböző Munkaruha típusokhoz tartozó mérettáblázatot kell rögzíteni.

A Beosztások fülön azt lehet meghatározni, hogy a cégnél egy-egy beosztáshoz milyen munkaruhák tartoznak. Ez a későbbi adatrögzítésnél jelent segítséget, mert akinél nem talál a program felvitt munkaruhát, de a Beosztása ki van töltve, akkor ennek a beállításnak megfelelően feltölti a munkaruha adatokat.

c) A Szótár feltöltése után az Adatrögzítés következik.

A ruhát és a darabszámot a munkaruha szótár beosztások fülön rögzítettek szerint felajánlja. Amennyiben a beosztáshoz nem rendeltünk munkaruhát, a Ruha a feltöltött szótárból kiválasztható.

A méret is az előzőekben feltöltött szótárból választható.

A Kiadás dátumát ki kell tölteni.

Az Amortizációs dátum és a Kihordás dátuma automatikusan töltődik a szótárban beírt értékeknek megfelelően.

Az ár oszlop automatikusan töltődik a szótárból.

A Leadás dátumát kilépéskor, ha a dolgozó elszámol a munkaruhával, ki kell tölteni. Ekkor a program nem jeleníti meg, mint munkaruha tartozást. Ha a dátum nincs kitöltve és az amortizációs dátum még nem járt le, megjelenik levonásként (tartozás) a Levonás képernyőn.

Teljesítés dátuma: csak nyilvántartásra szolgál a programban.

Szabad dátum: jelölés esetén nem kerül automatikusan kitöltésre a szótár alapján a Kihordás és Lejárat dátuma; egyedi dátum rögzíthető a munkaruhához.

Természetesen a levonás teljesítéséhez a szerviz - beállítások – számfejtési beállítások menüpontban be kell állítani a munkaruha levonás-figyelést.

d) A modulban három féle lista készíthető

· Lejáró ruhák listája. A lista készítésekor beállítható egy hónap, amely hónapra vonatkozóan kíváncsiak vagyunk, hogy mely ruhából mennyinek jár le a kihordási ideje abban a hónapban. Mindez dolgozónként.

· A Tételes lista annyiban különbözik, hogy itt összevontan szerepel a lejáró ruhák listája. Szintén adott hónapra.

· Belépők ruhái lista. A megadott időintervallumban, a belépett dolgozók részére kiadott munkaruhákat listázza dolgozónként.

A lejáró ruhák és a belépők ruhái lista végén a kiadott, lejárt munkaruhákról készül egy munkaruharendelő lap.

34. Munkaszámos főkönyvi feladás

1. Felosztás beemelő

Ez a menüpont adja meg azt a lehetőséget, hogy külső rendszer felől érkezzen felosztás a főkönyvi feladáshoz, az adott havi jövedelmekre. A beemelésre kerülő állománynak kötött formája van.

Import állománynak egy .csv kiterjesztésű fejléces, ; -vel szeparált állományt várunk .

	Értéke
Azonosito;	Adóazonosító (alfanum(10)) vagy a Babérban használt: Sorszám (numerikus) – Bér – Adatrögzítés – Törzs képernyőn Sorszám mező értéke. Egyedi azonosító (alfanum), - Szerviz beállítások – Egyéb beállítások – Beállítások 2 képernyőn adható meg. Bér – Adatrögzítés – Törzs képernyőn szerkeszthető utána. OHR kód, - egyfajta egyedi azonosító GEID kód- egyfajta egyedi azonosító
UzemKod;	Az Egyedi programok – Munkaszámos főkönyvi feladás által használt fogalmak alapján töltendő. (alfanum(30))
Koltseghely;
Munkaszam;
Ora;	A 3 közül egy kötelezően töltendő! (Csak numerikus)
Szazalek;
Osszeg
JKod	Babér programban a Szerviz – Szótárak – Szótárak – Egyéb jövedelmek képernyőn szereplő 3 karakteres kód. Alapbér esetében 000.

Azonosito;UzemKod;Koltseghely;Munkaszam;Ora;Szazalek;Osszeg;JKod

2222;;77771;1;104;;;000

2222;;77771;1;8;;;TDÜ

2222;;77773;2;8;;;TDS

2322;;66000;1;168;;;000

Abban az esetben, ha az állományban nem töltik a JKod oszlopot, egy állományban csak egy fajta jövedelemre érkezhet felosztás (pl., ha van alapbér és jutalom, akkor egy állományban kerül az alapbérre vonatkozó felosztás, egy másik állományba pedig a jutalomra érkező felosztások, ha ugyanaz a felosztás, akkor kétszer is beolvasható egymás után ugyanaz az állomány, más jövedelemre). Arra is van lehetőség, hogy ha ugyanazt a felosztást kell minden jövedelemhez felvinni, hogy csak az alapbérre (000) történik felosztás beemelés, és a Munkaszámos főkönyv – Adatgyűjtés menüpontban egy plusz beállítással elérhető, hogy felvigye ezt a felosztást a többi jövedelemhez.

Abban az esetben, ha a JKod töltésre kerül, elég egy állományt feladni egy hónapban, mely tartalmazza az összes felosztani kívánt jövedelmet.

A menüpont futtatható attól függetlenül, hogy történt-e már adott hónapra számfejtés vagy sem. Viszont meg kell, hogy előzze adott hónapra a Munkaszámos főkönyv – Adatgyűjtés menüpont futtatását. Amennyiben adott hónapra újra beemelés történik, abban az esetben a Munkaszámos főkönyv – Adatgyűjtés menüpontot is el kell indítani, Újragyűjtés opcióval az adott hónapra.

Az „Ellenőrzés futtatása az importálásra kerülő adatokra” opció kérése esetén egy .csv kiterjesztésű fejléces, ; -vel szeparált állományt állítunk elő. Ennek formátuma:

	Értéke
SorID	Az eredetileg beolvasott állományban lévő sorszáma a hibás sornak.
Azonosito;	Lehetséges értéke: a beolvasott állományban szereplő kód + hiba esetén ’Nincs ilyen dolgozó.’
UzemKod;	Lehetséges értéke: a beolvasott állományban szereplő kód + hiba esetén Nincs ilyen kód a főkönyvi szám szótárban. Vagy Nincs ilyen kód a főkönyvi munkaszámok szótárban.
Koltseghely;
Munkaszam;
Ora;	A beolvasott állományban szereplő értéket adjuk vissza, nem történik rá ellenőrzés.
Szazalek;
Osszeg
JKod	Lehetséges értéke: a beolvasott állományban szereplő kód + hiba esetén Nincs ilyen kód az egyéb jövedelem szótárban. Vagy Nincs ilyen jövedelem számfejtve. Vagy Nincs alapbér számfejtve.

Két lépcsőben történik az ellenőrzés. Első lépcsőben megnézi, hogy létezik-e az Azonositón megadott dolgozó a törzsben, ellenőrzi az UzemKod, Koltseghely, Munkaszam mezők értékét a megfelelő szótárban, illetőleg amennyiben töltésre került a JKod értékét is a megfelelő szótárban.

Második lépcsőben ellenőrzi, hogy az adott jövedelem a kívánt hónapban számfejtésre került-e adott dolgozónál.

2. Munkaszámos főkönyv – Adatgyűjtés

A menüpont működésének előfeltétele adott hónapra meglévő számfejtés és jövedelembontás. FONTOS! Ha módosítás történik a számfejtésben, miután ez a menüpont futtatva lett, akkor nem csak új jövedelembontás kell kérni, hanem ezt a menüpontot is újra el kell indítani és Újragyűjtés opcióval gyűjteni adott hónapra.

Jelenlét típusok: megadható, hogy a jövedelmekhez rendelt felosztandó óraszám a jelenlét mely soraiból tevődjön össze. Amennyiben nem kerül megadásra, a program a következőket gyűjti össze:

1 - Ledolgozott napok

2 - Fizetett ünnep

3 - Fizetett szabadság

6 - Igazolt, fizetett

11 - Betegszabadság 80%-os

Jövedelem gyűjtése saját idővel: pipálása esetén, amennyiben a Bér – Adatrögzítés – Jövedelmek képernyőn az adott jövedelemhez az Idő oszlop töltve van, azt az időt fogjuk alapnak venni, nem pedig a jelenlét típusok alapján számoltat.

Alapbér felosztásának felvitele a többi jövedelemhez: amennyiben használatra került a Felosztás beemelő, még pedig úgy, hogy csak alapbérre adtak fel felosztást, itt állítható be, hogy azt a felosztást a többi jövedelemre is felvigye.

Felosztás gyűjtése 100%-ra: azt jelenti, hogy az alatta választható opciók szerint 100%-ra felosztja a jövedelmeket. (Amennyiben a Felosztás beemelő használatra került, akkor is beállítható ez az opció, mert a beemelés során fel nem osztott részekre, jövedelmekre, az itt beállítottak szerint visz fel felosztást.)

3. Munkaszámos főkönyv – Adatrögzítés

Megtekinthető, módosítható a Munkaszámos főkönyv – Adatgyűjtés menüpont eredménye. Illetőleg manuálisan felvihető az egyes jövedelmekhez tartozó felosztás. Itt is meg van az a lehetőség, hogy ha az alapbérre felvitt felosztás tartozik minden jövedelemhez, akkor ne kelljen felvinni jövedelmenként, hanem a program vigye fel (Alapbér felosztásának rögzítése a többi jövedelemhez.)

Ha adott jövedelemhez a jobb oldalon még nincs felosztás, akkor a baloldalon állva insert gombra megjelenik az új rekord.
Óra/Százalék/Összeg oszlopok módosításánál az oszlopból való ellépéskor rögzít és számol a program (oldal nyilak, le-fel nyilak vagy egér-kattintás). Fontos hogy amennyiben e mezők valamelyikét módosítják lépjenek el a mezőről az újraszámítás miatt és csak utána lapozzanak az emberek között.
Ha óra volt töltve és átírja az összeget, átszámoljuk az órát, ha százalék volt töltve, akkor a százalékot. Ha az óra és a százalék is 0 és az összeget módosítja százalékot fogunk számolni hozzá.

4. Munkaszámos főkönyv – Lista

Különböző bontásban lekérhető a főkönyvi feladás, illetve elkészíthető a megfelelő főkönyvi rendszer fele az átadás. (Ez utóbbihoz beállítások szükségesek még a Bér – Főkönyvi feladás – Főkönyvi feladás beállításai – File készítés beállításai képernyőn.)

A lista kétféle hibalistát adhat. Amennyiben a lista címe „Munkaszámos főkönyvi feladás hibalista”, akkor adott dolgozó, adott jövedelmének a felosztásával van probléma. Ez megnézhető és korrigálható a Munkaszámos főkönyv – Adatrögzítés menüpontban.

Amennyiben a lista címe „Főkönyvi feladás hibalistája”, akkor a T-K számlapárok összerendelésénél, illetve a Bér – Adatrögzítés – Dátumok képernyőn keresendő a hiba (előzmények).

35. Jelenlét modul

A modul rendeltetése, hogy a különböző munkarendekben dolgozó munkavállalók jelenlét adatai alapján a bér modul Jelenlét képére adatot szolgáltasson, illetve a műszakok alapján járó pótlékokat kiszámolja és a Jövedelem képre a számfejtéshez feladja.

a) A modul használata a műszaktípusok megadásával kezdődik. Itt lehetőségünk van kialakítani a cégnél használatos műszakrendeket, valamint az ezekhez tartozó idő és pótlék adatokat.

Az alábbi képen láthatóak a beállítandó mezők.

A Műszaktípus kódja egy kisbetű, melyet a program automatikusan generál. (a,b,c,d..)

A Törzsidő az az idő, amit az adott műszakban kötelező bent tölteni. Pótléka lehet pl. Délutános pótlék.

A Törzsidő számítása történhet az itt megadott Kezdete - Vége adat alapján is, illetve történhet a későbbiekben rögzítésre kerülő ténylegesen bent töltött idő alapján.

A peremidő az, amely pl. a munkahelyen történő előkészülést, ill. a végén pl. a takarítást, öltözést jelentheti. Erre nem feltétlenül jár pótlék.

A Túlóra a Peremidőn kívüli időt jelenti. Pótlékolása túlóra pótlékkal történik.

A Munkaközi szünet az ebédidő időtartama.

Az Időadatok (pótlékokhoz) kerekítése történhet naponta, vagy a teljes havi adat összesítése után egyszer, illetve kerekíthető fél és egész órása.

b) A Műszak naptárak kialakítása az Éves naptár beállításai alapján dolgozik. Tehát az ott berögzített műszakokhoz lehet itt műszaktípusokat hozzárendelni. Az egérrel ki kell jelölni a napokat, majd a jobb egérgomb megnyomására megjelenő menüből választható az adott nap(ok)hoz tartozó műszaktípus.

c) Az Adatrögzítés menüpontban a tényleges jelenlét adatok rögzítésére van lehetőség, a bér modulban lévő Jelenlét képhez hasonló felületen.

Itt az adott naphoz húzva az egeret, majd a jobb egér gombbal kattintva a következő kép jelenik meg:

Itt lehetőség van berögzíteni a tényleges mozgásokat, illetve a műszakrend változtatására is lehetőség van. A kép jobb felső részén lévő nyilakkal lehet a napokban előre – hátra lépegetni.

d) A felrögzített mozgásokról tényleges jelenléti ívet lehet nyomtatni.

e) A Feladás a bérmodulba menüpont hatására a program kiszámolja a dolgozónak járó pótlékokat és beírja azokat a Jövedelem képre.

36. Riporter modul

Az általános lekérdezővel tetszőleges adatokat kérdezhetünk le a bér programból. A lekérdezett adatokat ki lehet menteni szöveges állományba, Word és Excel dokumentumban. Az adatokat egy megkezdett Word körlevélként is ki lehet menteni, mely sortörésekkel elválasztva tartalmazza a lekérdezés mezőit. A körlevél adatforrása Word v. Excel állomány lehet.

A riporter menü két menüpontból áll: Riport és Szerkesztés.

A riport menüben lehet lekérdezni a szerkesztésben létrehozott lekérdezéseket.

Riport:

A menüpont elindítása után a programból már jól ismert általános szűrő jelenik meg.

Lehet választani a már készen levő lekérdezések közül. A kiválasztott lekérdezésre húzva az egérkurzort megjelenik a hozzá tartozó részletesebb leírás. A kiválasztott lekérdezés függvényében lehet rászűni az adatokra a már ismert telephely, szervezeti egység és névsor szerint.

Lekérdezések elmentésekor az „Eredmény” gombra történő kattintás után megjelenik a Windows-ból jól ismert állománymentési ablak, ahol megadhatjuk azt az állománynevet, amelybe kívánjuk tárolni az adatokat. Az alapértelmezett állománynév a lekérdezés nevéből és ez eredmény formátum kiterjesztéséből generált állománynév. Természetesen ezt tetszés szerint átírható.

A lekérdezés adatait az alább ismertetett formátumokba lehet elmenteni:

1. Szöveg file:

A lekérdezés eredményét ASCII szöveg file-ba lehet kimenteni:

a. Dinamikus oszlopszélességgel:

Az oszlopok adatai egy oszlopelválasztó karakterrel vannak elválasztva, melyet a lekérdezés szerkesztésénél lehet beállítani. Alapértelmezés a tabulátor karakter (#9). A sorok (rekordok) szintén egy, a szerkesztésnél beállított karakterrel vannak elválasztva. Kivéve az alapértelmezést, mert az itt a sortörés, kocsi vissza karakter sorozat (#13 #10).

Ha az adatokban szerepel a két elválasztó karakter, akkor azok kicserélődnek egy szintén a szerkesztésnél beállított karakterre. Az alapértelmezett csere karakter a szóköz.

b. Fix oszlopszélességgel:

Az oszlopok fix hosszan követik egymást, mert egy feltöltő karakterrel a hiányzó pozíciók pótlásra kerülnek. Az alapértelmezett feltöltő karakter a szóköz. Ennél a formátumnál értelmezett az oszlopok igazítása is, melyet a szerkesztésnél lehet beállítani (ld. később). A sorok szinten egy beállított karakterrel vannak elválasztva, mint az „1 / a” pontban.

Figyelem! Ha Excel-be vagy Word-be kívánja az adatokat exportálni, akkor előtte minden más megnyitott Excel és Word dokumentumot el kell menteni, és az Excel és Word programokból ki kell lépni!

2. MS Word dokumentum:

Az adatokat Microsoft (MS) Word dokumentumba menti. Ezt akkor lehet használni, ha a számítógépen jól telepítve van Word program. Word 97 vagy későbbi verzió szükséges.

Az oszlopok és sorok egy meghatározott karakterrel vannak elválasztva. (Alapértelmezés: tabulátor és bekezdés vége jel.)

Az adatok a szerkesztésnél beállított betűtípussal, betűmérettel és betűformázással kerülnek átadásra a Word program számára. Ezt a formázási beállítást kihagyhatjuk, a bepipáljuk a „Formázás mellőzése” opciót.

Ha bepipáljuk a „Folyamat megjelenítése” opciót, akkor a Word megjelenik, és a képernyőn követhetővé válik, hogy pontosan mely adat exportálása történik.

Figyelem! A Word dokumentumba történő exportálás a leglassabb, a legidőigényesebb!

3. MS Excel dokumentum

Az adatokat Microsoft Excel dokumentumba lehet menteni. Ezt akkor lehet használni, ha a számítógépen jól telepítve van az Excel program. Excel 97 vagy későbbi verzió szükséges.

Az adatok egy-egy különálló cellába lesznek letárolva.

A szerkesztésnél beállított betűtípus, méret és igazítás szintén felhasználásra kerül az exportálás során. Ennek mellőzésére a „Formázás mellőzése” opció használatával van lehetőség.

A „Folyamat megjelenítése” opcióval megjelenik az Excel program, és láthatóvá válik az aktuális esemény.

A „Munkalap neve” mezőben megadhatjuk, hogy mi legyen az Excel munkalap neve, melyre az adatok exportálása történt.

4. MS Word körlevél

a) Üzleti levelezés során szükség van körlevelekre, melyben agy azonos tartalmú sablont küldünk el több személy részére. Ilyen körlevél kezdemény készítésére is segítséget nyújt az általános lekérdező. Létrehozza az adatokat tartalmazó állomány, majd az hozzákapcsolja egy körlevéllé alakított Word dokumentumhoz, és beszúrja a körlevélbe egymás alá az adatmezőket.

b) A Word körlevélbe különböző formátumokkal lehet elmenteni a mezőket:

· „Formázás mellőzése”: A program nem formázza a Word dokumentumba beszúrt mezőneveket,

· „Fejléc formátuma”: A lekérdezés szerkesztésénél a fejlécekhez beállított betűtípussal formázza a program a körlevél mezőneveit.

· „Adatok formátuma”: A lekérdezés szerkesztésénél a rekordokhoz beállított betűtípussal formázza a program a körlevél mezőneveit.

c) „Folyamat megjelenítése” opcióval megjelenik a Word és/vagy az Excel, ezáltal nyomon követhető az aktuális konkrét exportálási folyamat.

d) Adatforrás:

· Meg lehet adni, hogy mi legyen a körlevél adatforrása: Word vagy Excel dokumentum. Itt a mentés a fentebb leírt (Word-ről és Excel-ről szóló) ismertető alapján történik. (2. 3. pont)

· Az adatforrás exportálásakor alapértelmezettként a formázás mellőzve van („Formázás mellőzése” az elválasztó vonal alatt.)

· Ha Excel lesz a körlevél adatforrása, szintén megadhatjuk a munkalap nevét („Munkalap neve”), amelyre az adatok kerülnek.

e) Miután a körlevél sablon létre lett hozva, a Word dokumentumot megnyitva tetszőlegesen szerkeszthetjük.

Példa a programmal létrehozott körlevél sablonra:

Szerkesztés:

A program számos a gyártó által készített lekérdezést tartalmaz, mely az idők folyamán bizonyosan bővülni fog. Ezeket a könnyebb használat miatt készítettük el. Az alap lekérdezéseket nem lehet szerkeszteni, de másolat készíthető róla, amely viszont már tetszőlegesen szerkeszthető.

A lekérdezés szerkesztése a következő képen néz ki:

A „Lekérdezések” fülön szerepelnek a már eltárolt lekérdezések. Lényegében ugyan úgy kell használni ezt a képernyőt, mint a Szótárakat a programban. Ezen a képernyőn lehet „Új lekérdezés”-t létrehozni, lekérdezést törölni, a rácshálón dupla kattintással a kiválasztott lekérdezést szerkeszteni.

„Másolat készítése” gombbal a kiválasztott lekérdezésről lehet másolatot készíteni. Ez akkor hasznos, hogyha van egy lekérdezésünk, melyet meg akarunk tartani, de ennek a felhasználásával egy új lekérdezést is létre akarunk hozni.(a régit átszerkesztve, kibővítve).

Az „Exportálás…” gombra kattintva a letárolt lekérdezést lehet kimenteni a lemezre külön állományba. Az így kimentett állokmányokat az „Importálás…” funkcióval lehet beolvasni, és visszatölteni az éppen szerkesztett (és menthető) lekérdezésbe.

A lekérdezés tervezése a „Tervezés” fülön történik.

A Kifejezés oszlopba érve az utolsó sorban állva lefelé mutató kurzor billentyűt vagy a sorok között az Insert billentyűt megnyomva vihetünk fel új sort:

A kívánt mezőt a Kifejezés oszlopban található három pontot ábrázoló gombra kattintva választhatjuk ki. A mezők elérése a program adatrögzítési menüstruktúráját mintázza:

A kívánt mezők kiválasztása után Enter billentyűt nyomva elmenthetjük a szerkesztett sort.

Az adott mezőt kiválasztva a Fejléc oszlopban az alapértelmezett mezőnév jelenik meg, vagyis az a megnevezés, amit a menün keresztül kiválasztottunk.

A „Láth.” Oszlopban a mező láthatóságát állíthatjuk be. Erre azért van szükség, mert szűrőfeltételeknél ill. rendezési sorrendeknél (ld. később) csak azokat a mezőket választhatjuk ki, melyeket itt fentebb is kiválasztottunk. Ugyanakkor egyes mezőket nem szeretnénk látni a végeredményben. Ilyenkor a láthatóságát jelző oszlopból ki kell venni a pipát.

A „típus” oszlop nem szerkeszthető. Ez csak egy információ, hogy az adott oszlop milyen típusú. Ennek azért van jelentősége, mert csak azonos típusú mezőkkel, értékekkel végezhetünk műveleteket (ld. később).

A „Sorr.” a mezők sorrendjét jelöli. Ezeket átírhatjuk, ha menet közben kiderül, hogy más sorrendben akarjuk látni az oszlopokat. A sorrend 1-től indul, és a rekordok számáig tart. Ezeken kívül eső értéket nem lehet megadni.

Sort törölni az adott sorra állva a Ctrl+Del billentyű kombinációval lehet.

A „Kód” oszlop csak akkor értelmezett, ha olyan mező lett kiválasztva, melyet kód alapján összegezni kell. Ilyen adat az Egyéb jövedelmek és a Levonások összegszerű adatai. Ilyenkor a kiválasztott kódokhoz tartozó értékek összegezve lesznek ebben a mezőben.

Ha ilyen összegezendő kód mező lett kiválasztva, csak azok a személyek jönnek fel, melyeknek van a kódok által kiválasztott jövedelme.

Az alábbi példánál maradva a szerkesztés alatt levő mezőben az „Ebéd tikett havi” és az „Ebéd tikett napi” lesz együtt összegezve.

Ha két mező értékét egyben szeretnénk látni vagy egy mezővel műveletet akarunk végezni, akkor a kifejezés mezőbe be kell írni a mező azonosító nevét, majd utána a műveletet.

Az értelmezhető műveletek függnek a mezők típusától!

Jó néhányszor szükség van arra, hogy csak az adatok egy részére van szükség. Ilyenkor kell „Szűrőfeltételek”-et meghatározni a lekérdezéshez. Az alkalmazható feltételek szinten típus és kiválasztott mezőfüggő! Részletes ismertetése alább olvasható.

A „Fejléc” oszlopban a fentebb kiválasztott mezők fejléc megnevezése olvasható. Innen kell kiválasztani azt a mezőt, melyhez feltételt akarunk hozzárendelni.

A „Nem” mező bepipálása a kiválasztott operátor tagadását jelenti, vagyis azt a halmazt, amelyik nem felel meg a feltételnek.

Az „Operátor” a feltétel operátort jelenti. Ez nagyban típusfüggő! „A személy neve” szöveg típusú, az alábbi képen a szöveg típusnál értelmezett operátorok láthatók.

(Létezik még a „tartalmazza” operátor, mely ismertetését ld. később.)

A „Felt. választ.” Oszlopban azt határozhatjuk meg, hogy a szűrőfeltétel másik értékét honnan kívánjuk kiválasztani.

Érték: saját magunk kézzel írunk be egy értéket

Mező: a szűrőfeltétel fejlécében kiválasztott mezőt egy másik azonos típusú mezővel hasonlítjuk össze. Figyelni kell a típusegyezésre!

Változó: a szűrőfeltételben létrehozott lekérdezést változók segítségével lehet szűkíteni.

Kód: akkor használható, ha az adott mező értéke egy kódtáblából származik. Ilyen pl. a FEOR, telephely, szervezet, stb.

Ilyen esetben használható a tartalmazza operátor, melyhez több elem választható ki a kódtáblából. Kód esetén az pl. egyelőség operátornál csak egy érték választható ki a kódtáblából.

A „Feltétel 2.” Mezőnek csak akkor lehet értéket adni, ha a „közte van” operátor lett kiválasztva.

A kiválasztható és beírható érték függ a mező típusától. Pl.: dátum esetén a programból ismert dátum választó komponens használható.

A feltételek és / vagy operátorokkal összekapcsolhatók és a tetszőlegesen zárójelezhetők.

Változók:

Szerkesztésnél lehet deklarálni változókat, mely felhasználható a listázandó mezők, ill. a szűrőfeltételek között. Később a változók értékét majd be lehet állítani az Általános szűrésnél is, az adott lekérdezés futtatása előtt.

Összegzés:

A tervezéskor a fejléc oszlopban kiválasztott mezők megnevezése olvasható. Innen kell kiválasztani azt a mezőt, melyhez feltételt akarunk hozzárendelni.

Az összegzés oszlopban szereplő megnevezés csak akkor összegezhető függőlegesen, ha az összegzési paramétereknél pipával jelezzük az „összegzés kérése”-t, valamint az összegezni kívánt mezőhöz az összegzést külön hozzá kell rendelni. Pl.: Név - Count / db; Alapbér - Sum / összeg.

A csoportosítás oszlop akkor aktív, ha a „csak összegzés” be van pipálva.

Az összegzés oszlopba akkor lehet a mezőt legörgetni, ha az „összegzés kérése” mező pipálva van.

Csoport összegzés:

Nincs: külön mezőben nem készít, jelenít meg „összesen” mezőt
Függőleges összegzés: az összegzés oszlopban megjelölt mezők összegzése történik.
Vízszintes összegzés: külön összesen sorban összegzi az azonos Telephelyhez, Szervezeti egységhez tartozó értékeket.

Csoport összesen megjelen:

Telephelyre, Szervezeti egységre lehet összesíteni Függőleges / Vízszintes összegzés esetén.

Nincs: nem készít külön Csoportösszesítést.
Külön oszlopban: új oszlopban jelenik meg az adott sor csoport összesítése.
Csoportosított oszlopban: mindösszesen sor jelenik meg; a mezőben szereplő kifejezés szerkeszthető. Pl.: összesen, mindösszesen, cégösszesen.

A lekérdezett adatokat bizonyos szempontok szerint rendezni kell. Erre szolgál a „Rendezési sorrend” kép. Itt meg lehet adni, hogy mely mezők, milyen sorrend szerint legyenek rendezve.

Az is beállítható a „Sorrend” átírásával, hogy melyik mezőt rendezze előbb, és melyiket később.

Eredmény fül.

Itt tekinthetjük meg az előző képen szerkesztett lekérdezés eredményét („Lekérdezés”). Ha valami hibásan lett megadva, akkor nem jelenik meg az eredmény.

Az „Alapértelmezett formátum” gombra kattintva beállíthatjuk a fejléchez és a rekordhoz tartozó alapértelmezett formázási beállításokat és betűtípusokat.

Az alatta levő rácshálóban megjelenik vázlatosan formázási beállítás. Az adott oszlopra duplán kattintva csak erre az oszlopra vonatkozó formázási beállításokat eszközölhetünk.

Ez előbb ismertetett formázási beállítások a lehetőségekhez képest figyelembe vannak véve az adatok különböző formátumba történő exportálásakor.

37. Boríték és címke

A modul segítségével a cégadatbázisban levő adatokat használhatjuk boríték, címke és könyvelt levélpostai küldemény (ajánlott levél blanketta) nyomtatására.

A modul az alábbi képen látható menüpontokat tartalmazza:

Nyomtatás: itt tudjuk kinyomtatni a már megtervezett borítékokat és címkéket.

Szerkesztés: saját kinézetű és adattartalmú borítékokat és címkéket tervezhetünk.

Feladóvény: könyvelt levélküldemény és távmásolat feladóvény adattartalma szerkeszthető tetszőlegesen.

1. 1. Szerkesztés

A menüpont az alábbi képernyővel indul

Az adatok szerkesztése hasonlóan történik a szótárak adatszerkesztéséhez: az adott sorra duplán kattintva egérrel lehet a meglévő borítékot vagy címkét módosítani.

Ha Megnyomjuk az <Új felvitel> gombot, vagy szerkesztünk egy sort, akkor az alábbi adatokat kell megadni a borítékhoz.

A boríték nevének kitöltése kötelező. Két azonos nevű boríték nem lehet.

A címzettek köre azt az adathalmazt jelöli, hogy a készülő boríték v. címke kinek a részére készül. Lehetséges értékei:

Munkavállalók adatai: bér illetve a munkaügy adatrögzítésében szereplő személyek adatai
Magán nyugdíjpénztárak adatai: Szerviz/Szótárak/Szótárak/Nyugdíjpénztár alól vett értékek.
Partnerek adatai: Bér/Átutalások/Egyéb utalások/Partnerek adatai.

A feladó szintén egy adathalmazt jelöl, hogy ki szerepeljen feladóként a borítékon.

Cégadatok: Szerviz/Beállítások/Cégadatok
Adatszolgáltató adatai: Szerviz/Beállítások/Adatszolgáltató adatai

Több, előre definiált boríték és papírméret közül választhatunk, hogy mekkorára akarjuk megtervezni a borítékot.

A papír többi tulajdonságának beállítása hasonlóan történik, mint az ismertebb szövegszerkesztő programokban.

A címke fülön etikett címkéket tervezhetünk.

Új felvitel esetén vagy szerkesztéskor szintén néhány speciális adatot kell megadnunk.

A címzettek köre és a feladó lehetséges értékei azonosak a boríték fülön levővel. Még a boríték szerkesztésénél nem volt kötelező megadni címzettet vagy feladót, addig a címke szerkesztésénél kötelező legalább a címzettek körét megadni, ez nem lehet üres!

A „Méret neve” felirat mellett előre bevitt gyártók címketípusai vannak felsorolva. Kiválasztva egy címkeméretet beállítódik a hozzá tartozó összes érték a szerkeszthető mezőkben.

A képen láthatóak a kiválasztott címke adatai, és egy sematikus ábra arról, hogy a megnevezések mit takarnak.

Az ábrára egérrel duplán rákattintva megjelenik a címke egy lapjának gyorsnézete. (Dupla kattintással lehet a két képet váltogatni.)

A „Tervezés” fülön tervezhetjük meg a boríték egy lapját, vagy egy címkét. (Nem az egész oldalnyi címkét, hanem csak egyet!)

Ez a fül egy kicsit részletesebb ismertetésre szorul, mint az előbbiek.

A státuszsor jelzi, hogy a szerkesztendő riport felett hol tartózkodik az egérkurzor

X a vízszintes, Y a függőleges koordinátát jelöli.

A képernyő felső részén két csoportra osztott, az objektum tulajdonságait megváltoztató elemek találhatók.

Az objektum fül: új objektumokat helyezhetünk fel, fő tulajdonságait állíthatjuk be, ill. objektumokat törölhetünk.

A szerkesztő képernyőn így tudunk kijelölni meglévő objektumot.

Új fix szövegobjektum felhelyezése a riportra.

Új adatmezőt megjelenítő objektum felhelyezése

Az aktuálisan kijelölt objektum törlése

Az eleme felhelyezése csak annyiból áll, hogy kiválasztjuk, hogy milyen elemet akarunk feltenni, majd a riport megfelelő pozíciójára mozgatva az egérkurzort kattintunk egyet a bal gombbal.

Az aktuálisan kijelölt objektum háttérszíne világoskék, a többi objektum háttérszíne sárga.

A felső részen mindig az aktuálisan kijelölt objektum tulajdonságai jelennek meg és szerkeszthetők.

Mindig az aktuálisan kijelölt objektum mozgatható a riporton, az egér mozgatása közben folyamatosan nyomva tartott bal gomb használatával.

Az „Objektum” felirat mellett látható a kijelölt objektum neve. Ezzel különösebben nem kell törődni, csak arra szolgál, hogy azon objektumok is szerkeszthetők legyenek a név kiválasztásával, melyek „eltűntek”. (Pl.: hosszúságuk v. szélességük 0 lett, kívül esnek a nyomtatási területen, vagyis pillanatnyilag nem láthatók sárga háttérrel.)

Ha adatmezőt megjelenítő objektumot jelöltünk ki, akkor be tudjuk állítani, hogy mi legyen az adatforrása, és mely mezőt jelenítse meg. Az adatforrás az előbbi helyeken kiválasztott feladó és címzettek köre lehet.

A mező: az adott adatforrásban levő mezők lehetnek.

Ha fix szöveg típusú objektumot választunk ki, akkor a szövegtartalma szerkeszthető a „Felirat” mellett.

A továbbiakban tárgyalt beállítási lehetőségek azonosak mindkét fajta objektumnál.

Az aktuális objektum méretjellemzői állíthatók.

X: vízszintes pozíció a bal margótól

Y: függőleges pozíció a felső margótól

Sz: objektum szélessége

M: objektum magassága

Egérrel ill. a kis nyilak segítségével milliméteres pontossággal állíthatók az értékek. Tizedmilliméteres pontosság esetén az értékeket be kell írni.

A formátum fülön általánosabb, kevésbé fontos formázások végezhetők az aktuális objektumon.

Betűtípus: az objektum milyen betűtípussal jelenítse meg a tartalmát

Betűszín: betű színe

Méret: betű mérete

Félkövér, Dőlt, Aláhúzott, ~~Áthúzott~~: a betű adott stílusának ki/be kapcsolása.

Igazítás: az objektum szélességén belüli sorigazítás fajtája

Automata méretezés: az objektum szélessége és magassága mindig a pillanatnyi tartalmától függően lesz kisebb vagy nagyobb. Használatának csak az a veszélye, hogy egy hosszú felirat átlóghat egy másikra eltakarva azt.

Az „Automata méretezés” alatt az általános nyomtatási képről megismert ikonok láthatók és használhatók.

Importálás/Exportálás

Megtervezett címkéket importálhatunk és exportálhatunk külső file-ba, így ezek egyik gépről a másikra átvihetők.

Exportálás: Borítékot vagy címkét tudunk kimenteni, attól függően, hogy a Boríték vagy a Címke fülön állunk. Amikor exportálni akarunk, pillanatnyilag nem szerkeszthetünk borítékot vagy címkét.

Importálás: Borítékot vagy címkét tudunk beolvasni, attól függően, hogy melyiket szerkesztjük. Csak az aktuálisan szerkesztett sorra tudunk importálni.

2. 2. Nyomtatás

A kezdő képernyő gyakorlatilag megegyezik a „Szerkesztés” menüpont alatt megismert képernyő „Borítékok” és „Címkék” fülével. Az eltérés csupán annyi, hogy itt az adatokat nem lehet szerkeszteni, azok csak megjelennek.

Az adott borítékot vagy címkét kiválasztva a <Tovább> gombra kattintva tehetjük meg a következő lépést.

Attól függően, hogy mik az adott elem címzettjeinek körei, különböző szűrési képernyő jön be.

Ha a munkavállalók a címzettek köre, akkor a programból már megismert általános szűrő kép jelenik meg. Mivel a munkavállalók címadatai vannak a legjobban megbontva és tagolva, ezért az ilyen fajta riportok jelennek meg leglassabban.

Ha magán nyugdíjpénztárak a címzettek köre, akkor az alábbi képernyő jelenik meg.

A bevallás hónapját kiválasztva a <Kijelölés> gombra kattintva azokat a pénztárakat lehet kijelölni, melyekhez történt/történik bevallás. (Adatszolgáltatások/Nyugdíjpénztárak felé/Havi tagdíjlista)

Partnereknél pedig a partnerek nevét felsoroló szűrőkép jelenik meg.

A szűrőképernyőkön megjelenik egy „Első nyomtatandó címke” felírat, ha címkét kívánunk nyomtatni. Ezt átállítva folytatható a megkezdett etikettekre is a nyomtatás.

3. 4. 3. Feladóvény

A postáról ismert „Könyvelt levélküldemény és távmásolat feladóvénye” nevű nyomtatvány tölthető ki a menüpont segítségével. Az adatok hasonlóan szerkeszthetők, mint ahogyan a „címke” készítőnél láttuk.

Itt állíthatók be a főbb adatok.

A „Fekvő lap” gyakorlatilag azt jelöli, hogy azt az előnyomtatott vényt „fektetve” vagy „állítva” akarjuk beletenni a nyomtatóba. (Állított A4 210 x 297 mm)

Itt a papírméret nem változik, csak a nyomtatónak jelzi, hogy milyen irányba kell nyomtatni a karaktereket a papírra.

A „Felső margó” és a „Bal margó” a szövegek pozícionálására való. Ez gép- és nyomtató függő. Minden gépen minden nyomtatóra ki kell kísérletezni a megfelelő margóértékeket, hogy jó legyen a vény nyomtatása.

A „Feladó neve” és „Címzettek köre” megegyezik a boríték és címke szerkesztésénél tárgyalt hasonló fogalmakkal.

A szerkesztés fülön látjuk a feladóvényt. Itt állíthatjuk be, hogy mely sorba mely mező kerüljön, illetve, hogy milyen szolgáltatást kérünk a postától.

A <Tovább> gombra kattintva megjelenik a boríték és címke nyomtatásánál tárgyalt szűrőképernyők körül az egyik, attól függően, hogy ki a feladóvény címzettje.

Feladóvénynél – hasonlóan a címkéknél –szintén kötelező a címzettek körét megadni.

Adott feladóvény két fajta formában nyomtatható ki:

Előnyomtatott, postai vényre: csak az adat kerül kinyomtatásra, a margó és a fekvőlap beállításai figyelembevételével. („Vény” fül van kiválasztva a nyomtatási képen)

A4-es papírlapra a teljes címke, az összes felirattal és a körülvágás segédvonalaival. A megjelölt helyen méretre vágva feladóvényt a posta elfogadja. Egy lapra két feladóvény kerül kinyomtatásra. (A4 fül) (Itt a margó és fekvőlap beállítás nincs figyelembe véve.)

38. Csoport kezelés

Ha bekapcsoljuk az “Engedélyezett elemek szerinti rendezési sorrend” kapcsolót, akkor, akiket kijelölhetünk (az adott telephelyhez/szervezethez tartoznak), azok jelennek meg először névsorban, majd utána a nem kijelölhető személyek következnek.

Ha bekapcsoljuk a “Részletes adatok megjelenítése” kapcsolót, akkor az egérkurzort egy ember felé mozgatva megjelenik néhány fontosabb, azonosítást szolgáló adat. Az adott személyre jobb egérgombbal kattintva ebben az üzemmódban kikényszeríthetjük az adatokat, ha valamilyen oknál fogva az egérkurzor felé mozgatása nem lenne elégséges.

A “Csoport kezelés…” gombra kattintva új szűrési csoportokat hozhatunk létre, ill. régi csoportokat használhatunk az adott általános szűrés feltételeinek gyors beállításához. Csoportokba csak személyeket rendelhetünk, függetlenül attól, hogy a csoportba tartozó személy melyik telephelybe/szervezeti egységbe tartozik/tartozott.

A gomb lenyomása után az alábbi ablak jelenik meg.

Baloldalon a már létező csoportok láthatók. A jobb oldalon a munkavállalók névsora, ill. hogy kik tartoznak az adott csoportba.

Új csoport felvitelét tételezi fel a program. A csoportnak nevet kell adni, a program az új csoport elnevezést ajánlja fel, ez átírható.

Ha az általános szűrésen személyek lettek kijelölve, vagy vannak nem kiválasztható személyek, akik nem tartoznak a kijelölt telephelyhez / szervezethez. Ilyenkor az általános szűrésen nem kiválasztható személyek neve szürke háttéren jelenik meg. Csoportosításnál ezek a személyek is lehetnek az adott csoport tagjai, szintén bepipálhatók. Ez a szürke hátterű megkülönböztetés csak akkor jelenik meg, ha a program automatikusan ajánlotta fel az új csoport felvitelét.

A csoport adatait a <Rögzítés> gombbal tárolhatjuk el.

Ha nem újcsoportot szeretnénk létrehozni, ha nem egy meglévőt használni, az újcsoport létrehozásából a <Mégsem> gomb megnyomásával léphetünk ki.

Ha nem vagyunk szerkesztő üzemmódban (Új felvitel, Módosítás), akkor a jobb oldalon hiába változtatunk a pipálásokon, a beállítást nem kerül tárolásra. Ugyanakkor az így “egy kicsit” módosított jelöléseket alkalmazhatjuk az általános szűrőn.

Csoport váltáskor a névsorban mindig megjelennek az kiválasztott csoporthoz tartozó emberek. A kiválasztott csoportot az <Alkalmaz> gomb lenyomásával lehet használatba venni. Ilyenkor visszalépünk az előző általános szűrőre, ahol be lesznek pipálva a csoportba tartozó személyek.

Csoport adatait a rácshálón a csoport nevére történő dupla kattintással szerkeszthetjük. (Hasonlóan a Szótárak kezeléséhez.)

A <Másolat készítése> gombbal az aktuális csoportról egy másolatot készíthetünk, melyet tovább szerkesztve finomíthatjuk a csoportba tartozó személyeket.

<Vissza> gomb használatával visszalépünk az általános szűrésre. Ilyenkor a kiválasztott csoport ott nem kerül használatra.

Ezen a képen a névsorban az általános szűrésen ismert keresési, kijelölési, rendezési és információ megjelenítési lehetőségek szintén működnek.

39. Cafetéria modul

A modul segítségével nyilvántarthatók, a bér modul felé átadhatók a szervezetnél kialakított béren kívüli juttatási rendszer keretében a munkavállalók részére juttatott, a kialakított palettából a munkavállalók által választott elemek.

a) A melléklet menüpontban az egyéb beállítás képen állíthatjuk be a cégre 0 cafetéria paramétereket.

A cafetéria éves keretösszegéhez a cégnél az aktuális évre meghatározott keretösszeget kell írni. A megadott éves keretösszeg a munkavállalók adatainak rögzítésekor módosítható.

Az alábbi keretösszeg csökkentési beállítások közül csak 1 alkalmazható, a többi lehetőség nem jelöltté válik!

Az időarányos keretösszeg csökkentést akkor kell jelölni, ha a szabályzat alapján különböző távollétek, kieső idők esetében az éves keret összeg a szabályzat alapján csökkentésre kerül.

Az automatikus törlés jelölésével érhetjük el, hogy a program maga töröljön a dolgozó cafetéria elemeinek összegből. Az automatikus törlésről és a speciális csökkentésről bővebb információkat találhatunk a modul leírásának végén.

A jelenlét jogcímeknél kell bejelölni azokat a távolléteket, amelyek csökkentik a cafetéria keretet.

A kiesőidők keretösszeg csökkentőinél kell megadni, hogy a cégnél érvényes cafetéria szabályzat alapján hány nap távollét, hány forintcsökkentést von maga után a dolgozó éves keretéből.

A fenti példában:

· 15 nap távollét után 10.000 Ft-al,

· 30 nap távollét után 30.000 Ft-al,

· 45 nap távollét után 60.000 Ft-al,

· 60 nap távollét után 100.000 Ft-al csökken a dolgozók keretösszege.

Törlés gombbal lehet törölni a tévesen felvitt keretösszeg csökkentőket.

A visszamenőleg jár a cafetéria jelölése estén előző havi adatok utólag is feladhatók. Ennek használatához az érintett dolgozóknál a cafetéria/ rögzítés menüpontjában azon visszamenőleges hónapoknál, melyet most szeretnénk feladni a számfejtés hónapjának kell beállítva lenni.

Új belépő dolgozóknak, amennyiben a cafetéria szabályzat alapján a próbaidő lejártát követően visszamenőlegesen is jár a cafetéria, így kell rögzíteni az adatát. Ha a bér adatrögzítés képernyőn rögzítünk a dolgozó részére próbaidőt és a cafetéria elemeket a programmal töltetjük fel hónapokra a program automatikusan így tölti fel az adatokat.

Választhatunk, hogy a kieső idők meddig legyenek figyelembe véve. Jelölés nélkül a számfejtési hónapban a cafetéria feladásáig felvitt kieső időket is figyelembe veszi a program a csökkentés számításánál, a tárgyhónap előtti hónapig jelölése esetében a számfejtési hónapot megelőző hónap végéig számol a kieső időkkel. A kieső időket a jelenlét képről és a tartós távollétek képről is figyeli a program. (Figyelni kell a helyes összhangban lévő kitöltésre!)

Azoknál a cégeknél, akik használják a szabadság tervező modulunkat lehetőség van annak beállítására, hogy a csökkentéseket a szabadságtervező modulból vegye figyelembe a program. Ezt a beállítást a modult nem használó felhasználóink ne használják!

A kórház utáni ellátás nem számít kieső időnek jelölése esetén a kórházi táppénz közvetlenül, megszakítás nélkül követő kiesőidő nem csökkenti a keretösszeget.(Ha azt akarjuk, hogy a kórházi táppénz se csökkentse a keretösszeget, akkor értelemszerűen azt a jelenléteknél jelölni nem kell.)

Havi keret összegcsökkentés: Amennyiben ez jelölt, akkor feladás hónapjának cafetéria elemeit csökkenti a program, ha:

- 1 munkanap sincs, a teljes összeg csökkentésre kerül. (Havi érték= 0Ft) Ehhez kapcsolódik a Teljes havi hiányzás esetén nem jár cafetéria jelölési lehetőség.

- 5 napnál több hiányzás van, megadott érték szerinti csökkentés lehetséges, a Kieső keretösszeg-csökkentői táblázatban.

Teljes hónapra vonatkozó beállítás csak a Havi keret összeg csökkentő beállítás alkalmazása esetén jelölhető.

b) A melléklet menüpontban a szótár képernyőn kiválasztjuk az egyéb jövedelem szótárból azon jövedelmeket, amelyek az adott cégnél a cafetéria elemek, melyből választhatnak a munkavállalók. (Amennyiben olyan juttatást kívánnak adni, amely nem szerepel a szótárban, a bérmodulban létre kell hozni a kívánt jogcímet és a törvényi előírásoknak megfelelően beállítani.)

Az új felvitel gomb megnyomása után lehet választani az egyéb jövedelem szótárban szereplő juttatások közül.

A havi összeghez kell beírni a juttatás havonta választható maximum összegét, az adómentes részhez azt, hogy ebből mennyi adómentes, a lekötendő összeghez, hogy a munkavállaló éves cafetéria keretéből ez összesen hány forintot érint.

A felső értékhatárt akkor kell megjelölni, ha a havi összeghez beírt értéknél nagyobb összeget a szervezetnél érvényben lévő cafetéria szabályzat nem enged igénybe venni. (A felső értékhatár jelölése esetében a munkavállalónál a havi összeghez nem lehet nagyobb számot írni, mint az itt felvitt érték.)

A szorzó 2011-ben nem használatos!!! (A szorzóhoz akkor kell egytől eltérő értéket beírni, ha a juttatás vagy egy része adóköteles természetbeni juttatás és ennek költségét a cafetéria szabályzat alapján a dolgozóra áthárítjuk, így a havi összeg eltér az adómentes résztől. Az adómentes rész felett igénybe vett összegre a program rászámolja a szorzót és az emelt összeggel csökkenti a dolgozó keretét.)

A kerekítésnek a jegy, tikett formában juttatott elemeknél van értelme. Itt adható meg, hogy mi az a legkisebb címlet, amelyet megkaphat a munkavállaló.

A kifizetési időszakhoz azt írjuk be, hogy melyhónapokban veheti igénybe a munkavállaló az adott juttatást. (Pl.: Ebéd tikett esetében januárt – december, iskoláztatási támogatás esetében (a juttatás hónapja) augusztus – augusztus.)

Ha felmerülő kezelési költségeket is szeretnék átterhelni a munkavállalóra, akkor be kell állítani a kezelési költség mértékét, ami lehet százalékos, vagy fix összegű.

Példa százalékos mértékű kezelési költségre: Ha kezelési költség 0,94 akkor,

· ha a cafetéria modul rögzítő képernyőjén a hónapokhoz tartozó felső mezőbe 10.000 Ft-ot rögzítünk, az összegből a dolgozó 9.400 Ft-ot kap meg, de a cafetéria keretéből 10.000 Ft kerül felhasználásra.

· Amennyiben azt szeretnénk, hogy 10.000 Ft-ot kapjon meg akkor a dolgozónál a cafetéria modul rögzítő képernyőjén a hónapokhoz tartozó alsó mezőbe kell rögzíteni a 10.000 Ft-ot, így a dolgozó 10.000 Ft-ot kap kézhez, de a cafetéria keretéből 10.638 Ft kerül felhasználásra.

A csökkentési sorrendhez beállított sorszámok alapján alakíthatjuk ki azt a sorrendet, melyet figyelembe véve végzi el a program az automatikus csökkentést, amennyiben azt beállítottuk.

c) Amennyiben a cafetéria szabályzat alapján vagy a dolgozók választási szokásai szerint érdemes csomagokat képezni az elemekből, azt megtehetjük a melléklet menüpontban a csomagok képernyőn. Ügyesen kialakított csomagokkal egyszerűsíthető a dolgozók választásainak rögzítése.

Az új felvitel gomb megnyomása után megadhatjuk a csomag nevét, majd a csomagba tartozó elemeket választhatjuk ki a szótárnál rögzített elemek közül. Egy elemet csak egyszer szabad a csomagba felvinni. Ha az összegek eltérősége miatt szükség van ugyan arra az elemre többször (pl.: iskolakezdési támogatás 1, 2 3… gyermek), akkor a bér modulban létre kell hozni az egyéb jövedelmet, a szerviz / szótár menüpontban, a törvényi szabályoknak megfelelően beállítani, és utána felvenni a csomagba. A mezők között a szokásos <tabulátor> billentyűvel közlekedhetünk, új felvitel a csomag elemeihez <insert> vagy a lefele nyíl billentyűvel lehetséges. A csomag elemei közül törölni a <back space> billentyűvel kell, a törlés gomb megnyomása hatására az egész csomag törlésre kerül.

d) A beállítások elvégzése után rögzíthetjük a munkavállalókhoz a nyilatkozatuk alapján az álltaluk választott elemeket. (Ezt minden évben, januárban újra el kell végezni.)

Évközi belépőesetében a program kiszámolja a dolgozó részére az időarányos cafetéria keretet. Azonban, ha már rögzítettünk cafetéria elemet részére, nem számolja újra a keretet. Amennyiben tévesen került felvitelre a belépés dátuma és az módosításra kerül, a bérmodulban, a cafetériában kézzel kell módosítani a keret összeget és szükség esetén a már felosztott elemeket is. A keret összeget úgy lehet módosítani, hogy a keret összegen állva a jobb egér gomb megnyomása után a szerkesztést választjuk, majd beírjuk a megfelelő értéket.

Az új sor gomb megnyomása után lehet választani a melléklet szótárba létrehozott juttatások közül. A kiválasztott juttatás beállított paraméterei átkerülnek a munkavállalók rögzítési képernyőjére.

Az elemek közül választva az elemhez tartozó éves összeg kerül felvitelre, ezután a képen látható H betűre kattintva rögzíthető a havi részletezés is.

A lekötendő összegnél a jobb egér gombbal kattintva választhatunk, hogy a program az éves értéket milyen időszakokra bontsa meg (hónapokra, negyedévre, félévre).

A fenti példában a hónapokra történő felosztást választottuk, de mivel a dolgozónk évközi belépő volt csak a belépés hónapjával kezdődően ír be havi összeget részére. Látható, hogy a próbaidő tartamára a feladás hónapjához a próbaidő lejártát követő hónapot írja. A lekötendő összeget újra számolja és az éves keret összeg maradék mezőben látjuk a részére még felosztható összeget.

Választhatjuk azt a módszert is, hogy kézzel töltjük fel a hónapokhoz tartozó összegeket.

A program ehhez is nyújt segítséget. Jobb egér gombbal kattintva lehetőség van a hátralévő hónapok feltöltésére. Ha ezt választjuk, akkor a választott hónapban beírt összeget írja minden hónapra, így el tudunk térni a mellékletben beállított havi összegtől.

Lehetőség van arra is, hogy minden hónapot kézzel töltsenek fel. A havi felosztás rögzítése során a jobb felső sarokban folyamatosan megjelenik a maradék (még felosztható) éves keretösszeg.

A hónaphoz tartozó alsó mezőbe kell rögzíteni a caffetéria elemhez a dolgozó nettó igényét. A beállítások alapján a program kiszámolja, hogy ez bruttó értékben mennyibe kerül a dolgozónak és beírja a felső mezőbe. A nettó alá a szürke részbe a program feladás után beírja azt az összeget, amely az adott hónapban a bérben számfejtésre került.

Ha befejeztük egy elem rögzítését, akkor az újsor gombra kattintva vihetjük fel a következő elemet, vagy a H betűre kattintva vissza léphetünk az előző képernyőre.

Ha már több elemet rögzítettünk a munkavállalónak a lekötendő érték mögött található nyilak segítségével lépkedhetünk az elemek között.

e) A rögzítő képernyő baloldalán látjuk a dolgozó kieső idejét. (A mellékleteknél beállítottak szerint a bér illetve a szabadság tervezőmodulból.) Ha nem a szabadságtervező modulból figyeljük a kieső időket, akkor a program a tartós távolléteknél rögzített időket is figyelembe veszi.) Ha a paraméterezésnél kértük a keretösszeg csökkentését, úgy láthatjuk, hogy a program szerint milyen összeggel kell csökkenteni a dolgozó igénybevételét.

A program nem csökkenti az elemekhez felrögzített havi összegeket, ha nem feladáskor hibalistára teszi azon dolgozókat, akiknél csökkentést kell végezni ha nincs beállítva az automatikus törlés az egyéb beállítások fülön.

A csökkentést úgy kell elvégezni, hogy a kiválasztott cafetéria elem(ek) még feladásra nem került hónapjainak összegét kell csökkenteni mindaddig, míg a program által kiírt összeg el nem fogy.

A fenti példában a dolgozó májusi, júniusi étkezési utalvány összegét csökkentettük 6.000 Ft-ról 1.000-ra.

Amennyiben a dolgozó nem évközi belépő, úgy az éves keret összeg maradékban pont a csökkentés összegét látjuk, feltéve, hogy a teljes keretet felosztásra került részére. Ha lett volna már előzőleg is keret összeg maradéka, úgy annyival kevesebb összeggel kellett volna a csökkentést elvégezni. mint amennyi a keret összeg maradék.

A csökkentés mezőt abban az esetben kell tölteni, ha a cafetéria szabályzat alapján bizonyos esetekben (pl.: a dolgozó írásbeli figyelmeztetése esetében) a kieső időkön felül plusz keret elvonás is jár a dolgozó részére. Ilyenkor a csökkentés mezőbe beírjuk azt az összeget amilyen keret csökkentést előír a szabályzat, majd ezután a fent ismertetett módszerrel csökkentjük a dolgozónál rögzített havi feladható összegeket.

Ha már volt feladása a cafetériából a bér felé az aktuális évben a dolgozónak, akkor tilos az elemeket törölni, a havi összegeket kell kinullázni.

Ha a dolgozónak olyan magas összegű csökkentést kell végezni, amely meghaladja a hátralévő hónapok még fel nem adott elemeinek összegét, akkor a megfelelő csökkentések elvégzése után a bér modulban vissza kell vonni a dolgozó részére többletként kifizetett elemeket. A program automatikusan ezt nem teszi meg!

f) A dolgozók cafetéria elemeit rögzíthetjük a kialakított csomagok segítségével is.

Ezt úgy tehetjük meg, hogy a rögzítő képen a csomagok megnevezés alatt található legördülő menüből kiválasztjuk azt a csomagot, amelyik a dolgozó választásának leginkább megfelel.

Mint látjuk ilyen esetben a havi összegek is feltöltésre kerülnek.

Ha a teljes keretét lefedi a csomag nincs más teendő, mint rögzíteni a dolgozó adatait.

Ha marad felhasználható kerete a dolgozónak az új sor gomb megnyomása után további elemeket rögzíthetünk neki.

Amennyiben a csomag nagyobb összegű, mint a dolgozó éves kerete, úgy az alábbi hiba üzenetet kapjuk.

Az ok gomb megnyomása után választhatunk másik csomagot, vagy törölhetünk a csomag elemei közül, illetve módosíthatjuk az elemeken belül a havi összegeket. A hibaüzenet mind addig megjelenik, míg az elemek összes értéke bele nem fér a dolgozó keretébe.

Ha a dolgozónak már rögzítettünk egy csomagot és új csomagot választunk részére, a program figyelmeztetést küld, és csak annak elfogadása után cseréli le a csomagot.

Olyan csomagot nem tudunk rögzíteni a dolgozó részére, ami meghaladja az éves keretét. (Az az állapot lép érvénybe, ami a csomagválasztás előtt volt. Ha vannak már rögzített elemei azok maradnak érvényben, ha nincs még rögzített eleme marad az induló üres képernyő.)

A program megengedi törölni, módosítani azokat a csomagokat, cafetéria elemeket, amelyek már a bérben számfejtésre kerültek. Figyelmeztetést küld, de megadja a lehetőséget. Kérjük evvel a lehetőséggel csak alapos átgondolás után éljenek! Amennyiben élnek ezzel a lehetőséggel, törlés után a számfejtett tételeket rendezni Önöknek kell a bér modulban, a cafetéria program ezeket a tételeket nem korrigálja!

g) Az adatok a Feladás bérbe menüpont indításával kerülnek át a számfejtési képernyőre.

A feladást mindig csak akkor indíthatjuk el, ha a bér adatrögzítésben készen vagyunk a dolgozók időadatainak felvitelével, a program csak így tudja figyelni a hosszú távolléteket.

A tárgyhavi kilépőket a kilépő számfejtés elvégzése előtt egyénileg fel kell adni, ilyenkor a feladás indítása előtt jelölni kell a kilépetteket is átadja jelzőt. A normál havi feladás indításakor a kilépetteket is átadja jelzőt nem-re kell állítani.

Feladni, csak havi bontásban rögzített adatokat lehetséges.

Feladás után a segéd listán azoknak az adatai jelennek meg, akiknek az adatait nem tudja a program a bér felé átadni, mert csökkenteni kell az elemeik összegét.

A csökkentés elvégzése után ezekre dolgozókra újra el kell indítani a feladást.

Az átadási listán ellenőrizhetjük a bér felé átadott adatokat. Az átadás listán azon elemek is szerepelnek melyek összege tárgyhónapban 0, hiszen azokat is át kell adni a bér felé, hogy jól kerüljenek számfejtésre azok a tételek is, amelyek előzőhónapban még 0-tól eltérő összeggel kerültek átadásra és a tárgyhónapban csökkentek le 0-ra.

Feladás után azokra a dolgozókra, akiknek átadtunk a bérmodulba adatot mindig el kell indítani a számfejtést!

A feladás megtörténtének tényét a hónap feletti mezőben pipával jelöli a program. Amennyiben a feladást meg kell ismételni, a már feladott elemre a pipát ki kell venni, a bér adatrögzítés jövedelmek képen a feladott elemet törölni kell. Ezután ismételhetjük meg a feladást, már előzőleg feladott elemre. Ha az előzőleg feladott elem már számfejtve volt, a számfejtést törölni kell és újra megismételni az új összeggel.

Ha új elemet rögzítünk a munkavállalónak, a régi elemek változatlan hagyása mellett és megismételjük a feladást csak az újonnan rögzített (nem kipipált) elemek kerülnek feladásra. Ha az előzőleg feladott elem(ek) már számfejtve volt(ak), a számfejtést törölni kell és újra megismételni az új elem(ekkel).

h) Az ellenőrző listát a számfejtés megtörténte után érdemes kinyomtatni, mert a listán azok a munkavállalók szerepelnek, akiknek a cafetéria modulban rögzített adatuk eltér a bér modulban számfejtett adattól.

A hibás hónapoknál felsorolásra kerül minden olyan hónap amelyben az adott cafetéria elemnél eltérés van.

i) A nyilatkozatok menü pontban listázhatjuk ki a cafetériához tartozó nyilatkozatokat.

Az éves nyilatkozatot kérhetjük üresen, illetve adatokkal.

Ha üresen kérjük, akkor ezen teheti meg a dolgozó az éves nyilatkozatát a cafetéria rendszeren belüli választásáról.

Kérhetjük a listát megjegyzéssel, vagy megjegyzés nélkül. A megjegyzés alatt az aláírás feletti szöveg értendő.

Ha adatokkal kérjük, akkor a dolgozó részére a cafetéria modulban rögzített adatok kerülnek nyomtatásra. A dolgozó ellenőrizheti a rögzített adatok helyességét, áttekintheti, hogy a választott elemek éves szinten mennyi összeggel csökkentik a keretét, illetve aláírásával igazolja, hogy valóban ezeket az elemeket választotta a cafetéria rendszeren belül.

A béren kívüli juttatás lista az éves nyilatkozat adataihoz hasonló, egy kicsit más formátumú lista.

Az iskola kezdési támogatás listán teheti meg a dolgozó a törvényben meghatározott nyilatkozatát az iskolakezdési támogatás igénybevételéhez. Megadható, hogy hány éves korig tüntesse fel a gyermek adatokat a munkaügyi modulból. Alapértelmezetten 16. Amennyiben a kiválasztott dolgozónak nincs rögzítve a munkaügy modulban megadott korú, vagy fiatalabb gyermeke, üres kézzel kitölthető nyilatkozat hozható le. Ha van megfelelő korú gyermek rögzítve a munkaügyi modulban, annak adataival kitöltve készíthető el a nyilatkozat.

Az üdülés csekk listán teheti meg az üdülési csekket igénybevevő a törvényben meghatározott nyilatkozatát az üdülési csekk igénybevételéhez.

A keret maradvány listán nyomtatásra kerülnek azok a dolgozók, akiknek keretösszeg maradványuk van. Azon felhasználóink, akik használják az automatikus csökkentést, a lista adatait összevetve a kiesőidőkkel eldönthetik, hogy van-e még ténylegesen felhasználható kerete a listán felsorolt dolgozóknak.

j) A rendelés listán a cafetéria rendszerbe felrögzített adatok alapján (a számfejtéstől függetlenül) végezhetjük el a tikett típusú elemek tömbjeinek rendelését.

Lehetőség van a szokásos szűrésekre telephely, szervezeti egység is.

A jogcímeknél ki kell választani azt a cafetéria elemet, amelyre szeretnénk rendelési listát készíteni. A szervezeti egységeknél ki kell választani azokat a szervezeti egységeket, amelyeket listázni szeretnénk. (Ha az összes szervezeti egység adatát szeretnénk listázni, akkor az egyik szervezeti egységre történő kattintás után, a * billentyű megnyomásával tudjuk az összes szervezeti egységet kijelölni.)

Ha nem jelöljük a személyenkénti listázást, akkor a szervezeti egységenként kiírásra kerülnek, hogy milyen értékű tömbből hány darabot kell rendelni.

Ha jelöljük a személyenkénti listázást, akkor listázásra kerül az is, hogy melyik dolgozónak milyen összegű tömböt kell rendelni, a dolgozók felsorolása után összegzi a tömböket.

A lista alkalmas a tömbök átvételének igazolására is.

A lista utolsó oldala cég szinten mutatja meg, hogy melyik tömbből hány darabot kell rendelni.

k) Automatikus törlés

Lehetőség van arra is, hogy a programmal végeztessük el a cafetéria elemek csökkentését a kiesőidők arányában.

Ehhez a mellékletben be kell állítani az automatikus törlést és az időarányos keretösszeg csökkentést (vagy a speciális csökkentést). A mellékletben a szótárban be kell állítani, hogy mely elemekből, milyen sorrendben történjen a csökkentés. pl.: Ha az önök szabályzata alapján kiesőidők esetében először az üdülési csekk összegéből kerül visszavonásra összeg, majd az étkezési jegyekből, akkor az üdülési csekknél a csökkentési sorrendhez 1-et, a meleg étkezési utalványnál a csökkentési sorrendhez 2-öt, a hideg étkezési utalványhoz 3-at kell írni. (A meleg és hideg étkezési utalvány sorrendje mindegy, hiszen egy embernek csak az egyik lehet.)

A program a cafetéria elemek csökkentését úgy végzi el, hogy december hónaptól vissza fele keres fel nem adott összegeket. Mindig törli a teljes összeget amit az adott hónapnál talál (nem számol rész értéket), mindaddig míg a törölt összegek értéke le nem fedi a csökkentés összegét. (pl./1.: A dolgozónak 10.000 Ft-al kell csökkenteni a cafetériáját. A csökkentési sorrendben első helyen az üdülési csekk áll. A dolgozó részére felvitelre került május hónapra 25.000 Ft értékű üdülési csekk. A program törli a májusi hónapból a teljes összeget. pl./2: A dolgozónak 10.000 Ft-al kell csökkenteni a cafetériáját. A csökkentési sorrendben első helyen az üdülési csekk áll. A dolgozó cafetériája nem tartalmaz üdülési csekket. A csökkentési sorrendben a második helyen az ebéd tikett áll. Dolgozó részére mindenhónapra rögzítésre került 6000 Ft értékű ebéd tikett. A program törölni fogja a decemberi és novemberi összegeket.) A példákból is látható, hogy a dolgozóknak a csökkentés után lehet olyan összegű tényleges keretösszeg maradványuk, amit még felhasználhatnak. Ennek ellenőrzésére szolgál a keret maradvány lista. Ha nincs olyan cafetéria eleme a dolgozónak amit csökkenteni lehet, a feladás nem ad fel részére összeget a bér modulba és a dolgozót hiba listára teszi.

l) Speciális csökkentés

A speciális csökkentés annyiban tér el az e) és k) pontban ismertetektől, hogy nem éves szinten kezeli a kieső időket és csökkentéseket, hanem havonta.

A mellékletben az egyéb beállításoknál a kiesőidők keretösszeg-csökkentőihez az első sorba kell felvenni azt, hogy hányadik naptól kezdve történjen a csökkentés. Az ig-hez mindig 31-et kell írni. A vonandó összeghez, hogy mennyivel csökkentse a havi cafetériáját az érintett dolgozóknak. A példában a dolgozóknak öt nap hiányzás esetén 10.000Ft-al csökkenti a cafetéria összegét amennyiben az automatikus törlés jelölve van, vagy teszi hibalistára, ha a jelölés hiányzik. Minden egyéb beállítás a fentiekben már ismertetekkel megegyezik.

m) Cafetéria beemelő

A cafetéria modulba egy kötött formátumú EXCEL táblából beemelhetők a dolgozókhoz cafetéria elemek. (Az Excel tábla elérhetősége végett forduljon ügyfélszolgálatunkhoz!) Az Excel tábla mezőibe az Azonosító, a Név, és a Jogcímkód oszlopok kivételével számot kell írni!

Az első beemelés előtt el kell végezni a cafetéria modulban a mellékletben a szótár, az egyéb beállítások és a csomagok beállítását! (A csomagokat csak abban az esetben kell beállítani, ha önöknél kialakításra kerültek a cafetéria rendszeren belül csomagok.)

Amennyiben a cégnél kialakításra kerültek a cafetéria rendszerben csomagok akkor lehetőség van csomagok beemelésére, ha nem kerültek kialakításra csomagok a cafetéria rendszerben, akkor cafetéria elemeket lehet beemelni.

Az azonosító oszlopba a dolgozó azon azonosítóját kell beírni amely alapján el kívánjuk végezni a beemelést. Az azonosító lehet adóazonosító, sorszám vagy a cégnél használt és a Babér programba felrögzített külső azonosító.

A név oszlop adata tájékoztató jellegű. A program nem ez alapján, ha nem az azonosító alapján rendeli az adatokat a dolgozókhoz.

Az éves keretösszeg kitöltése esetén a program az itt megadott keret összeget rögzíti a dolgozóhoz. Ha nem kerül kitöltésre az EXCEL-ben a keretösszeg, akkor, a cafetéria melléklet menüpontban az egyéb beállítások képen felrögzített keretösszeggel dolgozik a program. Ha a dolgozónak több sora van az EXCEL-ben, és a keretösszeg kitöltött, akkor figyelni kell arra, hogy mindensorához azonos keretösszege kerüljön beírásra!

A csomagsorszámhoz a cafetéria melléklet menüpont csomagok képen található csomagok sorszáma közül lehet választani.

A jogcímkódhoz a cafetéria melléklet menüpont szótár képén található elemek jogcímkódjai közül lehet választani.

Egy EXCEL táblában egyféle típusú adatok szerepelhetnek! Vagy csomagokat emel be a program, vagy cafetéria elemeket. A program az első adatsor alapján dönti el, hogy elemek vagy csomagok kerüljenek beemelésre.

A következő 24 oszlopba a havi összegek nettó vagy bruttó értékét kell írni. A havi nettó, vagy bruttó értékek kitöltésének csak cafetéria elemek beemelésénél van értelme. (A program csak ilyen esetben értelmezi azokat.) Elegendő havonként az egyik oszlopot kitölteni. A program a szótár beállítások alapján a cafetéria modulban kitölti a dolgozóknál a másik értéket. Ha mind a bruttó mind a nettó érték kitöltött, akkor a bruttó értékkel dolgozik a program.

Az összesen oszlop, csak tájékoztató jellegű oszlop, amely az Önök munkájukat könnyítheti meg. A program figyelmen kívül hagyja.

A menüpont indításakor megjelenő képen ki kell választani, hogy a beolvasni kívánt EXCEL táblában milyen azonosító lett a dolgozókhoz hozzárendelve.

Az is jelölhető, hogy a kilépett dolgozók adatai beemelésre kerüljenek-e.

Az import gombra kattintva kitallózhatjuk a beemelendő állományt.

Ha hibás (nem értelmezhető) adatok kerültek rögzítésre az XLS-be (pl.: havi bruttó/nettó összeghez, csomagsorszámhoz nem szám érték) az alábbi üzenet jelenik meg:

Amennyiben a fenti üzenet érkezik, akkor az XLS állomány egyetlen sora sem kerül feldolgozásra.

Ha lefutott a beemelés az alábbi üzenet jelenik meg.

A fenti üzenet elfogadása után hibalistát kapunk, ha az XLS tartalmazott hibás rögzítéseket. Ha nem jelenik meg hibalista, akkor az adatok beemelésre kerültek.

A hibalistán megjelenő üzenetek:

Azonosító nem található. -> Hibás azonosító került rögzítésre az xls-be, vagy a beemelő indításakor rossz azonosító került kiválasztásra, vagy kilépett dolgozó adatait kívánjuk beemelni kilépettek NEM beállítás mellett.
Hiányos XLS. Csomag kód nem kitöltött.
Hiányos XLS. Jogcím kód nem kitöltött.
Átlépi a keret összegét. XLS-ben rögzített összeg / Keret összeg.
Hiányos XLS. Nincs egyetlen havi összeg sem kitöltve.
A csomag és jogcímes bontás is ki van töltve.
Van már rögzített béren kívüli juttatása. -> A dolgozónak van felvitt adata a cafetéria modulban.

A hibalistára kerülő dolgozók adatai nem kerülnek beemelésre a cafetéria modulba. A többi (hibalistán nem szereplő) dolgozó adata beemelésre kerül.

40. Bérlet modul

A modul rendeltetése, hogy a munkáltató által a dolgozó részére juttatott, különböző MÁV, Volán bérleteket dolgozónként nyilvántartsa.

A Szerviz/Szótár/Szótár/Egyéb jövedelmek közé rögzíteni kell azon jogcímet, amin a dolgozó részére leszámfejtjük a meghatározott, százalékos mértékű bérlet hozzájárulást, amennyiben a munkavállaló veszi meg..

Ha a munkáltató vásárolja a bérletet, és a dolgozótól csak a dolgozói hozzájárulást kell levonni, a megfelelő jogcímet a Szerviz/Szótár/Szótár/Levonásokhoz kell felrögzíteni.

a. A modul használata a Bérlet szótár feltöltésével kezdődik mind a MÁV, mind a Volán viszonylatában.

Új felvitel gombra kattintva fel kell rögzíteni a bérlet kódját, ami szabadon választható, de kötelező mindenképpen megadni. Ezen felül meg kell adni az útvonalat, a vonalszámot, a két helység közötti távolságot, valamint a bérlet árát, és típusát.

b. A Beállítások fülön a számfejtéshez kötődő adatokat kell megadni. Ha a munkáltató a hó közi belépő dolgozók részére is megtéríti a bérlet árát, annak arányos számoltatására megadhatjuk azt a napot, valamint azt a százalékos arányt, amit számoltatni akarunk a programmal.

A munkáltató döntése alapján a kilépő dolgozók részére megadhatja, illetve vissza is vonhatja a bérlet árát. Ezen jogcímeket be kell szintén állítani ezen a képernyőn.

Az „Útiköltség levonás” illetve az „Útiköltség hozzájárulás” jogcímek beállítása szintén szükséges, mert ez alapján vonja le illetve adja meg a bérlet árát. Ezen beállítás cégszintű, minden dolgozóra egyaránt érvényes lesz.

A Volán, illetve a MÁV % mezőbe azt a százalék mértéket kell beírni, amit a munkáltató kifizet vagy levon a dolgozótól, attól függően, hogy a bérletet ki vásárolja meg. Ezt a „kifizető” mezőben lehet meghatározni.

c. A Bérlet szótár feltöltése után a Bérlet rögzítés menüpontban lehet a dolgozókhoz kapcsolódó Bérlet-típusokat felrögzíteni.

Az „Új felvitel” gombra kattintva a megfelelő hónapra fel tudjuk rögzíteni a bérlet adatokat. Az adatokat több hónapra vonatkozóan is megadhatjuk, de a következő havi adatok feladása a Bér modul felé csak akkor sikeres, ha a hónapzárás cégszintűen történt.

d. Ha a dolgozókhoz az adatrögzítés megtörtént, a havi bérek számfejtése előtt az adatokat fel kell adni a Bér modul részére. Ezt a „Feladás bérbe” menüpontban Eredménykérés után a Bérlet- Átadás listában még egyszer ellenőrizhetők dolgozónként az összegek. Ezen adatok már csak a különbözetet tartalmazzák. Pl: ha a bérletet a munkáltató vásárolja, a különbözet értéke a levonás képernyőre kerül a már korábban megadott jogcímen.

e. Bérletrendelési lista: típusonként listázható a dolgozóhoz rögzített bérletek száma, ami alapján könnyebb a végleges rendelést összeállítani.

A bérlet lista menüben készíthető bérlet típusonként egy szervezeti egységenkénti, illetve költséghelyenkénti lista, amennyiben az adtok rögzítésre kerültek a Bér / Adatrögzítés / Dátumok képernyőn, és van az adott hónapra vonatkozóan számfejtésre feladott adata a dolgozónak.

41. XLS beemelő használata

Az xls beemelő segítségével jövedelem, levonás és alapbér adatok beemelésére van lehetőség.

Az xls beemelő formátuma megtalálható a www.softc.hu oldalon, az aktuális programfrissítések között. A programozó cég által létrehozott formátumot kérjük, ne módosítsák! Amennyiben megteszik, az állományt a program nem tudja beolvasni!

A beemeléshez az Egyedi programok → XLS beemelő menüpontot kell megnyitni és a következő ablak

jelenik meg:

Az exel állományban használt azonosító típusát kell kiválasztani. Ezek a következőek lehetnek:

· Adóazonosító

· Sorszám

· Egyedi azonosító

· OHR kód

· GIED kód

Az import állományban a kiválasztott azonosítóknak kell szerepelni.

Az alábbi műveletek közül választhatunk:

· Felülírás

· Felvitel

· Törlés

Felülírás esetén a jövedelem és a levonás felülírásra kerül, ha volt már az érintett dolgozónak rögzítve a beemelés során kiválasztott jövedelem vagy levonás jogcímmel rögzített adata a megadott hónapban. Ha nem volt rögzítve, akkor felvitelre kerül. Felülírás esetén az import fájlban és a babér programban is egy jogcímmel csak egy tétel szerepelhet.
Alapbér változás esetén, ha a változás dátumával volt már rögzítve alapbér, akkor módosítása kerül, ha nem volt, akkor rögzítésre.

Felvitel esetén a jövedelem és a levonás új tételként kerül rögzítésre a programban.
Alapbér változás esetén, ha a fájlban szereplő dátummal nincs a programban rögzítve alapbér, akkor rögzítésre kerül, ha volt, akkor nem módosítjuk az alapbért.

Törlés esetén a kiválasztott vagy az állományban szereplő jövedelem vagy levonás jogcímmel rögzített tételek törlésre kerülnek. Törlés esetén csak a jogcímnek kell megegyeznie.
Alapbér változás esetén az állományban szereplő dátummal rögzített alapbér kerül törlésre. Az alapbér összege nem kerül összehasonlításra.
Törlés esetén a beemelés utáni listában a fájlban található adatok fognak megjeleni! Nem pedig a kitörölt adatok.

Ki kell választani, hogy melyik hónapra szeretnénk beemelni a jövedelem és levonás adatokat. A valutanemet az alapbér módosításokhoz. Ezzel kerül rögzítésre az alapbér. Jövedelem és levonás jogcímeket. Ezek kiválasztása nem kötelező, ha az állományban meg van adva. Azoknál a soroknál, melyeknél nincsen megadva az itt kiválasztott jogcímek kerülnek használatra. Alap esetben hó végi számfejtéssel rendelkező dolgozókhoz nem tudunk beemelni jövedelmet és levonást. A kiválasztó négyzet bepipálásával lehetőség van erre is, de nem javasolt.

A beállítások elvégzése után az import gombra kattintva megjelenik egy fájl megnyitás ablak. Az itt kiválasztott állomány kerül beemelésre. A beemelés után lista készül az állományban lévő adatokról. Külön csoportokba gyűjtve a sorokat aszerint, hogy melyekkel sikerült elvégezni a kiválasztott műveletet és melyekkel nem. A címsorok tartalmazzák mely adatokkal sikerült a műveletet elvégezni és melyek kerültek kihagyásra.

Az import fájl szerkezete

Az egyes oszlopokba a mellékelt minta excel-ben szereplő leírásoknak megfelelően kell kerülnie az adatoknak.

Oszlopok:

· Azonosító

· Név

· Jövedelmek

· Összeg

· Idő

· Százalék

· Kifizetés dátuma

· tól

· ig

· Kód

· Levonások

· Összeg

· Havi

· Százalék

· Hátralék

· Kód

· Alapbér

· Összeg

· Változás dátuma

· Kiegészítő Alapbér

· Összeg

· Kezdő dátum

· Vége dátum

Az azonosítóban a beemelés során kiválasztott típusú azonosítónak kell szerepelnie. A név mező nem kerül feldolgozásra az állomány olvashatóságát segíti elő és megjelenik a beemelés után készülő listában is. A jövedelem levonás és alapbér mezőkben szereplő adatok a programban azonos nevű oszlopaiba kerül rögzítésre.

Egy azonosítóval több sor is szerepelhet az import állományban. Egy sorban szerepelhet jövedelem levonás és alapbérváltozásra vonatkozó adat is.

Jövedelem szempontjából egy sor akkor kerül figyelembe vételre, ha legalább egy mező ki van töltve. Levonásnál és az alapbérváltozásnál ugyan így.

Az üresen maradt mezők nulla vagy üres értékként veszi figyelembe a program. Egy sorban szereplő jövedelem, levonás és alapbér változás figyelembe vétele és hiba ellenőrzése egymástól függetlenül történik. Amennyiben az egyik részben hibás adat szerepelt, de a másik minden szempontból hibátlan, akkor feldolgozásra kerül a hibátlan.

A helyes adatok feltételei

Jövedelem esetén kell, hogy legyen jövedelem kód vagy az állományban megadva vagy a beemelés előtt kiválasztva. Az állományban szereplő jövedelem kódoknak szerepelni kell a szótárában is. Felülírás esetén egy jövedelem kód csak egyszer szerepelhet egy dolgozónál a beemelés során kiválasztott és az állományban szereplő jövedelem kódok halmazában. Törlés esetén az érkező jövedelem kóddal szerepelni kell rögzített tételnek a bér programban. Felülírás és felvitel esetén, ha időarányos jövedelem kód szerepel az állományban vagy lett kiválasztva, akkor a százalék mezőben kell értéknek szerepelnie.

Levonás esetén kell, hogy legyen levonás kód vagy az állományban megadva vagy a beemelés előtt kiválasztva. Az állományban szereplő levonás kódoknak szerepelnie kell a szótárban is. Felülírás esetén egy levonás kód csak egyszer szerepelhet egy dolgozónál a beemelés során kiválasztott és az állományban szereplő levonás kódok halmazában. Törlés esetén az érkező levonás kóddal szerepelnie kell rögzített tételnek a bér programban.

Alapbér változás esetén felülírás és felvitel művelet esetén a változás dátumának és az alapbér összegének is szerepelnie kell. Törlés esetén elég csak a dátumnak. A bér programban a nem lehet az állományból érkező változás dátumánál későbbi dátummal rögzített alapbére egy dolgozónak. Felülírás és felvitel esetén egy dolgozónak csak egy alapbérváltozást tartalmazó sora lehet. Felvitel esetén nem lehet a változás dátumával már rögzített alapbére a dolgozónak. Törlés esetén az állományban szereplő alapbérváltozás dátumával rögzített alapbérnek kell lennie a bér programban.

42. Általános időadat import

Törzsszám mező tartalmát az Azonosító fülön kell megadni.

DATUM mező az adott nap dátumát jelöli

Mezőneveknek ékezet és szóköz nélkülinek kell lennie.

Mezők formátuma csak időadat lehet a következő (a példában is látható) formában: ó:pp (ó - óra;p- perc).
Mező elválasztójel a pontosvessző.

Ilyen módon tehát létre lehet hozni azokat az oszlopokat, amelyeket be kívánnak importálni a bérprogramba.

Egyedi programok/Általános időadat import/Beállítások:

A kép először üres, ekkor a bal alsó sarokban lévő 'Mezőnevek feltöltése Import file-ból' gombra kattintunk

Ennek hatására az általunk létrehozott és elnevezett mezőkkel feltöltődik a kép.

Ez után hozzárendeljük, (pl.) a LedolgozottDU mezőhöz a bér programból a Délutános pótlékot

De hozzárendelhetünk több jogcímet is. Ez esetben ugyanezt az időadatot más pótlékkóddal is beemeli a program. (ez csak opció). Az „Időadat csak import fájl alapján” beállítást speciális estben lehet használni.

Ugyanitt kijelölhető, hogy a Jelenlét képen a Szabadság sorba szeretnének jelzést tenni

Ez esetben a beállításoknál a 'SzabadsagAlap' mezőhöz be kell jelölni a Jelenlét képről a Fizetett szabadság Alapot

A Létező Jövedelem felülírása azt jelenti, hogy ha pl. ugyanazt az állomány ismételten futtatásra kerül abban a hónapban, (esetleg kiegészítették pár tétellel), akkor mi legyen a már felvitt jövedelmekkel. Törölje ki és vigye fel újra a program, vagy vigye fel ismételten egy új sorba. Ez esetben persze kétszer lesznek fent a jövedelmek.

A következő képernyőn un. Fix mezőket lehet beállítani. Ezt azt jelenti, hogy itt kijelölhetők azok a Jelenlét sorok, amelyekre az időadat-beemelő ne emeljen be, ne írja felül a már létező távolléteket.

Amennyiben a cég Táppénz kifizetőhely és a BaBér programban a Táppénz modulban rögzíti és számfejti a táppénzes ellátásokat, akkor a táppénzre vonatkozó beállítások közül csak a „Táppénz – Nem kereső távollét állítható szabadon. Tekintve, hogy ezen adatokat a TB ügyintéző kezeli. pl. a TB ügyintéző már felrögzítette a táppénzt, viszont az időadat-beemelő file-ban, például a LedolgozottDE soron adnak meg adatot az adott napra, akkor nem írja felül a már rögzített, számfejtett adatot.

A következő fül az Azonosító, itt lehet kiválasztani, hogy az idő- és jövedelemadat beemelésnél a fájl TORZSSZAM mezője milyen azonosítót tartalmaz és milyen típusú a hozzá tartozó mező.

Az Egyéb beállítások fülön módosítható:

- kilépett dolgozó adatát beemeljük-e a kilépés napjáig vagy kihagyjuk a beemelésből.

- amennyiben az időadatok nem egy fájlból kerülnek feltöltésre, hanem több részletben, akkor jelölhetjük, hogy a fájlból hiányzó időtartamot milyen adat alapján kívánjuk feltölteni. Például, ha a jelenlét képernyőnél van a pont és az időadat két részletben kerül feltöltésre, akkor a második időadat beemelése során a már korábban feltöltött időadatot nem írja felül a program a dolgozóhoz berögzített munkarend alapján. Amennyiben a pont a Munkarend alapján kerül kiválasztásra, akkor a fájlból a hiányzó napokra a dolgozó munkarendje kerül beemelésre.

A Szabadság beállítások képernyőn meghatározható, hogy az időadat import fájl-ból érkező szabadság adatok milyen jogcím – sorrendben kerüljenek kiadásra – csökkentésre.

A jogcímek sorrendben történő csökkentése abban az esetben működik, ha az Általános import/Beállítások/ Felviteli beállítás menüpontban a szabadsághoz tartozó jelenlét típusa: Fizetett szabadság.

A program az időadat beemelése során a Szabadság beállítás menüpontban levő sorrendben adja ki a szabadságokat. Ha a dolgozó nem rendelkezik olyan jogcímű szabadsággal a Bér / Adatrögzítés / szabadság – távollétek menüpontban, ami a Szabadság beállításoknál a sorrendbe beállításra került, akkor a program a sorrendben következő jogcímből kezdi el kiadni a szabadságot.

Az importálás történhet oly módon is, hogy a fájl-ban megkülönböztetésre kerülnek a szabadság jogcímek a Jelenlét képernyő Fizetett szabadság jogcímei alapján. Ebben az esetben a program a Szabadság beállítás képernyőn esetlegesen beállított sorrendet figyelmen kívül hagyja és a fájl adatai alapján emeli be a Jelenlét képernyőre az adatokat.

Abban az esetben, ha a felhasználó a Jelenlét képernyőn nem akarja megkülönböztetni a szabadság jogcímeket, akkor a Felviteli beállításokban a jelenlét típusnak a Fizetett szabadság – Alap jogcímet kell kiválasztani.

Az időadat átemelés során, a program figyelmeztet az adatok esetleges változására.

Az importálás során érintett dolgozók adatairól listát készít a program.

A .csv állományban minden embernek minden napjára van egy sora.

A pótlék adatok ugyan naponta érkeznek, de azok összegezve kerülnek fel a Jövedelem képre:

A beemelt időadatok ellenőrzése után elvégezhető a számfejtés.

A csv file formátum sajátossága, hogy nem követel előre definiált mezőket, kivéve a TORZSSZAM és DATUM mezők (ezeknek a legelső helyen kell szerepelni és nem nevezhető át), a többi mező szabadon átnevezhető.

A MIEX.csv állományban így csak a TORZSSZAM és a DATUM mező elnevezése kötelező, az összes többi mező szabadon úgy nevezhető el, hogy azt tartalmazza, ami a cég specifikuma, amilyen adatot be kívánnak emeltetni az Általános időadat importtal.

BEVALLÁSOK, ADATSZOLGÁLTATÁSOK

43. Havi bevallás Egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők részére (1658)

Kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóra és Mezőgazdasági őstermelőre vonatkozóan.

A bevallás elkészítésére az aktuális havi számfejtés és jövedelembontás után van lehetőség.

a.) adatgyűjtés

b.) Adatszolgáltatás (IMP file készítéssel)

A kívánt helyre mentett .imp kiterjesztéssel ellátott file az ANYK programba beolvasható, szerkeszthető és megjelölhető elektronikus beküldésre.

44. Havi bevallás az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § szerinti kötelezettek részére a szociális hozzájárulási adóról, a járulékokról és egyéb adatokról(1608INT)

Havi bevallás az 1997. évi LXXX. tv 56/A. § szerinti kötelezettek részére

A BaBér lehetőséget nyújt a fenti paragrafus alapján bevallásra kötelezett foglalkoztatóknak, hogy a 1508INT bevallásban tegyenek eleget e kötelezettségüknek. Elkészítésében az alábbi pontok segítenek:

1. Havonként elkülöníthető/jelölhető: Bér/Adatrögzítés/Adószámítási adatok/’Külföldi vállalkozás’ szerint adózó hónapok rovatban

2. A jelölés alapján a számfejtésben nem tapasztalható változás! A kötelezettségeket az általános szabályoknak megfelelően számolja ki a program.

3. Jövedelembontás után elkészíthető a bevallás:

Adatszolgáltatások/1608INT

a. Adatgyűjtés és XML file készítése alapján az elkészült file az Abev ÁNYK programba beolvasható.

b. A fenti jelölés hónapjára vonatkozóan nem készíthető 1608 Havi bevallás az érintett személyekre!

4. A Bér/Átutalások/Egyéb utalások Kötelezettségei között az új, ’Külf.max. jár’ rovatban (eltérő Adónemkódon)kerülnek gyűjtésre a dolgozó(k) hoz tartozó számfejtett kötelezettségek és levonások.

45. Havi bevallás (1608)

A havi állomány elkészítése előtt feltétlenül le kell frissíteni a BaBér programot az ÁNYK keretprogramot, valamint a 1608 nyomtatványt.

Az adatszolgáltatás elkészítése előtt le kell futtatni a „Jövedelembontás” menüpontot, ami a leszámfejtett juttatásokat, valamint azok járulékait jogcímenként,tételesen szétbontja.

Beállítások

Adatszolgáltatások/1608/Beállítások: Adatgyűjtés előtt az alábbi ablakban rögzíteni kell a jövedelmeket/levonásokat.

A képernyő bal oldalán a 08-as nyomtatvány sorai jelennek meg. A kép jobb oldalán a Szerviz / Szótár / Egyéb jövedelmek láthatók.

A beállítás előtt célszerű, egy cégszintű bérösszesítőt készíteni, ami segítséget nyújt az adatlap sorainak kitöltéséhez. Ezt a beállítást egyszer mindenképpen végig kell gondolni, ám utána ez nem kell módosítani mindaddig, amíg új Egyéb jövedelem nem kerül számfejtésre.

A bal oldali mező soraiba a beállításban megnyíló ablakban ki kell választani a gyűjteni kívánt sort, majd kettőt bal egér gombbal rá kell kattintani. Ezt követően a „Választható jogcímek” ablakban – ahol az egyéb jövedelem szótár elemei jelennek meg – a gyűjtetni kívánt jogcímre kettőt kell kattintani, vagy a felső gombra kattintani, és automatikusan átkerül a „Kiválasztott jogcímek” mezőbe.

A sorok megfelelő és pontos kitöltéséhez az adóhatóság által közzétett kitöltési útmutató nyújt további segítséget.

Adatrögzítés: az alábbi menüponton indítható.

A menüpont indításával az alábbi szűrőképernyő látható.

Alap esetben a jelzés az típus mezőben van. után az gombra kattintva a program elvégzi az adatok gyűjtését. Abban az esetben, ha nincs minden jogcím beállítva, gyűjtéskor a következő figyelmeztetés jelenik meg:

Az választása esetén a program automatikusan megnyitja a 08-as bevalláshoz tartozó Beállítás képernyőt, ahol a még be nem állított jogcímeket rögzíteni tudjuk.

esetén a program újabb figyelmeztetéssel jelzi, hogy kézzel berögzített adatokat gyűjtéskor a program törli, és a számfejtésből, valamint jövedelembontásból származó adatokat gyűjti fel.

A kigyűjtött adatokat célszerű ellenőrizni az gombra kattintva megjelenő képernyőn. Itt lehetőség van az adatgyűjtéstől függetlenül is adatokat rögzíteni, módosítani.

Az adatrögzítés menüpontban elkészíthető a . Ez a lista megjeleníti a dolgozó 08M-es lapjait, melyre gyűjtésre került olyan járulék adat, melynek értéke mínuszt tartalmaz. Ezáltal a 08-as adatszolgáltatás elkészítése ezzel a listával könnyebbé válik.

jelölésre akkor van szükség, ha már készült XML, de ez még nem lett a NAV részére

elküldve, és módosítani kell a bevallás adatain.

Bejelölésével az alábbi listát kapjuk, amely a tárgyhónaptól eltérő M08-as lapok kieső idejének ellenőrzésére szolgál.

Bejelölésével az alábbi listákat kapjuk, amennyiben a dolgozó adatai nem alkalmasak az adatszolgáltatáshoz.

A dolgozót le kell számfejteni, mert módosítás történt a számfejtési adataiban, de számfejtés nem történt.

Jövedelembontást kell végezni, mert az utolsó jövedelembontás után a dolgozóra újabb számfejtés történt:

1608-04-01 lap gyűjtése:

- Csak olyan személynek kerül gyűjtésre a 04-01-es lap, akinek az Adószámítási adatok képen van érvényes, - tárgy hónapot érintő – nyilatkozata, valamint van Családi kedvezmény számfejtve.

- Január hónaptól eltérő hónap gyűjtésekor a program figyeli a korábbi hónapban gyűjtött adatokat.

- Változás bekövetkeztének időpontja, akkor kerül kitöltésre, ha

· a családi kedvezmény nyilatkozat adatoknál van rögzítve a jelentés hónapjára vonatkozó dátumú adat, vagy

· az „Eltartott kódja, jogosultság jogcíme beállítása” előzményes ablakban van rögzítve a jelentés hónapjára vonatkozó dátumú adat. à Eltartotti minőség, Jogosultság jogcíme változás

· Ha az eltartott személyi adataiban (név, adóazonosító, lakcím) történt változás a megelőző hónap jelentett adataihoz viszonyítva.

· ’0’-s (kedvezménybe nem számító) eltartotti minőség rögzítés esetén csak a változás hónapjára történik gyűjtés, a további hónapokban az eltartott nem kerül az adatszolgáltatásba.

Gyermek adatok aktualizálása a személyi adatok képen.

o A hibátlan 1608-as bevallás elkészítéséhez szükség van a gyermek természetes azonosítóinak kitöltésére (név, születési idő, születési hely, anyja neve).

o Ha a gyermek rendelkezik adóazonosító jellel, akkor annak kitöltése is szükséges.

o Magzat esetében a születési időhöz a gyermek várható születési dátumát kell beírni, nevéhez elegendő a Magzat megnevezés. (Amikor a gyermek megszületik, az adatait szíveskedjenek a tényleges adatokkal feltölteni!)

o Gyermekekhez tartozó Eltartás kódja és jogosultság jogcíme kitöltése nélkül a 1608 bevallás nem készíthető el. (A kódok helyes választásához a családi adókedvezmény nyilatkozat valamint a 1608-as bevallás kitöltési útmutatói nyújtanak segítséget.)

o Ha az eltartott kódja, jogosultság jogcíme változik (megszületik a gyermek, elvégezte az iskoláit, stb.) akkor nem csak az adószámítási adatok képen található nyilatkozatot kell lezárni (az érvényesség vége dátum kitöltésével) és újat felvinni, hanem le kell zárni az „Eltartás kódja, jogosultság jogcíme” adatot is (a vége dátum kitöltésével) és fel kell venni egy új sort, kedvezménybe nem számító kód kiválasztásával. Ezeket a lépéseket abban az esetben is meg kell tenni, amikor egy gyermek volt jogosult és ez kikerül a jogosultsági körből. Ebben az esetben „0” eltartott számot és összeget kell rögzíteni a megszűnés dátumával.

A személyi adatok képen a házastárs nevét, adóazonosító jelét ki kell tölteni, ha a dolgozó első házas kedvezményt érvényesít vagy a családi kedvezmény megosztásáról nyilatkozott. Az adatok kitöltése nélkül a 1608-as bevallás nem készíthető el.
A bevallás gyűjtése előtt a nyilatkozatok alapján be kell állítani a költség nyilatkozat (munkaviszonyos dolgozóknál is költségtérítések elszámolása esetén), és a külföldi kiküldetéshez tartozó költség nyilatkozat kódokat!

A változás bekövetkezésének időpontját a fenti két előzmény képről gyűjti a program, illetve az eltartott személyi adataiban történt változás esetén a hónap utolsó napját tekinti a változás dátumának.

Adatszolgáltatás: az alábbi menüponton indítható

A menüpont indításával az alábbi szűrőképernyő látható.

Az és az jelölése esetén, az -re kattintva, megjelenik a nyomtatvány

A gyűjtést követően itt lehet az adatokat ellenőrizni a bérösszesítővel, egyéb utalás-összesítővel, esetleg bérstatisztikával.

Adatszolgáltatásra kattintva megadható, hogy hova kerüljön mentésre az xml file.

Az adatszolgáltatás menüpontban az XML fájlon kívül két lista készítésére van lehetőség. Az egyik az „08M nyomtatvány”. Ez a lista a 08M lapok sorait összesíti dolgozónként, amit a bérösszesítő cégszintű adataival lehet összehasonlítani, hogy egyeznek a bér, költség, esetleg TB terhére kifizetett juttatások. Ezeket az adatokat kérhetjük Telephelyre, szervezeti egységre, cégszinten összesítve, illetve dolgozónkénti bontásban.

Az XML fájl készítése előtt elkészíthető a „08A nyomtatvány”is, melynek adatait a cégszintű bérösszesítővel lehet összehasonlítani.

Amennyiben a kifizetések, és közterhek egyeznek akkor készíthető az XML fájl.

d) Helyesbítés/Önellenőrzés

Eredeti adatszolgáltatás készítés után feltárásra kerül, hogy hibás, téves adatközlés történt, akkor van mód a programban eredetitől eltérő, ún. „Helyesbítés” készítésére is.

Az adatok gyűjtése, valamint az XML állomány elkészítése hasonló elveken alapul, mint az eredeti adatszolgáltatás elkészítése.

Az NAV felé beküldött Eredeti 08-as XML állomány nem módosítható! (nem gyűjthető újra)

Az adatrögzítés menüponton belül ki kell választani a módosítani kívánt hónapot, és az adatgyűjtés Típusát: Helyesbítés (Önellenőrzés)

A képernyőn megjelenik a gyűjtés aktuális sorszáma is.

A Helyesbítés/Önellenőrzés két féleképpen történhet:

- a Helyesbítésben/Önellenőrzésben érintett dolgozó kijelölésével, az adatgyűjtés előtt: ekkor 08M lapja csak a kiválasztott dolgozóknak lesz, valamint az elkészült xml-file 1608A-02-01 – 02-03 lapjain is csak érintettek adatai jelennek meg.

- a Helyesbítés/Önellenőrzés a teljes állományon történik (dolgozó kiválasztás nélkül): ekkor minden – az Eredeti bevallásban szereplő – dolgozó M lapja felgyűjtésre kerül.

1608M-04-01:

- A helyesbítéssel/önellenőrzéssel érintett hónap utolsó napján érvényes adatok kerülnek felgyűjtésre a helyesbítés/önellenőrzés –re vonatkozó változás dátum nélkül,

- a helyesbítéssel/önellenőrzéssel gyűjtött adatokat a változás-figyelés nem kezeli.

Az adatszolgáltatás során készülő xml file 1608A-02-01 – 02-03 lapjain a teljes állomány összesítése látható, természetesen a 03-01 – 03-02 lapokon (ha van) eltérés csak a tényleges különbözet kerül megjelenítésre.

A gyűjtést követően az adatrögzítés menüpontban érdemes az adatokat leellenőrizni, esetleges kiegészítéseket megtenni.

Amennyiben az ellenőrzés, illetve a kiegészítés megtörtént, akkor elkészíthetjük a helyesbített 08-as XML állományt, aminek a lépései a következők:

Adatszolgáltatás menüponton belül ismételten kiválasztjuk a kérdéses, helyesbített hónapot, a pontot a helyesbített mezőbe tesszük, majd az eredmény gombra kattintva a következő képernyő jelenik meg:

Az adatszolgáltatás gombra kattintva megjelenik a mentés másként ablak, ahová az elkészült állományt menthetjük. Itt is érdemes annak a könyvtárnak a megadása, ahová az ÁNYK program telepítésre került.

46. Bejelentő és változás-bejelentő lap a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól(16T1041)

A tárgyhónapban ki- illetve belépett dolgozók adatszolgáltatását készíti el a program.

a) Adatrögzítés

Azon cégek esetében, melyeknél ezt a menüpontot még nem használták, ott indítás után az állományra lefuttatandó egy Adatgyűjtés, ami a törzsadatokból kigyűjti az adatszolgáltatáshoz megtalált adatokat, és egy olyan IMP állomány készítése is javasolt, melyet a megfelelő szerv részére nem kell elküldeni, hiszen a dolgozók adatai már bejelentésre kerültek valamely más módon. Erre azonban azért van szükség, mert a program csak a „bejelentett” adatokat követő változásokat tudja értelmezni, és gyűjteni.

A program összegyűjti azokat a belépéseket, ill. biztosítás jogviszony kezdeteket, amit az aktuális év kiválasztott hónapjának első és utolsó napja közé esik. Időintervallumnak azt a hónapot kell kiválasztani, melyre vonatkozóan az adatszolgáltatást el akarjuk végezni.

Ha először akarjuk a dolgozókat be- illetve kijelenteni a pipát a „még be nem jelentettek” mezőbe kell tenni. A program a még be nem jelentettek és teljes állomány gyűjtése esetén minden dolgozóra felgyűjti a bejelentés dátumát. Ezt az Adatrögzítés gombra kattintva meg is lehet tekinteni.

Amennyiben már megtörtént a programban a dolgozók bejelentése, az adatszolgáltatás dátumát a program az adatrögzítés képernyőn a „Bejelentve” mezőbe berögzíti.

A „Bejelentett” adatokról úgy tudunk még egy állományt készíteni, ha a „Bejelentve” mezőbe tesszük a pipát, valamit a dátum mezőbe rögzítjük az adatszolgáltatás dátumát.

A kigyűjtött adatokat célszerű ellenőrizni az Adatrögzítés gombnál elérhető képernyőn.

Itt lehetőség van az Adatgyűjtéstől függetlenül is adatokat bevinni, illetve hibás adatszolgáltatás esetén a Bejelentve mező törlése után megismételni az adatszolgáltatást.

Az Általános szűrőben lehetőség van csak az „Érintett állomány” kijelölésére. Ezen szűrőfeltétel mellett, csak azokat a dolgozókat jeleníti meg a program, akiknek tárgyévben volt bejelentett adatuk.

A „Nem bejelentettek”mező választása esetén a program csak azon dolgozók adatait gyűjti fel, akire még nem történt adatszolgáltatás.

A program már az adatrögzítés során ellenőrzi az egymásnak, és az adatszolgáltatás rendjének ellentmondó adatokat. A hibákra figyelmeztet, és nem is engedi rögzíteni azokat.

Amennyiben egy dolgozónak több jelentési kötelezettséggel járó mozgása van, azokat a program külön sorszámon jeleníti meg.

Az „Iktatószám töltése esetén” mezőt akkor kell alkalmazni, ha a változás bejelentés során téves adatokat közöltünk. A megfelelő mező kiválasztásával, valamint az iktatószám mező kitöltésével készül el így az új adatszolgáltatás.

5. IMP file készítés

Az elkészített állomány elektronikus úton is beküldhető. Az IMP file gombra kattintva a Windows-ban is általánosan használt „mentés másként” képernyő jelenik meg. Itt egy általunk megadott útvonalat kijelölve, a program az átadandó állomány import file formába elmenti.

Az általános szűrőképernyőn lehetőséget biztosítunk felhasználóinknak arra, hogy az adatszolgáltatás megismétlése miatt, a szűrőképernyőn kiválasztható legyen az ismétlés oka, valamint rögzíthető legyen az eredeti adatszolgáltatás iktatószáma. Az import file ezen adatokat a dolgozók adataival felgyűjti és adja át az ABEV program számára.

A T1041 programrészen belül elkészíthető a Passzív ellátásokhoz kapcsolódó juttatások időtartamának adatszolgáltatása. Elkészítéséhez szükséges, hogy a Biztosítási jogviszony vége, vagyis a dolgozó kijelentése - IMP file formájában megtörténjen, majd új adatgyűjtést kell végezni, hogy a dolgozó ellátásának adatgyűjtése megtörténjen. Ezt követően lehet a Jelent txt. File-t készíteni, amit a Jelent programba lehet beolvasni.

Lehetőség van arra is, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló nyomtatványt a T1041E-t illetve T1042E-t elkészítsék a program segítségével. Az állomány készítésének módja megegyezik a T1041-es nyomtatvány készítésével.

47. Bejelentő és változásbejelentő lap a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatokról a munkavállalót kölcsönvevő, foglalkoztató adózó részére(15TMUNK)

Ezt a nyomtatványt a Kölcsönbe vevő munkáltató tölti ki és ez alapján készít bejelentést a kölcsönbe vett munkavállalóról.

Adatbejelentés jellege: U/V, ahol U=Belépés, V=Kilépés esetén jelölendő.

-Kölcsönbeadó neve és adószáma: Ha a dolgozóhoz tartozó Munkaügy/Adatrögzítés/Egyéb munkaügyi adatok/ Kölcsönzött munkaerő és cégnév kitöltött, akkor
a Munkaügy/Munkaügyi szótárak/ Munkaerő kölcsönzés szótárban a céghez tartozó elnevezés és adószám.

-Foglalkoztatás megkezdésének/befejezésének napja: Belépés/Kilépés dátuma

A dolgozóhoz tartozó munkaerő kölcsönzéssel kapcsolatos Bejelentés és Kijelentés dátuma az imp. file elkészülésekor kerül beírásra.

48. Egyéni bérek és keresetek Statisztikája (Májusi statisztika)

1. Adatszolgáltatás elkészítése előtt elvégzendő feladatok:

· Munkaügy/adatrögzítés: Iskolai végzettség, munkaköri besorolás kitöltése.

· Munkaügy/Statisztikák/Májusi statisztika/ általános és májusi statisztikai beállítások elvégzése.

Szűrőkép.png

Fontos! A 9. oszlop adatgyűjtésnél a Túlóra típusú jövedelmek időadata automatikusan gyűjtésre kerül, nem kell beállítani.

Változás az előző évek adattartalmához képest a 9. oszlopban van:

Változás a 2014 évhez képest, hogy a havibéres munkavállalók esetében a munkaórák számához hozzá kell adni a munkaszüneti napok óraszámát.

A Babérban a Havibéres munkavállalókat a Bértípus= Havibéres, Órás havibéres, Telj.bér havibérrel beállítások jelentik.

Ha az előző években a 9. oszlopban Havibéres munkavállalónak számfejtett fizetett ünnep jogcím került beállításra, az adatlap elkészítése előtt ez ki kell venni, mert a havibéresek fizetett ünnep óráit a program a dolgozóhoz tartozó munkarend alapján automatikusan gyűjti, a jogcím berendeléssel együtt duplán kerül figyelembe vételre.

2. A Lista indításakor az alábbi képen látható nyomtatvány készül:

3. File készítésnél meg kall adni a mentés helyét. 2db file kerül mentésre.

- Törzsszám.DBB - (Borító adatait tartalmazó fájl)

- Törzsszám.DBF - (Adatlap adatait tartalmazó fájl)

(A fájlokban a Törzsszám = a statisztikai számjel első 8 számjegye a Cégadatokban)

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által készített „Tarifa” programba ezt a 2 file-t kell beolvasni.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által rendelkezésre bocsátott „Egyéni bérek és keresetek” rögzítő programba ’Új szervezet rögzítésé’ –vel lehet az Adatszolgáltató céget felvenni:

A Törzsszám-felvitel után lehetséges a kereset-adatok beolvasása, az alábbiak szerint:

· Szervezet (Borító adatok): Importálás→Borító Import→Tallózás→Beolvasás

Az Adatszolgáltató adatai módosíthatóak, illetve a jelzett hiányzó adatok beírhatók a Szerkesztésben.

Importálás.png

· Adatlap fejléc (telephelyek): Importálás→Adatlap Import→Tallózás→Beolvasás

· Foglalkoztatottak adatai: Kiválasztott Szervezet esetén továbblépés a foglalkoztatottak oldalra. Itt dolgozó választással, kijelöléssel és Szerkesztés/Megnéz ikonok segítségével az adatok módosíthatóak, ellenőrizhetőek.

Az adatszolgáltatás csak teljes, hibátlan adatokkal teljesíthető.

Beküldés.png