|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Azonosság és különbség a biztosított és egészségügyi szolgáltatásra jogosult között2022. Április 26. 13:45 - siteadmin A gyermekem nappali tagozatos iskolás, ezért biztosított. A nagymamám nyugdíjas, ezért ő biztosított. Vajon ez tényleg így van?
Ha átolvassuk a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szabályait, akkor látható, hogy a fenti állítások egyáltalán nem igazak, hiszen a Tbj. szabályai alapján a példában szereplő iskolás gyermek vagy nyugdíjas nagyszülő nem biztosított, hanem egészségügyi szolgálatásra jogosult. Fontos, hogy különbséget tegyünk a két fogalom között, ezért az alábbiakban a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak fogalmát és az ahhoz kapcsolódó ellátásokat tisztázzuk.
Elsőként tekintsük át a biztosítottakat, pontosabban a biztosítási jogviszonyokat!Biztosítási jogviszony – két esetet kivéve – a biztosított keresőtevékenységén alapul. Azaz a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján biztosított az a nem saját jogú nyugdíjas személy, aki például munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy főállású kisadózóként tevékenykedik.
A biztosítottak – egy-egy jogviszonyt kivéve – 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetnek, melynek alapján társadalombiztosítási ellátásokra lesznek jogosultak. Azaz, adott előfeltételek meglétekor a biztosított a következő társadalombiztosítási ellátásokban részesülhet:
Jogosult lehet
Vagyis a biztosítottak nem csak a fenti felsorolás első bekezdésében foglalt egészségügyi szolgáltatásra, hanem annál sokkal szélesebb körű ellátásra válnak jogosulttá.
Megjegyzés: A biztosítási jogviszony fogalmának ismerete fontos lehet akár egy teljesen más jogterületen is. Gondoljunk például a babaváró támogatásnak többek között arra a feltételére, hogy az egyik házasfél legyen legalább 3 éve folyamatosan a Tbj. 6. §-a alapján biztosított.
Mennyiben különbözik a biztosítottól az egészségügyi szolgáltatásra jogosult?Mint arról korábban is szó esett, a biztosítottakat sokszor összekeverik a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyekkel. Kik is tartoznak az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körébe?
A Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak a biztosított személyeken túl többek között a következő személyek:
A fenti személyeknek a magyar egészségbiztosítás keretében nyújtható például tb támogatottan orvosi ellátás (háziorvosi, járó-, fekvőbeteg, rehabilitációs ellátás), betegszállítás, továbbá támogatottan elérhetőek adott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyfürdő-ellátások. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a Tbj. az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nagy részénél az ellátás feltételeként szabja meg a belföldiséget, amely a következő:
Különbség és azonosság a biztosított és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult között:Összegezve elmondható, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult abban különbözik a biztosítottól, hogy
A különbségek kapcsán felmerülhet, hogy mi a közös bennük?Mind a biztosított, mind az egészségügyi szolgáltatásra jogosult tb támogatással kaphatja az egészségügyi szolgáltatásokat.
Ezen felül közös vonás, hogy ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnik, akkor mindkét esetben fennáll az ún. passzív jogon járó egészségügyi szolgáltatás. Azaz, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a Tbj.-ben meghatározott belföldi személy részére a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–o) és r) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági feltételnek a megszűnését követően
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás Kiküldetési rendelvény vagy útnyilvántartás?2022. Április 22. 8:42 - siteadmin Ez a kérdés akkor vetődhet fel, amikor el kell dönteni, hogyan számolják el a kifizető érdekében használt járművek költségeit. A NAV 2022-es tájékoztatója különbséget tesz a kérdés megválaszolásakor aszerint, hogy a magánszemély saját tulajdonában lévő autóját használja-e hivatalos célból, vagy sem.
A saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használatáért két formában kaphat költségtérítést a magánszemély: útnyilvántartás vagy kiküldetési rendelvény alapján.
ÚtnyilvántartásÚtnyilvántartás alapján a ténylegesen megtett utak figyelembevételével, vagy átalány alapján részesülhet költségtérítésben a magánszemély. Ez legtöbbször akkor fordul elő, ha valaki rendszeresen használja hivatalos célra a saját személygépkocsiját.
A költségtérítés címén kapott összeg ekkor adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben elszámolhatóak az üzleti, hivatali utakkal kapcsolatban felmerült költségek – vagy a kilométerenként 15 forintos átalánnyal (amiben benne vannak a fenntartási, javítási, felújítási költségek is), vagy elszámolható az üzemanyagköltség plusz a számlával igazolt fenntartási, javítási felújítási költségek, és többféle módból lehet választani.
Fontos még, hogy egész évben csak a kiválasztott módon lehet elszámolni a költségeket, vagyis éven belül nem lehet változtatni.
Arra is kell számítani, hogy ha a magánszemély a saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használatára útnyilvántartás alapján számol el költséget, akkor cégautóadót kell fizetnie.
Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az üzemanyagnormát, a kilométeróra állását az év első és utolsó napján, az utazás időpontját, az utazás célját (honnan-hova utazott), a felkeresett üzleti partnerek megnevezését, a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.
Kiküldetési rendelvényA magánszemély saját személygépjárművének hivatali célú használatáért a kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján is kaphat költségtérítést. A kiküldetési rendelvény a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, a költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).
Kiküldetési rendelvénynek számít a zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikusan előállított bizonylat is. A papíron kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzés rendelkezéseinek betartásával megőrzi.
Fontos, hogy kiküldetési rendelvényt nemcsak munkaviszonyban lehet kiállítani, hanem más jogviszonyokban is (például megbízás, tagi, vezető tisztségviselő vagy választott tisztségviselő). Alkalmazható akkor is, ha a magánszemély a tevékenységért nem részesül juttatásban,hanem azt „közérdekű” munkaként végzi, és csak a járműhasználattal kapcsolatos költségei megtérítését kéri. Nem kell bevételként figyelembe venni a térítést, ha mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolhatónál, azaz
Fontos, hogy amennyiben a kifizető ennél több költségtérítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles bevételnek számít. Költségeket ilyenkor el lehet számolni, de előfordulhat, hogy cégautóadót is kell fizetni.
A nem saját tulajdonú autó hivatali használataA nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használatakor útnyilvántartás alapján elszámolható az üzemi használatra eső üzemanyagköltség, valamint a számla szerinti egyéb költség, feltéve, hogy ezek a költségek szerződés alapján a magánszemélyt terhelik. Fontos megjegyezni, hogy ha a személygépkocsi nem saját tulajdonban van, akkor a hivatali, üzleti célú használatkor a kiküldetési rendelvényhez kapcsolódó kedvező szabály nem alkalmazható.
0 hozzászólás Munkaviszony esetén fizetendő vasárnapi bér-, műszak- és éjszakai pótlék2022. Április 11. 11:14 - siteadmin Gyakori kérdés, hogy a vasárnapi vagy a több műszakos munkavégzés esetén mikor és milyen mértékű bérpótlékot kell fizetni. Az alábbiakban összefoglaljuk a vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő pótlék, valamint a műszak- és az éjszakai pótlék szabályait.
Vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő bérpótlékMunkaviszonyban a vasárnapi munkavégzés esetén fizetendő bérpótléknál meg kell különböztetnünk rendes és rendkívüli munkavégzés esetén fizetendő pótlékot. Ahhoz, hogy a vasárnapi munkavégzéskor fizetendő pótlékot áttekinthessük, szükséges annak ismerete, hogy a Munkatörvénykönyv alapján mikor kerülhet sor vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre.
A Munkatörvénykönyv alapján vasárnapra, rendes munkaidőre az alábbiak szerint foglalkoztatott munkavállaló osztható be:
Pótlék mértéke
Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló a fentiekben ismertetett vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésére kizárólag
Megjegyzés: Vasárnap rendkívüli munkaidőre (azaz túlórára) akkor jár a bérpótlék, ha a munkavállaló ezen foglalkoztatására a fenti esetek valamelyikében kerül sor, illetve ha a vasárnapi munkavégzésre rendes munkaidőben nem kötelezhető a munkavállaló.
Ha a munkavégzésre húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon kerül sor, akkor a fizetendő bérpótlék mértéke 100 százalék.
A Munkatörvénykönyv alapján munkaszüneti napok a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.
Meg kell említeni, hogy munkaszüneti napra rendes munkaidőre az alábbi esetekben osztható be a munkavállaló:
MűszakpótlékMűszakpótlék akkor jár, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik a 18:00 és 06:00 közötti időtartam alatt történő munkavégzésnél.
A műszakpótlék mértéke 30 százalék.
Magyarázat: Rendszeres változás akkor áll fenn, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van. Ha például a munkavállaló áprilisi beosztásának a felében 14:00-20:00-ig dolgozik, míg a másik felében 06:00-14:00 között van beosztva, akkor műszakpótlékra jogosult.
Éjszakai pótlékÉjszakai munka a 22:00-06:00 közötti időszakban teljesített munkavégzés. A munkavállalónak 15 százalék bérpótlék (éjszakai pótlék) jár 22:00 és reggel 06:00 közötti munkavégzés esetén. Figyelemmel kell lenni arra, hogy éjszakai és műszakpótlék együtt nem adható. Azaz, ha a munkavállaló műszakpótlékra jogosult, akkor éjszakai pótlékot nem kaphat.
Végezetül ki kell említeni, hogy
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Így igényelhető támogatás az ukrajnai menekültek foglalkoztatásához2022. Április 6. 13:32 - siteadmin A magyarországi munkáltatók támogatást kaphatnak, ha olyan ukrán, vagy ukrán-magyar kettős állampolgárságú személyeket foglalkoztatnak Magyarországon, akik 2022. február 24-e után menekültek a háború elől hozzánk, Ukrajnából.
Erről a 96/2022. (III. 10.) kormányrendelet rendelkezik. A támogatás iránti kérelmet a munkáltatónak kell benyújtania a foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalhoz, miután szerződést kötött a dolgozóval. A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg, kizárólag teljes hónapokra (de legfeljebb 12 hónapra), ameddig a munkavállaló jogviszonya fennáll. A támogatást havonta, utólag folyósítják a munkaadó részére, köztehermentesen. A támogatás összegét a munkaadó köteles a munkavállaló lakhatási és utazási költségeinek biztosítására fordítani.
A támogatás elnyeréséhez mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak meg kell felelnie bizonyos feltételeknek – ezeket a feltételeket foglalta össze a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője, dr. Szauter Dóra Amina
A munkáltatót érintő feltételekA támogatási jogosultság legfontosabb előfeltétele, hogy a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló, valamint szükség esetén kiskorú gyermeke részére megfelelő szálláshelyet és szervezett munkába járási lehetőséget biztosít a munkaviszony fennállása alatt. Ha a munkavállalónak kiskorú gyermeke van, a munkáltatónak a szülővel együtt a kiskorú gyermek részére is biztosítania kell a szállást.
A kérelmet csak a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdasági társasági formában működő jogi személyek nyújthatják be, így közkereseti társaságok, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, valamint részvénytársaságok, akkor is, ha nonprofit vállalkozásként működnek. Munkaerő-kölcsönző cégek is nyújthatnak be kérelmet. Viszont ha a munkavállaló szállását és az utazását nem a kölcsönző cég biztosítja, hanem a kölcsönbe vevő cég, akkor a munkaerő-kölcsönző nem lesz jogosult a támogatásra.
Nem igényelheti a támogatást az a cég, amellyel szemben jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás, csődeljárás vagy egyéb megszüntetésre irányuló eljárás van folyamatban.
A kérelmező cégnek meg kell felelnie továbbá a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. Így nem felel meg például a feltételeknek, és nem kérelmezheti a támogatást az a munkáltató, akit végrehajtható közigazgatási határozatban bírsággal sújtottak gyermekmunka, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, vagy a munka díjazására vonatkozó szabályok megsértése miatt, esetleg azért, mert akár a NAV, akár a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság felé elmulasztott eleget tenni bejelentési kötelezettségének.
A munkavállalót érintő feltételekA támogatással kizárólag olyan (ukrán, vagy ukrán-magyar kettős állampolgárságú) menekült dolgozó foglalkoztatható, akit a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül nem foglalkoztattak 90 napnál tovább Magyarországon.
A támogatás mértékeHavonta a munkavállaló lakhatási és utazási költségének 50 százaléka lehet a köztehermentes támogatás, de maximum 60 ezer forint. Amennyiben a munkavállaló közös háztartásban élő kiskorú gyermeke(i) is a szülővel együtt menekültek, úgy gyermekenként további 12 ezer forint összegű támogatásra jogosult a munkáltató, így a támogatás felső határa is ennek megfelelően növekszik. Ha a kiskorú gyermek mindkét szülője azonos munkáltatónál dolgozik , akkor a munkáltató a kiskorú gyermekre csak az egyik szülő után jogosult támogatásra.
Fontos még, hogy a lakhatási és utazási költségek azon részét, amit a támogatás nem fedez, felezniük kell a feleknek, azaz a munkáltatónak és a munkavállalónak.
A támogatás tartamaA támogatás maximális időtartama 12 hónap, amely kérelemre további 1 évre meghosszabbítható. Ennek feltétele, hogy a munkaviszony folyamatosan fennálljon. A munkaviszony megszűnésével a támogatási jogosultság is megszűnik.
A foglalkoztatás lehetséges formáiA munkaviszony határozott és határozatlan időre is szólhat, azonban legalább heti 20 órában kell foglalkoztatni a menekült dolgozót. Egyszerűsített foglalkoztatásban és közfoglalkoztatásban nem igényelhető a támogatás.
IgénylésA támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett formanyomtatványon lehet igényelni. A kérelem benyújtásához az érintett munkavállaló munkaszerződését, valamint a munkavállalói adatlapot is csatolni kell. A kormányhivatal 8 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet, és ha a feltételek fennállnak, nyilvántartásba veszi, ellenkező esetben elutasítja.
0 hozzászólás  Az utazási költségtérítés 2022. július 1-jétől hatályos változásai2022. Március 28. 11:33 - siteadmin Az utazási költségtérítés 2022. január 1-jétől bekövetkező törvényi változásait már korábban ismertettük. A 2021. év végén jelent meg ennek a törvénymódosításnak a végrehajtására vonatkozó új szabály, amelyet azonban 2022. július 1-jétől kell majd alkalmazni. A változásra való felkészülés és a teljes körű tájékoztatás céljából ezúttal a végrehajtás új szabályait ismertetjük.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet utazási költségtérítésre vonatkozó szabálya módosulni fog 2022. július 1-jétől, amelynek fontosabb változásai a következők:
Utazási költségtérítés elektronikus rögzítéseAz utazási költségtérítést a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által üzemeltetett informatikai rendszerben rögzíteni kell.
Ez a kötelezettség az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatót terheli. Azaz, a jogszabály rögzíti, hogy az utazási költségtérítési támogatás igénylésének a NEAK által üzemeltetett informatikai rendszerben történő rögzítésére az ellátást nyújtó – vagyis az ellátást nyújtó járóbeteg-szakellátó, fogászati szakellátó, fekvőbeteg-gyógyintézet, gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató vagy rehabilitációt biztosító szolgáltató – által kijelölt személy jogosult. Ez a személy az utazási költségtérítési támogatás igénybevétele érdekében – az ellátást igénybe vevő kérésére – a NEAK által üzemeltetett informatikai rendszerében rögzíti
A fenti adatrögzítésre a szolgáltatás igénybevételekor, illetve a szolgáltatótól történő elbocsátáskor kerül sor.
Fontos! A fentiek alapján ki kell emelni, hogy az utazási költségtérítési támogatás rögzítése az ellátást igénybe vevő személy kérésén alapul. Ha az ellátást igénybe vevő személy kérésének hiányában nem került sor az informatikai rendszerben az utazási költségtérítési támogatás igénylésének rögzítésére, akkor utazási költségtérítési támogatás nem jár.
Megjegyzés: Az utazási költségtérítési támogatás igénylése a NEAK által üzemeltetett informatikai rendszerben 8 napra visszamenőlegesen akkor rögzíthető, ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor, illetve az egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátáskor erre üzemzavar vagy üzemszünet miatt nem kerülhetett sor.
Utazási költségtérítés igényléseÚj szabály az is, hogy az utazási költségtérítési támogatás iránti kérelmet
Azaz, az igényt akkor is be kell nyújtani, ha az utazási költségtérítést igénybe vevő személy 65 év feletti, és így díjmentesen utazhat, vagy az ellátottnak kísérőre van szüksége.
Határidő: Az utazási költségtérítési támogatás iránti fenti igény az egészségügyi szolgáltatónál történt megjelenés, illetve az onnan való elbocsátás napjától számított hatodik hónap utolsó napjáig érvényesíthető.
Megjegyzés: Az új szabály a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel történő kezelésben részesülő esetén kimondja, hogy utazási költségtérítési támogatás tekintetében a járóbeteg-szakellátásra, fogászati szakellátásra, fekvőbeteg-gyógyintézetbe, gyógyászati ellátásra, továbbá rehabilitációra beutalt személlyel azonos elbírálás alá esik.
Az utazási költségtérítés mértékeKözforgalmú személyszállítási eszközzel (például autóbusz) történő utazás esetén az utazási költségtérítési támogatás összege az alábbi táblázatban foglaltak szerint kerül megállapításra azzal, hogy annak összegét csökkenteni kell az ellátást igénybe vevőt és kísérőjét megillető utazási kedvezmény mértékével.
Megjegyzés: Ha a helyi önkormányzat szűrővizsgálatra szervezett utazást biztosít, akkor az önkormányzat a fenti táblázatban foglaltak alapján számított összeg 60 százalékára jogosult utazási költségtérítési támogatásként, amely támogatás az önkormányzat által szervezett (utaztatott), szűrővizsgálaton részt vett személyek után kerül kiszámításra.
A fenti szabályokat tehát 2022. július 1-től alkalmazni, melynek részletes szabályait a 807/2021. (XII. 28.) kormányrendelet tartalmazza.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
