|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Várható változások a társadalombiztosítás kapcsán köthető megállapodásokban és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésben2019. November 29. 22:37 - siteadmin 2019. november 12-én került benyújtásra T/8021. számú törvényjavaslat, amely 2020. július 1-jétől lép majd hatályba és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. A törvényjavaslat többek között tartalmazza 2020. július 1-jétől a nyugdíjra, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodások, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán várható változásokat is, amelyekről az alábbiakban adok tájékoztatást.
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján megállapodás köthető akár egészségügyi szolgáltatásra, akár nyugellátásra.
Egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodásA Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra megállapodást köthet az a természetes személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult. A természetes személy ezt a megállapodás saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására kötheti meg. A fentiek alapján megállapodás köthető
Továbbá egészségügyi szolgáltatásra megállapodás köthet Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár is.
A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
A megállapodás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a megállapodás első 24 hónapjában csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik.
A megállapodást kötő személyek a fenti magas járulékfizetés ellenére sem kapnak teljeskörű egészségügyi szolgáltatást. Azaz nem jogosultak például transzplantációra, adott fogászati kezelésekre, tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).
Az új törvényben továbbra is megmaradnak a fenti szabályok, de a megállapodás megkötésénél további szigorításra kerül sor. 2020. július 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra úgy lehet majd megállapodást kötni, hogy első körben a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotát felmérik, majd ezt követően azzal a kötöttséggel kerülhet sor a megállapodáskötésre, hogy a megállapodás alapján nyújtott ellátás az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra nem terjedhet ki. Sőt ez az egészségügyi állapotfelmérés még díjköteles is lesz.
Megjegyzés: Az egészségügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult kormányhivatal egészségbiztosítási szerve – az egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és rendben – rendeli majd el.
Nyugellátásra vonatkozó megállapodásokNyugellátás vonatkozásában kétféle megállapodás köthető. Az egyik ilyen megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre együttesen köthető, míg ezen megállapodás másik típusa csak szolgálati idő megszerzésére irányul.
A hatályos Tbj. alapján, az első esetben, azaz szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló keresetre megállapodást köthet az a belföldi nagykorú természetes személy, aki
A megállapodást jelenleg 24 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet kötni, amelynek az alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de minimum a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. Az új Tbj. alapján ez a befizetési kötelezettség 2020. július 1-jétől várhatóan 2 százalékkal fog majd csökkenni, azaz 22 százalék lesz.
A megállapodás másik típusa, amely szolgálati idő megszerzésére irányul. Ezt a megállapodást az a nagykorú személy kötheti, aki
A fenti megállapodás alapján fizetendő járulék a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 24 százalék nyugdíjjárulék, amely az új Tbj. módosítása alapján 2020. július 1-jétől szintén 22 százalékra csökkenne.
Megjegyzés: Nem változik a szabály és a járulékmérték sem annál a szolgálati időre köthető megállapodásnál, amelynél a szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével megállapodás köthető 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésAz egészségügyi szolgáltatási járulék nem az új törvény hatálybalépésével, hanem 2020. január 1-ével fog növekedni havi 7 500 (napi 250) forintról, 7 710 (napi összege 257) forintra.
Az új Tbj. azonban több ponton is jelentősen fogja változtatni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés szabályait.
2020. július 1-étől hatályba lépő törvény alapján a fenti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre csak a következők lesznek kötelezettek:
Az új Tbj. rendelkezik arról, hogy az adóhivatal az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének bejelentésétől számított 8 napon belül tájékoztatást küld a fizetésre kötelezettnek. A tájékoztatás tartalmazza a fizetési kötelezettségre, továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat.
Szintén rögzíti az új Tbj., hogy 2020. július 1-jét követően, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett belföldi személy ezen fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát, akkor a TAJ száma az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen lesz, és ezáltal a tb támogatott egészségügyi szolgáltatást térítésmentesen nem veheti igénybe.
Továbbá rendelkezik az új szabály arról is, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
Ha például egy magyar állampolgár Ausztriában folytat keresőtevékenységet, akkor az osztrák biztosítási jogviszonya alapján Ausztriában válthatja ki a EU kártyáját. Magyarországi tartózkodása alatt ezzel az EU kártyával kaphat orvosilag szükséges ellátást. Ha ez a személy nem az EU kártyája alapján, hanem – külföldi keresőtevékenység bejelentésének hiányában – Magyarországon fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék alapján a magyar társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, akkor köteles lesz a fenti új szabály alapján ezen egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás 2020. július 1-jétől várható változások a társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékoknál.2019. November 25. 14:04 - siteadmin 2019. november 12-én került benyújtásra a T/8021. számú törvényjavaslat, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. Az alábbiakban a fenti törvényjavaslatban foglalt, egyes keresőtevékenységek kapcsán fizetendő járulékfizetés 2020. július 1-jétől várható változásait ismertetem.
A T/8021. számú törvényjavaslatban foglalt törvény már nem az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosítása lesz, hanem 2020. július 1-jétől egy új törvény lép hatályba, amelyben a jelenlegi Tbj. és annak végrehajtási rendelete kerül egybeszerkesztésre, kiegészítve új módosító szabályokkal.
A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék, amelyet minden biztosítási jogviszonyban – beleértve például a biztosítási jogviszony keretében keresőtevékenységet folytató őstermelőket és biztosítási jogviszonyban megbízási jogviszonyban dolgozókat is – meg kell fizetni.
2020. július 1-jétől hatályba lépő új törvény kiegészítő tevékenységet folytató személyként nevesíti nem csak az egyéni, illetve társas vállalkozóként dolgozó saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, hanem bármelyik biztosítási jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjast is. Erre tekintettel 2020. július 1. után már minden dolgozó saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, így jövedelmükből járulékok nem kerülnek levonásra. Járulékfizetés hiányában saját jogú nyugdíjasok nem részesülhetnek 2020. július 1-jét követő keresőtevékenységük kapcsán 0,5 százalékos nyugdíjemelésben és ezen időponttól a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyeknél nem érvényesül a keresetkorlát, továbbá nem lesznek jogosultak baleseti ellátásokra sem.
2020. július 1-jétől azok, akik nem nyugdíjasként a Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban folytatják a keresőtevékenységet, azoknak a járulékokat havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetniük. Azaz a munkaviszonynál is bevezetésre kerül egy minimális alap. Ez az alsóhatár azonban arányosításra kerül, ha a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás illetve adott helyzetben a keresőtevékenység nem folytatható pl: táppénz vagy baleseti táppénz folyósításának idején. Meg kell említeni, hogy ezt a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és
Megjegyzés: A fenti minimális alap a munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adóban is bevezetésre kerül, azaz 2020. július 1-jétől legalább a fenti minimális alap után áll fenn a munkáltató szociális hozzájárulási adófizetése.
Szintén a minimális alaphoz köthető másik jelentősebb változás, a nem nyugdíjas vállalkozók járulékfizetési alsó határát érinti. A jelenleg hatályos 1997. évi LXXX. törvény arról rendelkezik, hogy a nem nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozó járulékfizetésének alapja
2020. július 1-jétől a biztosított egyéni, illetve társas vállalkozó 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékának az alapja egységesen havonta legalább a minimálbér illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum lesz.
Többes jogviszony: A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha
Nem változik az a szabály, hogy a fenti többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékot nem kell megfizetni a minimális alapok után. Azonban a befizetendő járulék mértéke 2020. július 1-jétől növekedni fog, hiszen a tényleges jövedelemből nem a jelenlegi 17 százalékos mértékű járulék, hanem 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék kerül megfizetésre.
2020. július 1-jétől a biztosított őstermelőknek is 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük az alábbiak szerint:
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Azaz kiszámolva ez az összeg a minimálbér 17,02 százalékos mértékű járulékának felel meg, így a jelenlegi járulékfizetéshez képest nem növekszik a biztosított őstermelők járulékfizetési kötelezettsége.
A mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Azaz kiszámolva ez az összeg az előző évi bevételhez viszonyítva közel azonos fizetési kötelezettséget fog eredményezni, mint a jelenlegi.
Megjegyzés: 2020. július 1-jétől is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
Legközelebb a nyugdíjra, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodásokban, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésben 2020. július 1-jétől várható változásokat ismertetem.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Három éven belül kicserélik az OTP egészség- és cafeteriakártyáit2019. November 11. 15:00 - siteadmin Idén ősszel megújult külsejében az első hazai elektronikus cafeteriajuttatási forma, az OTP Egészségkártya, ami egyben az OTP Cafeteriakártya is. Az utolsó, még a korábbi megjelenésű kártyákat szeptember 30-án adták postára – írta a kártyakibocsátó közleményében. Három éven belül minden egészségpénztári tag és cafeteriakártya-birtokos új kártyát kap. Az első, már megújult külsővel rendelkező kártyákat idén október folyamán küldték ki az ügyfelek részére.
A megújult külső mellett a legfontosabb változás, hogy a kártyán megtalálható lesz az egészségpénztári tagok okiratszáma, mely kétségtelenül megkönnyíti az egészségpénztárra elszámolható termékek és szolgáltatások igénybevételekor a számla igénylését, az elfogadóhelyek számára pedig a számla kiállítását. Eddig az okiratszám nem szerepelt a plasztikon, hanem egy kis papírkártyára jegyezték fel, és ajánlatos volt azt is magával vinnie az ügyfélnek.
A pénztárszolgáltató hangsúlyozta, a cserével kapcsolatban a kártyabirtokosoknak nincsen semmilyen teendőjük, hanem amint kinek-kinek lejár a hároméves kártyalejárati ideje, utána automatikusan megkapják a már új külsővel rendelkező következő kártyát. A korábban kibocsátott kártyákat nem cserélik le, azok az érvényességi idejük alatt változatlan feltételekkel használhatóak.
Az OTP Egészségkártya 2004-ben vált elérhetővé – ez volt az első hazai elektronikus béren kívüli juttatási forma. Sokoldalúságának köszönhetően négy évvel később ugyanez a megoldás jelentette egy új szolgáltatás, az OTP Cafeteriakártya alapját is. Azóta már számos más cég kínál elektronikus cafeteria, illetve egészségkártyát. Az OTP Cafeteriakártyán a munkáltatók, ajándékutalványt, iskolakezdési támogatás utalványt, kultúra utalványt, sportutalványt vagy egészségpénztári hozzájárulást adhatnak dolgozóik számára.
Miért lehet jó megoldás a cafeteriakártya?Kiválóan foglalta össze az előnyöket a CafeteriaTrend egy korábbi cikke.
Jó lehet a munkáltatónak, mert egy megoldás kiváltja az összes többi juttatási formát. Testre szabható a juttatás. Könnyebb az utalványok havi kiosztása, egyszerűbb dolgozni vele, mint papírutalványokkal.
Jó lehet a dolgozóknak, mert az egyéni nyilvántartásokban feltöltött utalványok nem járnak le az év végén, hanem a feltöltést követő év december 31-ig használhatóak fel. Kivétel az iskolakezdési támogatás. Megszűnik a papírutalványnál előforduló „kényszervásárlás”, illetve a másik véglet is: nem kell kiegészíteni a juttatás összegét, ha nem megfelelő a címlet. A kártya biztonságosabb, mint a papírutalvány, van, amelyik szolgáltatónál PIN-kód is tartozik hozzá, akárcsak a bankkártyához. A kártya elvesztés esetén letiltható, pótolható, így az utalványkészlet nem vész el, mint akkor, ha papírutalványt veszítünk el. Az online felületeken könnyen nyomon követhető a számlaegyenleg, a forgalom és a lejáró utalványok. POS-os használatnál a bizonylaton is megjelennek ezek az adatok. Kényelmes, elég jól kiépített az elfogadói hálózat. Online vásárlásnál is lehet használni, pont úgy, mint egy bankkártyát.
0 hozzászólás Méltányosság keretében megállapítható táppénz, csed, gyed, egyszeri segély2019. Október 29. 12:08 - siteadmin Ha a biztosított nem rendelkezik elég biztosítási idővel, még van lehetősége arra, hogy pénzbeli egészségbiztosítási ellátáshoz jusson, melyre méltányossági eljárásban kerülhet sor. Az egészségbiztosítás területén méltányosságból táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és egyszeri segély nyújtható. Az alábbi bejegyzésben a méltányosság keretében megállapítható ellátásokat részletezem.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján az egészségbiztosítási szerv – az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között – méltányosságból csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.
Mindezek alapján elsőként tekintsük át a méltányosságból megállapított táppénzt!A méltányosságból megállapított táppénznek két típusa különíthető el. Az egyik a biztosított betegségére/keresőképtelenségére tekintettel járó méltányossági táppénz, míg a másik a biztosított gyermekének betegsége esetén méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénz.
A biztosított keresőképtelenségére tekintettel járó táppénz méltányosság keretében meghosszabbítható. A táppénz időtartamának meghosszabbítására iránti kérelem engedélyezésére kizárólag a beutalásra jogosult orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével kerülhet sor. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az 1 évet.
Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve
A gyermek betegsége esetén méltányosságból gyermekápolási táppénz állapítható meg az alábbi két esetben:
A méltányosságból megállapított táppénz nem lehet magasabb a jogszabályban előírt 50%-os, illetve 60%-os mértéknél, és a táppénz maximalizált összegénél, azaz napi szinten a minimálbér kétszeresének harmincad részénél.
Méltányosságból megállapított csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díjMéltányosságból megállapított csecsemőgondozási, valamint gyermekgondozási díj az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető, ha a biztosított az ellátáshoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.
Mind a csecsemőgondozási díj, mind a gyermekgondozási díj megállapításának egyik előfeltétele, hogy a kérelmező a gyermek születését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt. Ha ezen biztosítási idővel nem rendelkezik az igénylő, akkor méltányosságból kérheti a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj megállapítását.
Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a méltányosságból megállapított csecsemőgondozási díj napi összege nem haladhatja meg minimálbér kétszeresének harmincad részét. Ugyancsak érvényesül felső mérték a gyermekgondozási díj esetén is. Ez esetben a méltányosságból megállapított gyermekgondozási díj mértéke a minimálbérnél nem lehet magasabb.
Méltányossági kérelem benyújtásaA biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét, és a rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot valamint – ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet – az Államkincstár által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes – egészségbiztosítási ügyekben eljáró – kormányhivatalhoz. A méltányossági ellátások iránti kérelemről a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve dönt.
A méltányossági táppénz folyósítására vonatkozó kérelem esetén csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról is. Továbbá a gyermekápolási táppénzt kivéve csatolni kell a méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás tekintetében a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését is, amely tartalmazza, hogy a kérelmező az igényelt egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra nem jogosult.
A méltányossági kérelmek elbírálásánál a kormányhivatalnak figyelemmel kell lennie a biztosított
A méltányosságból megállapított pénzbeli ellátásról szóló döntést a kormányhivatal közli a biztosítottal és a foglalkoztatóval.
Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segélyA biztosított a megromlott egészségi állapotára tekintettel segélyt kérhet. A biztosított méltányossági segély iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál vagy a kormányablaknál nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított TAJ számát, továbbá a kérelemhez csatolni kell a biztosított
A kormányhivatal az Államkincstár által rendelkezésére bocsátott éves keretösszeg erejéig a biztosítottat segélyben részesítheti. A kormányhivatal a biztosított kérelmében előadott összes körülményre tekintettel dönt a segélyben részesítésről és a segély összegéről. Ennek keretében mérlegelnie kell a biztosított
Meg kell jegyezni, hogy a segély megállapításának időpontjától számított 1 éven belül csak különös méltánylást érdemlő körülmény bekövetkezése esetén nyújtható ismételten segély.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás A jó fizetés már nem elég, többet kell nyújtaniuk a munkaadóknak2019. Október 24. 14:01 - siteadmin A munkaerőhiány egyre égetőbb, ezért a vállalati vezetőknek fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalói elégedettség megőrzésére, dolgozóik megtartására. A cégeknek érdemes olyan megoldásokat kidolgozniuk, amelyek túlmutatnak a korábban megszokott cafeteria elemeken, és a munkatársak mentális és fizikai egyensúlyának teljes körű megteremtésére irányulnak – derült ki a Humánpolitika.com Közhasznú Egyesület és az All You Can Move (AYCM) által életre hívott beneFit Prize-hoz kapcsolódó reprezentatív kutatásából.
Mi a tapasztalat?Az alkalmazottak részéről egyre markánsabbá válik az az igény, hogy vállalataik kellő figyelmet fordítsanak elégedettségük, vagyis jó közérzetük, mentális és fizikai egyensúlyuk fenntartására vagy helyreállítására. A vállalati gondoskodás mára a munkaerőpiac egyik legfontosabb vonzerejévé vált ugyanis. Éppen ezért a cégeknek olyan juttatási rendszereket kell működtetniük, amelyek a dolgozók egészségének megőrzésére fókuszálnak, a munkahelyükön éppen úgy, mint azon kívül.
Korunk egyre feszítőbb problémája a fluktuáció, az ún. job-hopper jelenség. A tehetséges, lelkes és ügyes munkaerő nagyon gyorsan továbbáll, miután napok alatt képes magának olyan vonzóbb munkáltatót találni, ahol nem csak elvégzi a munkát, hanem szeret is dolgozni. Márpedig ők a legnagyobb kincs egy szervezet életében. A most életre hívott beneFIT Prize – for Happy Employees az első olyan átfogó pályázat Magyarországon, amely a munkavállalói jóllét fizikai, szellemi és lelki aspektusait is egyformán figyelembe veszi a környezeti és szociális hatások mellett. Olyan példamutató munkáltatókat szeretnének elismerni, akik felismerve a munkavállalókban rejlő hatalmas értéket, a társadalmi felelősségvállaláson immár a vállalati egészségkultúra megteremtését is értik, így mutatva példát a többi hazai cégnek – mondta a programról Dr. Mihalik Zsuzsa, a díj alapítója.
Az elvárások ezen a területen valóban egyre erősebbek, amit a pályázat kapcsán készített, több mint 5000 személy megkérdezésével készült felmérés eredményei is tükröznek. A válaszadók több mint 50 százaléka ugyanis azt jelezte: kész lenne munkahelyet váltani, ha olyan ajánlatot kapna, ahol az egészségre pozitívan ható juttatások szélesebb körűek. Ide pedig egyre több elemet sorolnak, hiszen a kutatásban résztvevők szerint az egészséges étkeztetés, az inspiráló munkakörnyezet éppen úgy az elégedettségük növelését biztosító eszközök közé tartozik, mint a mentál-wellness, illetve a sportolási lehetőségek biztosítása is.
Roppantul megnőtt a testmozgás iránti igényA kutatás eredményei szerint a kiegyensúlyozottság biztosítása holisztikus megközelítést vár el a szervezetektől. A megkérdezettek csaknem 55 százaléka például azért tette le a voksát jelenlegi munkahelye mellett, mert a tanulás és a fejlődés feltételeit biztosítottnak látta. Volt, aki örömét fejezte ki, hogy munkahelyén mentál-higiéniás programok, coach vagy pszichológus is rendelkezésre állnak. Mintegy egyharmaduk már azt emelte ki: a szervezete melletti döntésében szerepet játszott, hogy támogatják a sportolási lehetőségeket is. Az jól érzékelhető, hogy a testmozgás iránti igény roppant erős az alkalmazottak körében. Nyilván nem meglepő, hogy a „Mit hiányolsz a munkahelyeden?” kérdésre a legnagyobb arányban (27%) a megfelelő fizetést említették. A második helyen 24 százalékkal azonban már az állt, hogy nem támogatják a testmozgási törekvéseiket.
A programmal az alapítók egyben edukálni is szeretnének, vagyis a vállalatvezetőket olyan irányba terelni, hogy az alkalmazottak elégedettségi szintjének folyamatos növelésére törekedjenek. Emellett kiemelt cél, hogy széles körben mutassák be a terület legjobb és leghatékonyabb hazai megoldásait, amelyek követendő például szolgálhatnak az üzleti élet bármely szereplője számára. Az ő számukra nyilván az sem elhanyagolható, hogy ha teljes körűen gondoskodnak az alkalmazottakról, az az erkölcsi értéken túl vállalataik sikerességéhez is hozzájárul. Dr. Steven Aldana amerikai egészségügyi szakember, az egészségfejlesztéssel foglalkozó WellSteps vezérigazgatója például több tanulmányában is kifejtette, hogy a szervezet minden egyes egészségfejlesztő programra költött dollárral átlagosan 4,3 dollárt spórolhat magának.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
