|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Az „új ápolási díjról”, azaz a gyermekek otthongondozási díjáról2019. Február 19. 14:22 - siteadmin
2019-ben egy új díjazás került bevezetésre a gyermekek otthongondozása kapcsán, amely a gyermekek otthongondozási díja megnevezést kapta. Az alábbiakban erről az új szociális ellátásról adunk részletes tájékoztatást.
Az ápolási díj egy olyan szociális juttatás, amely annak a nagykorú személynek adható, aki otthon ápolja az állandó vagy tartósan gondozásra szoruló beteg hozzátartozóját. Az ápolási díj mértéke 2019-ben az alábbiak szerint alakul:
2019-ben a fenti ápolási díjakon túl bevezetésre került a gyermekek otthongondozási díja, amelynek rövidített elnevezése GYOD.
Ki jogosult erre az új szociális ellátásra?Gyermekek otthongondozási díjára az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő (továbbiakban: szülő) jogosult, aki
Megjegyzés: Önellátásra képtelen a gyermek, ha a szakértő ezt a tényt szakvéleményben megállapítja. Az önellátásra való képtelenség megállapításának szempontrendszerét a 63/2006. III. 27. Korm. rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 6 év alatti ápolt gyermek esetében az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való képtelenség tényét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok igazolására jogosult szakorvos, 6 év feletti gyermek esetén a járási hivatal által kirendelt szakértő igazolja.
A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes kerületi (járási) hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy akár a kormányablaknál is be lehet nyújtani. Az ellátás folyósításáról a fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik.
A gyermekek otthongondozási díja a fenti szülőn kívül megállapítható a gyermekkel közös háztartásban élő másik hozzátartozó számára is, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, azonban a szülő
Milyen mértékű a gyermekek otthongondozási díjának a havi összege?A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a 2019. évben havonta bruttó 100 000 forint. Abban az esetben, ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akikre a fentiekre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, akkor számára – e feltételek fennállásának időtartama alatt – havonta bruttó 150 000 forint ellátást kell folyósítani.
A gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít, így a fenti összegből – kivéve a nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – 10 százalék nyugdíjjárulék kerül megfizetésre.
Megjegyzés: A fenti összeg megállapításakor figyelembe veszik az egyéb rendszeres pénzellátásokat is, kivéve például adott feltételek esetén a szülő részére folyósított saját jogú nyugellátást, korhatár előtti ellátást, továbbá a szülő részére folyósított csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy gyermekgondozást segítő ellátást, ha azt nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel állapították meg, továbbá a gyermeknevelési támogatást.
Mikor kell megszüntetni a gyermekek otthongondozási díját?Nem jogosult gyermekek otthongondozási díjára a szülő, ha
A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a fentieken túl meg kell szüntetni akkor is, ha
Keresőtevékenység a gyermekek otthongondozási díjának folyósítása alattA gyermekek otthongondozási díja mellett – az ápolási díjhoz hasonlóan – lehet keresőtevékenységet folytatni, de csak időkorlát mellett. A szülő jogosult a keresőtevékenység esetén az otthongondozási díjra, ha olyan keresőtevékenységet folytat, amelynek munkaideje a napi 4 órát nem haladja meg. Kivételt jelent ez alól a szabály alól, ha a keresőtevékenységet otthon folytatja, hiszen ez esetben a munkavégzés ideje nem, illetve nehezen mérhető. Amennyiben biztosítási jogviszonyban kerül sor a keresőtevékenységre, és a szülő ezen jogviszonyában keresőképtelen lesz, akkor gyermekek otthongondozási díja mellett jogosult lesz táppénzre is.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
 0 hozzászólás  A szakképzési hozzájárulás alapja és 2019. évi kedvezményei2019. Január 29. 17:26 - siteadmin A szociális hozzájárulási adó változásai érintik a szakképzési hozzájárulást is. Az alábbiakban a szakképzési hozzájárulás alapját és annak kedvezményeit ismertetem.
Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű
Továbbá szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
A szakképzési hozzájárulás alapja a fenti hozzájárulásra kötelezett társaságot, vállalkozót, céget, szövetkezetet, irodát, vagy szervezetet terhelő
Megjegyzés: Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
KedvezményekFigyelemmel kell lenni arra, hogy a szakképzési hozzájárulásból – a szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan - kedvezmények érvényesíthetők. A kedvezmények két körét kell elkülöníteni. Az egyik az ún. kifuttatható kedvezmények, a másik a 2019-től alkalmazandó kedvezmények. Elsőként tekintsük át kifuttatható kedvezményeket!
2018. december 31-én érvényesített alábbi kedvezmények, 2018. december 31-én hatályos szabály alapján, az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetők. Azaz a még hátralévő - érvényesítésre nyitva álló - időre alkalmazható
2019. évben érvényesíthető szakképzési hozzájárulási kedvezmények:
Munkaerőpiacra lépőnek minősül az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal. A kedvezmény a munkaerőpiacra lépő munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető úgy, hogy ezen mértékig nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele érvényesíthető. Amíg a magasabb mértékű szocho kedvezmény érvényesíthető, addig érvényesíthető a szakképzési hozzájárulás is, azaz a foglalkoztatás első két évében.
A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető szocho kedvezmény. A kedvezmény a fenti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető úgy, hogy a foglalkoztatás első három évében nem kell megfizetni ezen mértékig a szociális hozzájárulási adót, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a fenti kedvezmény fele érvényesíthető. Amíg a magasabb mértékű szocho kedvezmény érvényesíthető, addig érvényesíthető a szakképzési hozzájárulás is, azaz a foglalkoztatás első három évében.
Megváltozott munkaképességű esetén – a szociális hozzájárulási adókedvezményhez igazodóan -, a megváltozott munkaképesség fennállása alatt legfeljebb a minimálbér kétszeresének összegéig érvényesíthető a szakképzési hozzájárulási kedvezmény.
Kutatók - doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő - foglalkoztatása után legfeljebb havi bruttó 500 000 forint után érvényesíthető a szakképzési hozzájárulási kedvezmény.
Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke a munkavállaló bruttó munkabére – de legfeljebb a minimálbér négyszerese – után fizetendő 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó. Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szakképzési hozzájárulási kedvezmény is legfeljebb a minimálbér négyszerese után vehető igénybe.
Megjegyzés: A szakképzési hozzájárulás alapja és a kedvezményei 2018. évi LXXXII. törvényben kerültek kihirdetésre.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Megszűnik az Erzsébet-utalvány2019. Január 17. 16:32 - siteadmin Megvan az adóváltozások első áldozata: december végén adta hírül az Erzsébet Utalványforgalmazó (EU) Zrt. honlapján, hogy Erzsébet-utalvány 2019 januárjától nem rendelhető. Nem csak a papír utalvány szűnik meg, hanem az Erzsébet-kártyákra sem lehet januártól utalni.
Viszont legfeljebb 2019 végéig beválthatók a korábban kiadott Erzsébet-utalványok, illetve a kártyákra tavaly feltöltött összegek.
A jelenleg forgalomban lévő érvényes (papíralapú vagy elektronikus) utalványokat a mintegy 60 ezer elfogadóhelyen használhatják fel az utalványbirtokosok a lejárati időn belül, legkésőbb 2019. december 31-ig.
Vannak azonban, akik optimistán tekintenek a jövőbe, és szerintük az Erzsébet-utalványok forgalmazásának beszüntetése sem veszi el a munkaadók kedvét a különböző juttatásoktól: nagy részük a megszokott módon adja ezeket továbbra is munkavállalóinak azzal együtt, hogy a juttatások meghatározott körére 2019-től nem érvényes a korábbi adókedvezmény.
Az Erzsébet-utalványok forgalmazásának megszüntetését az indokolhatja, hogy az ajándékkártyák és -utalványok már nem kedvezményesen adóznak ettől a dátumtól. A kedvezőtlen irányú adóváltozás azonban nem feltétlenül hozza el a „világ végét”, a munkáltatók nagyobb része az egyes meghatározott juttatások adókedvezményének megszűnése ellenére sem hagy fel ezekkel, hanem továbbra is a megszokott módon nyújtja őket munkavállalóiknak
Bár már az adókedvezmények ez évi eltörlését életbe léptető, tavaly nyári jogszabályváltozásokat követően érzékelhető volt, hogy a munkaadók többsége nem fogja beépíteni a bérbe a dolgozói juttatásokat.
Ebben a kérdésben egyértelmű határozottsággal foglalt állást az Edenred megbízásából készített, reprezentatív felmérés válaszadóinak többsége – miközben csupán 1 százalékuk rendelkezett részletes elképzeléssel arról, hogyan is fogja pontosan kezelni az új helyzetet.
Ehhez hasonló dilemmával szembesülnek most azok a vállalkozások, amelyek eddig az Erzsébet-utalványt vagy -kártyát használták. Az adózási előnyét szinte egyedüli juttatási elemként megőrző SZÉP-kártya nagyon fontos ösztönző, ugyanakkor nem minden élethelyzetben hatékony eszköz: ha a mindennapos megélhetés támogatása a cél, az egyéb juttatások a magasabb adó ellenére is létfontosságúak.
0 hozzászólás Minimálbérhez kapcsolódó 2019. évi befizetésekről és egészségbiztosítási ellátások felső határának változásáról2019. Január 11. 11:25 - siteadmin
A 2019. évi minimálbér és a garantált bérminimum növekedése kapcsán az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy 2019-ben milyen összegű közterhek kerülnek levonásra teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló béréből, valamint milyen tb közterheket kell megfizetni a minimális alapok kapcsán a vállalkozásoknál, és kitérek a táppénz és a gyermekgondozási díj felső határának változására is.
MunkaviszonyTeljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbér 2019. január 1-jétől bruttó havi 149 000 forint, míg a garantált bérminimum 2019. január 1-jétől havi bruttó 195 000 forint. Munkaviszonyban, teljes munkaidőben, minimálbéren/garantált bérminimumon foglalkoztatott, nem nyugdíjas munkavállaló esetén az alábbi összegek kerülnek levonásra:
Miként alakul a nettó jövedelem és közteherbefizetés 2018. évhez képest?2019-ben a minimálbért kereső, nem nyugdíjas munkavállaló havi 3 685 forinttal több szja előleget és járulékot fizet. A minimálbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme havi 7 315 forinttal nő, a munkáltató havi 2 145 forinttal több szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.
2019-ben garantált bérminimumot kereső, nem nyugdíjas munkavállaló 4 857,5 forinttal több szja előleget és járulékot fizet havonta. A garantáltbér növekedése kapcsán a nettó jövedelme 9 640 forinttal nő, a munkáltató pedig havi 2 827,5 forinttal több szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.
Nem nyugdíjas egyéni-, és társas vállalkozók tb közterhei:Egyéni-, és társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség legalább – az ún. minimális alapok után - az alábbiak szerint áll fenn:
Amennyiben az egyéni-, és a társas vállalkozás a tb közterheket a fenti minimális alapok szerint fizeti, akkor a vállalkozónak illetve a vállalkozásnak havonta a következő összeget kell megfizetni 2019-ben:
Változás az egészségbiztosítási ellátások felső határábanTáppénz és gyermekgondozási díj felső határa az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella // közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás Nyugdíj melletti munkaviszony előnye és hátránya 2019. évben2019. Január 7. 12:27 - siteadmin 2018-ban azt a szabályt kellett alkalmazni, hogy ha a saját jogú nyugellátásban részesülő személy a Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből járulékokat kell levonni, de a járulékok alapján jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra, nyugdíjának 0,5 százalékos emelésére, továbbá üzemi balesete vagy foglalkozási betegsége esetén baleseti ellátást kaphat. Idén a fenti szabály jelentősen változik. Az alábbi bejegyzésben összefoglalom, hogy a 2019. évben milyen előnnyel és hátránnyal jár, ha a nyugdíjas a Munkatörvénykönyvében foglalt munkaviszonyban dolgozik.
2018. év végéig úgy rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvény, hogy a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas biztosítottnak minősül, így a béréből megfizeti a természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kellett vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
Megjegyzés: Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A nyugdíjas a fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján évenként, nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére is jogosult volt. Szintén a nyugdíjjárulék alapján 2018-ban figyelemmel kellett lenni arra a szabályra, hogy a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél felső korlát érvényesül, azaz ha a keresőtevékenység során a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig – de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett.
Felvetődik az a kérdés, hogy milyen előnnyel és hátránnyal jár, hogy 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugellátásban részesülő munkavállaló nem lesz biztosított?
Elsőként nézzük meg a hátrányokat!2019-ben járulékfizetés hiányában a nyugdíjas munkavállaló már nem jogosult a fenti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, továbbá szintén a járulékfizetés hiányában nem jogosult baleseti ellátásra sem. Azaz, üzemi baleset (beleértve a foglalkozási megbetegedést is) esetén nem kaphat baleseti táppénzt, illetve súlyosabb egészségkárosodás esetén nem jogosult baleseti járadékra, és nem kaphat 100 százalékos támogatás mellett baleseti egészségügyi szolgáltatást sem.
Továbbá a hátrányok között kell megemlíteni, hogy ha az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas egyben kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóként is tevékenykedik, akkor függetlenül attól, hogy a munkaviszonyban hetente hány órát dolgozik fizetni kell a kiegészítő tevékenység kapcsán a havi 7 500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz esetében 2019-ben nem érvényesül az a szabály, hogy nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.
ElőnyökJárulékfizetés hiányában növekszik a munkaviszonyban álló nyugdíjas nettó bére. Ha például 2018-ban a nyugdíjas munkavállaló heti 10 órában dolgozik, és bruttó 150 000 Ft munkabért kap, akkor béréből 22 500 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 15 000 Ft nyugdíjjárulékot és 6 000 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Változatlan bér mellett 2019-ben, a nyugellátásban részesülő munkavállaló azonban 21 000 forinttal több nettó jövedelmet kap, hiszen sem a nyugdíjjárulék, sem a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem kerül levonásra.
2019-ben a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő és Mt. szerinti munkaviszonyban álló hölgyeknél nem kell alkalmazni a fentiekben leírt kereseti korlátot, hiszen járulékfizetés hiányában nem lesz nyugdíjjárulékalapot képező jövedelmük.
1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjas foglalkoztatott egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét a nyugdíjastól levont 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék biztosítja. 2019-ben a nyugdíjas nem fizeti természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de biztosítási jogviszony hiányában az 1997. évi LXXX. törvény alapján foglalkoztatottnak sem minősül, így a központi költségvetés utalja majd át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatás fedezetét.
A nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy 2019. január 1-jétől a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie.
Összegezve elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából nagyon kedvező lesz a nyugdíjas munkaviszonyban foglalkoztatása, de figyelemmel kell lenni arra, hogy járulékfizetés hiányában adott ellátásokra pl: 0,5 százalékos nyugdíjemelésre, és baleseti ellátásra a nyugdíjas munkavállalók nem lesznek jogosultak.
Végezetül szeretném jelezni, hogy a változás 2019-ban csak az Mt. szerinti munkaviszonyra vonatkozik. Ha a nyugdíjas például közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, akkor továbbra is biztosított marad, és esetében nem változik az a szabály sem, hogy nyugdíjának folyósítása a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt szünetel.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
