|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás egyidejű folyósításáról2018. Szeptember 12. 19:09 - siteadmin Kisgyermekes családok esetén nem ritka, hogy az egyik gyermekre gyermekgondozási díj (gyed), míg a nagyobb gyermekre gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) kerül folyósításra. Az alábbi bejegyzésben két fontos szabályt ismertetek, amire figyelemmel kell lenni a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás egyidejű folyósítása esetén.
1) Ki jogosult egyidejűleg mindkét ellátást igénybe venni?Kérdés: A nagyobbik gyermekre a feleség – aki jelenlegi munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van a gyerekek gondozása kapcsán – gyermekgondozást segítő ellátást kap, miután a gyermekgondozási díj folyósítása letelt. Kisebbik gyermekre az édesapa igényelte a gyermekgondozási díjat, aki az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján jogosult a gyermekgondozási díjra. Az illetékes hatóság a gyermekgondozási díj iránti kérelmet elutasította, mert a feleség gyermekgondozást segítő ellátást kap. Édesapa kérdése, hogy szabályos volt-e a hatóság döntése?
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján:
Azaz, a gyermekekre járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat a jogosult szülők közül, a választásuk szerint, csak az egyik szülő veheti igénybe. Ha a szülők úgy döntenek, hogy az édesanya kapja továbbra is a gyermekgondozást segítő ellátást, akkor a közös háztartásban élő kisebbik gyermekre a gyermekgondozási díjat is - ha ezen ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik – az édesanya veheti igénybe.
2) A vállalkozókat érintő szabály a gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás egyidejű folyósítása eseténKérdés: Az egyéni vállalkozó az egyik gyermekére gyermekgondozási díjat, míg a másikra gyermekgondozást segítő ellátást kap. Kérdés, hogy ez esetben kell-e legalább a minimális alapok után fizetni a tb közterheket?
Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni-, és a társas vállalkozó esetén a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség – az ún. minimális alapok után – az alábbiak szerint áll fenn:
Megjegyzés: Természetesen, ha a vállalkozó által „realizált” havi jövedelem a fenti alapnál magasabb, akkor ez a jövedelem lesz a tb közterhek alapja.
Az 1997. évi LXXX. törvény továbbá arról is rendelkezik, hogy a fenti minimális alapot többek között arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a vállalkozó
Mit is jelent a gyakorlatban ez a szabály?
Ha az egyéni-, illetve társas vállalkozó személyesen folytatja a vállalkozói tevékenységét a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt, akkor legalább a fenti minimális alapok szerint fizeti a tb közterheket. Ha azonban a gyermekgondozási díj folyósítása alatt dolgozik egyéni-, illetve társas vállalkozóként, akkor csak a „tényleges jövedelem” alapján kell megfizetni a tb közterheket, azaz ez esetben nincs minimális járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.
Példa: Ha a gyermekgondozási díjban részesülő személy egyéni vállalkozóként dolgozik, és havi 190 000 Ft kivétje van, akkor 190 000 Ft-ból fizeti meg
Továbbá az egyéni vállalkozó a fenti kivét után fizeti 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót.
Ezt fenti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó az egyik gyermeke kapcsán gyermekgondozási díjban, míg a másik gyermekére tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül és ezen ellátások alatt vállalkozói tevékenységét folytatja. Azaz a kérdésben szereplő esetben a „realizált jövedelem” alapján kell a tb közterheket megfizetni.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
 0 hozzászólás Mire érdemes figyelni a jövő évi juttatásoknál?2018. Szeptember 6. 17:13 - siteadmin Mint már írtunk róla, a munkáltatók által adott különböző juttatások adózása átalakul 2019-ben, számos béren kívüli juttatás, és egyes meghatározott juttatás kvázi "megszűnik”, illetve csak bérként adózva lesz adható. Ez persze fejtörést okozhat a munkáltatók HR-, adó- és pénzügyi osztályainak, hiszen egyensúlyozniuk kell a várhatóan megnövekedő bérköltségek és a munkavállalók megtartásának, illetve a dolgozói elégedettség fenntartásának vékony mezsgyéjén – állapítja meg a Deloitte.
Arra hívják fel a figyelmet, hogy a reflektorfénybe került juttatások mellett számos olyan jövedelmezési forma fordulhat elő, amelynek adókezelését az új szabályok fényében a munkáltatóknak át kell gondolniuk. Mire céloznak?
Sok társaság biztosít különféle juttatásokat a munkavállalói számára a cafeteria-rendszereken kívül is. Ezek lehetnek minden munkavállaló, vagy akár családtagjaik részére, vagy egy meghatározott munkavállalói kör számára biztosított juttatások. Ilyenek például a munkáltató alapításának évfordulójára mindenkinek adott hátizsák, a kollégák születésnapjára adott bonbon, a hölgyek nőnapi virága, a munkavállalóknak adott karácsonyi bejgli, gyerekeiknek összeállított Mikulás-csomag vagy az irodaházhoz közeli fitneszterem ingyenes vagy kedvezményes látogatása. A juttatások lehetősége gyakorlatilag végtelen, a közös pont bennük az, hogy nem a munkavállaló munkájának ellentételezésére, hanem az elégedettség növelésére adják.
Ráadásul az ilyen juttatások sokszor már annyira beágyazódtak az adott vállalati kultúrába, hogy a munkavállalók szinte természetesnek veszik, hogy elérhetőek számukra. Éppen ezért megvonásuk érzékenyen érintheti a dolgozókat, csökkentheti az elégedettséget.
A munkáltatók eddig vagy belső szabályzat alapján biztosíthatták ezeket munkavállalóik részére, vagy csekély értékű ajándékként kezelték az ilyen juttatásokat, így mindkét esetben az „egyes meghatározott juttatásokra” vonatkozó közterheket kellett megfizetniük a juttatások után. A 2019-as adócsomag azonban egyrészről megszünteti a belső szabályzat alapján adott juttatások lehetőségét, másrészt a csekély értékű ajándék juttatását évi egy alkalomra korlátozza.
De milyen lehetőség marad a munkáltatóknak, ha továbbra is szeretnének ilyen juttatásokat biztosítani? Gyakorlati példákon mutatják ezt be.
1. A vállalat hozzájárul az irodaházban működő fitneszterem-bérlet árához havi 1000 forint értékben.
2. A társaság a kollégákat meglepné 1-1 bejglivel karácsonyra. Ekkor komoly adminisztrációs kihívással nézhetnek szembe jövőre, mert:
Ergó naprakész nyilvántartást kell vezetni arról, ki jár fitneszterembe, hiszen nekik már nem adható a beigli csekély értékű ajándékként. Ezért, hacsak a munkáltató nem szervez egy karácsonyi ünnepséget is, ahol a csomagot átadja a dolgozóknak, az egészségtudatos kollégáknak adott bejgli bérként adózik.
Az egyszerre több személynek szervezett szórakoztató esemény és az ott átadott ajándék (bizonyos értékhatárig) ugyanis megmarad egyes meghatározott juttatásként adózó elemnek, de ehhez meg kell tartani a karácsonyi ünnepséget és ott kell odaadni a süteményt.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás  A SZÉP-kártyán túl: mi marad a cafeteriából 2019-re?2018. Augusztus 27. 16:23 - siteadmin Az elfogadott jövő évi adótörvény alapján a készpénzcafeteria jövőre kiesik, és marad a SZÉP-kártya. Mármint ha csak az ismertebb juttatásokat vesszük. De vannak kevésbé ismertek is, igaz, ezeket nem cégek tudják igénybe venni, hanem szakszervezetek vagy szövetkezetek. Ezeket mazsoláztam ki az szja-törvényből, mely szerint béren kívüli juttatásnak minősül:
SZÉP-kártya – mi változik, mi maradMint ismert, a Széchenyi Pihenő Kártyánál három alszámla, vagy ha úgy tetszik, zseb van.
Ahhoz, hogy béren kívüli juttatásról beszélhessünk a versenyszférában:
Vagyis a versenyszférában összesen 450 ezer forintig adható a SZÉP-kártya kedvezményes adózással, a közszférában azonban 200 ezer forintnál van a plafon. Ebben nem lesz változás jövőre.
Jelenleg a kedvezményes adózás 34,22 százalékos adóterhet jelent. Jövőre megszűnik az adóalap 1,18-as szorzója, viszont a 14 százalékos eho helyett belép a szintén elfogadott szociális hozzájárulási adó törvény alapján a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho), ami elméletileg 2019 júliusában csökkenhet két százalékkal, valamint marad a 15 százalékos szja. Azaz a mostaninál egy hajszállal lesz magasabb az összes közteher januártól, 34,5 százalékos. Júliustól pedig ez lemehet 32,5 százalékra, ha valóban csökken a szocho 2 százalékkal.
Jövőre változás lesz még, hogy a szolgáltatók pénzforgalmi számlán, pontosabban korlátozott rendeltetésű fizetési számlán kell hogy kezeljék majd az egyenlegeket, pénzforgalmi szolgáltatóként. Viszont a munkáltatói utalások után nem fognak tranzakciós illetéket felszámítani.
Újdonság lesz az is, hogy a lejáró, kétéves egyenlegeket nem kell majd a szolgáltatóknak május vége után visszautalniuk ömlesztve a munkáltatók részére. Vagyis a lejáró egyenlegek nem fognak egyik napról a másikra elveszni a dolgozók számára. És ez már a jövő májusban lejáró egyenlegekre is érvényes lesz.
Cserébe a lejáró egyenlegekre 3 százalék + áfa díjat számíthatnak fel a szolgáltatók. Hogy a meglévő három szolgáltató számít-e fel majd díjat, és ha igen, mennyit, azt még nem tudni. De ha lesz díj, akkor az szépen apránként, de mégis csak el fogja vinni a megmaradó két éven túli egyenlegeket.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére. 0 hozzászólás A társas vállalkozók többes jogviszonya2018. Augusztus 21. 19:39 - siteadmin Egy korábbi bejegyzésben a társas vállalkozói jogviszonyt ismertettem. Ennek a témakörnek a folytatásaként az alábbiakban a társas vállalkozók többes jogviszonyai és ezen jogviszonyban fizetendő tb közterhek kerülnek bemutatásra.
Elsőként tekintsük át a nem nyugdíjas társas vállalkozók többes jogviszonyait!
1.) A társas vállalkozó dolgozhat ún. többes jogviszonyban is. Egyik esete a többes jogviszonynak, ha társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll. Erre vonatkozóan az alábbi szabályt kell alkalmazni:
Nem kell megfizetni a társas vállalkozásnál legalább az emelt ún. minimális alapok* után a tb közterheket, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Ezen munkaviszony kapcsán az alábbi két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a társas vállalkozónak ne kelljen a minimális alapok szerint fizetnie a tb közterheket:
* Megjegyzés: Minimális alapok: 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum másfélszerese, 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimum a minimálbér/garantált bérminimum, míg a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka.
Ha a nem nyugdíjas társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor a tb közterheket a tényleges jövedelme alapján kell fizetnie. Ha például a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem 100 000 forint, akkor 100 000 forintból kell megfizetni 7 százalék egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot, továbbá a társas vállalkozás is ezen jövedelem alapján fizeti a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót, és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Ezen többes jogviszony fennállása alatt a társas vállalkozó nem fizet munkaerő-piaci járulékot.
A fenti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Többes jogviszonyban állhat oly módon is a társas vállalkozó, hogy társas vállalkozóként több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője. Ez esetben a tb közterheket a minimális alapok szerint - évente egy alkalommal történő választása szerint – csak az egyik vállalkozásban kell megfizetni. A másik vállalkozásban (vállalkozásokban) a tényleges jövedelem alapján kell fizetni a tb közterheket. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.
Annak a társas vállalkozónak, aki egyben egyéni vállalkozóként is biztosított, alapesetben egyéni vállalkozói jogviszonyában kell legalább a minimális alapok szerint fizetni a járulékokat és szociális hozzájárulási adót. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló tb fizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozónak azonban lehetősége van arra, hogy tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján – amely az adóév egészére vonatkozik – úgy döntsön, hogy legalább a minimális alapok szerinti tb fizetésre nem egyéni vállalkozóként, hanem társas vállalkozói jogviszonyban kerüljön sor.
2.) Ha a nyugellátásban részesülő személy társas vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Azaz kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó az, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy özvegyi nyugdíjban részesülőként tevékenykedik úgy, hogy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A kiegészítő tevékenységet folytató, ha vesz fel jövedelmet, akkor a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 7 320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot azonban csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Erre tekintettel tekintsük át a kiegészítő társas vállalkozók többes jogviszonyait!
Többes jogviszony:
Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó munkaviszonyban is dolgozik, ahol a foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell megfizetnie a társas vállalkozásnak.
Megjegyzés: Ez esetben is fontos, hogy fennálljon a minimum heti 36 órás munkaviszony és megvalósuljon a munkaviszonyban a foglalkoztatás. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőket össze kell számítani.
Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó több társas vállalkozásban végez munkát, akkor ez esetben a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána. Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó csak év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor nem a teljes adóévre, hanem az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás A szociálisan rászorultak egészségügyi szolgáltatása2018. Augusztus 11. 8:29 - siteadmin A kötelező társadalombiztosítás rendszerében senki sem zárható ki az egészségügyi szolgáltatásból. Ezen természetbeni egészségügyi ellátás fedezetére szolgál a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, illetve biztosítási jogviszony hiányában az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetendő járulék, vagy az egészségügyi szolgáltatási járulék. Ez utóbbiba tartoznak bele a szociálisan rászorult belföldi személyek is. Az alábbi bejegyzésben ezen személyek ellátási jogosultságáról adunk tájékoztatást.
Egészségügyi szolgáltatásba tartozik többek között az orvosi (háziorvosi-, járóbeteg-, fekvőbeteg) ellátás; ápolási ellátás, társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás; betegszállítás, társadalombiztosítási támogatással külföldön igénybe vehető kezelések, és az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéből adódó utazási költségek megtérítés.
Egészségbiztosítás szolgáltatások azonban nem „ingyen” járnak. Az ellátás fedezetére több járulék is szolgál. Az, aki az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt biztosítási jogviszonyban dolgozik, annak a jövedelméből az ellátás fedezeteként, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék kerül levonásra (bevallásra). További fedezetet képez adott természetes személyek által megfizetett 7 320 forint/hó egészségügyi szolgáltatási járulék és egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetett járulék valamint a központi költségvetés által megfizetett 7 320 forint/hó/fő egészségügyi szolgáltatási járulék. Aki nem áll biztosítási jogviszonyban és nagyon alacsony az egy főre jutó jövedelme, nem terhelhető a fenti egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a megállapodás alapján fizetendő járulék megfizetésével. Erre tekintettel a központi költségvetés által megfizetett 7 320 forint/hó/fő egészségügyi szolgáltatási járulék (és az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalása) fedezi a szociálisan rászorultak egészségügyi szolgáltatását.
Kik minősülnek szociálisan rászorultnak?Az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult az
Megjegyzés: Vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek
Szociális ellátásra jogosultság megállapításaA kormányhivatal szociális ügyekkel foglalkozó fővárosi kerületi, illetve járási szerve állapítja meg a fenti szociális rászorultságot. Erre azonban akkor kerülhet sor, ha a szociálisan rászorult személy azt kérelmezi. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából történő szociális rászorultság megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és ahhoz mellékelni kell a fenti kormányrendelet 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot is. A kérelem alapján a hatóság maximum egy évre állapítja meg a jogosultságot, azaz ezen egy évben az egészségügyi szolgáltatás fedezetét a költségvetésből fizetik. A szociálisan rászorult azonban ezen egy év leteltét követően ismét kérheti, hogy továbbra is a költségvetés fizesse ellátásának fedezetét, amelyre ismételten kérelmet kell benyújtania. Az ismételt kérelem a korábbi jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvány érvényességi idejének lejártát megelőző 30 napon belül is benyújtható azzal, hogy az új jogosultságot legkorábban a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
Hatósági bizonyítvány kiállításaA kormányhivatal szociális ügyekkel foglalkozó fővárosi kerületi, illetve járási szerve a kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a kérelmező az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére más jogcímen valóban nem jogosult-e. Amennyiben a kérelmező egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen nem jogosult, és jövedelmi helyzete a fentiekben leírt feltételeknek megfelel, akkor a kormányhivatal illetékes szerve a szociális rászorultságról hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány 1 évre szól. A bizonyítvány tartalmazza:
A bizonyítvány a szociális rászorultságot a kérelem benyújtásának napjától igazolja azzal, hogy a bizonyítvány – adott feltételek fennállása esetén – egy év elteltével ismételten kiállítható.
A szociálisan rászorult személyek lejelentése az egészségbiztosító feléA szociálisan rászorult személyekről a kormányhivatal szociális ügyekkel foglalkozó fővárosi kerületi, illetve járási szerve nyilvántartást vezet és bejelentési kötelezettséget teljesít a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé. Ezen jelentés alapján a beteg az egészségügyi szolgáltatásra „zöld” utat kap, azaz a jogosultság ellenőrzéskor a zöld lámpa jelzést kapja. A zöld jelzés azt jelenti, hogy az ellátandó személynek érvényes a TAJ száma és a NEAK nyilvántartásában jogosultként szerepel (azaz rendezett a befizetése), és ezáltal a társadalombiztosítás keretében igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
