Soft Consulting BlogSZÉP-kártya: figyelmeztesse dolgozóját, hogy költsön!2018. Április 24. 13:12 - siteadminÉvről évre rengeteg elköltetlen pénz marad a két évvel korábbi SZÉP-kártyás feltöltésekből. A fel nem használt pénzek ugyan automatikusan visszakerülnek a befizető munkáltatók bankszámláira, de nyilván nem azért adták a juttatást a dolgozónak, nem azért adóztak le utána, hogy aztán elvesszen a foglalkoztatottak, kártyabirtokosok számára az összeg.
S bár a kártyakibocsátók mindig többször is figyelmeztetnek, a munkáltatónak is érdeke, hogy ugyanezt megtegye: figyelmeztesse a dolgozókat, hogy használják fel a lejáró feltöltéseket. Hiszen egy elégedett dolgozó mégiscsak jobb, mint egy bosszús.
Nem is beszélve arról, hogy rengeteg pénzről van szó. 2016-ban például a két évvel korábbihoz képest idén 45 százalékkal magasabb összeg maradt kihasználatlanul a SZÉP-kártyákon, 2017-ben pedig kétszázezren buktak 1,3 milliárd forintot.
Most megint nyakunkon a május 31., a végső határidő, amíg még fel lehet használni a megmaradt egyenlegeket. Az MTI április 20-i összesítése szerint a három kártyakibocsátónál több mint 4,3 milliárd forintnyi elköltetlen pénz volt még.
Annyit tudni még, hogy az összegek nagyobbik része a szállás zseben található, ezt követi a vendéglátás és a szabadidő zseb. A kártyákon maradt összeg az elmúlt években átlagosan 5-6 ezer forint volt fejenként, de ennél nagyobb összegek is bent ragadhattak.
A felhasználásnak pedig kedvezhetnek a közelgő április végi és május 1-jei négynapos, illetve a május 21-i háromnapos hosszú hétvégék.
A munkáltatónak visszautalt összeget egyébként bevételként kell könyvelni. Sok cég ezt egyszerűen zsebre teszi, mert az nehézkes, hogy annak osszák vissza a pénzt, aki nem használta fel. Adatvédelmi okból ugyanis erről a kártyakibocsátó bank nem küldhet listát. Ha mégis visszatöltenék a maradékot a kártyákra, akkor juttatásként újra le kell adózni utána.
A SZÉP-kártya a cégek által kínált egyik legáltalánosabb cafeteriaelem, amit a tapasztalatok szerint a munkavállalók sokszor akkor is választanak, ha nem tudják kihasználni. Ez is közrejátszhat abban, hogy sokaknál ragadnak bent összegek.
Azt még nem tudni, hogy lesz-e valami a Nemzetgazdasági Minisztérium márciusi rendelettervezetéből, amely szerint legfeljebb 3 százalékos havidíjat számíthatna fel a jövőben a fel nem használt Széchenyi Pihenőkártya-keret után a kibocsátó. Az új szabállyal a minisztérium vélhetően motiválni akarná azokat, akik pénzt kapnak a SZÉP-kártyájukra hogy költsék el az így kapott juttatást.
Változás lehet még a kibocsátók törvényi besorolásánál is. Eddig olyan intézmény léphetett erre a piacra, amely (egyéb feltételek mellett) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti szolgáltatónak minősült. A tervezet szerint a jövőben pénzforgalmi szolgáltatók megnevezés szerepelne a jogszabályban, így a felügyelet az MNB-hez kerülne.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás Egyes meghatározott juttatások – kell egy szabály2018. Április 20. 17:19 - siteadminA munkáltatói juttatások közé azokat az egyes meghatározott juttatásokat értjük, amelyek már korábban is ebbe a juttatási kategóriába tartoztak (és nem az adóváltozások miatt átminősített volt béren kívüli juttatásokra). Adóterhük idén 40,71 százalék.
A munkáltatói juttatásba belekerül minden olyan juttatási forma, amely megfelel az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó feltételeknek (azaz termék, vagy szolgáltatás, de lehet utalvány is).
A munkáltatói juttatás minden munkavállaló számára elérhető kell hogy legyen, megismerhető feltételekkel.
A juttatás
A csoportképzést nem lehet teljesítményhez kötni, vagyis a juttatás nem lehet tevékenység ellenértéke. Egy csoportba kerülhetnek például a különböző beosztásban lévők, vagy az X ideje a cégnél dolgozók – lényeg, hogy legyen egy jól körülhatárolható közös jellemző. Akik pedig egy csoportba kerülnek, azok a számukra felajánlott juttatási csomagból, az abban található juttatási elemekből kedvük, igényük szerint választhatnak, a megadott összeghatárig.
Vegyünk egy példát.
Álljon az egyik csoport a belső szabályzat szerint azokból, akik legalább 1-2 éve a cégnél dolgoznak. (És persze meg kell határozni a többi csoportot is, akik ennél korábban, vagy később érkeztek.) Legyen ennek a csoportnak 200 ezer forintos éves kerete, és a csoport tagjai választhassanak mondjuk nyelviskola, üzemanyagutalvány, könyvutalvány, étkezési utalvány juttatást.
Lehet, hogy lesz aki a teljes összeget üzemanyagutalványban kéri majd, de bizonyára olyan is, aki a nyelviskolát választja, meg teszem azt könyvutalványt is kér. A lényeg, hogy ugyanazok legyenek a feltételek, és meg legyen a választás szabadsága.
Viszont ha bármelyik feljebb felsorolt feltétel hiányzik, akkor munkaviszonyos jövedelemként kell leadózni a juttatás után. Mit jelent ez?
Nem felel meg a juttatás a szabályoknak például akkor, ha egyénileg szabják meg, hogy kinek milyen juttatást adnak, vagy egy-egy dolgozónak adnak csak, esetleg kiemelnek valakit, aki a többieknél többet kap, amennyiben egyfajta prémiumként használják (ha ezt meg azt eléri a dolgozó, kaphat), ha nem terméket, vagy szolgáltatást, hanem pénzt kínálnak fel, stb. És persze az is gond lehet, ha nem rögzítik belső szabályzatban, hogy mi alapján adják a juttatást, mi alapján képezték a csoportokat. Amennyiben bármelyik felmerül, akkor már a munkáltató által nyújtottak nem juttatásnak, hanem bérjövedelemnek fognak számítani.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás Megváltozott munkaképességű személyek szabadsága és ellátás melletti munkaviszonya2018. Április 16. 12:02 - siteadminA rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Az alábbi bejegyzésben bemutatom, hogy milyen új szabályokra kell figyelemmel lenni a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban foglalkoztatásakor, milyen korlátozás és foglalkoztatói kedvezmény mellett dolgozhatnak munkaviszonyban.
Munkaviszonyban foglalkoztás és annak korlátai2018. január 1-jétől hatályos Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) módosítása az alábbi szabályok alkalmazását írja elő a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásákor:
Megjegyzés: Tavaly – fogyatékossági támogatásra, illetve a vakok személyi járadékára jogosultakon kívül – azoknak a munkavállalóknak járt a fenti pótszabadság, akiknél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg.
A tavalyi szabályhoz képest azonban bővült azoknak köre, akik a fenti évi 5 nap pótszabadságra jogosultak. Jelenleg a fenti pótszabadság – fogyatékossági támogatásra, illetve a vakok személyi járadékára jogosultakon túl – megilleti az alábbi megváltozott munkaképességű munkavállalókat:
A rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
Mindezek alapján a pótszabadságra jogosultak körének változása kapcsán javasolt a megváltozott munkaképességű munkavállalók szabadságát felülvizsgálni.
A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy munkavégzése kapcsán figyelemmel kell lenni a következő korlátozásra is: „A rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló jövedelme - 3 egymást követő hónapon keresztül - nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.” Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni.
Szociális hozzájárulási adókedvezményA munkáltató a megváltozott munkaképességű személy munkabére után többek között megfizeti a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. A munkaadó a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő után szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhet. Szociális hozzájárulási adókedvezmény azonban csak akkor érvényesíthető, ha a rehabilitációs illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy kérelmére rehabilitációs kártya kerül kiadásra és ez a kártya a munkáltató birtokában van.
A kedvezmény: A bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 276 000 forintnak) 19,5 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó.
Rehabilitációs hozzájárulásA munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.
Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó kötelezettséget teljesítő foglalkoztató mentesül a rehabilitációs hozzájárulás befizetése alól. Amennyiben azonban rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni, akkor annak éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás idén mértéke 1 242 000 Ft/fő/év.
Megjegyzés: A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesül továbbá
A rehabilitációs hozzájárulás előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni. A rehabilitációs hozzájárulás bevallására a „1801 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben” elnevezésű bevallás szolgál.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás Mit kell tudni az egyes meghatározott juttatásokról, azaz a volt béren kívüli juttatásokról?2018. Április 3. 15:05 - siteadminA volt béren kívüli juttatásokról egy átmeneti szabály rendelkezik az szja-törvényben. Az üdülési szolgáltatás, a munkahelyi (üzemi) étkezés, az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, az iskolarendszerű képzés támogatása és a munkáltatói foglalkoztatói hozzájárulások tartoznak ebbe a csoportba. Ezek a juttatások 2017-ben egyes meghatározott juttatásokká váltak, így kikerültek a kedvezményes adózás alól, vagyis adóterhük megemelkedett. Jelenleg 40,71 százalék. Ezzel párhuzamosan megszűntek a korábbi értékhatárok, vagyis korlátlanul lehet adni ezeket a juttatásokat, többek között a cafeteriakereten belül.
Néhány fontos, talán kevésbé ismert részlet a volt béren kívüli juttatásoknál.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólás Diákok keresőtevékenysége és közterhei2018. Március 27. 20:58 - siteadminElég gyakori, hogy a diákokat különböző jogviszonyokban foglalkoztatják. A foglalkoztatások különböző típusaira eltérő szabályok és eltérő közteherfizetések vonatkoznak. Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy milyen feltételek és adó-, valamint tb közteherfizetés mellett folytathatnak keresőtevékenységet a diákok munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, tanulószerződés és hallgatói munkaszerződés, valamint iskolaszövetkezet keretében.
MunkaviszonyA Munkatörvénykönyv mind a kor, mind a foglalkoztatás kapcsán szigorú szabályokat állapít meg a diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatása kapcsán.
A Munkatörvénykönyv alapján munkavállaló csak olyan természetes személy lehet, aki a 16. életévét betöltötte.
16 évesnél fiatalabb személy
A Munkatörvénykönyv a 18 év alatti ún. fiatal munkavállalók alkalmazása kapcsán szigorú szabályokat állapít meg, amelyek a következők:
A fiatal munkavállaló
Megjegyzés: A Munkatörvénykönyvben külön szabály vonatkozik arra, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató kivel nem létesíthet munkaviszonyt.
A munkaviszonyban az alapbérnek, teljes napi foglalkoztatás esetén, el kell érnie legalább a minimálbért illetve a garantált bérminimumot. Tekintettel arra, hogy a fiatal munkavállalók – a korukra tekintettel – általában szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytatnak, így 2018-ban legalább havi bruttó 138 000 forint díjazásban kell részesülniük teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Ha a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor a minimális bér a munkaidő arányában csökkenhető.
A munkaviszonyban álló diákok munkabéréből le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
A munkaviszonyban dolgozó diák után meg kell fizetnie a munkáltatónak 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. 25 év alatti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. Ha a diák teljes munkaidőben dolgozik, akkor a foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 9,75 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 25. életévét betölti, a kedvezmény még egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell.
Megbízási szerződésA diákok foglalkoztathatók munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében. Ezek különösen a megbízási szerződés illetve egyéni/társas vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján végzett tevékenységek. A foglalkoztatásra ez esetben nem a Munkatörvénykönyv, hanem a Polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Eltérően a munkaviszonytól, ez esetben nincs meghatározva többek között a minimális díjazás, azaz a tevékenység akár ingyen is végezhető.
Ha a megbízási jogviszonyban személyesen munkát végző diák tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni. Ha például a diák megbízás keretében adott zenei-fesztiválon dolgozik bruttó 200 000 Ft megbízási díj ellenében, és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor díjazásából 180 000 Ft-ot alapul véve 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előlegen túl
A megbízó köteles 35 100 forint szociális hozzájárulási adót fizetni.
Tanulószerződés, hallgatói munkaszerződésGyakorlati képzéshez kapcsolódóan is folytathat a diák keresőtevékenységet. Ebbe a keresőtevékenységbe tartozik többek között a tanulószerződés és a hallgatói munkaszerződés.
A tanulószerződésről a szakképzésről szóló törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény) rendelkezik. A tanulószerződés megkötése az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítási jogviszonyt hoz létre, azaz a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül.
A tanulószerződésre ugyan nem a Munkatörvénykönyv vonatkozik, mégis található benne több munkajogi elem. Ide sorolható többek között, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel
A munkajog szabályai érvényesülnek akkor is, amikor a törvény rögzíti, hogy a tanulót az alábbi esetekben betegszabadság illetve szülési szabadság illeti meg:
A munkaviszonyhoz hasonlóan a tanulószerződést, a tanulószerződés módosítását és felmondását írásba kell foglalni, továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. Ugyancsak munkajogi elemre utal, hogy a 2011. évi CLXXXVII. törvény meghatározza azt a minimális bért, amelyet a foglalkoztatónak a tanulószerződés alapján ki kell fizetnie a diáknak.
A biztosítási jogviszonyra tekintettel a tb közterheket a tanulószerződés alapján meg kell fizetni. Azaz a pénzbeli juttatásból járulékokat – kivéve a munkaerőpiaci járulékot - kell levonni és a foglalkoztatónak pedig meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, amelyeknek az alapja a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj.
Képzéshez kapcsolódó keresőtevékenység kapcsán a diákkal köthető másik szerződés a hallgató hallgatói munkaszerződés. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezik a hallgatói munkaszerződésről. A törvény rögzíti, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hallgató az alábbi hallgatói munkaszerződések keretében végezhet munkát:
Amíg az előbbi hallgatói munkaszerződés nem tartozik a biztosítási jogviszonyok közé, így tb közteherfizetés nem áll fenn, addig az utóbbi hallgatói munkaszerződésnél a munkaviszonyosokhoz hasonlóan kell a tb közterheket megfizetni.
Iskolaszövetkezet tagjaként folytatott tevékenységAz 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítottnak minősül a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –.
Megjegyzés: A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a tanulmányok szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.
Az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja tehát nem biztosított, így a nappali tagozatos diákként dolgozó tagnak a keresőtevékenysége során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl járulékokat nem kell megfizetnie.
Az iskolaszövetkezet a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának keresőtevékenysége alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót, így elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás a legkedvezőbb.
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos képzésére vonatkozóan az 1997. évi LXXX. törvény végrehajtási rendelete pontosító szabályokat fogalmaz meg. Azaz, kit is tekinthetünk az iskolaszövetkezet keretében nappali tagozatos diáknak?
A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül, aki
A fenti oktatást az alábbi igazolásokkal kell alátámasztani:
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|