|
|
|
|
Soft Consulting Blog  Egyre többen veszik igénybe a SZÉP-kártyát és a lakáscélú támogatást2017. Augusztus 15. 20:15 - siteadmin 2017-re csak két béren kívüli juttatás maradt, a SZÉP-kártya és a készpénzcafeteria. A többi átkerült a magasabb adózású (43,66 százalék) egyes meghatározott juttatások közé. Így jártak a munkáltatói pénztári hozzájárulások is.
Előző cikkünkben a piac egyik meghatározó szereplőjét, az OTP-t kérdeztük meg, hozott-e változást a cafeteriapiacon az adózás a nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói befizetéseknél. Kiderült, hogy az egészségpénztári munkáltatói támogatásokat eléggé megtépázta, a nyugdíjpénztáriakat viszont alig érintette hátrányosan a köztehernövekedés.
Ebből a cikkünkből pedig megtudhatja, hogy a SZÉP-kártyánál, illetve a lakáscélú munkáltatói hozzájárulásnál milyen trendeket lát a bank.
SZÉP-kártyaAz év első hat hónapjában a munkáltatói feltöltéseken is érezni lehetett a növekedést, hiszen az egy évvel korábbi értékhez képest több mint 8 százalékkal nőtt a három alszámlára érkező juttatások összege. A 2017-es évben eddig összesen 47,8 milliárd forintnyi OTP SZÉP-kártyás juttatással támogatták dolgozóikat a vállalatok.
Több mint duplájára emelkedett viszont az új pihenőkártya-birtokosok száma 2017 első felében. Amíg tavaly június 30-ig 65 ezer új kártyabirtokost regisztráltak ugyanebben az időszakban, addig az idei első hat hónapban mintegy 131 ezer új plasztiklapot rendeltek a dolgozók számára.
Munkáltatói oldalon szintén hasonlóan nagy érdeklődés tapasztalható a SZÉP-kártyák iránt. Az idei év első felében 1 100 új vállalat, vállalkozás tette elérhetővé dolgozói számára a legnépszerűbb elektronikus cafeteria juttatást. Ez jelentős emelkedés a 2016. júniusi 660-hoz képest. Az új csatlakozókkal együtt összesen több, mint 19 400 munkáltatónál érhető el a cégcsoport által kibocsátott kártya.
Ugyan erre külön nem tértek ki, de a juttatás népszerűségében nyilván szerepet játszik az is, hogy egyedüliként maradt meg kedvezményes adózású (34,22 százalékos) béren kívüli juttatásnak. (Az évi 100 ezer forintos készpénzcafeteria új béren kívüli juttatás, az idei évtől indult.)
Munkáltatói lakáscélú támogatásA lakáscélú hiteltörlesztéshez nyújtható vissza nem térítendő támogatásoknál a bank által nyújtott ADLAK szolgáltatáson keresztül az idei évben eddig közel 70 százalékkal több adómentességi vizsgálatot rendeltek meg, mint 2016-ban összesen. A folyósított támogatások összege a 2016-os év hasonló időszakához képest pedig eddig közel 45 százalékkal magasabb.
Az emelkedésben azonban nem csak az játszik szerepet, hogy ez a támogatás továbbra is adómentesen nyújtható/kapható, maximum 5 millió forint értékben, hanem az is, hogy az elmúlt évben és az idei évben is jelentősen nőtt az új hitelt felvevők száma, továbbá mind a munkavállalók, mind a munkáltatók körében egyre inkább ismertté válik ezen béren kívüli juttatási forma. Mindezek együttes hatását tapasztalhatjuk most a bank szerint.
2014. óta az ADLAK szolgáltatás keretében levizsgált hiteleknél már majdnem 1 milliárd forint adót és járulékot takarítottak meg ügyfeleiknek – tették hozzá.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
 0 hozzászólásMilyen hatással volt a cafeteriapiacon a nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekre az adózás változása?2017. Augusztus 15. 19:08 - siteadmin 2017-re csak két béren kívüli juttatás maradt, a SZÉP-kártya és a készpénzcafeteria. A többi átkerült a magasabb adózású (43,66 százalék) egyes meghatározott juttatások közé. Így jártak a munkáltatói pénztári hozzájárulások is.
A piac egyik meghatározó szereplőjét, az OTP-t kérdeztük meg, hozott-e változást a cafeteriapiacon az adózás a nyugdíjpénztári és egészségpénztári munkáltatói befizetéseknél. Következő cikkünkből pedig megtudhatja majd, hogy a SZÉP-kártyánál, illetve a lakáscélú munkáltatói hozzájárulásnál milyen trendeket lát a bank.
NyugdíjpénztárAz OTP Nyugdíjpénztárhoz 2017 első felében 17 százalékkal többen (összesen 6700-an) csatlakoztak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az új belépők egyértelműen a hosszú távú, kis összegű, de folyamatos megtakarítások mellett tették le a voksukat, a legtöbben 45 év alattiak és jellemzően (68 százalékban) 5 - 10 ezer forint közötti havi tagdíjfizetést vállalnak.
Ami a regionális eloszlást illeti, az új belépők jellemzően továbbra is elsősorban Budapestről (23 százalék) vagy vonzáskörzetéből (Pest megye 13 %) érkeznek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye például csak 5,6 százaléknyi új belépőt adott.
Az első félévben összesen 4,2 milliárd forint tagi befizetés, valamint 2,9 milliárd forint munkáltatói hozzájárulás érkezett a nyugdíjpénztárhoz. Előbbi 15 százalékos emelkedést, utóbbi minimális (mintegy 84 millió forintos) visszaesést jelent a tavalyi eredményekhez képest. Amit még kiemeltek: a tavalyi évhez képest mintegy kétszeresére, 1,4 milliárd forintra emelkedett az egyéni, eseti hozzájárulások összege. Az új belépőket is számítva a nyugdíjpénztár taglétszáma már meghaladja a 222 000 főt, a kezelt vagyon pedig több mint 230 milliárd forint.
Béren kívüli juttatásként a munkáltatók a tagdíjak mindössze 33 százalékát utalták 2017. év első félévében, a többi befizetés (67%) egyéni volt. Tavaly ugyanebben az időszakban még a MUNKÁLTATÓI BEFIZETÉSEK AZ ÖSSZPÉNZTÁRI BEFIZETÉS 40%-ÁT TETTÉK KI. Lehet látni tehát, hogy arányában csökkent a munkáltatói tagdíjátvállalás mértéke. De mint kihangsúlyozták, ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet fizettek volna a munkáltatók, csak hogy összességében nőttek a befizetések, és mivel ezen belül mondhatni stagnáltak a munkáltatói tagdíjátvállalások, így arányuk csökkent.
Vagyis az adóváltozás ennél a cafeteriaelemnél összegszerűen nem okozott látványos visszaesést.
Egészségpénztár2017 első 6 hónapjában összességében 630 millió forinttal kevesebb befizetés érkezett az OTP Egészségpénztárhoz, mint egy éve. A csökkenést – a cafeteria változásból adódó – munkáltatói befizetések elmaradása okozta, ami mintegy 1,3 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbi adatokhoz képest - tájékoztattak.
Tehát úgy tűnik, az egészségpénztárnál sokkal jobban éreztette hatását az adóemelkedés, mint a nyugdíjpénztárnál.
A munkáltatói befizetések csökkenését felerészben ellensúlyozza, hogy az egyéni befizetések több mint 600 millió forinttal nőttek az idei első félévben 2016 hasonló időszakához képest.
A pénztár történetében ez lett egyébként az első olyan félév, amikor az egyéni befizetések összege meghaladta a munkáltatók által fizetett hozzájárulás nagyságát. Mindezek mellett az is elmondható, hogy az adó-visszatérítések nagyságában is rekordot jelent a 2017-es év, hiszen a tagok által visszaigényelt összeg elérte a 955 millió forintot (ez 262 millió forinttal (37%-kal) több, mint 2016-ban összesen) – tették hozzá.
Ami még érdekesség: az egészségpénztár történetében először, 2017 első félévében a tagok többet költöttek magán-egészségügyi szolgáltatásokra, mint gyógyászati segédeszközökre. Amíg az előbbi célra 1,16 milliárd forintot költöttek a pénztártagok, addig utóbbira egymilliárd forintot. Az idei első félévében összesen 4,84 milliárd forintot adtak ki egészségükre a legnagyobb hazai egészségpénztár tagjai. A tagok 2017 első félévében pénztári keretük terhére több mint 2,5 milliárd forintot költöttek gyógyszervásárlásra, ezzel továbbra is ez a legnépszerűbb felhasználási cél a tagok körében.
Az idei év költési adati kapcsán további érdekes jelenség, hogy egyre inkább elkezdték felismerni a tagok az önsegélyező pénztári lehetőségeket is. Az első negyedévhez képest például 58 százalékkal 21 millió forintra emelkedett a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátásokra kifizetett összeg.
A legnagyobb hazai egészségpénztár arra számít, hogy az idei év második felében is kitart a lendület, és a több mint 242 000 tagjuk előszeretettel használja majd megtakarításait például a gyógyszervásárlással, a magán-egészségügyi szolgáltatásokkal esetleg a gyógyászati segédeszközök vásárlásával járó költségek megtérítésére.
0 hozzászólásKözterhek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben foglalkoztatáskor2017. Augusztus 15. 13:16 - siteadmin 2017. július 1-jétől bevezetésre került egy új szövetkezeti típus, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet. A NAV tájékoztatójában az olvasható, hogy „A közérdekű nyugdíjas szövetkezet a munkaerő piacon még aktív idősebb korosztály számára teremti meg a lehetőségét annak, hogy tagjai a szaktudásukat, megszerzett munkatapasztalatukat szövetkezeti keretek között adhassák át a fiatal korosztálynak, illetve, hogy munkavégzésükkel tisztes jövedelmet szerezhessenek.” Az alábbi bejegyzésben bemutatjuk, hogy miért is éri meg a nyugdíjasoknak és az őket foglalkoztató szövetkezetnek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben történő foglalkoztatás.
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezik többek között erről a szövetkezeti típusról is. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai közül a tagok 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie.
Megjegyzés: A törvény alkalmazása során öregségi nyugdíjasnak kell tekinteni azt a személyt, aki öregségi teljes nyugdíjban, vagy öregségi résznyugdíjban, vagy a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított nyugdíjban részesül.
Nyugdíjas tagok személyes közreműködéseA szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. Azaz a nyugdíjas tagok egy külső szolgáltatónál is folytathatnak keresőtevékenységet. A személyesen közreműködő tagokat az adóhivatalhoz be kell jelenteni. A bejelentés elektronikusan (17T1045NY jelű nyomtatványon) és telefonon is teljesíthető. A bejelentés tartalmazza többek között
a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát,
a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve a nyugdíjfolyósítási törzsszámát
Tekintsük át, hogy a fenti keresőtevékenységnél miként alakul a közteherfizetés!
Személyi jövedelemadó-előleg és -járulék fizetéseA tagnak a fenti keresőtevékenység során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetnie. Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy nem lesz biztosított a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja. Ha a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja nem minősül biztosítottnak, akkor a jövedelméből a biztosítási jogviszony hiányában a járulékokat nem kell megfizetnie. Azaz a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelméből csak személyi jövedelemadó-előleget kell levonni.
Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, azaz a szövetkezetnek?A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményez a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja között fennálló jogviszonyt.
Tekintettel arra, hogy a szövetkezetet a fentiek alapján nem terheli szociális hozzájárulási adófizetés, szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie. Ezt a tényt rögzíti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény is.
Amennyiben nem áll fenn adott keresőtevékenységnél járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, akkor felmerül az a kérdés, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelme kapcsán kell-e egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni?
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.” Azaz a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjának jövedelme kapcsán egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni.
Összegezve elmondható, hogy közteherfizetés szempontjából nagyon kedvező a közérdekű nyugdíjas szövetkezetben történő foglalkoztatás.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
0 hozzászólás  Cafeteria a gyakorlatban: hogyan alkalmazzák a cégek?2017. Július 27. 13:46 - siteadmin A cafeteriának nincs plafonja, csak a kedvezményes béren kívüli juttatásoknál van értékhatár – a közszférában maximum 200 ezer forint, máshol 450 ezer forint (SZÉP-kártya + készpénzcafeteria együtt). Igaz, ha azt túllépik, akkor sincs nagy gond, csak többet kell adózni (de még mindig kevesebbet, mint a bérnél). Ami azt jelenti, hogy a határ akár a csillagos ég is lehet.
Differenciálni csak akkor lehet a cafeteriánál, ha a munkáltató ennek feltételét saját szabályzatában rögzíti, vagyis meghatározza, milyen csoportoknak mi alapján mennyi juttatást biztosít. Például különbséget tehet a munkaviszonyban eltöltött idő, a tapasztalat, a felelősség, a szükséges szakképzettség alapján, és így alkothat csoportokat, hasonlóan mint a bérezésnél. Egy valami viszont tilos a sávos cafeteriánál: munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítmény alapján differenciálni, és tiltott a diszkrimináció is. Egyénenkénti cafeteriaösszeg megszabására sincs mód.
A sávos rendszer hátránya, hogy több adminisztrációval jár, mint az egységes, és macerás lehet a keret meghatározása ha változik a dolgozó csoportja, pl. mert év közben előléptetik.
Ha nincs szabályzat, akkor fő szabály szerint mindenkinek egyforma összeget kell adni. Ahol ezeket a szabályokat megszegik, ott fennáll a veszélye, hogy egy esetleges hatósági ellenőrzés során más típusú jövedelemmé minősítik át a juttatásokat, és emiatt jelentősen megnőhetnek az adóterhek. (Plusz bírság is sanszos.)
A cafeteria átlagos összegére különböző kutatások bruttó 310-350 ezer forint közötti összeget hoztak ki. A kkv-knál, ahol volt juttatás, jellemzően ennél jóval kevesebbet adtak, a multiknál pedig ennyit, vagy többet, és az előbb említett szempontok alapján cégen belül is lehetnek különbségek.
Megnéztük a neten elérhető nyilvános adatok alapján, hogy vajon a különböző ismert cégeknél, intézményeknél mennyi a cafeteria.
A kiragadott példák alapján az látszik, hogy a cafeteriánál elég nagy lehet a szórás, és nem feltétlenül kell jól fizető cégnél, vagy magas beosztásban dolgozni ahhoz, hogy a juttatás átlagon felüli legyen.
A cikket partnerünk, a CafeT-rend készítette, és amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, írjon nekünk az info@cafetrend.hu e-mail címre, vagy keresse telefonon munkatársainkat a +36 (1) 273-3838 telefonszámon, ahol készségesen állunk rendelkezésére.
0 hozzászólásDolgozó nyugdíjasok – hogyan változtak a nyugdíj melletti munkavállalás feltételei?2017. Július 27. 13:36 - siteadmin Diákokkal versengenek a Szomszédok – pontosabban azok a nyugdíjasok, akik a Szomszédok néven alakult nyugdíjas szövetkezet keretében vállalnak munkát. A szövetkezet az első fecske az után, hogy az Országgyűlés júniusban elfogadta a nyugdíjasok új típusú foglalkoztatási formájáról szóló jogszabályt. A július 1-jén hatályba lépett törvény szerint kedvező feltételekkel teszi lehetővé a nyugdíjasok alkalmazáaát – a rendszer némileg hasonlít a diákszövetkezetek működéséhez.
A versengés azonban nem csak emiatt várható, hanem azért is, mivel az előzetes várakozások szerint a nyugdíjasok sok esetben ellátásuk kiegészítése céljából vállalhatnak így munkát, foglalkoztatásuk pedig épp olyan rugalmas lehet, mint a tanulók esetében. (Leszámítva természetesen azt, hogy a diákok közül sokan csak nyáron dolgoznak.)
De nézzük, mi a lényege a hivatalosan „közérdekű nyugdíjas szövetkezet” néven létrehozandó szervezeteknek. A szövetkezeteket legalább tíz tag alakíthatja, fontos, hogy csak természetes személyek lehetnek, akik közül legalább 90 százaléknak kell kapnia öregségi nyugdíjat. Ez lehet teljes és résznyugdíj is, és természetesen azok a nők is ebbe a kategóriába tartoznak, akik negyven év munkaviszony után mentek nyugdíjba. Azok viszont nem, akik korengedményes nyugdíjból vagy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásból részesülnek.
A nyugdíjas tagok megtarthatják a nyugdíjukat, a kötelezően fizetendő (az alapszabályban meghatározott) tagdíjnak sincs elvárt minimum szintje – egy alakuló ilyen társaság például már jelezte, mindössze száz forintot vár el tagjaitól. Ráadásul a szövetkezetben – vagy azon keresztül – szerzett jövedelem egy része adómentes. Nem a pénz, hanem a munka ellentételezéseként kapott élelmiszer vagy készétel megvásárlására szolgáló utalvány a minimálbér negyedének mértékéig. (Ezek az utalványok a többi munkavállaló esetében 43,66 százalékos kulccsal adóznak.) A minimálbér mértékéig nyújtható adómentes juttatás azokból a termékekből vagy szolgáltatásokból, amelyeket a szövetkezet állít elő.
Minden további esetben a pénzben juttatott fizetés úgynevezet önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, ami után 15 százalékos szja-t kell fizetni.
Az igazi kedvezmények innentől jönnek: a jövedelem után a szövetkezetek nyugdíjas tagjainak sem társadalombiztosítási járulékokat, sem szociális hozzájárulási adót, sem egészségügyi hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetniük. (Ennek a hátulütője a nyugdíjasok számára az, hogy ez a munkavégzés nem számít a nyugdíjalapot emelő továbbdolgozásnak.)
A kedvezmények nem vonatkoznak azokra, akik tagjai ugyan a szövetkezetnek, de nem nyugdíjasok – esetükben a státuszuk szerint (vállalkozó, alkalmazott, stb.) kell fizetni az adót és a járulékokat.
A szövetkezeteknek már nem ennyire egyszerű a helyzetük: nem csak a társasági adót kell befizetniük (természetesen nekik is járnak a többi céget megillető kedvezmények), de a nyugdíjasok bejelentését sem mulaszthatják el. A szövetkezet adószáma mellett a tagok adóazonosító jelét, taj-számát és nyugdíjas törzsszámát kell közölni a NAV felé.
A munkaadók nem a tagokkal, hanem a szövetkezettel szerződnek bizonyos munka elvégzésére. A munkát végző nyugdíjasok is a szövetkezettel állnak kapcsolatban: a tagsági megállapodás határozza meg, milyen munkakört töltenek be, milyen feltételekkel – és természetesen mennyi pénzért. Fontos, hogy a fizetésnél a munka törvénykönyv rendelkezéseit kell figyelembe venni, magyarul a bér (időarányosan) nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél.
Ha eredményesen gazdálkodik a szövetkezet, bevételéből alapot képezhet, ebből pedig a tagoknak és közvetlen hozzátartozóiknak segélyt fizethet szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális célokra is. Az állam pedig a szövetkezeteknek nyújthat támogatást a tevékenységéhez „szükséges és arányos mértékben” - fogalmaz a jogszabály.
0 hozzászólás
Lapozás:
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]
[21]
[22]
[23]
[24]
[25]
[26]
[27]
[28]
[29]
[30]
[31]
[32]
[33]
[34]
[35]
[36]
[37]
[38]
[39]
[40]
[41]
[42]
[43]
[44]
[45]
[46]
[47]
[48]
[49]
[50]
[51]
[52]
[53]
[54]
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
[60]
[61]
[62]
[63]
[64]
[65]
[66]
[67]
[68]
[69]
[70]
[71]
[72]
[73]
[74]
[75]
[76]
[77]
[78]
[79]
[80]
[81]
[82]
[83]
[84]
[85]
[86]
[87]
[88]
[89]
[90]
[91]
[92]
[93]
[94]
[95]
[96]
|
Blog archivum
|
